Pápa

Pápa város Veszprém megyében, a Pápai kistérségben. Az újkőkortól (neolitikum) lakott; kelta régészeti leleteket is feltártak a térségben.Bár a római korban a Szombathely (Savaria) és Győr (Arrabona) közötti út erre haladt, település nem jött létre. A város első írásos említése 1061-ből való, amely egy malom adományozásáról szól. Ebből következik, hogy Pápa mint mezőváros volt jelentős akkoriban. Ez a szerepe a 19. század első felére teljesedett ki, akkor 22 malommal rendelkezett, amelyeket a Tapolca-patak hajtott. Ma azonban a bauxittermelés és az iparosodás miatt kiszáradt patak már nem tudná a malmokat ellátni, így ezek inkább csak látványosságként, mintsem működő valójukban lelhetők fel a városban. A város szerepe 18. század közepétől kezdett kibővülni, (kisebb megszakításokkal) azóta is működő iskolák jöttek létre. A 19. század közepén már jóhírű iskolaváros. Országos hírű iskolája az eredetileg 1531-ben alapított Református Kollégium, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt. A másik hasonló hírnévvel rendelkező iskola a pálosok által 1638-ban alapított, ma állami tulajdonban lévő Türr István Gimnázium, ahová a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc is járt.

Pápa tornyai: balról jobbra az evangélikus templom,

a Szent-Anna plébániatemplom,

katolikus nagytemplom

a református templom 

(mellette alig észrevehetően látszik a bencés templom tornya),

a kép jobb szélén pedig a kórházkápolna.

A Csütörtöki család Pápán:

A 17. század végén bukkant fel a pápai forrásokban Csütörtöki Mihály csizmadia. E században Pápa földesurai, az Eszterházy grófok – részben politikai megfontolásból - sok katolikus családot telepíttettek a korábban református többségű mezővárosba a Felvidékről, Pozsony és Nyitra megyei birtokaikról. Emellett a protestáns üldöztetések idején rengeteg református is érkezett a városba, akiket máshonnan űztek el.

Maga az Eszterházy – teljes nevén galánthai Eszterházy – család csallóközi eredetű, az Illésházy családdal egy tőről ered. Névadó települése az egykori Szerháza, vagy Eszterháza a mai Nagymagyar (Zlaté Klasy) település részén feküdt, akárcsak az Illésházy család névadó települése, Illésháza. A közhiedelemmel ellentétben őseik fészke tehát nem Fertőd, melyet csak utóbb neveztek át Eszterházára, hanem a Felső- Csallóköz, ahol az eredeti Eszterháza feküdt.

Csütörtöki Mihály feltehetőleg valahonnan a felvidékről települt át Pápára, talán valamelyik Pozsony vagy Nyitra megyei Eszterházy birtokról, esetleg közvetlenül Csütörtök faluból. Elképzelhető az is, hogy a török elleni háborúk kiújulása kényszerítette áttelepülésre, hiszen az 1680-as években a Csallóköz és Mátyusföld is hadszíntérré vált, 1683-ban a török feldúlta Somorját, Érsekújvár 1685-ben szabadult fel. A pápai keresztelési anyakönyvet böngészve igen gyakoriak a felvidéki eredetre utaló – Pl Komáromi, Újvári, Mogor. Cziffer.. – családnevek. Csak érdekességként említem meg, hogy az 1680-as 1690-es években számos olyan bejegyzés is olvasható, ahol török személyeket – főleg felnőtt nőket – keresztelnek katolikussá. Csallóközcsütörtök szomszédságában a féli házassági anyakönyv 1680. február 4-én említést tesz esküvői tanúként egy bizonyos Csizmadia Mihály csütörtöki lakosról. Ebben az időben még gyakran a foglalkozást használták vezetéknévként, így elképzelhető, hogy ez a Csizmadia Mihály Csütörtökről megegyezik a Pápán később felbukkanó Csütörtöki Mihály csizmadiával. 1717-ben például Csötörtöki Csizmadia Mihályként említi őt a pápai házassági anyakönyv.

Az eddig ismert legrégebbi adat, amely Csütörtöki Mihályra utal, egy 1690-es keresztelési bejegyzés, tehát feltehetőleg valamikor az 1680-as években kerülhetett a településre.

Mihály nevű fiáról (szül. 1702) tudjuk, hogy megérte a felnőtt kort és megnősült, több gyermeke is született. Az 1750-es évektől azonban nincs további adat Pápán, a család vagy kihalt, vagy áttelepült.

Adóösszeírás adtai:

Az 1715 –ös évi országos összeírás említi Pápán Csütörtöky Mihály csizmadiát.

1715-ös országos összeírás

3131-es doboz, 8. oldal,

Veszprém megye, Pápa

/Mich Csőtőrteky cothur: a cothur bejegyzés a cothurnarius = csizmadia rövidítése/

Anyakönyvi adatok:

A Csütörtöki család pápai jelenlétére utalnak a következő anyakönyvi bejegyzések:

A 3669-es doboz

Pápai születési anyakönyv (katolikus):

1690. máj. 5. Csötörtöky Erzsébet, apa: Csötörtöky Mihály, anya: Erzsébet N.

1697. márc. 27. Csötörtöki Ádám, apa: Csotortoki Mihály anya: Ölvedi Erzsébet /halotti bejegyzése: 1697. április 25. Sepultus filius Michaelis Csötörtöki/

1698. Csötörtöki Judit, apa: Csötörtöki Mihály csizmadia anya: Ölvödi Erzsébet

1702. február. 18. Csötörtöki Mihály, apa: Csötörtöki Mihály anya: Olvody Erzsébet

1709. április. 11. Csötörtöki Anna, apa: Csötörtöki Mihály csizmadia, anya: Ölvödi Erzsébet

1710. november 3. Csötörtöki Éva, apa: Csötörtöki Mihály csizmadia anya: Ölvedi Erzsébet

1721. márc. 24. Katalin, Patr. (apa) … Rák, Matr (anya) Molnár Anna, Patrini (keresztszülők) A. Hegyi, György. Cserenkovics, Csötörtöki Erzsébet, Varga Eva

1722. jan. 19. Turoczi Ferenc, apa: Turoczi József, anya: Csötörtöki Katalin

1724. március 4. Turoczy Zsuzsanna, apa: Turoczy József, anya: Csötörtöki Katalin

1725. szeptember 4. Turoczy Zsuzsanna, apa: Turoczy József, anya: Csötörtöky Katalin

1728. szeptember 14. Turoczi Marina, apa: Turoczi József, anya: Csütörtöky Katalin

1729. december 5. Csötörteki Pál, apa: Csötörteki Mihály, anya: Dávid Éva

1731. január 8. Csotorteki Éva, apa: Csotorteki Mihály, anya: Dávid Éva

1732. febr. 7. Csötörteki János, apa: Csötörteki Mihály, anya: Dávid Éva

1742. április 3. Simon Ferenc, apa: Simon Ferenc, anya: Csütörtöki Katalin

Házassági anyakönyv:

1717. október 14-én Sós Szabó Miklós házasságkötése Csötörtöki Csizm. Mihály hajadon leányával, Jutkával.

Jutka minden bizonnyal azonos az 1698-ban született Csötörtöki Judittal.

Református születési anyakönyv:

1725. jan. 30. Bika Kata, apa: Bika István, anya: Csötörtöki Zsuzsanna

1729. okt. 4. Bika András, apa: Bika István, anya: Csötörtöki Zsuzsanna

1732. jan. 18. Bika Júlia, apa: Bika Szőts István, anya: Csötörtöki Zsuzsanna

Kiolvasható legalább két generáció jelenléte. Az 1690-1709 között szereplő Csötörtöki Mihály megegyezik az 1715-ös összeírásban szereplő Mich. Csőtőrteky csizmadiával.

Feltehetően az ő 1702-ben született Mihály nevű fia az, aki Dávid Éva férjeként jelenik meg az 1720-as évek végén az anyakönyvi feljegyzésekben.

A család egyértelműen katolikus vallású, hiszen a család valamennyi gyermekét katolikusnak keresztelték, kivéve Csütörtöki Zsuzsanna és Bika István gyermekeit.

Ugyanakkor a református keresztelési anyakönyvben is rendszeresen előfordul a család, több tagja is szerepelt keresztszülőként 1704-1731 között. A legtöbbször Csütörtöki Mihályné nevével lehet találkozni, mint keresztszülővel (1704.09.20.) (1706.08.05.) (1711) (1717.04.) (1717.05.17.) (1720) (1722) (1725.03.31.) (1725.04.21.).

Egyes esetekben így jegyezték fel: „Csütörtöki Mihályné férje helyett” (1726.03.01.) (1727.11.15.). Máskor „Csütörtöki Csizmad. Mihályné” formában olvasható, utalva férje foglalkozására: (1713.10.03.) (1714) (1718.05.)

Gyakran szerepel a keresztszülők között maga Csütörtöki Mihály is: (1705.12.24.) (1706.12.04.) (1711) (1722.12.) (1727.04.22.).

Néhány esetben „Csütörtöki Mihály feleségestől” vett részt a kereszteléseken keresztszülőként: (1707.06.18.) (1708.01.) (1714) (1731.09.17.).

1717. május 06-án Gulyás István keresztelőjén vett részt keresztszülőként Csötörtöki Jutka.

1727. november 15-én Németh János keresztelőjén keresztszülőként vett részt többek között „Csötörtöki Mihályné férje helyett, Turóczi Józsefné férje helyett”. Elképzelhető, hogy Turóczi Józsefné megegyezik a fent is említett Turóczi Józsefné Csütörtöki Katalinnal.

1731. március 1-jén a keresztszülők között szerepel Csötörtöki Mihályné mellett Csötörtöki Éva is. Elképzelhető, hogy Csötörtöki Éva megegyezik Csütörtöki Mihályné Dávid Évával, de az is lehet, hogy az idősebb Csütörtöki Mihály egyik lányáról van szó.

Egy érdekes adalékra bukkanunk a pápai református házassági anyakönyv feljegyzései között, amely utal a pápai Csütörtöki család társadalmi és vagyoni helyzetére. Ebben olvasható, hogy 1726. június 19-én „Tar Márton Csötörtöki Mihályné szolgálójával, Fekete Katával” kötött házasságot. E bejegyzés szerint a Csütörtöki családnál cselédlány szolgált az 1720-as években, tehát a család ez idő tájt jómódban élt.

Csötörtöki Mihályról megemlékeznek egyes helytörténeti források is. Nem tudhatjuk biztosan, hogy a forrás az idősebb vagy az ifjabb Mihályra utal, de valószínűleg még az idősebbre.

Egy 1734-ből származó adat említi Pápán Csötörtöky Mihály egyházfit, aki feltehetőleg megegyezik a csizmadia Csötörtöky Mihállyal.

1734. április 9.

A pápai plébánia-templomnak jövedelmi forrásai.

Pongrácz Gáspár, pápai plébános, esztergomi kanonok 1734. ápril. 9.

Anno 1736. szt. György nap után extractus az öreg templom matrikulájából Csötörtöky Mihály egyházfi úr számára pro directione sui:

Vagyon a téglakemencénél egy darab szántóföld, melyet az alsómajorbéliek bírnak, árendája réhnus 2.

Vagyon egy ház a profunt ház ellenében, melynek árendája annuatim 6 réhnus frt….

…Vargalegények céhe első advent vasárnap, minden sátoros ünnepre 50 pénz.

Németvargacéh mindensátoros ünnepre (vége)

A pápai hitbizományi levéltárban c. 25, n. 270 alatt.

Forrás: Kiss István – A Pápai plébánia története /1908/ 195. oldal.

Az idézett szöveg alapján Csütörtöky Mihály a pápai katolikus egyházközség egyházfi tisztségét viselte az 1730-as években, ami szintén arra utal, hogy a család köztiszteletben állt Pápa mezővárosban, s minden bizonnyal jómódban élt, hiszen másként nem tölthetett volna be ilyen fontos és felelősségteljes egyházi tisztséget.

Ezt igazolja a Katolikus Lexikon is, amely az alábbiakat írja az egyházfi tisztségről:

egyházfi, kurátor: az Egyház szolgálatában álló világi személy. A gazdasági ügyek helyi intézője, aki emellett a templomi szertartásokon, istentiszteleteken is kisegít. - Részt vesz és segédkezik a tp. falain kívül végzett szteléseken, körmeneteket szervez, gyakran ministrál, sok helyütt a pap távollétében közösségi ájtatosságokat is vezet. Hagyományos föladata a perselyezés, gondoskodik a tp. fölszereltségéről és rendjéről. Megbízatása révén a falu legtekintélyesebb tisztségviselői közé tartozik. Prot. gyülekezetekben az ~ság a falusi társad. legmódosabb rétegeinek kezében volt. A néphagyomány, mint a valláshoz, egyh-hoz legközelebb álló tisztségek egyikét, az ~ alakját olykor termfölötti képességekkel is fölruházta. B.E.

A Pápai Hírlap XXII. évfolyam 45. szám 1945. november 7. címlapjának egyik cikkében olvasható:

Pápa város lakossága a XVIII. század közepén.

II.

Pápa városában a XVIII. század közepén nemesi családok neveivel is tekintélyes számmal találkozunk. A Hosszu-utcában (mai Fő-utca és Győri-út a Flórián-szoborig) háza volt a Nemes Acsády familiának, amelyből a Veszprém megyei Acsádon született a híres magyar érzelmű főpap, Acsády Ádám, veszprémi püspök, az utolsó egyházi kancellár. Nyugalomba vonulása után Pápán lakott s 1744-ben bekövetkezett halálával az ő építtette pápai pálos templom (ma bencések temploma) kriptájába temetkezett…

…Találkozunk azután olyan nevekkel, amelyeknél tulajdonosaiknak sem közjogi helyzetére, sem foglalkozására nézve megjelölést nem találunk. Ányos Ferenc, Baják József, Bajházy Simon, Berky Péter, Biszovszky Mihály, Bogyoszlay Mihály, Burján György, Bellavics Ferenc, Csabay Mihály, Csácsinovics Miklós, Cserencsics György, Csiszár János, Csobak István, Csobánczy Mihály, Csötörtöky Mihály, Dankovics János, Dómján Ferenc, Dömöky István, Dörnyey János, Egerváry Ádám, Fosnerics Mihály, Fisár István, Frossya János, Gaál János, Galgóczy Márton, Gondán János, Gregorics Ádám, Gyurcsáni István, Győrffy Ádám, Háry György, Hegedűs Pál, Jubinicz József, Kappanyos István, Keserű György, Kémén Jakab, Kozma István, Körmendy Ádám, Kranicz János, Kulcsár Simon, Laaka János, Laurencsics Ádám, Lehőcz János, Lukacsa Ferenc, Maizli Mátyás, Mersenics Zsigmond, Miskey Antal, Paulicsek József, Paumon János, Pongrácz Gáspár, Posner Sebestyén, Pup János, Raffovics Mihály, Ribiánczky János, Rozemberky György, Rusek Ferenc, Saáros István, Szentes Gergely, Szentmihályi István, Szeredy János, Taligás Imre, Újhelyi Ádám, Vass Ádám, Vajkovecz János, Wittman György, Vörösváry Sámuel stb. nevei mind ebben a csoportban említhetők. Szinte szükségtelen megjegyeznem, hogy a Kis, Nagy, Tóth, Németh, Horváth, Szabó, Varga, Takács, Kovács stb., már családnevekkel még ezenfelül többször találkozunk. Mindezek után felmerülhetne a kérdés, vájjon mennyi lehetett a száma annak a lakosságnak, amely Pápa városában a XVIII. század közepe táján elhelyezkedést talált. Ez a kérdés a város történetében bizonyára nem lehet érdektelen, s bárha pontos statisztikai megállapítást nem végezhetünk, hogy legalább hozzávetőlegesen némi fogalmat alkothassunk a város XVIII. századi népességi viszonyairól, rajta gondolkoznunk érdemes…

Sajnálatos, hogy a cikk írója pontosabb forrásokat nem jelölt meg, de Csütörtöki Mihályról feltehetőleg Kiss István könyvéből, a Pápai plébánia története című könyvből szerzett tudomást.

Csütörtök(i) Katalin

és a pápai bencés (eredetileg pálos) templom 1739-es monstranciája.

Egy egészen érdekes adat szerepel a Pannonhalmi Szemle 1934. 1. szám 53. oldalán.

Dr. Mihályi Ernő: A magyar falu egyházművészete című tanulmányában találunk egy leírást a pápai bencés templomról. A szerző kiemel a templom felszereléséből egy 1739-ből származó úrmutatót, un. monstranciát, melyet egy bizonyos Csütörtök Katalin készíttetett.

Szó szerint idézve:

„A templom felszereléséből kiemeljük a barokk monstranciát, melyet 1739-ben készíttetett Csütörtök Katalin”

Ismerve a pápai anyakönyvi adatokat és összeírásokat erős a gyanú, hogy az itt említett Csütörtök Katalin is a Csütörtöki család tagja volt. Az 1720-as évekből van adat egy Csötörtöky Katalinról, aki Thuróczy József felesége, s az 1740-es évekből is van adat egy Csötörtöki Katalinról, aki Simon Ferenc felesége. Ellenben „Csütörtök” családról nincs tudomásunk Pápán ebből az időből.

A pápai bencés (eredetileg pálos) templom

A Fő utca és a város ékessége a gimnázium és a volt rendház (ma Városháza) között meghúzódó bencés templom. Az utcasorba simul, így könnyen észrevétlen maradhat, pedig megtekintésének elmulasztásával igencsak szegényebbek lennének élményeink.

A pálos szerzetesek 1638-ból való kis temploma helyére épült 1737-1742 között a pápai származású Acsády Ádám veszprémi püspök megbízásából érett barokk stílusban. Az ajtó fölött látható a templomépítő Acsády püspök vörös márványból faragott címere.

A város protestáns centrummá alakulásának megfékezésére telepítette Pápára gróf Csáky László a „fehér barátokat”, az 1263-ban alapított egyetlen magyar eredetű szerzetesrendet. A templom mozgalmas építészeti elemekkel – ovális alaprajzzal, boltívekkel, kupolával létrehozott belső teréhez tökéletesen illeszkednek az oltárok dús díszű építményei, a kórus rácsa, a szószék, a szentély stallumai, a főhajó egyedien faragott padjai, a festmények keretei, a szobrok és minden, ami csak korabeli a templomban. Sok jel és adat mondja, hogy tervezője az a Wittwer Márton Athanasius karmelita építész volt, aki a győri karmelita templomot is építette. II. József 1786. február 7-én kihirdette a pálos rend feloszlatását, teljes vagyonának elkobzását. Pápán a rendeletet március 20-án hirdették ki. A szerzetesek (16 fő) elhagyták a várost, a templomukat bezáratták, a könyvtárát és levéltárát az Országos Levéltárba szállították át. 1806-ban érkeztek meg a bencések, akik a pálosok nyomában új korszakot kezdtek, átvették és újraindították a gimnáziumot, közel 150 évig a város köz-és és hitéletének meghatározó szereplői voltak. 1950-ben a kommunista rendszer feloszlatta a bencéseket, Pápán mind a mai napig nem alakult újra sem a bencés, sem a ferences rend.

A templom kriptájában nyugszik maga az építtető Acsády Ádám püspök, mellette pálos és bencés szerzetesek, nemes urak és asszonyok kaptak itt végső nyughelyet. A kripta nem hétköznapi, számos holttest épségben maradt meg benne a mai napig – mumifikálás nélkül. 

A templomról és történetéről lásd itt részletesebben!

A monstrancia jelenleg nem található meg a templomban, feltehetőleg a bencések vitték magukkal Pannonhalmára, a rend magyarországi központjába. Jelenleg Győrben, Bakonybélben, Budapesten, Tihanyban, és Pannonhalmán működik még a rend. Kis szerencsével ezek valamelyikében őrzik, s előbb utóbb előkerül valahonnan.

Érdemes lenne pontosan tudni, a cikk írója honnan szerezte értesülését, esetleg magán a monstrancián volt árulkodó felirat, vagy a templom leltárából tudott a kegytárgy eredetéről.

Lehet, hogy csupán téves félreértés, de lehet, hogy tényleg a Csütörtöki családhoz köthető 300 éves ereklyéről van szó.

Ennek tisztázása a jövő feladata.