Pápa
Pápa város Veszprém
megyében, a Pápai kistérségben. Az újkőkortól
(neolitikum) lakott; kelta régészeti leleteket is feltártak a térségben.Bár a római
korban a Szombathely (Savaria) és Győr (Arrabona) közötti út erre haladt, település nem jött létre.
A város első írásos említése 1061-ből való, amely
egy malom adományozásáról szól. Ebből következik, hogy Pápa mint mezőváros volt jelentős akkoriban. Ez a
szerepe a 19. század első felére teljesedett ki, akkor
22 malommal rendelkezett, amelyeket a Tapolca-patak hajtott. Ma
azonban a bauxittermelés és az iparosodás miatt kiszáradt patak már
nem tudná a malmokat ellátni, így ezek inkább csak látványosságként, mintsem
működő valójukban lelhetők fel a városban. A város szerepe 18.
század közepétől kezdett kibővülni, (kisebb megszakításokkal) azóta is
működő iskolák jöttek létre. A 19. század közepén már jóhírű iskolaváros. Országos hírű iskolája az
eredetileg 1531-ben alapított Református Kollégium, ahová Petőfi
Sándor és Jókai Mór is járt. A másik hasonló hírnévvel
rendelkező iskola a pálosok által 1638-ban alapított,
ma állami tulajdonban lévő Türr István
Gimnázium, ahová a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc is járt.
Pápa tornyai:
balról jobbra az evangélikus templom,
a
Szent-Anna plébániatemplom,
katolikus
nagytemplom
a
református templom
(mellette alig észrevehetően látszik a bencés
templom tornya),
a
kép jobb szélén pedig a kórházkápolna.
A
Csütörtöki család Pápán:
A 17. század végén bukkant fel a pápai forrásokban Csütörtöki
Mihály csizmadia. E században Pápa földesurai, az Eszterházy grófok – részben
politikai megfontolásból - sok katolikus családot telepíttettek a korábban
református többségű mezővárosba a Felvidékről, Pozsony és Nyitra megyei
birtokaikról. Emellett a protestáns üldöztetések idején rengeteg református is
érkezett a városba, akiket máshonnan űztek el.
Maga az Eszterházy – teljes nevén galánthai
Eszterházy – család csallóközi eredetű, az Illésházy
családdal egy tőről ered. Névadó települése az egykori Szerháza, vagy
Eszterháza a mai Nagymagyar (Zlaté
Klasy) település részén feküdt, akárcsak az Illésházy család névadó települése, Illésháza.
A közhiedelemmel ellentétben őseik fészke tehát nem Fertőd, melyet csak utóbb
neveztek át Eszterházára, hanem a Felső- Csallóköz, ahol az eredeti Eszterháza
feküdt.
Csütörtöki Mihály feltehetőleg valahonnan a felvidékről települt
át Pápára, talán valamelyik Pozsony vagy Nyitra megyei Eszterházy birtokról,
esetleg közvetlenül Csütörtök faluból. Elképzelhető az is, hogy a török elleni
háborúk kiújulása kényszerítette áttelepülésre, hiszen az 1680-as években a
Csallóköz és Mátyusföld is hadszíntérré vált, 1683-ban a török feldúlta
Somorját, Érsekújvár 1685-ben szabadult fel. A pápai keresztelési anyakönyvet
böngészve igen gyakoriak a felvidéki eredetre utaló – Pl
Komáromi, Újvári, Mogor. Cziffer.. – családnevek. Csak érdekességként említem meg, hogy az
1680-as 1690-es években számos olyan bejegyzés is olvasható, ahol török
személyeket – főleg felnőtt nőket – keresztelnek katolikussá. Csallóközcsütörtök szomszédságában a féli házassági
anyakönyv 1680. február 4-én említést tesz esküvői tanúként egy bizonyos
Csizmadia Mihály csütörtöki lakosról. Ebben az időben még gyakran a
foglalkozást használták vezetéknévként, így elképzelhető, hogy ez a Csizmadia Mihály
Csütörtökről megegyezik a Pápán később felbukkanó Csütörtöki Mihály
csizmadiával. 1717-ben például Csötörtöki Csizmadia
Mihályként említi őt a pápai házassági anyakönyv.
Az eddig ismert legrégebbi adat, amely Csütörtöki Mihályra utal,
egy 1690-es keresztelési bejegyzés, tehát feltehetőleg valamikor az 1680-as
években kerülhetett a településre.
Mihály nevű fiáról (szül. 1702) tudjuk, hogy megérte a felnőtt
kort és megnősült, több gyermeke is született. Az 1750-es évektől azonban nincs
további adat Pápán, a család vagy kihalt, vagy áttelepült.
Adóösszeírás adtai:
Az 1715 –ös évi országos összeírás
említi Pápán Csütörtöky Mihály csizmadiát.
1715-ös országos összeírás
3131-es doboz, 8. oldal,
Veszprém megye, Pápa
/Mich Csőtőrteky
cothur: a cothur bejegyzés
a cothurnarius = csizmadia rövidítése/
Anyakönyvi
adatok:
A Csütörtöki család pápai jelenlétére utalnak a következő
anyakönyvi bejegyzések:
A 3669-es doboz
Pápai születési anyakönyv (katolikus):
1690. máj. 5. Csötörtöky Erzsébet, apa: Csötörtöky Mihály, anya:
Erzsébet N.
1697. márc. 27. Csötörtöki Ádám, apa: Csotortoki Mihály
anya: Ölvedi Erzsébet /halotti bejegyzése:
1697. április 25. Sepultus filius
Michaelis Csötörtöki/
1698. Csötörtöki Judit, apa: Csötörtöki
Mihály csizmadia anya: Ölvödi Erzsébet
1702. február. 18. Csötörtöki Mihály, apa: Csötörtöki Mihály
anya: Olvody Erzsébet
1709. április. 11. Csötörtöki Anna, apa: Csötörtöki Mihály csizmadia, anya: Ölvödi
Erzsébet
1710. november 3. Csötörtöki Éva, apa: Csötörtöki Mihály csizmadia anya: Ölvedi
Erzsébet
1721. márc. 24. Katalin, Patr. (apa) …
Rák, Matr
(anya) Molnár Anna, Patrini
(keresztszülők) A. Hegyi, György. Cserenkovics,
Csötörtöki Erzsébet, Varga Eva
1722. jan. 19. Turoczi Ferenc, apa: Turoczi József,
anya: Csötörtöki Katalin
1724. március 4. Turoczy Zsuzsanna, apa: Turoczy József, anya: Csötörtöki
Katalin
1725. szeptember 4. Turoczy Zsuzsanna, apa: Turoczy József,
anya: Csötörtöky Katalin
1728. szeptember 14. Turoczi Marina, apa: Turoczi József, anya:
Csütörtöky Katalin
1729. december 5. Csötörteki Pál, apa: Csötörteki Mihály,
anya: Dávid Éva
1731. január 8. Csotorteki Éva, apa: Csotorteki Mihály,
anya: Dávid Éva
1732. febr. 7. Csötörteki János, apa: Csötörteki Mihály,
anya: Dávid Éva
1742. április 3. Simon Ferenc, apa: Simon Ferenc, anya: Csütörtöki Katalin
Házassági anyakönyv:
1717. október 14-én Sós Szabó Miklós házasságkötése Csötörtöki Csizm. Mihály hajadon
leányával, Jutkával.
Jutka minden bizonnyal azonos az 1698-ban született Csötörtöki Judittal.
Református születési anyakönyv:
1725. jan. 30. Bika Kata, apa: Bika István, anya: Csötörtöki
Zsuzsanna
1729. okt. 4. Bika András, apa: Bika István, anya: Csötörtöki Zsuzsanna
1732. jan. 18. Bika Júlia, apa: Bika Szőts István, anya: Csötörtöki
Zsuzsanna
Kiolvasható legalább két generáció jelenléte. Az 1690-1709 között
szereplő Csötörtöki Mihály megegyezik az 1715-ös
összeírásban szereplő Mich. Csőtőrteky
csizmadiával.
Feltehetően az ő 1702-ben született Mihály nevű fia az, aki Dávid
Éva férjeként jelenik meg az 1720-as évek végén az anyakönyvi feljegyzésekben.
A család egyértelműen katolikus vallású, hiszen a család
valamennyi gyermekét katolikusnak keresztelték, kivéve Csütörtöki Zsuzsanna és
Bika István gyermekeit.
Ugyanakkor a református keresztelési
anyakönyvben is rendszeresen előfordul a család, több tagja is szerepelt
keresztszülőként 1704-1731 között. A legtöbbször Csütörtöki Mihályné nevével
lehet találkozni, mint keresztszülővel (1704.09.20.) (1706.08.05.) (1711)
(1717.04.) (1717.05.17.) (1720) (1722) (1725.03.31.) (1725.04.21.).
Egyes esetekben így jegyezték fel: „Csütörtöki Mihályné férje
helyett” (1726.03.01.) (1727.11.15.). Máskor „Csütörtöki Csizmad.
Mihályné” formában olvasható, utalva férje foglalkozására: (1713.10.03.) (1714)
(1718.05.)
Gyakran szerepel a keresztszülők között maga Csütörtöki Mihály is:
(1705.12.24.) (1706.12.04.) (1711) (1722.12.) (1727.04.22.).
Néhány esetben „Csütörtöki Mihály feleségestől” vett részt a
kereszteléseken keresztszülőként: (1707.06.18.) (1708.01.) (1714)
(1731.09.17.).
1717. május 06-án Gulyás István keresztelőjén vett részt
keresztszülőként Csötörtöki Jutka.
1727. november 15-én Németh János keresztelőjén keresztszülőként
vett részt többek között „Csötörtöki Mihályné férje
helyett, Turóczi Józsefné férje helyett”. Elképzelhető, hogy Turóczi Józsefné
megegyezik a fent is említett Turóczi Józsefné Csütörtöki Katalinnal.
1731. március 1-jén a keresztszülők között szerepel Csötörtöki Mihályné mellett Csötörtöki
Éva is. Elképzelhető, hogy Csötörtöki Éva megegyezik
Csütörtöki Mihályné Dávid Évával, de az is lehet, hogy az idősebb Csütörtöki
Mihály egyik lányáról van szó.
Egy érdekes adalékra bukkanunk a pápai református házassági
anyakönyv feljegyzései között, amely utal a pápai Csütörtöki család társadalmi
és vagyoni helyzetére. Ebben olvasható, hogy 1726. június 19-én „Tar Márton Csötörtöki Mihályné szolgálójával, Fekete Katával” kötött
házasságot. E bejegyzés szerint a Csütörtöki családnál cselédlány szolgált az
1720-as években, tehát a család ez idő tájt jómódban élt.
Csötörtöki Mihályról
megemlékeznek egyes helytörténeti források is. Nem tudhatjuk biztosan, hogy a
forrás az idősebb vagy az ifjabb Mihályra utal, de valószínűleg még az
idősebbre.
Egy 1734-ből származó adat említi Pápán Csötörtöky
Mihály egyházfit, aki feltehetőleg megegyezik a csizmadia Csötörtöky
Mihállyal.
1734. április 9.
A pápai plébánia-templomnak jövedelmi forrásai.
Pongrácz
Gáspár, pápai plébános, esztergomi kanonok 1734. ápril.
9.
Anno
1736. szt. György nap után extractus
az öreg templom matrikulájából Csötörtöky Mihály egyházfi úr számára pro directione sui:
Vagyon
a téglakemencénél egy darab szántóföld, melyet az alsómajorbéliek
bírnak, árendája réhnus 2.
Vagyon
egy ház a profunt ház ellenében, melynek árendája annuatim
6 réhnus frt….
…Vargalegények
céhe első advent vasárnap, minden sátoros ünnepre 50 pénz.
Németvargacéh
mindensátoros ünnepre (vége)
A
pápai hitbizományi levéltárban c. 25, n. 270 alatt.
Forrás: Kiss István – A Pápai plébánia
története /1908/ 195. oldal.
Az idézett szöveg alapján Csütörtöky
Mihály a pápai katolikus egyházközség egyházfi tisztségét viselte az 1730-as
években, ami szintén arra utal, hogy a család köztiszteletben állt Pápa
mezővárosban, s minden bizonnyal jómódban élt, hiszen másként nem tölthetett
volna be ilyen fontos és felelősségteljes egyházi tisztséget.
Ezt igazolja a Katolikus Lexikon is, amely az alábbiakat írja az
egyházfi tisztségről:
egyházfi, kurátor: az Egyház
szolgálatában álló világi személy. A gazdasági ügyek helyi intézője, aki
emellett a templomi szertartásokon, istentiszteleteken is kisegít. - Részt vesz
és segédkezik a tp. falain
kívül végzett szteléseken, körmeneteket szervez,
gyakran ministrál, sok helyütt a pap távollétében közösségi ájtatosságokat is
vezet. Hagyományos föladata a perselyezés, gondoskodik a tp.
fölszereltségéről és rendjéről. Megbízatása révén a
falu legtekintélyesebb tisztségviselői közé tartozik. Prot.
gyülekezetekben az ~ság a
falusi társad. legmódosabb rétegeinek kezében volt. A
néphagyomány, mint a valláshoz, egyh-hoz legközelebb
álló tisztségek egyikét, az ~ alakját olykor termfölötti
képességekkel is fölruházta. B.E.
A Pápai Hírlap XXII.
évfolyam 45. szám 1945. november 7. címlapjának egyik cikkében olvasható:
Pápa
város lakossága a XVIII. század közepén.
II.
Pápa városában a XVIII. század közepén nemesi családok neveivel is
tekintélyes számmal találkozunk. A Hosszu-utcában
(mai Fő-utca és Győri-út a Flórián-szoborig) háza volt a Nemes Acsády familiának, amelyből a
Veszprém megyei Acsádon született a híres magyar érzelmű főpap, Acsády Ádám, veszprémi püspök, az utolsó egyházi kancellár.
Nyugalomba vonulása után
Pápán lakott s 1744-ben bekövetkezett halálával az ő építtette
pápai pálos templom (ma bencések temploma) kriptájába temetkezett…
…Találkozunk azután olyan
nevekkel, amelyeknél
tulajdonosaiknak sem közjogi helyzetére, sem foglalkozására nézve megjelölést
nem találunk. Ányos Ferenc, Baják József, Bajházy
Simon, Berky Péter, Biszovszky
Mihály, Bogyoszlay Mihály, Burján György, Bellavics Ferenc, Csabay Mihály, Csácsinovics
Miklós, Cserencsics György, Csiszár János, Csobak
István, Csobánczy Mihály, Csötörtöky Mihály, Dankovics János, Dómján Ferenc, Dömöky
István, Dörnyey János, Egerváry
Ádám, Fosnerics
Mihály, Fisár István, Frossya János, Gaál János, Galgóczy
Márton, Gondán János, Gregorics Ádám, Gyurcsáni István, Győrffy Ádám, Háry György, Hegedűs Pál, Jubinicz József, Kappanyos
István, Keserű György, Kémén Jakab,
Kozma István, Körmendy Ádám, Kranicz János, Kulcsár Simon, Laaka János, Laurencsics
Ádám, Lehőcz
János, Lukacsa Ferenc, Maizli Mátyás, Mersenics Zsigmond, Miskey Antal,
Paulicsek József, Paumon
János, Pongrácz Gáspár, Posner Sebestyén, Pup János, Raffovics
Mihály, Ribiánczky
János, Rozemberky György, Rusek
Ferenc, Saáros István, Szentes Gergely, Szentmihályi
István, Szeredy
János, Taligás Imre, Újhelyi Ádám, Vass Ádám, Vajkovecz
János, Wittman György, Vörösváry
Sámuel stb. nevei mind ebben a
csoportban említhetők. Szinte szükségtelen megjegyeznem, hogy a
Kis, Nagy, Tóth, Németh, Horváth, Szabó, Varga, Takács, Kovács stb., már
családnevekkel még ezenfelül többször találkozunk.
Mindezek után felmerülhetne a kérdés, vájjon mennyi lehetett a száma annak a lakosságnak, amely Pápa városában a XVIII.
század közepe táján elhelyezkedést talált. Ez a kérdés a város történetében
bizonyára nem lehet érdektelen, s bárha pontos statisztikai megállapítást nem
végezhetünk, hogy legalább hozzávetőlegesen némi fogalmat alkothassunk a város
XVIII. századi népességi viszonyairól, rajta gondolkoznunk érdemes…
Sajnálatos, hogy a cikk írója pontosabb forrásokat nem jelölt meg,
de Csütörtöki Mihályról feltehetőleg Kiss István könyvéből, a Pápai plébánia
története című könyvből szerzett tudomást.
Csütörtök(i)
Katalin
és a pápai
bencés (eredetileg pálos) templom 1739-es monstranciája.
Egy egészen
érdekes adat szerepel a Pannonhalmi
Szemle 1934. 1. szám 53. oldalán.
Dr. Mihályi Ernő: A magyar falu egyházművészete című tanulmányában
találunk egy leírást a pápai bencés templomról. A szerző kiemel a templom
felszereléséből egy 1739-ből származó úrmutatót, un. monstranciát, melyet egy
bizonyos Csütörtök Katalin készíttetett.
Szó szerint idézve:
„A templom felszereléséből kiemeljük a barokk
monstranciát, melyet 1739-ben készíttetett Csütörtök Katalin”
Ismerve a pápai anyakönyvi adatokat és összeírásokat erős a gyanú,
hogy az itt említett Csütörtök Katalin is a Csütörtöki család tagja volt. Az
1720-as évekből van adat egy Csötörtöky Katalinról,
aki Thuróczy József felesége, s az 1740-es évekből is van adat egy Csötörtöki Katalinról, aki Simon Ferenc felesége. Ellenben
„Csütörtök” családról nincs tudomásunk Pápán ebből az időből.
A
pápai bencés (eredetileg pálos) templom
A Fő utca és a város ékessége a gimnázium és a volt
rendház (ma Városháza) között meghúzódó bencés templom. Az utcasorba simul, így
könnyen észrevétlen maradhat, pedig megtekintésének elmulasztásával igencsak
szegényebbek lennének élményeink.
A pálos szerzetesek 1638-ból való kis temploma
helyére épült 1737-1742 között a pápai származású Acsády
Ádám veszprémi püspök megbízásából érett barokk stílusban. Az ajtó fölött
látható a templomépítő Acsády püspök vörös márványból
faragott címere.
A város protestáns centrummá alakulásának
megfékezésére telepítette Pápára gróf Csáky László a „fehér barátokat”, az
1263-ban alapított egyetlen magyar eredetű szerzetesrendet. A templom mozgalmas
építészeti elemekkel – ovális alaprajzzal, boltívekkel, kupolával létrehozott
belső teréhez tökéletesen illeszkednek az oltárok dús díszű építményei, a kórus
rácsa, a szószék, a szentély stallumai, a főhajó egyedien faragott padjai, a
festmények keretei, a szobrok és minden, ami csak korabeli a templomban. Sok
jel és adat mondja, hogy tervezője az a Wittwer
Márton Athanasius karmelita építész volt, aki a győri
karmelita templomot is építette. II. József 1786. február 7-én kihirdette a
pálos rend feloszlatását, teljes vagyonának elkobzását. Pápán a rendeletet
március 20-án hirdették ki. A szerzetesek (16 fő) elhagyták a várost, a
templomukat bezáratták, a könyvtárát és levéltárát az
Országos Levéltárba szállították át. 1806-ban érkeztek meg a bencések, akik a
pálosok nyomában új korszakot kezdtek, átvették és újraindították a
gimnáziumot, közel 150 évig a város köz-és és hitéletének meghatározó szereplői
voltak. 1950-ben a kommunista rendszer feloszlatta a bencéseket, Pápán mind a
mai napig nem alakult újra sem a bencés, sem a ferences rend.
A templom kriptájában nyugszik maga az építtető Acsády Ádám püspök, mellette pálos és bencés szerzetesek,
nemes urak és asszonyok kaptak itt végső nyughelyet. A kripta nem hétköznapi,
számos holttest épségben maradt meg benne a mai napig – mumifikálás
nélkül.
A templomról és történetéről lásd
itt részletesebben!
A monstrancia jelenleg nem található meg a templomban, feltehetőleg
a bencések vitték magukkal Pannonhalmára, a rend magyarországi központjába.
Jelenleg Győrben, Bakonybélben, Budapesten, Tihanyban, és Pannonhalmán működik
még a rend. Kis szerencsével ezek valamelyikében őrzik, s előbb utóbb előkerül
valahonnan.
Érdemes lenne pontosan tudni, a cikk írója honnan szerezte
értesülését, esetleg magán a monstrancián volt árulkodó felirat, vagy a templom
leltárából tudott a kegytárgy eredetéről.
Lehet, hogy csupán téves félreértés, de lehet, hogy tényleg a
Csütörtöki családhoz köthető 300 éves ereklyéről van szó.
Ennek tisztázása a jövő feladata.