A mosonmagyaróvári (újudvari) Csütörtöki család:

 

 

A mosonmagyaróvári ág őse Csütörtöki Lőrinc (született 1867-ben), Csütörtöki Mihály (szül 1827) és második feleségének, Csonka Veronikának első közös gyermeke. Lőrinc felesége a mecséri születésű Varga Júlianna volt, első fiuk szintén Lőrinc, aki Ásványon született 1896-ban.

 

Apa és fia, idősebb és ifjabb Csütörtöki Lőrinc ugyanazon alakulatnál, a veszprémi 31. honvéd gyalogezredben szolgált az első világháborúban.

 

A veszprémi 31. gyalogezred 24/4 menetszázad 3-ik szakasz csoportképén látható Csütörtöki Lőrinc (feltehetőleg az idősebb).

 

idősebb Csütörtöki Lőrinc

Leírás: D:\Letöltések\20210803_100627.jpg

(Forrás: Hadtörténeti Levéltár, 31. honvéd gyalogezred iratanyaga

 menetalakulatok csoportképei)

 

Nagyapám nővére, Horváth Ferencné Csütörtöki Margit beszélt nekem arról, hogy a II. világháború előtti időkben még több család lakott együtt a régi házban (melyet a mestergerenda felirata szerint még „Csötörtöki Mihál” építtetett 1855-ben.).

 

Margit néni emlékezett a Lőri bácsira, aki az apjának, Mihálynak (1890-1961) volt unokatestvére, és aki szintén ott élt velük családjával még a háború előtt, de ahogy gyarapodott a család és kinőtték a régi házat a család hitelre vásárolt Lőrincéknek egy másik házat a faluban nem messze a saját házuktól. A háború után Lőrincék elköltöztek, mikor Lőrinc a Lajta-Hansági Állami gazdasághoz került.

 

Csütörtöki Lőrinc (szül 1896) 1928. február 11-én vette nőül Jankó Karolinát Ásványon.

A Népszabadság 1972. december 3-i számában megjelent egyik cikk úgy említi Csütörtöki Lőrincet, mint az utolsó ásványi halászok egyikét. Az „Ásványrárón, tizenkét év után” című cikk a hagyományos halászat visszaszorulásáról, a régi módszerekkel dolgozó halászok számának csökkenéséről szól. A cikk megemlíti, hogy „…Csütörtöki Lőrinc bácsi, aki emelőhálóval szokta szűrni a vizet a Csökös-tó kifolyásánál, elköltözött a faluból…”.

 

Lőrinc és Karolina fia szintén a Lőrinc nevet kapta, 1928-ban született és 1994-ben hunyt el. Leventeként együtt volt amerikai fogságban másod-unokatestvérével, Csütörtöki Ernővel, aki sokat mesélt nekem ezen viszontagságos hónapokról. (lásd részletesen Csütörtöki János és családja link alatt)

 

Lőrinc és Jankó Karolina leánya Csütörtöki Karolina (szül. 1931), aki 1953-ban ment férjhez Dániel Ferenchez.

 

Ifjabb Lőrinc (szül 1928) 1953-ban vette feleségül Légrádi Margitot ásványrárón, aki rárói születésű volt, s ez időben a mosonmagyaróvári Károlyháza pusztán élt és dolgozott mezőgazdasági munkásként.

 

Lőrinc és Margit később Mosonmagyaróvárra, jobban mondva Újudvarra (korábban Mosonudvar) költözött, amikor Lőrinc a Lajta-Hansági Állami Gazdasághoz került.

A Kisalföld 1969. augusztus 03-ai 178. számában olvasható a családról egy érdekes riport:

Új utcák Újudvaron

„A legtöbb beruházási összeget elsősorban a lakások építésére költöttük, majd ezt követték a munkásszállások, üzemi konyhák és az egyéb szociális, kulturális létesítmények, fürdők, klubszobák. Az utóbbi évek egyik szép létesítménye a lajta- pusztai orvosi rendelő.”

(„A Lajta-Hansági Állami Gazdaság 20 éve” című kiadványból)

ŰJUDVAR. A cselédlakások mellett új utcák nőnek még vakolatlan villákból, de már termő kertekből. Cselédlakások? A múlt már lehámlott róluk, masszív váz a régi, de felújítottak, jól festettek, és a tetőkön tv antenna. A házak előtt árok, vízvezetéknek ássák.

A vakolatlanok között bóklászunk, itt is árkot kerülgetve. Melyiknek nyissuk kapuját? Azt hiszem, mindegy. Egyikét a sok közül.

A maradék borsót szedik a kertben, rózsaszín és fehér kardvirágok bólintanak a délutáni szélnek. Két lépcső a tágas verandáig. Tulajdonképpen kellemetlen látogatás. Kölcsönös ismeretlenség, és a mi kérdésünk akár  tolakodásnak is vélhető: hogyan élnek, és főleg miből a ház?

NEM REMÉLT szívélyesség, félbehagyott befőttkészítés. A dunsztosok illata utánunk szökik a hűvös szobába, megreked a lehúzott redőnyökön. Nemcsak ház, lakás - otthon ez. Csütörtöki Lőrincé és családjáé. A család: három gyerek, iskolások. Nagypapa, nagymama és a házaspár. A fiatalasszony borjúgondozó, a férje takarmányos. A nagyapa éjjeliőr, a nagymama ... Azt hiszem, lényegében az ő vállán nyugszik az otthon teljes rendje, nyugalma. Dicsérjük a házat, ennek nagyon örülnek. Körbe kell járni a két szobát, a tágas fürdőszobát, a szép konyhái és éléskamrát. Modern, kényelmes és szép.

— Miből?

— Saját erőből is, de főleg a gazdaság segítségével. Ezek az új házak itt mind segítséggel készülnek, és nekünk sem lett volna meg két év alatt.

A fiatalasszony részletezi:

— Kölcsönt ad az OTP, csaknem annyit a gazdaság is, de a már tizenöt éve itt dolgozóknak a kölcsön húsz százalékát elengedi. Aztán bontási anyag, fuvar, meg számtalan kedvezmény. Nekünk például a gazdaság építőbrigádja emelte a házat, és mikor lebontottunk egy régi, rossz tanyát, megkaptuk a bontási anyagot.

— Előtte hol laktak?

— A Krisztinában, régi cselédlakásban. Egy szoba, egy konyha.

A sarokban nagyképernyős tévé.

— Mostanában hány ilyen ház épült a gazdaságban?

— Rászorultság szerint kapnak engedélyt a dolgozók, azt hiszem, tavaly tizennyolc házat húztak.

— Sok a törlesztés?

— Bírjuk. Én is szépen keresek a borjak mellett. Ide általában családos anyákat tesznek, nekik megfelel ez az időbeosztás, és elláthatják mellette a gyerekeket.

Nem messze innét emeletes ház.

— Ott kik laknak?

— Az is a dolgozóké. Valamivel olcsóbb, mint a családi ház. Mi inkább ilyenhez ragaszkodtunk.

A LEGIDŐSEBB lány az idén végezte el a nyolcadik osztályt, az ősszel már gimnazista lesz. Határból jött könnyű kartonban és kempingpapucsban. A cserépkályhához támaszkodva

hallgatja a beszélgetést.

— Itt nem lehet unatkozni?

— Azt nem. Van klubszobánk, illetve KlSZ-helyiségünk a kerületben. Most is azért dolgoztunk, hogy együtt legyen a pénz zenegépre.

— És a szülők szabad ideje?

— Egyelőre takarékoskodunk, De a gazdaság minden hónapban szervez autóbusz-kirándulást a Balatonra, mehetnénk. Fizetik az útiköltséget meg azt hiszem, egy ebédet. Majd talán jövőre ...

A múlt évben is osztott nyereségrészesedést a gazdaság. Csütörtökiék is megkapták egy-egy havi átlag- keresetüket.

BÚCSÚZUNK. A kapuban mondják el:

— Sokat áldoznak itt a munkásokra. Most például a régi házakban a kövezetet javítják, ez csak az aratás miatt szünetel. És akkor lesz igazi örömünk ez a ház, ha elkészült teljesen a vízvezeték-szerelés a majorban, és nem kell hordani a vizet a fürdőkádba ...

 

 

 

 

Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Csütörtöki%20Lőrinc%201976 Lőrincnek és Margitnak három gyermeke született: Margit, Lőrinc és a legfiatalabb Tibor.

 

Tibor és felesége, Kóródi Márta gyermekei Tibor (1989.09.01) és Balázs (1991.03.05)

 

Legifjabb Lőrinc és felesége, Neumann Marianna (1958.09.27) gyermekei Nikolett (1982.02.25) és Henriett (1989.01.27)

 

Mindkét család Újudvaron lakik, amely 2009. április 5.-én népszavazással döntött a Mosonmagyaróvártól való elszakadásról, a település Mosonudvar néven született újjá.

 

 

Az elszakadásra létrejött előkészítő bizottság tagja Csütörtöki Lőrinc, az előkészületekről a Kisalföld nevű napilap is beszámolt 2009 áprilisában.

 

A 2010-es önkormányzati választásokon Csütörtöki Lőrincet beválasztották az újonnan alakult Mosonudvar első képviselő-testületébe, s a település első alpolgármestere lett.

 

Csütörtöki Lőrinc 1976-os tablóképe

Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola

 

 

 

A családfa:

(lásd bővebben: Polgári anyakönyvi jegyzetek)

 

Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: D:\Dokumentumok\papa_szülinap\képek ábrák mellékletek\könyv\lorinc.emf