Csermajor
diákfogalmakkal mérve a
tejesek
Sárospatakja. Innen kerültek ki
évtizedeken
keresztül azok a szakemberek, akik ma a korszerű,
nagyiparrá fejlődött tejágazat
élgárdájához tartoznak.
A csermajori
középiskola
történetének kezdetei a 19.
század derekáig nyúlnak vissza. Az
1867.
évi kiegyezés utáni
Magyarországon
erőteljesen fejlődött a mezőgazdaság,
valamint a
termékeit feldolgozó iparágak. A
jó
minőségű nyerstej termelése,
kezelése,
begyűjtése, szállítása
és
különféle
tejtermékké való
feldolgozása, valamint azok
értékesítése
szakértelmet
követelt.
Szükségessé vált
egy olyan szakiskola
létrehozása, amelyben „a
tejgazdaságok
számára megbízható
és kellő
szakismerettel bíró munkásokat, tej-,
sajt-
és vajkezelőket képeznek, kik úgy
gyakorlatilag,
mint elméletileg kellő módon értenek a
tejgazdaságokban előforduló mindenféle
munkához, ú.m. a tehenek
ápolása,
takarmányozása, fejése, a tej
vizsgálata,
kezelése, vajjá és sajttá
földolgozása.” írja
a korabeli iskolai
szabályzat.
A szakiskola
létesítéséhez olyan hely
volt
a legalkalmasabb, ahol rendelkezésre álltak a tej
termeléséhez és
feldolgozásához
szükséges épületek
és
berendezések. Így esett a
választásLajos
bajor királyi főherceg és Estei Mária
Terézia
Dorottya főhercegnő Vas
vármegyei birtokára -
Láncpuszta major -, ahol 1889. június 29-én
megalapították,
majd 1890. augusztus 15-én megnyitották a Sárvári
Magyar Királyi Tejgazdasági
Szakiskolát, az
ország első ilyen jellegű
oktatási
intézményét.
Kezdetek
A
fénykép a
csermajori tanügyi főépület előtt
készült az 1920-as évek
végén,
a csermajori m. kir.
kisgazdaképző iskola tanárairól
és hallgatóiról.
A
Földművelésügyi Minisztérium a
szakiskolát 1929. november 24-én
átköltöztette a Sopron
vármegyei Csermajorba,
herceg Esterházy Miklós uradalmába,
ahol 1920
óta már működött a herceg
Esterházy
Miklós-féle M. Kir. Mezőgazdasági
Szakiskola.
Az I.
világháború után
Magyarország
vezetése mindent megtett annak
érdekében, hogy az
emberekkel feledtesse a háború borzalmait
és a
trianoni békediktátum okozta
elkeseredést. A magyar arisztokrácia több olyan
alapítványt hozott létre, amelyek nemcsak
a maguk dicsőségét, hanem az egész nemzet
érdekeit szolgálták.
Ilyen
alapítvány volt az is,
amelyet az ország
leggazdagabb hitbizományosa, Galántai
és
Fraknói Esterházy Miklós herceg
tett egy
mezőgazdasági iskola
létesítésére.
Egy későbbi
írás
megjegyezte:
„Érezte
és tudta azt,
hogy Szent István
koronája csak akkor kaphatja vissza régi
fényét, ha ismét fel tudja
építeni
mezőgazdasági kultúráját.
Az iskola
alapításával biztos és
határozott
utat mutatott a nemzetnek a
feltámadásra.”
Az
adományozó Esterházy
Miklós herceg
alapítványának életre
keltését már nem érte meg.
Fia,
herceg Esterházy Pál azonban
megvalósította apja
elhatározását, s az általa
felajánlott 200 khold ingatlant tartozékaival
együtt
átadta az Államkincstárnak 1920.
október
19-én.
Az
alapítványi birtok a rajta
található
majorral, lakóépületekkel
együtt a
„herceg Esterházy
Miklós-féle” M. Kir.
Kisgazdaképző Iskola tulajdonába került.
Így
indulhatott meg 1920-ban Csermajorban a M.
Kir.
Mezőgazdasági
Szakiskola, majd ugyanitt
1929-től a
Sárvár-Láncpusztáról
áthelyezett M. Kir.
Tejgazdasági Szakiskola.
Mezőgazdasági és tejipari szakképzés Csermajorban
A tanműhely
építése 1929-ben kezdődött, s
rövid idő
múlva a tanulók
rendelkezésére állt.
Az intézményben
1929-től 3
szervezeti
egység
működött közös igazgatás
alatt:
-
Tangazdaság
-
M. Kir. Mezőgazdasági Szakiskola - M. Kir.
Mezőgazdasági Tejipari Szakiskola
M.
Kir.
Mezőgazdasági Szakiskola
Az
igazgatóság az
alábbi módon
határozta meg a Mezőgazdasági Szakiskola
célját:
„…jól
képzett, a saját
lábán megállni tudó, magyar
nemzeti
szellemtől áthatott gazdaifjakat neveljen. A
saját
gazdaságába visszatérő ifjú
gazda
községében előharcosa legyen a
mezőgazdasági
kultúrának és
példaadásával
megfizethetetlen szolgálatot tegyen az egész
községnek.”
A Tangazdaság
rendelkezett mindazzal
a gazdasági
felszereléssel, szakszerű vezetéssel, amely az
irányításhoz
szükséges volt. Ennek
hatása már az 1920-as, de
különösen a
1930-as években meglátszott, mert a
gazdaság
kimagasló eredményekkel
büszkélkedhetett.
A bőséges
takarmány
termesztése,
műrét
létesítése és a
meglévő
legelők
szakszerű gondozása fejlett
állattenyésztést tett
lehetővé.
Egymás után készültek el a
gazdasági
épületek: a ló-, ökör-
és
sertésistállók, majd a legkorszerűbb
igényeket is kielégítő 50
férőhelyes
tehén- és a 30
növendékállat
elhelyezését biztosító
szarvasmarha istálló. A napfényes,
tágas
tehénistálló mellé
gépekkel
ellátott takarmánykamra is
készült.
Az oktatott
tantárgyak anyagát
a fenti célok
megvalósításának
megfelelően
állították össze,
különös
tekintettel a gyakorlati ismeretekre, melyek
elsajátítása csak úgy volt
lehetséges, hogy a gazdasági munkákat
meghatározott időn keresztül a tanulók
végezték. Tanári felügyelet
mellett minden
növénytermesztési és
állattenyésztési munkában
részt
vettek. A gazdaság vezetését, a
munkálatok
irányítását a hetesi
szolgálat alatt
sajátították el. A hetesek
önállóan, felelősséggel
intézkedtek,
és szükség esetén a vezető
tanároktól és a
majorgazdától minden
segítséget megkaptak.
M.
Kir.
Mezőgazdasági Tejipari Szakiskola
A M. Kir.
Mezőgazdasági Tejipari
Szakiskola 1929.
november
vége óta működött Csermajorban.
Az egy
éves gyakorlati és egy éves
elméleti
képzésnél kezdet-től fogva arra
törekedtek,
hogy jó tejipari szakembereket neveljenek a
mindinkább
fejlődő hazai tejipar számára.
A „magyar
tehén, magyar mester,
magyar sajt”
jelmondat közel félévszázados
megvalósítására Csermajor
tette fel a
koronát!
Magyar mester, magyar sajt
Döntő
jelentősége volt a
tejgazdaságok
és
tejüzemek megszervezésénél, a
hazai
technológiák
kidolgozásánál
és elterjesztésénél a Magyaróvári
Mezőgazdasági
Kísérleti
Intézetnek. E
téren úttörő
munkát
végzett az akadémia több
kiváló
professzora: Ujhelyi
Imre, Grátz Ottó, Budai Gyula, Vas
Károly, Vladár Endre,
Bánvárth
Sándor, Ejury Lajos, Csiszár
József és
még sok más kutató is. A csermajori tanműhely
gyakran szolgált a sajtgyártási
kísérletek
színhelyéül, vagyis számos
hazai sajt technológiájának
kidolgozásánál
meghatározó szerepet játszott a
Csermajorban felhalmozott szakmai tapasztalat.
A „magyar
mester, magyar
sajt”-elv diadalra
vitelében a manuális munka
zömét a
Csermajorban tanult szakemberek segítségével
végezték el!
A csermajori
diákok szakmai ismereteit jelentősen
bővítette az
iskolában működő Ifjúsági
Önképzőkör
is, melynek célját az
intézmény igazgatósága az
alábbi-akban határozta meg:
„Az
Önképzőkör célja, hogy tagjait
önállóságra nevelje,
belőlük a
közszereplési készséget
kiváltsa
és fejlessze.”
A hetente tartott
közgyűléseken
- a
névsorolvasás után - szakmai
előadások,
szépirodalmi felolvasások, szavalatok,
ének -
és zeneszámok szerepeltek, de egy-egy
új szakmai
eljárásról, felmerülő
kérdésről
vitát is folytattak.
Az
Önképzőkör
könyvtárral is
rendelkezett,
amely mindig a növendékek
szol-gálatára
állt. Az állomány
zömét
szakkönyvek tették ki, de
jócskán akadtak
köztük szépirodalmi kötetek is.
Az
Önképzőkörnek elsődleges
szerepe volt
a
hallgatók erkölcsi és
vallásos
nevelésében is, melynek fontos
színtere volt a
tanulók által épített iskolakápolna.
A Szent
Imre
kápolnát 1936. április 6-án
szentelte fel
dr. Breyer István
győri megyéspüspök, és helyezte be a kápolna
fehér márvány oltárkövét.
Iskolánk Szent Imre kápolnája éves
A
Csermajori
Tejipari Szakiskola 1930-as években végzett sajt-
és vajmesterei egyedül adták a magyar
tejipar
meghatározó
szakembergárdáját. Ők
álltak a kádak és
köpülők
mellett,
szereztek megbecsülést, hírnevet a
magyar sajtnak
és egyéb tejtermékeknek, és
szervezték újjá a II.
világháború után a magyar
tejipart.
A II.
világháború
Csermajort is erősen
érintette.
Nemcsak az alkalmazott fizikai dolgozóknak és
tanároknak, hanem a tanulók egy
részének is
be kellett vonulnia katonának. A munkaerőhiány
miatt a
gazdaság munkája akadozott, az
ellátásra
szorulók száma azonban folyamatosan nőtt.
Ugyanis,
1944
végén és 1945
tavaszán a
Földművelésügyi
Minisztériumból
egyre többen menekültek családjukkal
Csermajorba, hogy
itt vészeljék át a
háború
utolsó szakaszát. A menekült
családok
férfi tagjai a tangazdaságban
tevékenykedtek, hogy
megoldják családjuk
élelmezését.
Természetesen, a fokozott fizikai
igénybevételhez
nem szokott minisztériumi tisztviselők munkája
csak
gyenge pótlása volt a
hiányzó
munkaerőnek.
A
háború utolsó
hónapjaiban a
tangazdaság a harcoló alakulatok
élelmezését is szolgálta.
Sajnos, az
állatállomány a
háború
utolsó napokjainak zűrzavarában teljesen
megsemmisült, így az istállók
kiürültek.
Szakképzés a világháború után
Az 1945/46-os
tanévtől kezdődően a szakiskola
feladatköre kibővült.
Az intézmény neve az új tartalomnak
megfelelően
változott: Csermajori
Állami Mezőgazdasági
Tejipari Szakiskola és Tejgazdasági
Szaktanácsadó Állomásra.
Csermajor az 1946/47-es
tanévig kettős
intézményként
működött
(tejipari
szakiskola és gazdaképző iskola). Ekkor a
mezőgazdasági iskolát
megszüntették
és
a gazdaképzés feladatát a
Kapuvári
Gazdaképző Iskola vette át.
1949-ben is nagy
változás történt: Mezőgazdasági
Gimnázium Tejipari Tagozataként
átalakult az
oktatás anyaga. A szakmai tárgyak mellett
jelentős
mértékben megnőtt a közismereti
tantárgyak
óraszáma.
A Magyar
Királyi Tejipari Szakiskola végzősei
és tanárai a tanügyi főépület bejárata előtt (1946) A
középső sorban jobbról az első: Majoros
Herbert vajmester, szokásához híven nyakkendővel.
Technikusképzés
Az
1950-es esztendő két okból
is fontos
dátum
Csermajor életében.
Egyrészt megindult a
technikumi képzés,
másrészt a
mezőgazdasági szakképzés
megszűnése
miatt a tangazdaság
átadásra
került a Pusztacsaládi Állami
Gazdaság
számára. Ez kb. 400 kh területet,
istállókat,
állatállományt és
felszereléseket jelentett. Csak a közvetlen
tejipari
oktatási célokat szolgáló
létesítmények maradhattak az iskola
birtokában. Az átadás egyszerű
könyvjóváírással
történt!
Az iskola felettes
hatóságai
(az Oktatási,
valamint az Élelmezésügyi
Minisztérium) az
oktatás időtartamát 1954-től 4 évre
emelték
fel. A végzett hallgatók az
érettségivel
egyenértékű tejipari technikusi oklevelet kaptak.
Az iskola fenntartója 1950-től az
Élelmezésügyi Minisztérium
lett, amely igen
sokat tett az oktatás személyi és
anyagi
feltételeinek
biztosításáért.
Korszerűen felszerelt mikrobiológiai és
kémiai
laboratóriumot bocsátott a technikum
rendelkezésére.
A minisztérium a
közismereti
tantárgyakat
oktató tanárok
beállításával
alaposan megemelte az oktatás
színvonalát. A
közismereti tanárok szakmailag és
pedagógiailag jól felkészült
pedagógusokként nagyban
hozzájárultak
ahhoz, hogy az iskola eredményei évről
évre
javuljanak.
A
végzett technikusok nagyon
keresettek voltak. A
képzés
népszerűségét mi sem
bizonyítja jobban, minthogy pl. 1954 tavaszán a
felvehető
30 helyre 85 tanuló pályázott az
ország
különböző pontjairól.
A
technikumi korszak
meghatározó tanárai voltak:
Matócza Zsigmond
igazgató, Beszterczey
László, Olessák Albert, Telegdy Lajos, Varga Géza, Szilágyi Károly és Majoros
Herbert.
Zsiga
bácsi szigora, Beszterczey László
széleskörű szakmai műveltsége,
diákszeretete, Majoros Herbert óriási
gyakorlati
tapasztalata biztosította
az alma mater jó
hírnevét pedagógiai és
szakmai berkekben
egyaránt.
Mellettük
még számos olyan pedagógus dolgozott,
akik a
legmagasabb szinten művelték szakmájukat,
és
saját szakterületükön a lehető
legtöbbet
akarták tanítványaikkal
elérni.
Szakközépiskola
Az 1964/65-ös
tanév ismét változásokat
hozott
iskolánk életében: felmenő rendszerben
elkezdődött a szakközép-iskolai
oktatás.
Az
első osztályosok már új tanterv
és
óraterv szerint haladtak. Más lett a
képzési cél, és
más lett a 4
év után kapott bizonyítvány
és
képesítés is. A végzős
tanulók a IV.
osztály befejezése után
érettségi- és
szakmunkásvizsgát tettek,
és érettségizett
tejtermékgyártó
szakmunkásokká
váltak.
Az élelmiszer-ipari
szakközépiskolában
a
műszaki tárgyak nagyobb súlyt kaptak. Megjelent a
géprajz, műszerismeret, az élelmiszer-ipari
műveletek
és folyamatok és géptani gyakorlat.
Sajnos,
csökkent a laborgyakorlatok óraszáma
és megszűnt a mikrobiológia, valamint a
szakkémia.
1968
mérföldkő az iskola
történetében,
hiszen
felvette az
Ujhelyi Imre Élelmiszeripari
Szakközépiskola és
Szakmunkásképző
Intézet nevet.
Névadónk, Ujhelyi
Imre
(1866-1923)
a Magyaróvári Gazdasági
Akadémia
tanára, majd igazgatója volt. A
tbc-mentesítéssel kapcsolatban elért
sikerei
(Bang-Ujhelyi-féle eljárás)
nevét
világszerte ismertté tették. Az
általa
alapított tejszövetkezetek
készítették
a híres Óvári sajtot, melyet
iskolánk tanműhelyében az
iskolaösszevonásig mi is gyártottunk.
Az
élelmiszer-ipari
szakközép-iskolai
képzés óraterve
többször
módosult. Volt időszak, amikor a
képzés
profilja a
tejipari technológia, a laborgyakorlat és az
élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok
irányába tolódott el. Az 1978-as
évfolyamtól kezdve a
profilmódosítás
hatására a
gépészeti ismeretek, a szakmai géptan
és a
géptani gyakorlat tantárgyak
oktatására
került a hangsúly.
A tanulók az
egyesített
érettségi-képesítő
vizsgán a
technológiai gyakorlat mellett géptani
gyakorlatból is
számot adtak tudásukból.
Az 1967/68-as
tanévtől kezdve a 4 éves
szakközép-iskolai
oktatás mellett megindult a 3
éves
szakmunkásképzés is.
A III. évfolyamot
elvégezve a tanulók
szakmunkásvizsgát
tettek, és így
tejtermékgyártó
szakmunkás képesítést
szereztek.
A
tejtermékgyártó
szakmunkásképzésben
dunántúli
központtá vált
intézményünk.
1967-től 1976-ig Székesfehérváron,
1971-től
1976-ig Zalaegerszegen működött kihelyezett
osztályunk. Az 1970-es évek
közepétől
Csermajor döntő szerepet játszott előbb a
Dunántúlon szervezett vállalati
felnőtt
szakmunkásképző tanfolyamok, majd a
technikusminősítő képzések
és
vizsgáztatás
lebonyolításában is.
A tejipari
szakközépiskolát végzett
tanulók, valamint az érettségivel
rendelkező
tejtermékgyártó
szakmunkások 2
éves gyakorlat elvégzése
után technikusminősítő
tanfolyamra jelentkezhettek.
A
minősítés tejüzemi,
vajüzemi és
sajtüzemi szakon
folyt.
Az 1980-as
évek közepétől a
következetes,
tudatos fejlesztés
eredményeként
adottá váltak a személyi és
tárgyi
feltételek ahhoz, hogy 1989 szeptemberétől
Csermajorban
újra megindulhasson a
nappali tagozatos technikumi
képzés,
de az már 5 éves
időtartammal. Ezzel egyidőben megszűnt a
technikusminősítő
tanfolyam.
1981-ben hoztuk létre az áramlástani laboratóriumot az Élelmiszeripari műveletek és folyamatok, a Műszerek és mérések, valamint a Fizika tantárgy oktatásának segítésére, a tanult ismeretek elmélyítésére. Tanulóink olyan méréseket végezhettek, amelyek segítségével tapasztalati úton szerezhettek új ismereteket, és az elméleti órákon tanultakat a gyakorlatban is kipróbálhatták. A mérőpadnak különösen nagy jelentősége volt abból a szempontból is, hogy a tejiparban legtöbb technológia zárt rendszerben történő folyadékáramoltatáson alapszik, valamint a technológiai berendezéseket köráramoltatásos mosóberendezéssel tisztítják.
1983-ban az
Oktatási Minisztérium
iskolaszámítógép programja
keretében
iskolánk kapott 2
db HT-1080Z típusú
"iskolaszámítógépet",
amiket azonnal
bevontunk az oktatásba, szélesítve a
tanítási-tanulási folyamat
eszköztárát. A
számítógép
oktatási
eszközként való
felhasználásával olyan új
módszerek
kerülhettek előtérbe, melyek a
hagyományosnak
tekinthető eszközök esetén nehezen vagy
egyátalán nem voltak
megvalósíthatók
tanórai keretek között.
A kezdeti
próbálgatások után
két
tanárunk, Beszterczey
László és Papp
László
több oktatási programot
készített, melyekkel sikerrel
szerepeltek az OM
Tudományszervezési és Informatikai
Intézetének oktatást segítő
programok
készítésére
kiírt
pályázatán.
Munkájuk
elismeréséül 1985-ben
a MÉM
Szakoktatási Főosztálya országos
szakmai
továbbképzést szervezett
iskolánkban az
élelmiszeripari
szakközépiskolák
szaktanárai részére, "A
számítógép
alkalmazása az
oktatásban"
címmel, ahol bemutathatták az Oktatási Minisztérium
pályázatán díjnyertes
számítógép-programjaikat.
A rendezvényt megtisztelte Páris
György minisztériumi főtanácsos (a
Tudományszervezési és Informatikai
Intézet igazgatója, az
iskolaszámítógép program
gazdája) és Módláné
Görgényi Ildikó
minisztériumi főelőadó (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium).
A
továbbképzésen 34 szaktanár
vett részt.
1989 abból a
szempontból is jelentős dátum iskolánk
történetében, hogy visszavásároltuk
az
iskola területén levő - korábban
saját
tulajdonú
- magtárépületet, amelynek
teljes felújítása 1993-ban
készült el.
Itt kapott helyet a korszerű IBM-gépekkel felszerelt
számítástechnikai labor és
a
könyvtár.
Intézményünk
1992-ben önkormányzati
támogatással az 1948
előtti földterületeiből ill. erdőiből visszaszerzett 187
hektárt,
valamint egy nagyon leromlott állattelepet. A
szakképzési alapból és
fenntartói
támogatásból először a növénytermesztés
gépeit
vásároltuk meg,
majd felújítottuk
az
átvett gazdasági épületeket.
Rekonstruáltuk
a 100 férőhelyes
tehénistállót.
Korszerű
Westphalia-rendszerű
fejőházat építettünk ki a
hozzákapcsolódó tejházzal.
A
tejházhoz tejgyűjtő-hűtő
tartály, lemezes pillanathűtő
és automata mosórendszer is tartozott.
1997
őszén
megtörtént a
tenyészállatokkal való
feltöltés 100
db holstein-fríz
üszőt
vásároltunk.
Kimutatás a visszavásárolt földterületekről
1928-ban
FM-rendelet alapján jött létre a Tejtermékek
Magyar Királyi Ellenőrző Állomása.
Ennek 70
éves évfordulója
alkalmából
iskolánk országos sajtversenyre hívta
a
sajtgyártó üzemeket, cégeket,
és 1998.
december 3-án megrendeztük az első Csermajori
Országos Sajtversenyt.
Az
iskolánk amely
hazánk legrégebbi,
ma is működő szakképző
iskolája mindig
is igyekezett betölteni a tejgazdaságban,
tejiparban
dolgozók között az
összekötő kapocs
szerepét. Az első Csermajori Országos
Sajtversenyre 11
sajtgyártó cég összesen 43
sajttal nevezett
be, melyek
között tehén-, juh- és
kecsketejből
készült, natúr oltós
alvasztású, ömlesztett, illetve
ízesített sajtok szerepeltek.
A sajtverseny
bíráló
bizottságának elnöki
tisztjét Dr.
Schreiner Ernő szaktanácsadó
töltötte be, aki korábban a Tejipari
Tröszt
által rendezett termékversenyeken
hosszú
évtizedekig látta el ezt a
megbízatást.
Iskolánk
1989-től a képzési időt 4-ről 5
évre emelte. A
tanulóink az első négy évben a szakmai
tárgyak mellett (tejipari technológia, szakmai
gépek stb.) jelentős óraszámban
közismereti
tantárgyakat (matematika, magyar nyelv és
irodalom stb.)
is tanultak. A 4. év végén
érettségi
vizsgát tettek, majd az 5. évben csak szakmai
tárgyakat tanulva felkészültek a
technikusi
vizsgára. Így a tanév
végén a
sikeres vizsga után tejipari
technikusokká
váltak.
1996-ban új
képzési
formaként
beindítottuk a
szakmunkások
szakközépiskoláját,
ahol
érettségit és
számítástechnikai
végzettséget
szerezhetnek diákjaink.
1998-tól
az
eddigi hagyományos képzési
rendszerünket
gyökeresen megváltoztattuk.
A felvett
diákjaink a 9-10.
osztályban közösen
alapoztak, azaz együtt tanultak az alapvizsgáig.
Így
nem kellett eldöntenie a hozzánk jelentkező 14
éves
tanulónak már a 8. osztályban, hogy
milyen
szakképesítést
kíván szerezni. Ezt
megtehette a 10. osztály végén, az
általános alapozás után. Az
eredmények ismeretében a tanulók
eldönthették, hogy az
általános
élelmiszer-ipari szakképzés
keretében
tanulnak-e vagy inkább a
tejtermékgyártó
szakmunkás, illetve a falusi
vendéglátó
szakképesítés
megszerzését
választják.
Szakképzés
felsőfokon
Kiemelkedő
jelentőségű dátum iskolánk
történetében 1999 szeptembere,
amikor az Élelmiszer-ipari
Egyetem Szegedi Főiskolai Karával
közösen indíthattuk a felsőfokú
Élelmiszer-ipari
menedzser szakképzési
formát, amelyben
érettségizett fiatalok vehettek
részt, 2 éves tanulmányi idővel.
A
képzési
kínálatunk
bővítésével egyidejűleg
iskolánk neve is
módosult: Ujhelyi
Imre Élelmiszer-ipari
Közép- és Felsőfokú
Szakképző Iskola
és Kollégium
lett.
1999-ben a főépületben
létrehoztuk a 16 férőhelyes, számítógép-vezérlésű
nyelvi laborunkat, amelyet
különböző multimédiás
eszközökkel is felszereltünk.
Iskolaösszevonás!
Fenntartónk
2009. augusztus 1-jével (iskolánk
alapításának
120.
évében) a csermajori Ujhelyi Imre
Élelmiszeripari Közép- és
Felsőfokú Szakképző Iskola
és a
fertődi
Porpáczy Aladár Kertészeti
Szakközépiskola
összevonásával létrehozta a
Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat
Általános Művelődési
Központját,
iskolánk tagintézmény lett,
így
ettől az
időponttól Csermajor - több, mint
százéves -
önállósága
megszűnt.
Csermajori
Nagy Találkozó (Csermajoriak
Csermajorért)
2014 szeptemberében, szeretettel hívtunk és vártunk minden volt csermajori tanárt, diákot és dolgozót, valamint mindazokat, akik valamilyen módon kötődtek Csermajorhoz. Vártunk mindenkit, akit érdekel Csermajor sorsának alakulása és szeretné, hogy újra tanulni vágyó fiatalokkal legyenek tele a jelenleg üres osztálytermek.
A szervezőmunkában meghatározó szerepet vállalt Császár Antal a Vitnyédért egyesület elnöke és Péter Adrienn volt csermajori diák (1988-92).
Szeptember 13-án aztán mintegy ötszáz volt csermajori diák részvételével megünnepeltük iskolánk 125 éves alapítását, egyben megrendeztük az első Csermajori Nagy Találkozót.
Mindannyian tudtuk, hogy nem feledhetjük: Csermajor a tejesek Sárospatakja
Ez idő tájt reményt keltő tárgyalások
folytak az agrárminisztériumban arról, hogy az
iskolát átvenné a Premontrei Rend - Felmerült
annak a lehetősége, hogy az épületeket és a
parkot felújítva létrehozzanak egy kisebb, de a
jelentős szakmai múltra alapozott, emelt szintű
képzést folytató tejipari iskolát
(felelevenítve a korábbi francia
kooperációs kapcsolatokat), egy
zarándokszállást, látogató-
és konferenciaközpontot, valamint a tanüzemet átalakítanák
olyan látványtanüzemmé, ahol a látogatók
megtekinthetik a sajátmárkás sajtok
gyártásának lépéseit.
Az ünnepségen Dr. Nagy István
államtitkár úr
reményét fejezte ki: ha a
tárgyalások eredményesen
zárulnak, akkor megnyugtatóan
megoldódhat a csermajori iskola további sorsa.
Bizakodva tekinthetünk a jövőbe, ha Csermajor szakmai
sikerekben gazdag múltjának
elismerését és annak
méltó folytatását jelentő
terveket sikerül megvalósítani.
Bízunk abban, hogy ezáltal hosszú
távon is biztosítani lehet majd Csermajor
fennmaradását, és mindannyiunk
örömére elmondhatjuk, hogy
tovább élhet Csermajor, a magyar
szakképzés ikonikus iskolája, a
"tejesek Sárospatakja".
(Szomorúan
vettük tudomásul, hogy a
tárgyalások eredménytelenül
zárultak, Csermajort magára hagyták.
Rövidesen belénk hasított a
fájdalmas felismerés: nincs
tovább, a csermajori álomnak vége.)
„A sajtügyekben igen híressé vált a Magyar Királyi Csermajori Mezőgazdasági és Tejipari Szakiskola (..) Egészen az utóbbi időkig termeltek itt remek sajtokat. (A monarchia hajdani legnevesebb szakiskolája a mai Magyarországon is vezető helyet vívott ki magának.)
(…) Vagyis ha ilyen fontos és jól működő kincsünk van-volt – miért hagytuk kimúlni?
Csermajor (…) átvészelte a háborúkat, az államosítást, a privatizálást, a rendszerváltást – de a mai állapotokat már nem bírta ki.”
Érdekességek:
Csermajori földek
Mióta
Csermajor a Cseri major?
Csermajorban már a kezdetektől tudták:
A végzett ifjak vizsgája
Toldi Miklós Csermajorban
A szakmai megmérettetésben is a csermajori diákok voltak a legjobbak.
Tudósítás egy Csermajorban megrendezett tanulmányi versenyről.
Részlet a cikkből:
Az egyes iskolák növendékei péntek este érkeztek meg a zászlódíszben álló csermajori iskolába. Az Esterházy nagy cserfaerdő tövében elterülő iskola hatalmas majorja, gyönyörű épületei és az épületek között levő parkok virágtengere megkapóan hatott a vendégekre.
Túró- és sajtgyártás (Kiadta a Magyar Állami Mezőgazdasái Tejipari Szakiskola, Csermajor 1949) Írta: SIPOS JÁNOS igazgató
Iskolánkból 1997.
április 1-tõl 17 -ig 6 fős tantestületi
delegáció járt
Franciaországban a
mosonmagyaróvári egyetem (PATE)
küldöttségével.
Először Párizsban és Angers -ban
jártak, majd a második héttől
tanulmányút további
részét a csermajori csoport a St. Lô-There
-i Mezőgazdasági
Középiskolában
töltötte, ahol a szaktanáraink
tanulmányozhatták az iskola
életét, megismerhették Normandia
mezőgazdaságát, iparát és
természeti szépségeit.
Ez
is lehetett volna Csermajorból, ha…
Létrehozhattak volna egy, a határokon
átnyúló, kéttannyelvű,
élelmiszeripari
(tejipari) szakembereket képző iskolát. Egy
burgenlandi élelmiszeripari
iskolával kooperálva
megvalósítható lett volna a
közös képzés.
Egyaránt
taníthattak volna osztrák és magyar
szakemberek,
így a legkorszerűbb ismeretek birtokában
kerülhettek volna ki az iskolából az
ifjú sajtmesterek
és tejtermékgyártók. Ehhez a kooperációs képzési formához Csermajorban adottak voltak (és még ma is fellelhetők) a személyi és tárgyi feltételek, valamint a tanüzemünkben gyártott Ilmici sajt nagyon kedvelt volt a burgenlandi tartományban.
Ez is lehetett
volna akkor egy út a jövőbe, és ma is csak ez a
minőségi
szakképzés biztosíthatná Csermajor
fennmaradását - kiegészítve egyéb népszerű
szakokkal, így élelmiszer-analitikus, üzleti gazdaságtan
és turisztikai képzésekkel..!
1999. augusztus
11-énteljes
napfogyatkozás
volt Magyarországon!
(a következő 82 év
múlva lesz!)
A
teljes napfogyatkozás ideje Csermajorban:
1 min, 23 s
volt (kezdete: 11:24:50; totális: 12:47:26; teljes:
12:48:49; vége: 14:10:48)
Életünk
egyik legcsodálatosabb égi
tüneményét láthattuk.
Iskolánk
Honlapja 1999-ben megjelent
a Computer
Panoráma (X.
évfolyam 11. szám) Magyar sarok
oldalán (92. oldal) és
az Internet
Kalauz (IV.
évfolyam 11. szám) tud@ozó
oldalán (36. oldal). 2000-ben
weblapunk a Computer
Actív-ban (2000/15
szám, 5. oldal) volt látható.
Iskolánk
számítógéptermének
webkamerája
bekerült az INDEX
internetes újság
gyűjteményébe (2002.
augusztus
10-én).
Ez a jávorszarvas 20 éven át "futott" a honlapunk nyitóoldalán:
Iskolánk
tantestülete 2000
szeptemberében
úgy döntött, hogy Pedagógiai
Programjába
beépítí a
minőségbiztosítás
rendszerét, az oktató-nevelő munka
hatékonyságának
növelése érdekében. A
munkaközösségek helyett
bevezettük a vertikális minőségi
köröket, mert úgy
ítéltük meg, hogy a korábbi
szerkezet már megmerevedett, felélte
tartalékait. Két
horizontális minőségi kört
alakítottunk ki a
nevelési problémákra (fegyelmi
és beiskolázási
nehézségekre) kiélezve a
kérdést.
Az
2000/2001-es tanévben először indítottuk
az Élelmiszeripari
menedzser szakot levelező oktatás keretében.
2000.
november
7-én iskolánkba látogatott Dr.
Pápai Lajos megyéspüspök. A
csermajori kápolnában szentmisét
mutatott be Szent Imre herceg, Csermajor
védőszentjének tiszteletére. A
szentmisén részt vett Böcskei Győző
vitnyédi plébános atya is.
2000.
november végén francia
partneriskolánkból 50 fő tanuló
érkezett hozzánk és egy
héten keresztül ismerkedett iskolánk
életével és
régiónk nevezetességeivel.
2003-ban iskolánk könyvtárostanára, Pappné Szabó Alexandra a XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (Nyíregyházán) kiemelt első helyezést ért el pályamunkájával a Pedagógia alszekcióban.
A csermajori tanüzem által gyártott
sajtok közül a legnépszerűbbek a
vásárlók körében
az alábiak voltak:
(Régebben a tanüzemünk gyártott még - a fentieken kívül - Óvári és Trappista sajtot is.)
Csermajor az osztrák tv-ben!
Gróf
László
professzor úr, térképtörténész
(az Oxfordi Egyetem nyugalmazott professzora, a Királyi
Földrajzi Társaság tagja/Fellowof the
Royal
Geographical Society Oxford, Anglia/England) 2011-ben, a csermajori
sajtverseny alkalmával ellátogatott egykori
iskolájába.
Gróf László - az egykori csermajori diák -
az oxfordi egyetemen
oktatott történelmet.
Tanárként azonban a
térképekre nem csupán mint
szemléltetőeszközökre tekintett, hanem
szenvedélyesen gyűjtötte és kutatta
Magyarország és Erdély
középkori térképeit.
Kivételes gyűjteménye
segítségével igazi
időutazást tehetünk, bebarangolva a
Kárpát-medencét időben és
térben.
Beszterczey László tanár úr Csermajor meghatározó tanáregyénisége volt. Magas szintű szakmai tudása, példaszerű humanizmusa, derűje, barátságos tekintete és hangvétele kiváltotta diákjai tiszteletét, szeretetét. Széleskörű szakmai ismeretei, mélységes empátia-képessége, tartalmas gondolatai, megragadóak voltak mind a tantestület, mind pedig a tanítványai részéről.
Ezt a verset (mint egykori csermajori diák) a 30 éves osztálytalálkozójukra írta majd a 50 évesen is ugyanezt olvasta fel, amelyben megcsillan humora és az iskolához, Csermajorhoz való ragaszkodása.
Ballagás Csermajorban A tudósítás 1962-ben a Tejipari dolgozók lapjában jelent meg. A cikk hűen tükrözi a csermajori ballagás hangulatát, és az iskolában folyó oktató-nevelő munka színvonalát, igényességét. Felvillantja mindazon értékeket, amelyek miatt a Csermajorból kikerülő fiatal szakemberek a hazai tejipar élgárdáját alkothatták. A dokumentumot Takács Zoltánné őrizte meg és tette közkinccsé.
Csermajor "a tejesek Sárospatakja"
Ballagás Csermajorban A tudósítás 1962-ben a Tejipari dolgozók lapjában jelent meg. A cikk hűen tükrözi a csermajori ballagás hangulatát, és az iskolában folyó oktató-nevelő munka színvonalát, igényességét. Felvillantja mindazon értékeket, amelyek miatt a Csermajorból kikerülő fiatal szakemberek a hazai tejipar élgárdáját alkothatták. A dokumentumot Takács Zoltánné őrizte meg és tette közkinccsé.
Csermajor "a tejesek Sárospatakja"
Szeptemberi látogatás Csermajorban
Három évvel az
iskolaösszevonás (Porpáczy-Ujhelyi)
előtt, 2006-ban - amikor még nem sejtettük, hogy milyen sors vár Csermajorra!
...Az
épületek előtt a fiatalok összekapaszkodva
sétálgatnak a parkban. A friss, téli
levegő megcsípte az arcukat, de vidámak.
Értem a jókedvüket:
büszkék az iskolájukra, a
tanáraikra, elégedettek a csermajori
diákparadicsommal.
(Kocsis Klára)
KISALFÖLD,
1975-02-08 / 33. szám
… olyan alapos szakmai tudást adtak át itt tanáraim, hogy még az egyetemi éveim alatt is ebből éltem.
…nemcsak oktatták, de meg is tanították diákjaikat.
Egy pályadíj története
Jelenleg itt tartunk...
A tejesmandarinok
A két
világháború között
"tejesmandarinnak" hívták
a csermajori diákok a legnagyobb
szaktudású csermajoristákat.
Az utolsó diáknap
2009
tavaszán, még
önálló iskolában
emlékeztünk meg az iskola
alapításának 120 éves
jubileumát, aztán ugyanezen év
augusztus 1-jén megtörtént az
iskolaösszevonás (Ujhelyi-Porpáczy).
Mit hoz a jövő?
2009-ben, iskolánk
alapításának 120.
évében a fenntartónk –
jubileumi ünnepség helyett - összevonta
Csermajort, „a tejesek
Sárospatakját” a fertődi
Porpáczy Aladár kertészeti
iskolával, és így
önállóságát
elvéve, egy tagiskolává
fokozták le a magyar élelmiszeripari
szakképzés egyik
zászlóshajóját.
Öt év múlva pedig
a következő, vagyis a 125. jubileumi évben
már nem volt egyetlen csermajori tanár sem az
összevont iskolában, és
megszüntették a tanítást a
több mint száz éves Csermajorban.
Ezek után kétségbeesve
tekintünk a 130. jubileumi év felé,
és félve kérdezzük
egymástól, hogy vajon milyen sorsot
szánnak majd az akkori
döntéshozók a magyar tejipari
szakképzés ikonikus
iskolájának, a „tejesek
Sárospatakjának”…
Magyarország
egyik legrégebbi szakképző iskolája a
fennmaradásáért küzd!
Már éve történt...
Csermajor
neve a
Marson! Egy sikeres
regisztráció és
javaslattevés után
– többek között - Csermajor
neve is be van írva ("égetve") abba a mikrochipbe, amelyet magával vitt
a
NASA InSight
nevű
űrszondája a vörös
bolygóra, ahova a
tervek szerint 2018
novemberében
érkezett meg.
Mivel a mikrochip akár ezer évig is
olvasható
lesz, ezért addig
őrzi majd
iskolánk, Csermajor nevét
az utókor
számára!
Az InSight tudományos műszerekkel fogja vizsgálni
a
Marsot, a misszióból a kutatók
reményei
szerint új információkat szerezhetnek
a
bolygó keletkezéséről.
Úgy
vélem,
hogy mi, csermajoriak ennél többet már
nem
tehetünk azért, hogy Csermajor
ne felejtődjön el... A
többi már a
jóakaraton, és a jó
szándékú
politikusokon múlik!
Megérkezett!
(2018.11.26.
20:54)
Mintegy 485
millió kilométernyi út
megtétele után sikeresen landolt a Marson az
InSight
űrszonda közép-európai idő szerint
hétfő 20
óra 54 perckor - közölte az amerikai
űrkutatási
hivatal, a NASA.
Az egymilliárd dolláros
amerikai-európai
misszió kutatásának célja,
hogy pontosabb
képet kapjon a tudomány, miként
keletkezett 4,5
milliárd éve a Mars és a Naprendszer
többi
sziklás bolygója, köztük a
Föld is.
A landolás helyét, az
Elízium-síkságot 22
helyszínből
választották ki a NASA tudósai, a
helyszín
egy teljesen sík térség a marsi hogy
elkerüljék az
összeütközést vagy a
veszélyes helyzeteket.
Ha
felnézünk a csillagos égre,
és
látva a vörös bolygót,
gondoljunk szeretett
iskolánkra! Gondoljunk arra, hogy Csermajor nevét
most
már nemcsak a szívünk őrzi, hanem
Földünk
testvérbolygója, a Mars is. Amikor
leszáll az est,
a milliónyi csillag egyike a
ragyogásával
erősíti hitünket Csermajor
felélesztéséért
vívott
küzdelmünkben.