Petrus Horvath aliter Csötörtökj

Kempelen Béla: Magyar nemesi családok (Bp 1911-1932) XI. kötet 290. oldalán olvasható:

Csütörtöky – Címereslevele kelt 1666 aug. 7-én. (Fejér m. Levéltár) – Vö. T. XXXI/128.

T = Turul. A Magyar Heraldikai És Genealógiai Társaság Közlönye. Bp. (1883-1910)

A Turul 31. számában, a Fejér Megyei Levéltárból származó címereslevelek jegyzékében olvasható a 128. oldalon:

XXIX.

1666 augusztus 7. Bécs.

Lipót király F e j é r, másként B i c h k e i Istvánt és általa testvéreit, ugyancsak Fejér, másként Bichkei Jánost, Györgyöt és Mihályt;

és H o r v á t h, másként C s ö t ö r t ö k j Pétert és S á n t a Istvánt, a ki Érsekújváron lakozik, ezeken kívül Fárnady C s a b a Istvánt a nemesi rendbe emeli.

„ Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum ejus viridi latepatenti campo, super quo integer leo naturaliter effigiatus, divaricatis posterioribus oblique sursum stare, ore patulo, ac lingua rubicunda exerta, caudaque bifurcata, ad dorsum elevata, anteriorum vero pedum sinistro ad rapiendum protenso, dextro autem planum gladium cum affixo Turcico capite sursum protendere, gradientique similis dextrorsum tendere visitur. Scuto incumbentem galeam militare craticulatam sive apertam regio diademate, ex eoque brachium humanum rubra manica indutum ac in vola evaginatam frameam fortiter tenens proferente ornatam. A summitate vero sive cono galea lacinys seu lemniscis hinc flavis et coelestinis illinc autem candidis et rubris in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus.”

Egyszerű másolat papíron, ivrét. 4 levél.

Egy 1727. évi investigatio iratai között találtatott.

Kihirdettetett 1667 junius 21-én Zemplén vármegye közgyülésén.

Levéltári jegye: Act. fam. et. loc. Armal. No. 25.

/ Turul XXXI/128. o. /

A latin szöveg a címer leírását tartalmazza. Jelentése:

Égszínkék pajzs zöld mezővel az alsó részén, amelyen egy aranyszín oroszlán áll a hátsó lábain, farka kettéágazó, vörös nyelve látszik, a jobb (távolabbi) mancsában kardot tart, amelyre egy török fej van tűzve. Rögtön a pajzs felett egy zárt sisak látható rajta hercegi korona, amelyből egy pirosba öltöztetett emberi kar bukkan elő és egy kardot tart. A sisak tetejéről mindkét oldalon szövetfoszlányok omlanak le, baloldalon arany, kívül égszínkék, a jobb oldalon ezüst kívül vörös.

A latin szöveghez képest a magyar fordítás annyiban tér el hogy a jobb és bal oldal a címert szemlélő szemszögének felel meg, míg a heraldikában hivatalosan - és ennek megfelelően az eredeti latin szövegben - az oldalak megfordulnak és a címert viselőhöz igazodnak.

A Fejér Megyei Levéltárban őrzött másolat:

A Fejér Megyei Levéltárban őrzött dokumentum az 1666-os címereslevél – azaz nemeslevél – másolata 1727-ből.

Az ország felszabadulása és a Rákóczi szabadságharc után indítottak tömegével nemességet felülvizsgáló eljárásokat, hogy azokat, akik nem tudták igazolni nemességüket, jobbágysorba süllyesszék vissza és így megadóztassák. Fejér alias Bicskey Mihály ellen 1727-ben indítottak ilyen un. Investigatio-t. Ennek során ő bemutatta az 1666-os nemeslevelét, melyről ekkor másolat készült.

Forrás: Schneider Miklós: Fejérmegyei nemességvizsgálatok (Székesfehérvár, 1937), 6. és 8. oldal.

Nagyításért kattints a képre!!

I. A nemeslevél első része az uralkodó nevét (I. Lipót) és különféle címeit tartalmazza. „Mi, Lipót Isten Kegyelméből…”

II. Itt olvasható a nemességet szerzők nevei, köztük Horváth másként Csötörtökj Péter

III. Itt található középen a címer leírása: „Scutum videlicet militare erectum…” („álló katonai pajzs…”)

IV. Utalás arra, hogy a fent nevezett személyek nemességet nyernek és a címer használatának jogát. Hiányzik viszont a szövegből az adományozottak nem nemesi állapotból való felemelése, amiből arra lehet következtetni, hogy az armális egy nemességet megújító címereslevél, vagyis az adományozottak már korábban is nemesek voltak.

V. A különböző nemesi jogok és kiváltságok felsorolása.

VI. Keltezés: Bécs, 1666. augusztus. 7. Királyi Kancellária.

A különböző közjogi és egyházi méltóságok felsorolása tisztség és név szerint.

VII. Egyházi és világi méltóságok felsorolása, lent az aláírások: Lipót (császár),

Szelepcsényi György esztergomi érsek és Orbán István

VIII. Végül külön feljegyzés a nemeslevél kihirdetéséről.

Kihirdetve 1667. június 21. Zemplén várában Kazinczi Péter jegyző által

A címereslevél szövege nyomtatott betűkkel / a címer rajza Patrícia Melekus alkotása/

Az armális nemesség

A XVI-XVII században a török háborúk idején terjedt el ez a nemesítési forma, mely nem járt birtokadománnyal. Az ország három részre szakadása után az eladományozható földek elfogytak, a háborúskodó vitézeket zsold hiányában akarták e módon megfizetni. Őket hívták armális, taksás, hétszilvafás, vagy bocskoros nemeseknek. A címeresleveleket a Bécsben működő Magyar Kancellária adta ki előzetes, levélben beadott kérelemre. Érvényességének feltétele volt a királyi pecsét, és hogy egy éven belül kihirdessék valamely vármegye nemesi közgyűlésén.

A kihirdetés 1667. június 21 Zemplén vára

A Zemplén megyei nemes közgyűlés 1667. június 21-ei feljegyzésében /MOL 3539-es doboz / találtam meg a kihirdetést igazoló szakaszt.

A jegyző Kazinczi Péter volt, Kazinczy Ferenc szépapja.

A jegyzőkönyv 639. oldalának alján kezdődik a kihirdetésre utaló szöveg. /Nagyításért kattints a képre!/

A szöveg ismerteti az armális lényeges tartalmát: az adományozottak nevei, az armális keltének helye és ideje, valamint utalás a rajta szereplő aláírásokra és pecsétre.

A szöveg a jegyzőkönyv 640. oldalának tetején folytatódik.

A szövegből kiderül, hogy Csütörtöki H. Péter személyesen kérelmezte az armális kihirdetését.

Részlet a szövegből:

Per antelatu(m) Petru(m) Horvath al(ite)r Csötörtöky exhibitae demisse acceptatae perlectaeq(ue) ac solenniter publicatae sunt iid(em)q(ue) in numeror(um) (1) veror(um) (2) n(obi)liu(m) cooptati et adsrcripti.

(1) a "numerorum" alak téves, a helyes (és e formulában megszokott): "numerum" lenne.

(2) az itt látható szó vsz. a következő "nlium" rontott, de nem rendesen kihúzott alakja; esetleg lehet "n(ost)ri" ("a mienk") is, de nem vsz.

Fordítás:

A fent említett Horvát vagy más néven Csütörtöky Péter által alázatosan bemutatott (armálist) elfogadtuk, felolvastuk és ünnepélyesen kihirdettük, őket magukat pedig valós nemeseink sorába befogadtuk és bejegyeztük.

Köszönet Darvas Mátyásnak a fordításért!