Névadónkról Ujhelyi Imre   Kisdiák nagy sajttal   60 év az iparban   Arcok a tejiparból
Iskolamúzeum   Emlékképek   Az Önképzőkör töténete   Volt egyszer egy...
Először felsőfokon   A tejipar nagyjai nyomában járnak   Varga Gézára emlékezve   Hogyan tovább Csermajor?
Nemzetközi kapcsolataink





Iskolánk éves






Alapítás











Csermajor  diákfogalmakkal mérve   a tejesek Sárospatakja. Innen kerültek ki évtizedeken keresztül azok a szakemberek, akik ma a korszerű, nagyiparrá fejlődött tejágazat élgárdájához tartoznak.
     
       A csermajori középiskola történetének kezdetei a 19. század derekáig nyúlnak vissza. Az 1867. évi kiegyezés utáni Magyarországon erőteljesen fejlődött a mezőgazdaság, valamint a termékeit feldolgozó iparágak. A jó minőségű nyerstej termelése, kezelése, begyűjtése, szállítása és különféle tejtermékké való feldolgozása, valamint azok értékesítése szakértelmet követelt.
 
       Szükségessé vált egy olyan szakiskola létrehozása, amelyben „a tejgazdaságok számára megbízható és kellő szakismerettel bíró munkásokat, tej-, sajt- és vajkezelőket képeznek, kik úgy gyakorlatilag, mint elméletileg kellő módon értenek a tejgazdaságokban előforduló mindenféle munkához, ú.m. a tehenek ápolása, takarmányozása, fejése, a tej vizsgálata, kezelése, vajjá és sajttá földolgozása.”  írja a korabeli iskolai szabályzat.

       A szakiskola létesítéséhez olyan hely volt a legalkalmasabb, ahol rendelkezésre álltak a tej termeléséhez és feldolgozásához szükséges épületek és berendezések. Így esett a választás Lajos bajor királyi főherceg és Estei Mária Terézia Dorottya főhercegnő Vas vármegyei birtokára - Láncpuszta major -, ahol 1889. június 29-én megalapították, majd 1890. augusztus 15-én megnyitották a Sárvári Magyar Királyi Tejgazdasági Szakiskolát, az ország első ilyen jellegű oktatási intézményét.
 
 

Kezdetek







A fénykép a csermajori tanügyi főépület előtt készült az 1920-as évek végén,
a csermajori m. kir. kisgazdaképző iskola tanárairól és hallgatóiról.



   A Földművelésügyi Minisztérium a szakiskolát 1929. november 24-én átköltöztette a Sopron vármegyei Csermajorba, herceg Esterházy Miklós uradalmába, ahol 1920 óta már működött a herceg Esterházy Miklós-féle M. Kir. Mezőgazdasági Szakiskola.



       Az I. világháború után Magyarország vezetése mindent megtett annak érdekében, hogy az emberekkel feledtesse a háború borzalmait és a trianoni békediktátum okozta elkeseredést. A magyar arisztokrácia több olyan alapítványt hozott létre, amelyek nemcsak a maguk dicsőségét, hanem az egész nemzet érdekeit szolgálták.

       Ilyen alapítvány volt az is, amelyet az ország leggazdagabb hitbizományosa, Galántai és Fraknói Esterházy Miklós herceg tett egy mezőgazdasági iskola létesítésére.
 
       Egy későbbi írás megjegyezte:

„Érezte és tudta azt, hogy Szent István koronája csak akkor kaphatja vissza régi fényét, ha ismét fel tudja építeni mezőgazdasági kultúráját. Az iskola alapításával biztos és határozott utat mutatott a nemzetnek a feltámadásra.”

       Az adományozó Esterházy Miklós herceg alapítványának életre keltését már nem érte meg. Fia, herceg Esterházy Pál azonban megvalósította apja elhatározását, s az általa felajánlott 200 khold ingatlant tartozékaival együtt átadta az Államkincstárnak 1920. október 19-én.
 
       Az alapítványi birtok a rajta található majorral, lakóépületekkel együtt a „herceg Esterházy Miklós-féle” M. Kir. Kisgazdaképző Iskola tulajdonába került. Így indulhatott meg 1920-ban Csermajorban a M. Kir. Mezőgazdasági Szakiskola, majd ugyanitt 1929-től a Sárvár-Láncpusztáról áthelyezett M. Kir. Tejgazdasági Szakiskola.



Mezőgazdasági és tejipari szakképzés Csermajorban
       A tanműhely építése 1929-ben kezdődött, s rövid idő múlva a tanulók rendelkezésére állt.

       Az intézményben 1929-től 3 szervezeti egység működött közös igazgatás alatt:
- Tangazdaság
- M. Kir. Mezőgazdasági Szakiskola
- M. Kir. Mezőgazdasági Tejipari Szakiskola
     
 

       M. Kir. Mezőgazdasági Szakiskola

       Az igazgatóság az alábbi módon határozta meg a Mezőgazdasági Szakiskola célját:

„…jól képzett, a saját lábán megállni tudó, magyar nemzeti szellemtől áthatott gazdaifjakat neveljen. A saját gazdaságába visszatérő ifjú gazda községében előharcosa legyen a mezőgazdasági kultúrának és példaadásával megfizethetetlen szolgálatot tegyen az egész községnek.”

       A Tangazdaság rendelkezett mindazzal a gazdasági felszereléssel, szakszerű vezetéssel, amely az irányításhoz szükséges volt. Ennek hatása már az 1920-as, de különösen a 1930-as években meglátszott, mert a gazdaság kimagasló eredményekkel büszkélkedhetett.

       A bőséges takarmány termesztése, műrét létesítése és a meglévő legelők szakszerű gondozása fejlett állattenyésztést tett lehetővé. Egymás után készültek el a gazdasági épületek: a ló-, ökör- és sertésistállók, majd a legkorszerűbb igényeket is kielégítő 50 férőhelyes tehén- és a 30 növendékállat elhelyezését biztosító szarvasmarha istálló. A napfényes, tágas tehénistálló mellé gépekkel ellátott takarmánykamra is készült.
 
       Az oktatott tantárgyak anyagát a fenti célok megvalósításának megfelelően állították össze, különös tekintettel a gyakorlati ismeretekre, melyek elsajátítása csak úgy volt lehetséges, hogy a gazdasági munkákat meghatározott időn keresztül a tanulók végezték. Tanári felügyelet mellett minden növénytermesztési és állattenyésztési munkában részt vettek. A gazdaság vezetését, a munkálatok irányítását a hetesi szolgálat alatt sajátították el. A hetesek önállóan, felelősséggel intézkedtek, és szükség esetén a vezető tanároktól és a majorgazdától minden segítséget megkaptak.



       M. Kir. Mezőgazdasági Tejipari Szakiskola

       A M. Kir. Mezőgazdasági Tejipari Szakiskola 1929. november vége óta működött Csermajorban. Az egy éves gyakorlati és egy éves elméleti képzésnél kezdet-től fogva arra törekedtek, hogy jó tejipari szakembereket neveljenek a mindinkább fejlődő hazai tejipar számára.

       A „magyar tehén, magyar mester, magyar sajt” jelmondat közel félévszázados megvalósítására Csermajor tette fel a koronát!



Magyar mester, magyar sajt

 
       Döntő jelentősége volt a tejgazdaságok és tejüzemek megszervezésénél, a hazai technológiák kidolgozásánál és elterjesztésénél a Magyaróvári Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnek. E téren úttörő munkát végzett az akadémia több kiváló professzora: Ujhelyi Imre, Grátz Ottó, Budai Gyula, Vas Károly, Vladár Endre, Bánvárth Sándor, Ejury Lajos, Csiszár József és még sok más kutató is. A csermajori tanműhely gyakran szolgált a sajtgyártási kísérletek színhelyéül, vagyis számos hazai sajt technológiájának kidolgozásánál meghatározó szerepet játszott a Csermajorban felhalmozott szakmai tapasztalat.

       A „magyar mester, magyar sajt”-elv diadalra vitelében a manuális munka zömét a Csermajorban tanult szakemberek segítségével végezték el!



       A csermajori diákok szakmai ismereteit jelentősen bővítette az iskolában működő Ifjúsági Önképzőkör is, melynek célját az intézmény igazgatósága az alábbi-akban határozta meg:
„Az Önképzőkör célja, hogy tagjait önállóságra nevelje, belőlük a közszereplési készséget kiváltsa és fejlessze.”

       A hetente tartott közgyűléseken - a névsorolvasás után - szakmai előadások, szépirodalmi felolvasások, szavalatok, ének - és zeneszámok szerepeltek, de egy-egy új szakmai eljárásról, felmerülő kérdésről vitát is folytattak.
 
       Az Önképzőkör könyvtárral is rendelkezett, amely mindig a növendékek szol-gálatára állt. Az állomány zömét szakkönyvek tették ki, de jócskán akadtak köztük szépirodalmi kötetek is.



       Az Önképzőkörnek elsődleges szerepe volt a hallgatók erkölcsi és vallásos nevelésében is, melynek fontos színtere volt a tanulók által épített iskolakápolna.
       A Szent Imre kápolnát 1936. április 6-án szentelte fel dr. Breyer István győri megyéspüspök, és helyezte be a kápolna fehér márvány oltárkövét.


Iskolánk Szent Imre kápolnája éves



       A Csermajori Tejipari Szakiskola 1930-as években végzett sajt- és vajmesterei egyedül adták a magyar tejipar meghatározó szakembergárdáját. Ők álltak a kádak és köpülők mellett, szereztek megbecsülést, hírnevet a magyar sajtnak és egyéb tejtermékeknek, és szervezték újjá a II. világháború után a magyar tejipart.
       



            1939. június 29.







       A II. világháború Csermajort is erősen érintette. Nemcsak az alkalmazott fizikai dolgozóknak és tanároknak, hanem a tanulók egy részének is be kellett vonulnia katonának. A munkaerőhiány miatt a gazdaság munkája akadozott, az ellátásra szorulók száma azonban folyamatosan nőtt. Ugyanis, 1944 végén és 1945 tavaszán  a Földművelésügyi Minisztériumból egyre többen menekültek családjukkal Csermajorba, hogy itt vészeljék át a háború utolsó szakaszát. A menekült családok férfi tagjai a tangazdaságban tevékenykedtek, hogy megoldják családjuk élelmezését. Természetesen, a fokozott fizikai igénybevételhez nem szokott minisztériumi tisztviselők munkája csak gyenge pótlása volt a hiányzó munkaerőnek.

       A háború utolsó hónapjaiban a tangazdaság a harcoló alakulatok élelmezését is szolgálta. Sajnos, az állatállomány a háború  utolsó napokjainak zűrzavarában teljesen megsemmisült, így az istállók kiürültek.


Szakképzés a világháború után
       Az 1945/46-os tanévtől kezdődően a szakiskola feladatköre kibővült. Az intézmény neve az új tartalomnak megfelelően változott: Csermajori Állami Mezőgazdasági Tejipari Szakiskola és Tejgazdasági Szaktanácsadó Állomásra.
 
       Csermajor az 1946/47-es tanévig kettős intézményként működött (tejipari szakiskola és gazdaképző iskola). Ekkor a mezőgazdasági iskolát megszüntették és a gazdaképzés feladatát a Kapuvári Gazdaképző Iskola vette át.
 
       1949-ben is nagy változás történt: Mezőgazdasági Gimnázium Tejipari Tagozataként átalakult az oktatás anyaga. A szakmai tárgyak mellett jelentős mértékben megnőtt a közismereti tantárgyak óraszáma.



A Magyar Királyi Tejipari Szakiskola végzősei és tanárai a tanügyi főépület bejárata előtt (1946)
A középső sorban jobbról az első: Majoros Herbert vajmester, szokásához híven nyakkendővel.

Technikusképzés

       Az 1950-es esztendő két okból is fontos dátum Csermajor életében. Egyrészt megindult a technikumi képzés, másrészt   a mezőgazdasági szakképzés megszűnése miatt   a tangazdaság átadásra került a Pusztacsaládi Állami Gazdaság számára. Ez kb. 400 kh területet, istállókat, állatállományt és felszereléseket jelentett. Csak a közvetlen tejipari oktatási célokat szolgáló létesítmények maradhattak az iskola birtokában. Az átadás egyszerű könyvjóváírással történt!
       Az iskola felettes hatóságai (az Oktatási, valamint az Élelmezésügyi Minisztérium) az oktatás időtartamát 1954-től 4 évre emelték fel. A végzett hallgatók az érettségivel egyenértékű tejipari technikusi oklevelet kaptak.
Az iskola fenntartója 1950-től az Élelmezésügyi Minisztérium lett, amely igen sokat tett az oktatás személyi és anyagi feltételeinek biztosításáért. Korszerűen felszerelt mikrobiológiai és kémiai laboratóriumot bocsátott a technikum rendelkezésére.


       A minisztérium a közismereti tantárgyakat oktató tanárok beállításával alaposan megemelte az oktatás színvonalát. A közismereti tanárok szakmailag és pedagógiailag jól felkészült pedagógusokként nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az iskola eredményei évről évre javuljanak.



       A végzett technikusok nagyon keresettek voltak. A képzés népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy pl. 1954 tavaszán a felvehető 30 helyre 85 tanuló pályázott az ország különböző pontjairól.

       A technikumi korszak meghatározó tanárai voltak:
       Matócza Zsigmond igazgató, Beszterczey László, Olessák Albert, Telegdy Lajos, Varga Géza, Szilágyi Károly és Majoros Herbert. Zsiga bácsi szigora, Beszterczey László széleskörű szakmai műveltsége, diákszeretete, Majoros Herbert óriási gyakorlati tapasztalata biztosította az alma mater jó hírnevét pedagógiai és szakmai berkekben egyaránt.

       Mellettük még számos olyan pedagógus dolgozott, akik a legmagasabb szinten művelték szakmájukat, és saját szakterületükön a lehető legtöbbet akarták tanítványaikkal elérni.





Szakközépiskola
       Az 1964/65-ös tanév ismét változásokat hozott iskolánk életében: felmenő rendszerben elkezdődött a szakközép-iskolai oktatás. Az első osztályosok már új tanterv és óraterv szerint haladtak. Más lett a képzési cél, és más lett a 4 év után kapott bizonyítvány és képesítés is. A végzős tanulók a IV. osztály befejezése után érettségi- és szakmunkásvizsgát tettek, és érettségizett tejtermékgyártó szakmunkásokká váltak.

       Az élelmiszer-ipari szakközépiskolában a műszaki tárgyak nagyobb súlyt kaptak. Megjelent a géprajz, műszerismeret, az élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok és géptani gyakorlat. Sajnos, csökkent a laborgyakorlatok óraszáma és megszűnt a mikrobiológia, valamint a szakkémia.



       1968 mérföldkő az iskola történetében, hiszen felvette az Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet nevet.

       Névadónk, Ujhelyi Imre (1866-1923) a Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanára, majd igazgatója volt. A tbc-mentesítéssel kapcsolatban elért sikerei (Bang-Ujhelyi-féle eljárás) nevét világszerte ismertté tették. Az általa alapított tejszövetkezetek készítették a híres Óvári sajtot, melyet iskolánk tanműhelyében az iskolaösszevonásig mi is gyártottunk.

 


 


       Az élelmiszer-ipari szakközép-iskolai képzés óraterve többször módosult. Volt időszak, amikor a képzés profilja a tejipari technológia, a laborgyakorlat és az élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok irányába tolódott el. Az 1978-as évfolyamtól kezdve a profilmódosítás hatására a gépészeti ismeretek, a szakmai géptan és a géptani gyakorlat tantárgyak oktatására került a hangsúly.


       A tanulók az egyesített érettségi-képesítő vizsgán a technológiai gyakorlat mellett géptani gyakorlatból is számot adtak tudásukból.
 

       Az 1967/68-as tanévtől kezdve a 4 éves szakközép-iskolai oktatás mellett megindult a 3 éves szakmunkásképzés is. A III. évfolyamot elvégezve a tanulók szakmunkásvizsgát tettek, és így tejtermékgyártó szakmunkás képesítést szereztek.

       A tejtermékgyártó szakmunkásképzésben dunántúli központtá vált intézményünk. 1967-től 1976-ig Székesfehérváron, 1971-től 1976-ig Zalaegerszegen működött kihelyezett osztályunk. Az 1970-es évek közepétől Csermajor döntő szerepet játszott előbb a Dunántúlon szervezett vállalati felnőtt szakmunkásképző tanfolyamok, majd a technikusminősítő képzések és vizsgáztatás lebonyolításában is.
 


       A tejipari szakközépiskolát végzett tanulók, valamint az érettségivel rendelkező tejtermékgyártó szakmunkások   2 éves gyakorlat elvégzése után  technikusminősítő tanfolyamra jelentkezhettek. A minősítés tejüzemi, vajüzemi és sajtüzemi szakon folyt.

       Az 1980-as évek közepétől   a következetes, tudatos fejlesztés eredményeként   adottá váltak a személyi és tárgyi feltételek ahhoz, hogy 1989 szeptemberétől Csermajorban újra megindulhasson a nappali tagozatos technikumi képzés, de az már 5 éves időtartammal. Ezzel egyidőben megszűnt a technikusminősítő tanfolyam.
       1981-ben hoztuk létre az áramlástani laboratóriumot az Élelmiszeripari műveletek és folyamatok, a Műszerek és mérések, valamint a Fizika tantárgy oktatásának segítésére, a tanult ismeretek elmélyítésére. Tanulóink olyan méréseket végezhettek, amelyek segítségével tapasztalati úton szerezhettek új ismereteket, és az elméleti órákon tanultakat a gyakorlatban is kipróbálhatták. A mérőpadnak különösen nagy jelentősége volt abból a szempontból is, hogy a tejiparban legtöbb technológia zárt rendszerben történő folyadékáramoltatáson alapszik, valamint a technológiai berendezéseket köráramoltatásos mosóberendezéssel tisztítják.


       1983-ban az Oktatási Minisztérium iskolaszámítógép programja keretében iskolánk kapott 2 db HT-1080Z típusú "iskolaszámítógépet", amiket azonnal bevontunk az oktatásba, szélesítve a tanítási-tanulási folyamat eszköztárát. A számítógép oktatási eszközként való felhasználásával olyan új módszerek kerülhettek előtérbe,  melyek a hagyományosnak tekinthető eszközök esetén nehezen vagy egyátalán nem voltak megvalósíthatók tanórai keretek között.


       A kezdeti próbálgatások után két tanárunk, Beszterczey László és Papp László több oktatási programot készített, melyekkel sikerrel szerepeltek az OM Tudományszervezési és Informatikai Intézetének oktatást segítő programok készítésére kiírt pályázatán.



       Munkájuk elismeréséül 1985-ben a MÉM Szakoktatási Főosztálya országos szakmai továbbképzést szervezett iskolánkban az élelmiszeripari szakközépiskolák szaktanárai részére, "A számítógép alkalmazása az oktatásban" címmel, ahol bemutathatták az Oktatási Minisztérium pályázatán díjnyertes számítógép-programjaikat.

      A rendezvényt megtisztelte Páris György minisztériumi főtanácsos (a Tudományszervezési és Informatikai Intézet igazgatója, az iskolaszámítógép program gazdája) és Módláné Görgényi Ildikó minisztériumi főelőadó (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium).

      A továbbképzésen 34 szaktanár vett részt.
       1989 abból a szempontból is jelentős dátum iskolánk történetében, hogy visszavásároltuk az iskola területén levő - korábban saját tulajdonú - magtárépületet, amelynek teljes felújítása 1993-ban készült el. Itt kapott helyet a korszerű IBM-gépekkel felszerelt számítástechnikai labor és a könyvtár.
       Intézményünk 1992-ben önkormányzati támogatással az 1948 előtti földterületeiből ill. erdőiből visszaszerzett 187 hektárt, valamint egy nagyon leromlott állattelepet. A szakképzési alapból és fenntartói támogatásból először a növénytermesztés gépeit vásároltuk meg, majd felújítottuk az átvett gazdasági épületeket. Rekonstruáltuk a 100 férőhelyes tehénistállót. Korszerű Westphalia-rendszerű fejőházat építettünk ki a hozzákapcsolódó tejházzal. A tejházhoz tejgyűjtő-hűtő tartály, lemezes pillanathűtő és automata mosórendszer is tartozott.

       1997 őszén megtörtént a tenyészállatokkal való feltöltés 100 db holstein-fríz üszőt vásároltunk.

Kimutatás a visszavásárolt földterületekről


       1928-ban FM-rendelet alapján jött létre a Tejtermékek Magyar Királyi Ellenőrző Állomása. Ennek 70 éves évfordulója alkalmából iskolánk országos sajtversenyre hívta a sajtgyártó üzemeket, cégeket, és 1998. december 3-án megrendeztük az első Csermajori Országos Sajtversenyt.
 
       Az iskolánk   amely hazánk legrégebbi, ma is működő szakképző iskolája   mindig is igyekezett betölteni a tejgazdaságban, tejiparban dolgozók között az összekötő kapocs szerepét. Az első Csermajori Országos Sajtversenyre 11 sajtgyártó cég összesen 43 sajttal nevezett be, melyek között tehén-, juh- és kecsketejből készült, natúr oltós alvasztású, ömlesztett, illetve ízesített sajtok szerepeltek.


        A sajtverseny bíráló bizottságának elnöki tisztjét Dr. Schreiner Ernő szaktanácsadó töltötte be, aki korábban a Tejipari Tröszt által rendezett termékversenyeken hosszú évtizedekig látta el ezt a megbízatást.
       Iskolánk 1989-től a képzési időt 4-ről 5 évre emelte. A tanulóink az első négy évben a szakmai tárgyak mellett (tejipari technológia, szakmai gépek stb.) jelentős óraszámban közismereti tantárgyakat (matematika, magyar nyelv és irodalom stb.) is tanultak. A 4. év végén érettségi vizsgát tettek, majd az 5. évben csak szakmai tárgyakat tanulva felkészültek a technikusi vizsgára. Így a tanév végén a sikeres vizsga után tejipari technikusokká váltak.
 
       1996-ban új képzési formaként beindítottuk a szakmunkások szakközépiskoláját, ahol érettségit és számítástechnikai végzettséget szerezhetnek diákjaink.
       1998-tól az eddigi hagyományos képzési rendszerünket gyökeresen megváltoztattuk.
 
       A felvett diákjaink a 9-10. osztályban közösen alapoztak, azaz együtt tanultak az alapvizsgáig. Így nem kellett eldöntenie a hozzánk jelentkező 14 éves tanulónak már a 8. osztályban, hogy milyen szakképesítést kíván szerezni. Ezt megtehette a 10. osztály végén, az általános alapozás után. Az eredmények ismeretében a tanulók eldönthették, hogy az általános élelmiszer-ipari szakképzés keretében tanulnak-e vagy inkább a tejtermékgyártó szakmunkás, illetve a falusi vendéglátó szakképesítés megszerzését választják.


Szakképzés felsőfokon
       Kiemelkedő jelentőségű dátum iskolánk történetében 1999 szeptembere, amikor az Élelmiszer-ipari Egyetem Szegedi Főiskolai Karával közösen indíthattuk a felsőfokú Élelmiszer-ipari menedzser szakképzési formát, amelyben érettségizett fiatalok vehettek részt, 2 éves tanulmányi idővel.

       A képzési kínálatunk bővítésével egyidejűleg iskolánk neve is módosult: Ujhelyi Imre Élelmiszer-ipari Közép- és Felsőfokú Szakképző Iskola és Kollégium lett.
       1999-ben a főépületben létrehoztuk a 16 férőhelyes, számítógép-vezérlésű nyelvi laborunkat, amelyet különböző multimédiás eszközökkel is felszereltünk.



Iskolaösszevonás!

       Fenntartónk 2009. augusztus 1-jével (iskolánk alapításának 120. évében) a csermajori Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Közép- és Felsőfokú Szakképző Iskola és a fertődi Porpáczy Aladár Kertészeti Szakközépiskola összevonásával létrehozta a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központját, iskolánk tagintézmény lett, így ettől az időponttól Csermajor - több, mint százéves - önállósága megszűnt.

Az iskolösszevonás utáni ígéretek és a tervek :


Hogyan tovább Csermajor?
Csermajori Nagy Találkozó
(Csermajoriak Csermajorért)


   2014 szeptemberében, szeretettel hívtunk és vártunk minden volt csermajori tanárt, diákot és dolgozót, valamint mindazokat, akik valamilyen módon kötődtek Csermajorhoz. Vártunk mindenkit, akit érdekel Csermajor sorsának alakulása és szeretné, hogy újra tanulni vágyó fiatalokkal legyenek tele a jelenleg üres osztálytermek.
   A szervezőmunkában meghatározó szerepet vállalt Császár Antal a Vitnyédért egyesület elnöke és Péter Adrienn volt csermajori diák (1988-92).
   Szeptember 13-án aztán mintegy ötszáz volt csermajori diák részvételével megünnepeltük iskolánk 125 éves alapítását, egyben megrendeztük az első Csermajori Nagy Találkozót.
   Mindannyian tudtuk, hogy nem feledhetjük:    „Csermajor a tejesek Sárospatakja”



    Ez idő tájt reményt keltő tárgyalások folytak az agrárminisztériumban arról, hogy az iskolát átvenné a Premontrei Rend - Felmerült annak a lehetősége, hogy az épületeket és a parkot felújítva létrehozzanak egy kisebb, de a jelentős szakmai múltra alapozott, emelt szintű képzést folytató tejipari iskolát (felelevenítve a korábbi francia kooperációs kapcsolatokat), egy zarándokszállást, látogató- és konferenciaközpontot, valamint a tanüzemet átalakítanák olyan látványtanüzemmé, ahol a látogatók megtekinthetik a sajátmárkás sajtok gyártásának lépéseit.

    Az ünnepségen Dr. Nagy István államtitkár úr reményét fejezte ki: ha a tárgyalások eredményesen zárulnak, akkor megnyugtatóan megoldódhat a csermajori iskola további sorsa. Bizakodva tekinthetünk a jövőbe, ha Csermajor szakmai sikerekben gazdag múltjának elismerését és annak méltó folytatását jelentő terveket sikerül megvalósítani. Bízunk abban, hogy ezáltal hosszú távon is biztosítani lehet majd Csermajor fennmaradását, és mindannyiunk örömére elmondhatjuk, hogy tovább élhet Csermajor, a magyar szakképzés ikonikus iskolája, a "tejesek Sárospatakja".



Képek a találkozóról



    (Szomorúan vettük tudomásul, hogy a tárgyalások eredménytelenül zárultak, Csermajort magára hagyták. Rövidesen belénk hasított a fájdalmas felismerés: nincs tovább, a csermajori álomnak vége.)
















Szántó András kultúrtörténeti eszmefuttatásai

Néhány részlet a cikkből:

„A sajtügyekben igen híressé vált a Magyar Királyi Csermajori Mezőgazdasági és Tejipari Szakiskola (..) Egészen az utóbbi időkig termeltek itt remek sajtokat. (A monarchia hajdani legnevesebb szakiskolája a mai Magyarországon is vezető helyet vívott ki magának.)
(…) Vagyis ha ilyen fontos és jól működő kincsünk van-volt – miért hagytuk kimúlni?
Csermajor (…) átvészelte a háborúkat, az államosítást, a privatizálást, a rendszerváltást – de a mai állapotokat már nem bírta ki.”

 



Érdekességek:

Csermajori földek

Mióta Csermajor a Cseri major?

Csermajorban már a kezdetektől tudták:

A végzett ifjak vizsgája

Toldi Miklós Csermajorban




A szakmai megmérettetésben is a csermajori diákok voltak a legjobbak.



Tudósítás egy Csermajorban megrendezett tanulmányi versenyről.
Részlet a cikkből:
„Az egyes iskolák növendékei péntek este érkeztek meg a zászlódíszben álló csermajori iskolába. Az Esterházy nagy cserfaerdő tövében elterülő iskola hatalmas majorja, gyönyörű épületei és az épületek között levő parkok virágtengere megkapóan hatott a vendégekre.”





1929-ben kezdte a tanári pályáját Csermajor első tantestületében gazdasági gyakornokként Kállay Kornél egyetemi tanár, kutató, a magyar rizstermesztés megalapozója.




Túró- és sajtgyártás
(Kiadta a Magyar Állami Mezőgazdasái Tejipari Szakiskola, Csermajor 1949)
Írta: SIPOS JÁNOS igazgató




Iskolánkból 1997. április 1-tõl 17 -ig 6 fős tantestületi delegáció járt Franciaországban a mosonmagyaróvári egyetem (PATE) küldöttségével. Először Párizsban és Angers -ban jártak, majd a második héttől tanulmányút további részét a csermajori csoport a St. Lô-There -i Mezőgazdasági Középiskolában töltötte, ahol a szaktanáraink tanulmányozhatták az iskola életét, megismerhették Normandia mezőgazdaságát, iparát és természeti szépségeit.





Ez is lehetett volna Csermajorból, ha…

Létrehozhattak volna egy, a határokon átnyúló, kéttannyelvű, élelmiszeripari (tejipari) szakembereket képző iskolát. Egy burgenlandi élelmiszeripari iskolával kooperálva megvalósítható lett volna a közös képzés. Egyaránt taníthattak volna osztrák és magyar szakemberek, így a legkorszerűbb ismeretek birtokában kerülhettek volna ki az iskolából az ifjú sajtmesterek és tejtermékgyártók. Ehhez a kooperációs képzési formához Csermajorban adottak voltak (és még ma is fellelhetők) a személyi és tárgyi feltételek, valamint a tanüzemünkben gyártott Ilmici sajt nagyon kedvelt volt a burgenlandi tartományban.

Ez is lehetett volna akkor egy út a jövőbe, és ma is csak ez a minőségi szakképzés biztosíthatná Csermajor fennmaradását - kiegészítve egyéb népszerű szakokkal, így élelmiszer-analitikus, üzleti gazdaságtan és turisztikai képzésekkel..!


1999. augusztus 11-én teljes napfogyatkozás volt Magyarországon! (a következő 82 év múlva lesz!)
A teljes napfogyatkozás ideje Csermajorban: 1 min, 23 s volt (kezdete: 11:24:50; totális: 12:47:26; teljes: 12:48:49; vége: 14:10:48)
Életünk egyik legcsodálatosabb égi tüneményét láthattuk.

 
 

   Iskolánk Honlapja 1999-ben megjelent a Computer Panoráma (X. évfolyam 11. szám) Magyar sarok oldalán (92. oldal) és az Internet Kalauz (IV. évfolyam 11. szám) tud@ozó oldalán (36. oldal).
   2000-ben weblapunk a Computer Actív-ban (2000/15 szám, 5. oldal) volt látható.
   Iskolánk számítógéptermének webkamerája bekerült az INDEX internetes újság gyűjteményébe (2002. augusztus 10-én).

Ez a jávorszarvas 20 éven át "futott" a honlapunk nyitóoldalán:

Iskolánk tantestülete 2000 szeptemberében úgy döntött, hogy Pedagógiai Programjába beépítí a minőségbiztosítás rendszerét, az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése érdekében. A munkaközösségek helyett bevezettük a vertikális minőségi köröket, mert úgy ítéltük meg, hogy a korábbi szerkezet már megmerevedett, felélte tartalékait. Két horizontális minőségi kört alakítottunk ki a nevelési problémákra (fegyelmi és beiskolázási nehézségekre) kiélezve a kérdést.

Az 2000/2001-es tanévben először indítottuk az Élelmiszeripari menedzser szakot levelező oktatás keretében.
2000. november 7-én iskolánkba látogatott Dr. Pápai Lajos megyéspüspök. A csermajori kápolnában szentmisét mutatott be Szent Imre herceg, Csermajor védőszentjének tiszteletére. A szentmisén részt vett Böcskei Győző vitnyédi plébános atya is.

2000. november végén francia partneriskolánkból 50 fő tanuló érkezett hozzánk és egy héten keresztül ismerkedett iskolánk életével és régiónk nevezetességeivel.

2003-ban iskolánk könyvtárostanára, Pappné Szabó Alexandra a XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (Nyíregyházán) kiemelt első helyezést ért el pályamunkájával a Pedagógia alszekcióban.

A csermajori tanüzem által gyártott sajtok közül a legnépszerűbbek a vásárlók körében az alábiak voltak:

(Régebben a tanüzemünk gyártott még - a fentieken kívül - Óvári és Trappista sajtot is.)

Csermajor az osztrák tv-ben!



Gróf László professzor úr, térképtörténész (az Oxfordi Egyetem nyugalmazott professzora, a Királyi Földrajzi Társaság tagja/Fellowof the Royal Geographical Society Oxford, Anglia/England) 2011-ben, a csermajori sajtverseny alkalmával ellátogatott egykori iskolájába.

   Gróf László - az egykori csermajori diák - az oxfordi egyetemen oktatott történelmet. Tanárként azonban a térképekre nem csupán mint szemléltetőeszközökre tekintett, hanem szenvedélyesen gyűjtötte és kutatta Magyarország és Erdély középkori térképeit. Kivételes gyűjteménye segítségével igazi időutazást tehetünk, bebarangolva a Kárpát-medencét időben és térben.


Beszterczey László tanár úr Csermajor meghatározó tanáregyénisége volt. Magas szintű szakmai tudása, példaszerű humanizmusa, derűje, barátságos tekintete és hangvétele kiváltotta diákjai tiszteletét, szeretetét. Széleskörű szakmai ismeretei, mélységes empátia-képessége, tartalmas gondolatai, megragadóak voltak mind a tantestület, mind pedig a tanítványai részéről. Ezt a verset (mint egykori csermajori diák) a 30 éves osztálytalálkozójukra írta majd a 50 évesen is ugyanezt olvasta fel, amelyben megcsillan humora és az iskolához, Csermajorhoz való ragaszkodása.



Ballagás Csermajorban
A tudósítás 1962-ben a Tejipari dolgozók lapjában jelent meg. A cikk hűen tükrözi a csermajori ballagás hangulatát, és az iskolában folyó oktató-nevelő munka színvonalát, igényességét. Felvillantja mindazon értékeket, amelyek miatt a Csermajorból kikerülő fiatal szakemberek a hazai tejipar élgárdáját alkothatták.
A dokumentumot Takács Zoltánné őrizte meg és tette közkinccsé.


Csermajor "a tejesek Sárospatakja"



Ballagás Csermajorban
A tudósítás 1962-ben a Tejipari dolgozók lapjában jelent meg. A cikk hűen tükrözi a csermajori ballagás hangulatát, és az iskolában folyó oktató-nevelő munka színvonalát, igényességét. Felvillantja mindazon értékeket, amelyek miatt a Csermajorból kikerülő fiatal szakemberek a hazai tejipar élgárdáját alkothatták.
A dokumentumot Takács Zoltánné őrizte meg és tette közkinccsé.


Csermajor "a tejesek Sárospatakja"


Szeptemberi látogatás Csermajorban

Három évvel az iskolaösszevonás (Porpáczy-Ujhelyi) előtt, 2006-ban - amikor még nem sejtettük, hogy
milyen sors vár Csermajorra!

„...Az épületek előtt a fiatalok összekapaszkodva sétálgatnak a parkban. A friss, téli levegő megcsípte az arcukat, de vidámak. Értem a jókedvüket: büszkék az iskolájukra, a tanáraikra, elégedettek a csermajori diákparadicsommal. ”
(Kocsis Klára)
KISALFÖLD, 1975-02-08 / 33. szám

„… olyan alapos szakmai tudást adtak át itt tanáraim, hogy még az egyetemi éveim alatt is ebből éltem.”

„…nemcsak oktatták, de meg is tanították diákjaikat.”
Egy pályadíj története”

Jelenleg itt tartunk...

A tejesmandarinok

A két világháború között "tejesmandarinnak" hívták a csermajori diákok a legnagyobb szaktudású csermajoristákat.

Az utolsó diáknap

2009 tavaszán, még önálló iskolában emlékeztünk meg az iskola alapításának 120 éves jubileumát, aztán ugyanezen év augusztus 1-jén megtörtént az iskolaösszevonás (Ujhelyi-Porpáczy).



Mit hoz a jövő?

    2009-ben, iskolánk alapításának 120. évében a fenntartónk – jubileumi ünnepség helyett - összevonta Csermajort, „a tejesek Sárospatakját” a fertődi Porpáczy Aladár kertészeti iskolával, és így önállóságát elvéve, egy tagiskolává fokozták le a magyar élelmiszeripari szakképzés egyik zászlóshajóját.
    Öt év múlva pedig a következő, vagyis a 125. jubileumi évben már nem volt egyetlen csermajori tanár sem az összevont iskolában, és megszüntették a tanítást a több mint száz éves Csermajorban.
    Ezek után kétségbeesve tekintünk a 130. jubileumi év felé, és félve kérdezzük egymástól, hogy vajon milyen sorsot szánnak majd az akkori döntéshozók a magyar tejipari szakképzés ikonikus iskolájának, a „tejesek Sárospatakjának”…

Magyarország egyik legrégebbi szakképző iskolája a fennmaradásáért küzd!








Már éve történt...


















Csermajor neve a Marson!
Egy sikeres regisztráció és javaslattevés után – többek között - Csermajor neve is be van írva ("égetve") abba a mikrochipbe, amelyet magával vitt a NASA InSight nevű űrszondája a vörös bolygóra, ahova a tervek szerint 2018 novemberében érkezett meg.
Mivel a mikrochip akár ezer évig is olvasható lesz, ezért addig őrzi majd iskolánk, Csermajor nevét az utókor számára!
Az InSight tudományos műszerekkel fogja vizsgálni a Marsot, a misszióból a kutatók reményei szerint új információkat szerezhetnek a bolygó keletkezéséről.

Úgy vélem, hogy mi, csermajoriak ennél többet már nem tehetünk azért, hogy Csermajor ne felejtődjön el...
A többi már a jóakaraton, és a jó szándékú politikusokon múlik!




Megérkezett! (2018.11.26. 20:54)

Mintegy 485 millió kilométernyi út megtétele után sikeresen landolt a Marson az InSight űrszonda közép-európai idő szerint hétfő 20 óra 54 perckor - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.


Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is.
A landolás helyét, az Elízium-síkságot 22 helyszínből választották ki a NASA tudósai, a helyszín egy teljesen sík térség a marsi hogy elkerüljék az összeütközést vagy a veszélyes helyzeteket.

Ha felnézünk a csillagos égre, és látva a vörös bolygót, gondoljunk szeretett iskolánkra! Gondoljunk arra, hogy Csermajor nevét most már nemcsak a szívünk őrzi, hanem Földünk testvérbolygója, a Mars is. Amikor leszáll az est, a milliónyi csillag egyike a ragyogásával erősíti hitünket Csermajor felélesztéséért vívott küzdelmünkben.

 


 


   " Emberi törvény kibírni mindent, s menni mindig tovább,
még akkor is, ha nem élnek már benned remények és csodák."
Ernest Heminfway