Bogádmindszent Község Honlapja




Története


Czinderybogád és Mindszent házasságából alakult ki a mai község. Bogádról 1276-ban olvashatni először Bugad, Mindszentről 1332-ben Mendschent alakban. Mindszent volt Batha földje, később Újmindszent néven vált ismertté, míg Bogád Topor faluval egyesülve a hódoltság idején nyeri el mai településszerkezetének alapjait. Bogád a 19. század elején, Újmindszent a 19. század közepén emelt református templomot, majd az 1935-ös egyesüléskor katolikus kápolnát is avattak.



Története - Az államalapítás után


Amagyar kora középkorból Bogádról és Mindszentről alig rendelkezünk értékelhető adattal. 1276-ban leírták a Baksáról Bogádra vezető utat. Az is ismeretes hogy , Mindszent birtokosa 1332-ben Lőrinc fia Bata akiről a település a Bata előnevet nyerte. Újmindszent területe 1257-ben Terra Batha néven bukkan fel , tehát Batha földje. Bogád amely tehát a középkorban a Kisbogádi-dűlőben feküdt és a török hódoltság ideje alatt egyesült Topor vagy Topord nevű faluval. A mohácsi vész előtt köznemesi tulajdonban volt.



Története - A török hódoltság alatt


A török hódoltság időszakában Mindszent és Topord 1553-ban bukkant fel az összeírásokban. A szigeti vár eltartására született összeírásokban Bogád és Mindszent is felbukkant 1557-ben. Majd Mindszent neve 1560-ban Bata-Mindszent alakban olvasható. Egy későbbi leírás új információkat közöl miszerint Batamindszent már nem a Bata családé , hanem Bödör Kristófé. A hódítás az 155-es évek végén az 1560as évek legelején történhetett meg.
Régészeti emlékről is tudunk Bogádról e korszakból, hiszen egy cserépedényben éremeleletet találtak a faluban I. Ferdinánd és Miksa pénzeivel. A másfél évszázados török uralom Bogád és Mindszent további sorsának szempontjából más okok miatt is érdekes. A falvak vallást váltottak, római katolikusból reformástussá váltak.



Története - A török kiűzésétől 1849-ig


Bogád és Batamindszent a török hódoltság idején elnéptelenedtek, pusztává lettek, egyes családokat később Hegyszentmártonban irták össze. Bogád és Mindszent benépesülése a török kiűzése után következett be. hogy honnan költöztek ide az forrásokból nem derül ki.
Bogád 1728-ban a Székeskáptalan és Püspökség osztatlan birtoka volt. Az összeírás szerint 13 adózó család élt a faluban, mindannyian magyarok. Az összeírás jelez egy régi vízimalmot molnár nélkül. Újmindszenten 1728-ban 7 család lakott, mindannyian magyarok. Adómentes jövenények nem telepedtek le a faluban. Az összeírás molnárokat nem jelez. A 17. század elsőm felében a református vallást még üldözték, ennek számos története fellelhető a korabeli iratok között. A török kiűzése után kezdődött nagy birtokadományozások az 1720-as évekre befejeződtek Baranya vármegyében.
A Breuner család eközben 27 falut szerzett, köztük volt Újmindszent is. Breuner Siegfried gróf, az Udvari Kamara elnöke volt, amikor megragadta az alkalmat,hogy Baranyában birtokot szerezzen. Uradalma 1724-ben 27 faluból állt. Ettől később özvegye megvált. Zömét az Eszterházy család vásárolta meg, amelyből a szentlőrinci domíniumot alakították ki. A Czindery család kisteleki birtok lett. A czindery család amely a Nagyatádi előnevet viselte Vasard vármegyei eredetű familía.
Újmindszenten természetesen római katolikus vallású családok is éltek, akik így vallási szempontból Vajszlói plébániához tartoztak és a Czinderybogádi római katolikusok is.De a falu túlényomó többsége ekkor már reformmátus vallású.
Újmindszent nevét 1767-ben az úrbéri összeíráskor UJ-Mind-Szent változatban írták le.
Czinderybogádon 1777-ben cigányként Sipos Mihályt és családját , Újmindszenten Muján Lőrincet és családját regisztrálták az összeírók.
Czinderybogádon 27 család élt, Újmindszenten szintén ennyi.
1831 Újmindszent lakosságának száma 148 fő , 1836-ban 152 fő, 1839-ben 139 fő. Az 1848-49es szabadságharc harci eseményei nem érintették Czinderyogádot és Újmindszentet.



Története - A szabadságharc leverésétől 1944-ig


Bogád,Czinderybogád,Újmindszent,majdBogádmindszent, mint eddig is látható volt a római katolikus vallás szempontjából a bodonyi, majd később a település névváltozása miatt a siklósbodonyi plébániához tartoztak. Az anyakönyvezés 1734-ben indult meg.
Bogádról 1851-ben a következő leírás született: Bogád , magyar falu baranya vármegyében, rónaságon, utolsó posta Szent-Lőrinc. Határa 1167 hold.
Ugyanekkor Újmindszentről így írtak : Uj-Mindszent magyar falu, baranya vármegyében mocsáros helyen ,utolsó posta Szigetvár. Határa 1582 hold.
Bogád község vezetése 1858-ban kérte, hogy aFekete-víz csatorna töltésére tervezett hídat ne építsék meg mert a legelőjükre jutna a víz, előbb magasítsák meg a töltést Kisasszonyfától Egerszegig. Bogád lakossága 1862-ben 170 fő ebből 170 fő református. A gyermekeket 1 tanító tanította, a tannyevlmagyar volt. Újmindszentről Bogádra járt 12 tanuló.
1873. július 16-án potahivatal kezdte meg a müködését. Pécs-Sellye közt közulekedő postakocsi küldönc postajáratba kapcsolódott.
Az első világháború 1914-1918 között zajlott le. Mindkét település , ma már egyesített falvak, őrzik első világháborús hősi halottaik emlékét így a községben elhelyezett emlékművön.
A lakosság száma 217 fő ebből 21 római katolikus vallású, 189 református,4 evangélikus és 3 izraelita, 209 magyar és 8 német , akik 44 házban laktak. Az emberek túlnyomó többsége földmüveléssel foglalkozott és ezzel keresték kenyerüket. A csandörség 7 km-re Baksán működött. A faluban kocsma üzemelt.
A bogádmindszenti iskola 1943-ban 8 osztálycsoporttal indult, 55 beírt tanulóval , ebből 27 római katolikus vallású 23 református és 5 ágostai evanélikus, valamint 50 magyar 2 német és 3 cigány.
A második világháború 1939-től 1945-ig tartott. Bogádmindszent közelében 1944 december elején 1 napig harcok voltak. December 5.-én 9-10 óra között a németek kivonultak és a szovbjet erők bevonultak a faluba. A harcok során 4 polgári személy veszettte életét, 8 ház pedig megsérült. A községből eltávozott 1 család. A világháborús emlékművön a második világháborús bogádmindszenti hősi halottak neve fehér márvány póttáblán van feltüntetve.



Történetének rövid összefoglalása 1945-2000 között


1945-s népszámlálás eredményei azt mutatták 673 fő lakott ebből 673 fő magyar .A második világháború során 1944-ben megsérült a református elemi népiskola épülete. Az intézmény háborús kárainak helyreállítására 1946 április 15-én 200 millió pengő államsegélyt folyósított , de az akkori infláció miatt ez az összeg már csak 20 tojás árát érte.
A településen 1948-ban 57 cigány család élt 212 családtaggal. Közülük 1948 szeptember 14-én 39 cigány családnak új telephely kkijelölését határozták meg. A református felekezetű elemi népiskola államostása után a bogádmindszenti általános iskolába 7 osztálycsoportba 50 tanuló járt akikaet 1 tanteremben 1 tanító oktatott. Bogádmindszenten a községi tanács datai szerint 1960-ban 281 fő cigány élt. Az 1960as évek elején megélénkülés volt tapasztalható a cigánykérdés megoldásában. Sok helyen szorgalmazták a cigányság beilleszkedését. 1962-.ben 323 cigány élt, összlakossághoz viszonított arányuk 44,2%.
A bogádmindszenti római katolikus vallásuak a siklósbodonyi plébániához tartoztak. Az egyes községekben müködő mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 201 család vett részt közös munkájában pedig 266 fő. A községben 1967-ben megalakult a helyi sportegyesület.
A mezőgazdasági termelőszövetkezet termelő területe 3840kh, a tagok száma 426 fő.Külön baromfikeltetőt müködtettek. A faluban női fodrász,cipész és azstalos is dolgozott. A lakosság kicsiny résza az uránbányában kereste kenyerét.
Bogádmindszenten 1977-ben közel 40 ezer forintot fordítottak az általános iskola tatarozására. Bölcsödével, óvodával művelődési házzal nem rendelkeztek.
A településen 1979-ben több ifjúsági filmet is vetítettek a Mooziüzemi vállalat segítségével. A községi tanács az Arad utcában és az Új utcában utat épített és megkezdte a ravatlozó kialakítását is. A településen 1980-ban jelentős beruházás valósult meg. A helyi költségvetési üzem 1 millió 460ezer forint értékben művelődési házat épített amelyben mozi,ifjúsági klub és klubkönyvtár kapott helyet. A községi könyvtár vezetője Tóth Sarolta, aki heti 2 alkalommal tartott kölcsönzést. A faluban preszó nyílt amit nagyon kedveltek az itt lakók. A mozi előadásokon és a könyvkölcsönzéseken kívül más rendezvények is megvalósultak. Megindították a bogádmindszenti kis ABC kialakítását.
Bogádmindszenten 1986-ban a presszó átalakított kereskedelmi egységbe költözött. Helyébe az általános iskla előkészítő csoportja kapott helyet igen rövid ideig.
Bogádmindszenten 1990 őszén megalakult az önkormányzati képvisellő testüllet. Polgármesternek Bodonyi Ferencet választották és a képviselő testület tagjai : dr. Lambertus József, Győrné Tóth Sarolta, Óbert László Raposa Dezső és Tavi Miklós.
Az 1994-es önkormányzati választásokon polgármesternek Takács Gyulát választoták, a képvisselő testület tagjai lettek Kürtös Józsefné, Pataki József, Nagy László Bodonyi Ferenc és Dr.Lonkay László. A településen cigány kisebbségi kormányzat is indult, Csonka Sándor lett az elnöke.
Az 1998-as választásokon polgármesternek Nagy Jánost választották. Képviselők Bodonyi Ferenc, Katona Zoltán, Marton Józsefné , Óbert László és Vas Csaba. A testület Katona Zoltánt választotta alpolgármesternek.



Nevezetességek

A címer


A címerpajzs a tárcsapajzs modernizált változata. Alatta aranyszín, fekete vonallal kiemelt címerszalag, benne fekete nagy betűkkel a község neve: Bogádmindszent. címer Balra és jobbra szintén fekete számokkal az évszám: 1276, ekkor említették először Bogádot az írott források. A címerpajzs tetején középen jobbra és balra induló, a címerpajzsot jobb és a bal oldalon háromnegyed részéig körbefogó címertakaró, amelynek bal oldala aranyszínű, jobb oldala kék, mint a Czindery család címerének címertakarója. A címerpajzs felül vágott, felső részének színe világoskék, benne görbe kardot markoló kézfej, mint a Czinderi család címerében is, amely vitézségükre is utal. A címerpajzs alul vágott és hasított. Alsó bal oldali mező zöld, fekete vonalakkal harántolt, jelképezve a termékeny földet, azt, hogy az itt élők mezőgazdaságból, földművelésből keresték kenyerüket. A zöld föld egyben utal a Czinderyek címerében létható zöld pázsitra is. A jobb oldali alsó mező téglapíros, benne fekete vonalakkal kialakított téglák, amelyek a településen egykor működő téglaégető helyet idézik. A címerpajzs középső része piros, a földből három sárga színű búzaszál emelkedik ki, mint a falu első ismert pecsétjében. A középső szál mellett balra a címertanban stilizált csoroszlya, jobbra eke, amelyek szintén jelen vannak a falu 1722-es pecsétjében. A három búzaszál, a csoroszlya, az eke szimbolizálja, hogy a település népe a földművelésből élt, utal a mindennapi kenyérre és ezen keresztül a reménységre is.





A pontos idő :

Forrás :
Dr. Erdődy Gyula : Bogádmindszent község története