ÉRTÉKEINK
1.
A régi református temetőből 1992-ben
leletmentés során feltárt
honfoglalás
leány lovassír
leletei az eddigi az
egyetlen bizonyíték a Szatmári
síkságon a honfoglalók
jelenlétére. Miután a
lelet a stratégiai fontosságú
Szamos-völgyi útvonal
mentén került elő, igazolja a
Nyírség
északi fele és az Erdély
közötti összeköttetést.
A leletek a következők: egy
úgynevezett oldalpálcás
csikózabla, két körtealakú
kengyel, egy igen rossz
megtartású gömbsorcsüngős
fülbevaló, továbbá aranyozott
szíjveretek, ebből
nagyméret nyolc darab- szíjvéggel
együtt, melyek az elemésztődött
lókoponya két
oldalán helyezkedtek el. A kisméretű veretek (13
db) a zablára voltak
rátekerve.
Pár
évvel később a csengersimai temetőben
szórványként egy
honfoglaláskori zablát és egy
férfikengyelt találtak –majd az
ezt követő hitelesítő ásatás
feltárta a honfoglaló
sírját is.
2.
Sanyikerten
került elő ez a 3 darab római
kori fibula és egy római
ezüstpénz a II. századból. A
fibulák a ruha
összetűzésére szolgáltak. A
tárgyak bizonyítják, hogy az itt
lakó szarmaták
élénk kereskedelmi kapcsolatban álltak
a Dáciával. A csengeri határban
lévő
Recsige határrészből szintén
római fibulát találtunk, ez is a
szarmaták jelenlétére
utal.
3.
Szarmata korsó. 1966-ban a Sáságyi-csatorna felújításánál egy szarmata temetőt vágtak át. A feltárás hiánya miatt csak néhány csont és ez az épségben megmaradt korsó bizonyítja ennek a népcsoportnak ittlétét.