Magunkról: 

Nagyné Hackl Krisztina vagyok, férjem István, gyermekeink Tamás és Vivien. Állatszeretetünk gyermekkorunktól tart.

Férjeméknél mindig volt kutya és macska a háznál. Elõttem a megszállott és elhívatott példa volt, édesapám személyében,

aki évtizedek óta eredményes postagalambász. Persze a galambok mellett nem lehetett cica és kutya is csak maximum egy.

Amikor 13 éve össze hozott a sors férjemmel, rögtön vettünk cicát és kutyát is. 

Kezdetek: 

Nálam a francia bulldog nem volt elsõ látásra szerelem, csak a férjemnek. 2003-ban azzal állított haza, hogy egy ismerõse helyet

keres egy idõs bulldog leányzónak. Amikor eloször megláttam, mindenre gondoltam, csak arra nem, hogy amit látok, a kutya.

De haza vittük Mérykét és elhelyeztük egy boxba, ahol mondanom se kell, nem sokat volt, mert olyan kis szeretetéhes, ragaszkodó,

szuszmákoló tünemény volt, hogy teljesen levett a lábamról.

Sajnos pár hónap múlva elpusztult, de helyét a szívemben már nem tudták pótolni a mellette tartott más fajta kutyáink.

Így már a fajtáról egy kicsit többet tudva kerestünk eladó kölyök kutyust.

Szuszánkra a Töpörödött Törpördög kennelben találtunk 2004. februárjában.  

Kennelünk: 

2005-ben születettek meg Szusza elsõ babái. Angiekét mint egy szem kis lányt megtartottuk. Nagyon szépnek találtuk õt,

ezért úgy gondoltuk hallgassuk meg a hozzáértõk véleményét is. Így kezdtünk el kiállításra járni.

Szemünk nem csalt, Angieke eredményei hónapról-hónapra gyarapodtak, nagy megelégedésünkre.

A kiállításokon régi és új barátokkal hozott össze a sors, akiktõl sok segítséget kaptunk.

Ezúton is köszönöm nekik a tanácsokat, a bíztatást.

2006-ban érkezett kennelünkbe Indi, aki egy igazi meglepetés ajándék volt születésnapomra, a rég áhított bézs színü kutyus.

Túl egy komplikált és szomorú kimenetelü ellés után, nyáron megérkeztek Szusza újabb babái.

Így bõvült kennelünk egy foltos kislánnyal Chanellel. Kutyáink jelenleg négyen vannak.

Ahány annyi egyéniség, de a közös bennük, hogy szeretetéhségüket akkor se lehetne csillapítani,

ha egész álló nap csak simogatnánk õket.

Kutyáink rengeteg örömöt hoznak családunk életébe is, és visszahallva azok családja életébe is,

akik megtiszteltek minket azzal, hogy kennelünkbõl választottak kutyust maguknak.

Reméljük, hamarosan bõvül kennelünk, nem csak a létszámot, de az eredményeket illetõleg is. 

Köszönjük, hogy végig olvastad történetünket. 

2008. június 1.