ADATOK AZ IFJÚSÁGI ÖNKÉPZÕKÖR MÛKÖDÉSÉRÕL
(1925-1933)

   Az iskola múzeumában õrzünk egy naplót, melyet 1925-ben kezdtek írni Láncpusztán.

    A szakadozott borítón ezt olvashatjuk:
"A Sárvári Magyar Királyi Mezõgazdasági, Tejipari Szakiskola Önképzõ és Segélyezõ Egyesületének jegyzõkönyve"

    Az alakuló ülést 1925. november 7-én tartották, melyen az iskola igazgatósága az alábbi nyilatkozatot tette:
"Az Önképzõkör célja, hogy tagjait önállóságra nevelje, belõlük a közszereplési készséget kiváltsa és fejlessze."

    A hetente tartott közgyûléseken - a névsorolvasás után - szakmai elõadások, szépirodalmi felolvasások, szavalatok, ének - és zeneszámok szerepeltek, de egy-egy új szakmai eljárásról, felmerülõ kérdésrõl vitát is folytattak.

   Az Önképzõkör könyvtárral is rendelkezett, ami mindig a növendékek szolgálatára állt. Az állomány zömét szakkönyvek tették ki, de jócskán akadtak köztük szépirodalmi kötetek is.

    Valószínû, hogy az egyes közgyûléseken tartott felolvasásokhoz, elõadásokhoz a kör könyvtárában gyûjtöttek anyagot.

    A tanulóknak éves tagdíjat kellett fizetniük. Érdekességként említem meg, hogy egy török diákja is volt az iskolának - Mehmed Bedreddin -, akit szegény sorsa miatt felmentettek a tagdíjfizetés alól.

    Az egyesület saját bélyegzõvel is rendelkezett, mellyel - a tanúk aláírásán kívül - minden bejegyzést hitelesítettek.
Az egyes közgyûléseken nem csak a tanárok és a diákok vettek részt, hanem a település lakói közül is sokan megjelentek.

    A jegyzõkönyvben a kör nyolcéves munkáját követhetjük nyomon:

    • 1925. az alakulás éve.
    • 1926. január 26-án az egyik tanuló - Aigner László - indítványozta, hogy a kör könyvtára számára rendeljék meg Grácz Ottó: Tej és tejtermékek címû munkáját.
    • Két hónap múlva - egy újabb bejegyzésbõl kiderül - a könyv megérkezett az iskolába. Ugyanakkor szerezték be az Iglói diákok címû színdarab dalainak kottáját. (Ma már egyik dokumentum sincs meg könyvtárunkban.)
    • Az 1926-27-es tanévben az egyesületben már ifjúsági énekkar is mûködött, amely gyakran szerepelt a közgyûléseken.
    • Az 1927-28-as tanévben a tagdíj 4 Pengõ volt. Aki hanyagságból nem készült fel az elõadásra 1 Pengõ büntetést fizetett és a következõ gyûlésen újra szerepelnie kellett.
    • A tagok - hogy a kör egy kis pénzhez jusson - meteorológiai jelentéseket készítettek és küldtek fel Pestre.
    • Jegyzeteket is írtak és másoltak, melyeket értékesítettek - ezzel is az egyesület vagyonát gazdagítva.
    1928. augusztus 11-én a pénztárnoki jelentés a következõ adatokat tartalmazta:
            Bevételek:
  • adományból 5 Pengõ
  • tagsági díjból 81 Pengõ
  • eladott jegyzetek árából 181,39 Pengõ
  • büntetésekbõl 2 Pengõ
  • mûkedvelõ elõadásokból 128,27 Pengõ
  • összesen 397,66 Pengõ
            Kiadások:
  • papírra, írószerre 145,25 Pengõ
  • meghívók az elõadásokra 11,24 Pengõ
  • összesen 156,59 Pengõ
    A kör vagyona 563,87 Pengõ, amelyet takarékban kamatoztattak.

    A jegyzõkönyvben többszöri utalást találunk egy emlékkönyvre, amelyben a dicséretes elõadásokat, a díszközgyûlések beszédeit megörökítették. Sajnos, ez az emlékkönyv nem maradt fenn.

    1929. december 11. Az ülés jegyzõkönyve már az idõközben Csermajorba költözött iskolában íródott és új bélyegzõvel hitelesítették.
    Határozatot hoztak, hogy a hanyagul szereplõ, illetve a feladatvállalás elõl kitérõ tanulókat azzal büntetik, hogy esténként - a szabad idejükben - jegyzeteket kell készíteniük.
    1930-ban egy bizottságot választottak, amelynek tagjai "a jegyzetkészítés és értékesítés ügyeit intézték".
    1931-ben 560 Pengõért vásároltak egy sokszorosítógépet Budapesten a Magyar Cserkészek Boltjában.
    A kör maradék pénzét a jegyzetekhez szükséges papírok beszerzése szinte teljesen felemésztette.

    Idõnként egy-egy szakmai témával foglalkozó pályázatot is kiírtak, melynek elõadásakor a legjobbak könyvjutalmat kaptak.
        "A pályamunkákat idegen írással, jeligés levél kíséretében" kellett leadni.
        "A pályatétel kitûzésének célja, hogy az ifjúságot tudományos munkára serkentse és a könyvjutalommal módot és eszközt adjon a nyerteseknek arra, hogy magukat továbbképezzék."

    1931-ben "A tisztaság szerepe a tejgazdaságban", 1932-ben pedig "A színtenyészetek alkalmazásának jelentõsége" címmel lehetett pályázatot készíteni, melynek terjedelme legalább 8 oldal.

   A díjazás mindkét esetben a következõ volt:

  • I. díj: Grácz Ottó: Tej és tejtermékek c. könyve
  • II. díj: Éltetõ József igazgató úr könyve: Sajtgyártástan
  • III. díj: Jegyzõkönyvi dicséret.


    Az 1931-32-es tanévben a tagsági díj 2 Pengõ volt.

    Június közepén tartottak egy rendkívüli ülést, amelyen Arany János életérõl és munkásságáról esett szó - a költõ halálának 50. évfordulóján.
    1932. október 29-én találunk egy bejegyzést, miszerint Farkas Ignác személyében könyvtárost választottak.

    1932. december 18-án Imre Sándor tanár úrnak a kör tagjaihoz intézett levelét a jegyzőkönyvbe beírták.
Itt idézem sorait:

 „Kedves volt Tanítványaim!

          Nagyon jól esett rólam való szíves megemlékezésük s őszintén szólva kellemes meglepetés volt számomra. De annál jobban örvendeztem neki, mert azt látom belőle, hogy megértettek engem, megértették, hogy jót akartam akkor is, amikor valami hibára, mulasztásra figyelmeztettem Magukat.

          Örömmel foglalkoztam Magukkal, egyrészt, mert kötelességem volt, másrészt mert mikor fiatal ember jellemének, egyéniségének a kialakulását jó irányban befolyásolhatja az ember, akkor a jövendőt alakítja, a jövendőt munkálni pedig felemelő magasztos érzés. Nem csak az a megállapítás érvényes, hogy mindenki a maga szerencséjének a kovácsa, hanem az is, hogy Magukon fordul meg, milyen lesz a magyar jövendő.

          Ha hazaszerető, kötelességtudó, tiszta jellemű, feltétlen becsületes emberekké válnak, nemcsak a Maguk jövendőjének, boldogulásának vetik meg az alapját, hanem boldogabb lesz az a nemzet is, amely ilyen férfiakból áll.

          További tanulmányaikra és életükre a Mindenható áldását kérve, szeretettel gondolok a Maguk között töltött időre.

          Szerető volt tanáruk:
                                                           Imre Sándor.”

 

      Az önképzõ egyesület az iskolában mûködõ gazdakörrel együtt kihelyezett ülést tartott 1933. március 19-én Rábacsanakon.
    "A vasútállomáson a tanári kart és a két kör tagjait a község elöljárói és a kivonult tûzoltó és levente szakaszok fogadták. A kölcsönös üdvözlés után…zárt sorokban bevonultak a községbe. Rábacsanakon a kör tagjait a község vendégszeretõ gazdái látták reggelivel.
    Késõbb…a római katolikus templomban szentmisét hallgattak, majd a kör tagjai - az ünnepi beszéd után - megkoszorúzták a hõsök emlékmûvét.
    Az iskola udvarán megtartott köszöntõk és elõadások után közös ebéden vettek részt, majd megtekintették a község tenyészállatait."

 

  A legutolsó bejegyzés dátuma 1933. augusztus 21.

   További jegyzõkönyvek fennmaradásáról - sajnos - nincs tudomásunk.

(Pappné Szabó Alexandra)
 

Bejegyzések az Önképzőköri naplóban