Három nap béke és zene – hirdette a Woodstock fesztivál és megannyi

 fennmaradt zenei és filmes kiadvány. Azonban a fesztivált eredetileg

négynaposra tervezték. Johnny Winter, a Blood Sweat & Tears, a Crosby,

 Stills, Nash & Young, a Paul Butterfield Blues Band, a ShaNaNA és Jimi Hendrix

mind 1969. augusztus 18-án, hétfőn léptek fel éjfél és dél között. A Crosby,

Stills, Nash & Young hajnali 3 órakor lépett színpadra, délelőtt 9-kor követte

őket Jimi Hendrix műsora. Néhány előadó az ikonikus plakátról azonban valójában

 soha nem lépett színpadra – az Iron Butterfly például a reptéren

ragadt – egyszerűen felhívták a szervezőket, hogy a koncertjük lefolyása

érdekében küldjenek értük helikoptert, természetesen nemleges választ kaptak.

 A The Moody Blues két fellépést is vállalt aznapra, végül Párizs mellett döntött.

Jeff Beck csapata a kihirdetett időpont előtt nem sokkal oszlott fel. A Beatles

 kimaradása kapcsán jónéhány sztori kering, az egyik szerint például Lennon nem

mondott igent Woodstockra, amíg a szervezők fel nem kérik a Plastic Ono Bandet

 is. Bob Dylan annak ellenére nem állt színpadra, hogy akkoriban a környéken

élt és jelen is volt a fesztiválon. Sőt, még azt is kijelentette, hogy a

 hippik megzavarták szülővároskája nyugalmas életét.

1956. július 13-án sikerült először

 Magyarországról személyszállító repülőgépet

 eltérítve civileknek külföldre jutniuk.

A két huszonéves tettes, a Lábatlani cementgyárban segédmunkásként

 dolgozó Iszák Ferenc és Polyák György a helyi bokszklubban határozta

el, hogy mindenáron elhagyja Magyarországot. A csoportot Nyugaton

szabadsághősként ünnepelték, a világsajtó érdeklődésének középpontjába kerültek.

A második világháborúban a magyar repülőterek is tönkrementek, a személyszállító

 repülőgépek nagy része megsemmisült. A légi közlekedés újraszervezésére

szovjet-magyar vegyes vállalat alakult, kiterjesztve a szovjet befolyást a magyar

 gazdaság e területére is. Az 1946. március 29-én létrejött Maszovlet

 (Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság) működését öt szovjet

gyártmányú Li–2 repülőgéppel kezdte meg.

Az első járat október 15-én Szombathelyre és Debrecenbe indult Budaörsről,

és még 1946-ban megindították a győri és szegedi járatot is. Hamarosan

 bekapcsolták a hálózatba Miskolcot és Pécset is, 1954 nyarán a járatok

 (amelyek 1950-től Ferihegyről indultak), már 11 belföldi várost kötöttek

 össze Budapesttel, a jegyek ára nem haladta meg a gyorsvonati első osztályra

 váltott jegyekét. A Maszovlet 1954. november 26-án megszűnt, miután a

magyar állam megvásárolta a szovjet fél részesedését,

helyére a Malév, a Magyar Légiközlekedési Vállalat lépett.

A belföldi légi forgalom a politikai rendőrség, az ÁVH ellenőrzése alatt állt,

hiszen a repülés nagy csábítást és lehetőséget jelentett a nyugatra távozáshoz.

Az ÁVH azután helyezte el civil ruhás biztonsági embereit a gépeken, hogy

1949. január 4-én a Pécs-Budapest járatot felszállás után a repülőmérnök és

a pilóta hatalmába kerítette, és a géppel a néhány hónappal később megszülető

 NSZK területére távoztak. 1956 nyarán viszont először fordult elő, hogy

egy erőszakkal megszerzett Malév-géppel civil géprablóknak sikerült külföldre jutniuk.

A két huszonéves tettes, a lábatlani cementgyárban segédmunkásként dolgozó

 Iszák Ferenc és Polyák György a helyi bokszklubban határozta el, hogy

mindenáron elhagyja Magyarországot. Iszák korábban újságíró volt, és

szavai szerint „végképp csalódott a szocializmusban”. Polyák a Magyar

 Néphadsereg berepülőpilótájaként szolgált, de kulák

származása miatt megbízhatatlannak

 minősítették és leszerelték. Az akcióhoz Iszák két ökölvívó tanítványát, Polyák

pedig két amatőr vitorlázórepülőt szervezett be, és velük tartott Iszák felesége is.

A társaság együtt váltott jegyet a szombathelyi járatra, és 1956. július 13-án reggel

 a Vörösmarty cukrászdában találkoztak.

A gép utasai – a hét „távolabbi céllal” felszállót kivéve – egy ifjúsági

találkozóra tartottak. A gépeltérítők a nyugati határhoz közeledve léptek akcióba,

erre az adta meg a jelet, hogy egyikük felkiáltott: „Jé, ott van Győr!” Ennek

elhangzása után ütlegelni kezdték az utasokat, hogy cselekvésre késztessék,

majd semlegesítsék az ávós kísérőt. Ő azonban a pilótafülkében tartózkodott,

és nem használta a fegyverét; később azt vallotta, hogy

 a várható tűzharcra tartogatta a töltényeket.

Tűzharc végül nem alakult ki, Polyákék leszerelték a pilótát és a biztonsági tisztet,

 és tíz perc alatt hatalmukba kerítették a gépet. A verekedés több sérüléssel járt,

 mert az utasok ellenálltak, és egyszer a gép is zuhanni kezdett. Az irányítást

megszerezve Polyák 300-400 méteres magasságban, a

 radarrendszert kikerülve navigált át a magyar-osztrák határon.

Az Li-2 az üzemanyag fogytával a Münchenhez közeli ingolstadti

NATO-támaszpont épülő, véletlenül meglátott leszállópályáján landolt.

Földet érve a hét gépeltérítő – és hozzájuk csatlakozva két utas – politikai

menedékjogot kért, a többieket a magyar hatóságok visszahozatták.

A csoportot Nyugaton szabadsághősként ünnepelték, a világsajtó

érdeklődésének középpontjába kerültek.

A hazai sajtó ugyanakkor a társadalom söpredékéből kikerült banditákat

emlegetett, akiket távollétükben halálra ítéltek. A gépeltérítés két huszonéves

 vezéralakja az Egyesült Államokból kapott visszautasíthatatlan ajánlatot:

egyikük rövidesen az amerikai katonai hírszerzés, a CIC ügynöke lett, másikuk

 a légierő pilótájaként végzett titkos küldetéseket. Iszák Ferenc a történtekről

 angol nyelvű regényt írt Szabadrepülés címmel, 2013-ban ennek

alapján készült a Szabadság – Különjárat című tévéfilm.

KALAPÁCS JÓZSEF

Énekesi karrierjét a Speed nevű iskolai zenekarban kezdte, majd 

1982-ben egy Pokolgép koncert végén odasétált a zenekar tagjaihoz egy barátjával,

Németh Lászlóval, hogy szeretne velük zenélni, egészen konkrétan énekelni.

Ekkor még az együttes teljesen ismeretlen volt, nem sok koncerten voltak

 túl, akkoriban a basszusgitáros Paksi Endre énekelt.

Józsit bevették a zenekarba és egészen 1990-ig a Pokolgép énekese volt,

amely a '80-as évek legnépszerűbb magyar heavy metal együttese lett. Énekelni már

 a Pokolgép tagjaként kezdett tanulni olyan neves énektanároknál, mint Ákos Stefi, 

Szendrő Mária, Cseh Kató. A zenekar mellett zenés színházi darabokban

(rockoperákban és musicalekben) is szerepeket kapott.

1982 és 1990 között rengeteg koncerten lépett fel a Pokolgéppel, több lemezt

 (Totális metál 1986, Pokoli színjáték 1987, Éjszakai bevetés 1989, Metál az ész

 1990, Koncert 1990) is kiadtak, amelyek összességében több százezer példányban

keltek el. 1990-ben a Pokolgép két részre szakadt, mert a két gitáros, Kukovecz Gábor

 és Nagyfi László nem tudott dűlőre jutni azzal kapcsolatban, hogy a zenekar milyen

zenét játsszon (Nagyfi Laci mindig is keményebb zenét akart játszani), ezért Nagyfi Laci

 és Kalapács Józsi 1990-ben elhagyta a zenekart, és megalakította az Oment.

 Kalapács ebben a zenekarban énekelt 2000-ig.

1996-ban szólóalbuma jelent meg Kalapács címmel. Majd az Omen után saját neve

alatt szervezett zenekart. Első lemezük még a korai kiadatlan Pokolgép dalok

gyűjteménye volt, de a Kalapács zenekar 2002 óta rendszeresen adja ki önálló

albumait és folyamatosan koncertezik. Az együttes a példakép Judas Priest előtt

is fellépett annak budapesti koncertjén.

2005-ben ex-Edda tagokkal megalakította a Hard zenekart, melyben a korábbiaktól

eltérően hard rockot énekelt. A sikeres formáció önálló fellépései mellett a Deep Purple 

előzenekarként is helyt állt. Egy maxi/bemutatkozó demó lemez mellett 2 album jelent meg,

több tagcsere után 2009 januárjában énekes és tulajdonképpen névcsere

 (Hard -> H.A.R.D.) történt, az új énekes Björn Lodin svéd hard rock énekes lett.

2009-ben Kalapács és az Akusztika néven új zenekart alapított, amellyel

 részben korábbi együtteseinek dalait játssza akusztikus hangszereléssel, részben

 megzenésített verseket és Kormorán-dalokat. A Kalapács és az Akusztika eddig

két nagylemezt adott ki, az első 2011-ben jelent meg Akusztikum Hungarikum címmel,

 a második 2014-ben került piacra Autentikum címen. Bővített formációja a

 Rudán Joe Akusztik és a Kormorán Memory Band tagjaival kiegészült Szelíd Metálosok Orchestra.

2012 szeptemberében Félszáz év totál, harminc év metal mottóval életművét

összefoglaló koncert adott, a különböző blokkokban jelenlegi és korábbi zenésztársainak

 közreműködésével. A jubileum alkalmából a Hammer Records felújított hangzással újra megjelentette azokat a Pokolgép és Omen albumokat, melyen Kalapács énekelt, továbbá az 1996-os szólóalbumát is.

Még 2012-ben újjáalakította a Hardot, majd 2013 elején az angol nyelvű formációtól

való megkülönböztetés érdekében az együttes nevét Kardra változtatták.

2022-ben régi Pokolgép-beli kollégáival (Tarca László, Pazdera György, Nagyfi László),

 valamint a zenekarban korábban szintén megfordult Rudán Joe-val és Nagy Dáviddal

 új zenekart alapított Totális Metal néven, amivel a