Fehér Busa
Népies nevei: Ezüstponty, Kinai ponty, Fehér széleshomlokú hal
Az amurhoz hasonlóan távolkeleti származású.
Planktonevő hal, főleg növényi eredetű planktonnal táplálkozik, de ez nem bizonyított. A pontyfélék családjának a tagja, ez alakját is meghatározza. Teste oldalt erősen lapított, ezüstös apró pikkelyek fedik. Hasvonalán a fejtől a farokig él húzódik, úszói vöröses árnyalatúak.
Horoggal nem fogható, ezt a táplálkozása egyértelműen meghatározza, inkább a halászok körében ismert. /A legújabb tapasztalatok szerint egyes horgászok, különleges lágy csalival horogra tudják csalni./
Gazdasági szempontból igen jelentős fajtának számít, hiszen a vízminőség karbantartásán kívül a fejlődése gyors, ezért rövid idő alatt nagy mennyiségű, teljes fehérjét tartalmazó nyersanyaghoz jutunk.
Konyhai felhasználását az alacsony ára teszi indokoltá. A kisebb példányok igen szálkásak, amiket szakszerű feldolgozással élvezhetővé tehetünk.
Állapot: Rendelhető
Pettyes Busa
Teste oldalról lapított, közepesen magas. Feje feltűnően nagy, homloka széles. A szájszögletből húzott vízszintes vonal átmegy a szemen vagy fölötte halad, a szemek alacsonyabban fekszenek, mint a fehér busáé. A száj felső állású. A kopoltyúíveken a szűrő- és légzőfelület szélessége azonos, a szűrőfelület nem szivacsos, hanem lemezes. A hátúszó rövid és magas, a mellúszó hátrasimítva túlér a hasúszó tövén. A faroknyél magas, a farokúszó aránytalanul nagy és mélyen kivágott. A hasél csak a hasúszók és a farokalatti úszó között figyelhető meg. Cycloid pikkelyei aprók, vékonyak. Háta sötétszürke, oldala ezüstös, vörösesbarnán vagy sötétszürkén szabálytalanul márványozott. Úszói szürkék, néha vörösen árnyaltak.
Állapot: Rendelhető