Második, harmadik és negyedik generáció (1750-1850)

Csütörtöki Takács Márton családja

ifjabb Csütörtöki Márton

Ifjabb Márton a keresztnév azonossága alapján valószínűleg Csütörtöki Takács Márton fia volt. Ezt a feltételezést több más körülmény is alátámasztja.

Egyrészt az ifjabb Mártonra vonatkozó adatokból arra következtethetünk, hogy ő még nem Ásványon született, ezért nincs róla keresztelési bejegyzés az ásványi anyakönyvben. Mivel 1755-ben már nős volt, feltehetőleg valamikor 1734 előtt, tehát Csütörtöki Takács Márton Ásványra érkezése előtt született. Ifjabb Mártonról egyébként a csallóközcsütörtöki anyakönyvben sem szerepel keresztelési bejegyzés, bár azok csak 1729-től állnak rendelkezésre, elképzelhető, hogy ifjabb Márton még ezt megelőzően született. Az sem kizárt, hogy Csütörtöki Takács Márton első házasságából származott, Kiss Katalin, Csütörtöki Takács Márton első felesége 1727-ben halt meg 23 éves korában. Emellett az ásványi adóösszeírásokban ifjabb Mártont többször is hospes-ként (betelepült) említik, bizonyára pont azért, mert nem ásványi születésű volt. Csütörtöki (Bognár) György viszont valószínűleg Ásványra nősült, korábban feltehetően nem volt házas, minden gyermeke Ásványon született.

Másészt idősebb Márton valamikor az 1750-es évek végén halhatott meg, és ifjabb Márton ekkor, 1759 táján kezdett új ház építésébe. Csütörtöki (Bognár) György már az 1740-es években elhunyt.

Mindezen körülmények alapján nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy ifjabb Csütörtöki Márton az idősebb Csütörtöki (Takács) Márton fia volt.

Bejegyzés az adóösszeírásokban ifj. Csütörtöki Márton ásványi házépítéséről 1758/59. évből

Az adóösszeírás szerint 1759 körül Márton és János is házat épített Ásványon.

Mártont előbb házatlan zsellérként (subinquilinus) említik, majd a házépítést követően 1759-től házas zsellér (inquilinus) telek és egyéb kiegészítők nélkül, s körülbelül az 1770-es évek végétől lesz telkes jobbágy (colonus) ökrökkel, telekkel és egyéb „kiegészítőkkel”.

Csütörtöki Márton családfája:

Csütörtöki István (1755-1790)

Csütörtöki István (1755-1790) 1755-ben született Ásványon ifjabb Csütörtöki Márton és Németh Erzsébet fiaként.

István 1779-ben vette nőül Horváth Zsuzsannát.

István 1790-ben hunyt el, halála után nem sokkal özvegye, Horváth Zsuzsanna férjhez ment Lendvay Györgyhöz még 1790-ben.

Lendvay nevelte fel a Csütörtöki testvéreket, Zsuzsannát (szül. 1780), Mihályt (szül. 1785) és Andrást (szül. 1789).

Csütörtöki Mihály (1785-1853)

Öt évesen árvaságra jutott, miután apja, István meghalt, anyja második férje, Lendvay György nevelte fel. 1810-ben vette el Szabó Terézt.

Adat van róla, hogy az 1840-es évek elején un. "Erdőispány” (erdőkerülő, erdőőr) volt, nyilván jól ismerhette a Dunát és a környező szigeteket, erdőket. Ránk maradt az Erdőispányok esküszövege 1844-ből, rajta Csütörtöki Mihály nevével, 1843. évre dátumozva.

Az ásványi erdőispányok esküszövege 1844-ből, Csütörtöki Mihály nevével

A korabeli adóösszeírás alapján vagyona a következőkből állt 1845-46-ban: 1 fejőstehén, 2 ló /1 hámos és 1 ménesbeli /, 1 ház, 1 4/6 hold szántó, 2 hold kaszáló, káposztás föld.

Csütörtöki Mihály 1853-ban hunyt el.

Hagyatéki leltárát és haláleset felvételi jegyzőkönyvét a Szentendrei Szabadtéri Múzeum őrzi.

Jelzet : 2246

Tételcím : Csötörtöki Mihály ásványi lakos hagyatéki leltára és haláleset felvétele. 1853.

Forrás : Györ: Megyei Levéltár

Helynév : Ásvány

A hagyatékban megtalálhatóak a szokásos használati tárgyak, bútorok, konyhai, gazdasági eszközök, jószágok, illetve egy lakóház a hozzá tartozó fél telekkel.

Halálakor gyermekei közül már csak hárman voltak életben, Anna, Jusztina és Mihály, akik ekkor már házasok voltak.

A hagyatéki leltár és haláleset felvétel két féle verzióban itt olvasható:

1. eredeti kézzel írt szöveg,

2. szöveghű gépelt másolat

Fia, Csütörtöki Mihály (1827-1902) ásványi bíró, törvénybíró, a család ásványi történetének legfigyelemreméltóbb alakja volt.

Tovább: Csütörtöki Mihály (1827-1902) ásványi bíró, törvénybíró és családja

Csütörtöki András (1789-1835) családja

Csütörtöki András 1789-ben született Csütörtöki István és Horváth Zsuzsanna gyermekeként. Származását bizonytalanná teszi, hogy 1789-ben az ásványi halotti anyakönyvben szerepel egy rá vonatkozó halotti bejegyzés is. Mivel azonban más Csütörtöki András születéséről nincs adat az 1780-as évekből, ezért a halotti bejegyzést tévesnek gondolom, és egyéb adat hiányában Csütörtöki Andrást Csütörtöki István fiának tekintem. András 1811-ben vette el Páli Erzsébetet. Sajnos az ő gyermekei is korán árvaságra jutottak, András 1835-ben elhunyt. Nem volt sokkal szerencsésebb elsőszülött fia, Csütörtöki Pál (1812-1845) sem.

Pál és idősebb fiának, Jónásnak (1840-1845) sorsát 1845-ben egy szörnyű katasztrófa pecsételte meg.

„1845. február. 7. Éjjel 9 óra tájban tűz támadott a jáger (erdész) háznál. Ezen kívül elégtek Kovács Márton, Bedő János, Dániel Mihály, Csütörtöki Pál, Fazekas Mihály házai, lerontattak és így végződött a nagy veszedelem.” /Rhónyi János ásványi plébános naplójegyzeteiből./

1845 júniusában halt meg az akkor öt éves Jónás, majd pár hónapra rá, októberben az apa, Csütörtöki Pál is.

Pál Eszter nevű lánya 1867-ben Lőre József molnármester felesége lett.

Pál kisebbik fia, Csütörtöki András (1842-1892) csizmadia mester lett Győrben.

Tovább: Csütörtöki András (1842-1892) győri csizmadia mester és családja

Csütörtöki Takács Mária

1745-ben született Ásványon Csütörtöki Márton és Bognár Katalin gyermekeként. Személye azért különösen fontos a család történte szempontjából, mivel Csütörtöki Márton családjában ő volt az egyetlen, aki Ásványon még használta a Takács családnevet. Férjével, Horváth Ferenccel 1766-ban házasodtak össze. A házasságkötéskor, valamint 1767-ben és 1770-ben született gyermekei keresztelésekor a Takács nevet, a többi gyermeke keresztelésekor a Csütörtöki nevet használta.

Horváth Ferenc és Csütörtöki Takács Mária esküvője az ásványi anyakönyvben
	év	hónap,nap	név
	1766	09.febr	Horváth Ferenc	nőtlen	Ásvány
			Takács Mária	hajadon
Horváth Ferenc és Csütörtöki Takács Mária gyermekeinek keresztelései az ásványi anyakönyvben
	év	hónap,nap	név	szülők	keresztszülők
	1767	02.febr	Erzsébet	Horváth Ferenc	Major Márton	Ásványról
				Takács Mária	Vadász Judit
	1768	28.szept	Márton	Horváth Ferenc	Major Márton	Ásványról
				Csütörtöki Mária	Vadász Judit
	1770	01.okt	Ferenc	Horváth Ferenc	Major Márton	Ásványról
				Takács Mária	Vadász Judit
	1778	01.febr	Ferenc	Horváth Ferenc	Major György	Ásványról
				Csütörtöki Mária	Bindics Éva
	1780	05.okt	Márton	Horváth Ferenc	Major György	Ásványról
				Csütörtöki Mária	Bindics Éva
	1784	26.jún	János	Horváth Ferenc	Major György	Ásványról
				Csütörtöki Mária	Vadász Éva
	1787	12.ápr	Anna	Horváth Ferenc	Kolcsin? Mária	Ásványról
				Csütörtöki Mária

Csütörtöki Bognár György családja

Csütörtöki Bognár János

Csütörtöki György és Horváth Éva gyermeke volt Csütörtöki János. Keresztelésekor az apa neve Bognár Györgyként került bejegyzésre 1734-ben. Ennek ellenére egész életében szinte kizárólag a Csütörtöki nevet használta. Egy kivételt találtam ez alól. János keresztapaként egy esetben Bognár János néven került bejegyzésre felesége, a keresztanya Köpcsényi Erzsébet mellett 1764-ben. Ez a Bognár János bizonyosan megegyezik Köpcsényi Erzsébet férjével, Csütörtöki Jánossal, hiszen 1764-ben már évek óta házasok voltak, és ugyanazon szülők – Kertész Mátyás és Tóth (másként Somházi) Erzsébet - többi gyermekének keresztapjaként Csütörtöki János néven szerepel.

Csütörtöki Bognár János mint keresztszülő
év	hónap,nap	név	szülők	keresztszülők
1760	02.szept	Katalin	Kertész Mátyás	Köpcsényi Erzsébet
			Tóth Erzsébet
1764	17.febr	József	Kertész Mátyás	Bognár János
			Tóth Erzsébet	Köpcsényi Erzsébet
1765	04.jan	Anna	Kertész Mátyás	Csütörtöki János
			Tóth Erzsébet	Köpcsényi Erzsébet
1768	14.jan	Pál	Kertész Mátyás	Csütörtöki János
			Soomházi Erzsébet	Köpcsényi Erzsébet
1768	19.dec	János	Kertész Mátyás	Csütörtöki János
			Tóth Erzsébet	Köpcsényi Erzsébet

Érdemes megjegyezni, hogy Kertész Mátyás és Tóth (másként Somházi) Erzsébet voltak Csütörtöki János és első felesége, Köpcsényi Erzsébet, valamint Csütörtöki János és második felesége, Kránicz Erzsébet gyermekeinek keresztszülei.

Az adóösszeírás szerint 1759 körül Csütörtöki János házat épített Ásványon. Az adóösszeírások Jánost telkes jobbágyként (colonus) említik.

Csütörtöki János 1790-ben hunyt el Ásványon.

Csütörtöki János családfája:

(Csütörtöki Andrással kihalt 1849-ben)

Csütörtöki Mihály

A második generáció tagja volt még Mihály, de nem tudhatjuk róla biztosan, hogy Csütörtöki Márton 1737-ben, vagy Csütörtöki György 1743-ban született Mihály nevű fiával azonos. Halotti bejegyzése szerint 42 évesen hunyt el 1791. július 8-án. Bár az életkora feltehetően csak becsléssel került megállapításra a bejegyzésben, de ez alapján az 1743-ban született Mihályhoz állhatott korban közelebb. A családfa szerkesztésekor ezért őt Csütörtöki György fiaként tüntettem fel.

Csütörtöki Mihály 1770. február 4-én vette feleségül Ásványon Peredi Annát, Tóth István özvegyét. 1771. január 17-én született Judit nevű lányuk.

Mihály 1791. július 8-án, Peredi Anna 1808. február 19-én hunyt el Ásványon. Csütörtöki Judit 1792. február 05-én ment hozzá Horváth Mihályhoz, 1831. szeptember 8-án hunyt el.

1790-ben csaknem kihalt az egész család. Meghalt ifjabb Márton, és a fia, István (szül 1755), valamint János is. 1791-ben Mihály is elhunyt.