RÖVID CIKKEK

Főoldal

Rövid cikkek

Fórum

PICASA HELYETT GOOGLE FOTÓK (2016. szeptember 10.)

A Google idén megszüntette a Picasa támogatását, helyette a Google Fotók alkalmazást ajánlja. Számomra a Picasa azért volt kedves, mert a létrehozott albumokat egyszerre (mint egy portfóliót) tudtam megosztani a picasaweb.google.com/usernév formában, ahol a usernév a Gmail címem felhasználóneve volt. A Google Fotók alkalmazásával mindig csak egy albumot tudok megosztani, és a link megjegyezhetetlen. Van egy poziítv változás is: most már sokkal nagyobb felbontásban lehet úgy feltölteni a képeket, hogy azok nem számítanak bele az (ingyenes vagy fizetős) tárhely-kvótába. A Picasa erre azt a lehetőséget kínálta fel, hogy a képek hosszabb oldalát maximum 2048 pixelben korlátozta. Az új korlátlan tárhely esetében a maximum 16 MP, ami már nagyon jó minőségű képeket jelent. Viszont találtam egy nem dokumentált apró feature-t, amikor kipróbáltam ezt a lehetőséget. A nagyobb képeket valóban átméretezi úgy, hogy azok 16 MP-esek legyenek. Ez a kép melletti információban is megjelenik. Ugyanakkor a fájlok mérete az információs sáv szerint változatlan marad. Volt egy képem, ami eredetileg 24 MP-es és 15 MB-os volt. Ez a Google Fotókban 16 MP lett, de a fájl mérete továbbra is 15 MB-nak lett jelezve. Viszont, ha a képet visszatöltöttem a számítógépemre, akkor a fájlméret már csak 5 MB volt (a pixel-méret maradt 16 MP). Ez azt jelenti, hogy a Google erősebb JPG tömörítést használ, ami csak a minőség kárára történhet meg. Ez az apróság hiányzik (vagy csak én nem találtam meg) a dokumentációból. Véleményem szerint ez szándékos, az eredeti nagyobb fájlméret feltüntetése pedig egyenesen félrevezető.

---

EGY KIS STATISZTIKA (2014. szeptember 30.)

Körülbelül egy évvel ezelőtt (2013. november 26-án) készítettem egy diagramot, ami azt ábrázolta, hogy az egyes videókat hányan nézték meg idáig. Az alábbi ábra ennek frissített, mai állapota.
Sok újat nem lehet mondani a korábbi helyzethez képest, mert az arányok megmaradtak. A fényképezés és a GIMP témakörei a legnépszerűbbek, az IrfanView továbbra is kevés érdeklődött vonzott. A RawTherapee program videóit is több mint 500 ember nézte meg.

---

EGY BESZÉLGETÉS ÖSSZEFOGLALÓJA (2014. május 8.).

Az általam javasolt tanfolyamokkal kapcsolatban tartalmas beszélgetést folyattam önkormányzati képviselőmmel, Seltenreich Józseffel (a továbbiakban S.J.). Mindenekelőtt szeretném megköszönni neki, hogy számos teendője mellett időt szakított erre a beszélgetésre. A következőkben egyeztünk meg. (A korrektség megkívánja, hogy megjegyezzem: S.J. információi az én nyilvánosan elérhető honlapjaimról, a magánlevelezésünkből és a személyes beszélgetésből származnak.)

• S.J. hasznosnak tartja az általam javasolthoz hasonló civil kezdeményezéseket. Mind egy fiatalabbaknak szóló fotószakkör, mind egy idősek részére kidolgozott számítógépes tanfolyam a város érdekeit szolgálná. Mivel ezeket én önkéntes alapon képzeltem el, a tanfolyamok akár teljesen ingyenesek is lehetnének, amennyiben a befogadó intézmény máshonnan ki tudná gazdálkodni az önköltségeit. Magam részéről azért hozzátettem, hogy a hasznosság csak a gyakorlatban derülhet ki, azaz hogy van-e egyáltalán érdeklődés az ilyen rendezvényekre, illetve hogy a megvalósítás színvonala megüti-e azt a szintet, ami meg is tartja a hallgatókat.
• Egyetértettünk abban, hogy nem szép dolog egyéni sérelem miatt elgáncsolni egy ilyen kezdeményezést, még akkor sem, sőt annál inkább nem, ha az illető (Terbe Józsefné, Csöpi néni) a város díszpolgára. Igaz, hogy semmiféle jogsértés nem történt, tehát ennél többet nem tudunk megállapítani.
• S.J. egy adandó alkalommal megemlíti a problémát Dióssi Csabának és Csoma Attilának, hátha létezik megoldás.
• Magam részéről nem zárkóznék el attól sem, ha esetleg más intézményben - pl. a város gimnáziumában - tartanának hasznosnak egy ilyen elképzelést. S.J. alkalomadtán megemlíti ezt a gimnázium igazgatójának. Bár szerintem vétek kihasználatlanul hagyni a Művelődési Ház modern számítógépes oktatótermét, az óvódás civakodás helyett az energiámat inkább hasznosabb célokra szeretném fordítani.

---

EGY VÁLASZ NÉLKÜL MARADT LEVÉL (2013. december 16.)

Alább olvasható az a levél, amit Vetési Imrének, a Dunakeszi Polgár főszerkesztőjének írtam. Gyakorlatilag azonos tartalmú levelet kapott Dióssi Csaba, a város polgármestere, Horváth László, a Vasutas Nyugdíjasklubok Országos Szövetségének elnöke, illetve a Telekeszi televízió szerkesztősége is. A leveleket ajánlott küldeményként adtam fel október 24-én.

Vetési Imre
Dunakeszi Polgár főszerkesztője
2133 Sződliget, Pf. 5
Tisztelt főszerkesztő úr!

Úgy tűnik, hogy a Dunakeszi Polgár e-mail címe nem működik, ezért a korábban küldött e-mailemet némileg átfogalmazva, postai úton is elküldöm. Örülnék, ha tartalma nyilvánosságra kerülhetne.

Engedje meg, hogy bemutatkozzam: dr. Nagy Attila, nyugdíjas fizikus vagyok. Dunakeszin lakom több mint 40 éve.

2007 és 2011 között a nyugdíjas klub tagjai részére számítógépes tanfolyamot vezettem "Kattints rá nagyi!" címmel. A tanfolyam részére a helyi művelődési ház biztosította a technikai hátteret. A tanfolyam vezetését önkéntes alapon végeztem, ezért semmiféle anyagi ellenszolgáltatást nem kértem. A tanfolyam eseményeit egy honlapon dokumentáltam, melynek címe www.kattnagyi.extra.hu, illetve www.kattnagyi.atw.hu. A honlapról kiderül, hogy összesen 29 kurzust tartottam, amelyeken mintegy 150 ember vett részt. A honlap csak a résztvevők nevét tartalmazza, de szükség esetén el tudom küldeni a címmel, telefonszámmal kibővített listát is, ha ellenőrizni kívánja, hogy ez a tanfolyam népszerű volt a hallgatók körében. A szervezést a nyugdíjas klub végezte, ami abból állt, hogy összeírták a jelentkezőket és sorba állították őket, mert folyamatos volt a túljelentkezés.

A "Kattints rá nagyi!" tanfolyamnév védett, ami azt jelenti, hogy az ilyen névvel tartott kurzusokért maximum 1000 Ft részvételi díjat lehet kérni. A nyugdíjas klub (és nem a művelődési ház!) vezetőségével állandó vitám volt, mert ők folyamatosan emelni akarták a tandíjat. Ezek a viták "természetesen" a nyilvánosság teljes kizárásával folytak a háttérben, a nyugdíjasok erről nem értesültek. A tandíj emelését olyan indokokkal magyarázták, mint hogy "ez a tanfolyam többet ér", vagy hogy "drága a koszorú". (Az utóbbihoz az a magyarázat tartozik, hogy a nyugdíjas klub tag elhalálozása esetén a klub egy koszorút vett a sírra.) A vezetőség tehát azt kommunikálta felém, hogy a tanfolyami díj a klub költségvetését gyarapítja, egyszer még meg is köszönték nekem, hogy "pénzt keresek a klubnak". Az ügy 2010 végén váratlan fordulatot vett, amikor a klub elnöke, Terbe Józsefné, Csöpi néni azt mondta nekem, hogy a pénzt nem a nyugdíjas klub, hanem a művelődési ház használja fel, és ebből fedezik a tanfolyam költségeit (villanyszámla, nyomtatott anyagok, stb.). Mivel ez az információ ellentétes volt a korábbiakkal, illetve a tandíj emelése helyett javasolni szerettem volna a költségek csökkentését (elég sok anyagot adtunk a hallgatóknak), megkérdeztem erről a művelődési ház vezetőjét is. Ő nem erősítette meg a klubvezető állítását, inkább mérgesen azt mondta, hogy ő azt csinál a pénzzel, amit akar, így a nyugdíjasklubnak is odaadhatja. Emiatt levelet írtam Terbe Józsefné, Csöpi néninek, amiben szerepelt a következő mondat (ha kívánja, a teljes levelet is elküldhetem Önnek):

A fentiek alapján én készséggel elhiszem a Csöpi néninek, hogy a tanfolyami díjat nem a nyugdíjasklub, hanem a Művelődési Ház használja fel, de természetesen Bélának is elhiszem, hogy a tanfolyami díjat nem a Művelődési Ház, hanem a nyugdíjasklub használja fel.

Ezt a mondatot Terbe Józsefné, Csöpi néni úgy értékelte, hogy az kimeríti a becsületsértés fogalmát, mert ezzel én őt hazugnak neveztem. Szerinte a művelődési ház vezetője azért nem mondott igazat, mert megharagudott rám, hogy a tanfolyami díj felhasználásával kapcsolatban kérdést merészeltem feltenni neki. Mivel én ragaszkodtam az 1000 Ft-os tandíjhoz, a nyugdíjas klub vezetősége (nem a művelődési ház igazgatója!) pedig úgy határozott, hogy a tandíj 2000 Ft legyen, a tanfolyamok befejeződtek. Emiatt természetesen lehetetlenné vált az is, hogy egy másik hobbymról, a fotózásról egy újabb tanfolyamot indítsak. A művelődési ház akkori vezetője egyáltalán nem volt partner ebben a kérdésben. A meghiúsult tanfolyam anyagát internetes formában dolgoztam fel, ami elérhető a www.digitalfotosuli.atw.hu címen.

A fentiek csak dióhéjban tartalmazzák a történteket, részletesebben erről a Kattints rá nagyi! fent hivatkozott honlapján olvashat a Képzelt napló menüpont alatt. Ha véleményt kíván formálni az eddigiekről, akkor javaslom, olvassa el azt is.

Mindezt azért írtam le Önnek, mert idén májusban örömmel értesültem arról, hogy a művelődési háznak új igazgatója lett Csoma Attila személyében. A róla elérhető információk alapján ő egy kulturált ember, aki eddig is sokat tett a város szellemi életéért. Bizalommal fordultam tehát hozzá, és nem is csalódtam benne. Megegyeztünk abban, hogy a művelődési ház elindít egy fotótanfolyamot, amit én önkéntes alapon vezetek, és a hallgatók csak a ház rezsiköltségeit fizetik. Arról is beszéltünk, hogy hamarosan újra indíthatjuk a Kattints rá nagyi! tanfolyamot is.

Elkezdtem tehát a felkészülést az előadásokra. Mint derült égből a villámcsapás, ért Csoma Attila levele, ami a következőképpen hangzott:

Kedves Attila!

Meglehetősen nagy hullámokat gerjesztett a Nyugdíjas Klub körében az Ön ismételt feltűnése. Mivel a Klubbal nekem hosszú távon és napi szinten kell együtt dolgoznom, a fotóklub lehetőségétől elállok. Ez nem az Ön személyének szól, hanem nem akarok békétlenséget emiatt Házon belül.

Üdvözlettel,
Csoma Attila

Az előzményekből nyilvánvaló, hogy Terbe Józsefné, Csöpi néni volt az, aki ellehetetlenítette a kezdeményezést. Ismételten mélységes csalódás ért. Nem tudom, Ön hogy ítéli meg, de én úgy élem meg ezeket az eseményeket, hogy valaki (ez most én volnék) önkéntes munkával segíteni szeretné a város közösségét (jó, az esetleg érdeklődő pár embert), de ezt gyakorlatilag egyetlen személy, a nyugdíjas klub vezetője el tudja gáncsolni. Az egyéni - szerintem vélt - sérelmét fontosabbnak tartja a közösség érdekeinél. Még az állítólag általa képviselt nyugdíjas klub tagjainak érdeke sem számít neki.

Kíváncsi volnék az Ön véleményére. Az eddigieket három kérdésben tudnám összefoglalni:

1. Becsületsértésnek számít-e az, ha két egymásnak ellentmondó állítás esetén nem fogadjuk el automatikusan az egyik fél véleményét igaznak, és ezáltal nem állítjuk, hogy a másik fél hazudott?
2. A közösség érdekében tett lépésnek tekinthető-e az, ha az adott közösség vezetője a vélt vagy valódi egyéni sérelme miatt megakadályozza, hogy a közösség tagjai számára bizonyítottan hasznos tanfolyam újraindulhasson?
3. Erkölcsileg elfogadható-e az, hogy valaki a vélt vagy valódi sérelme miatt megakadályoz egy olyan kezdeményezést, amihez neki, illetve az általa vezetett közösségnek semmi köze sincs? (A fotótanfolyam célközönségét nem a nyugdíjasok alkotják, kivételek természetesen lehetnek.)

Amennyiben mindhárom kérdésre határozott IGEN a válasza, akkor elnézését kérem, hogy levelemmel zavartam. Ha egyik-másik kérdésben bizonytalan az IGEN válaszban, netán inkább a NEM felé hajlik, akkor megtiszteltetésnek venném, ha megosztaná velem a véleményét.

Kérdezheti persze, mit várok ettől a levéltől. Igazából nem sokat. Ha Terbe Józsefné, Csöpi néni értesül róla, akkor nyilván a nyugdíjasoknak el fogja mondani, hogy Nagy Attila annyira összeférhetetlen, hogy már az újságnál is feljelenti a klubot. Hogy miért írtam a levelet, és hogy mi volt abban, az természetesen nem fog elhangzani. Maga a tény is elég lesz ahhoz, hogy a nyugdíjasok egy kissé szörnyülködjenek.

Gondolkodtam az "összeférhetetlen" jelzőn is. Azt kell mondanom, hogy ez igaz lehet. Aki kitartóan küzd a céljaiért, az a hatalom számára definíciószerűen összeférhetetlen. A végső minősítést szerintem az határozza majd meg, hogy az illető vélt vagy valódi igazáért küzd, céljai a közösség érdekeit szolgálják, vagy azzal ellentétesek. Én azt hiszem, hogy a városi intézmény tulajdonában lévő (tudomásom szerint kihasználatlan) számítógépterem működtetése nem lenne ellentétes a közösség érdekeivel. Ebből szerettem volna én egy pici részt vállalni. Ezt akadályozta meg Terbe Józsefné, Csöpi néni, a helyi nyugdíjas klub vezetője.

Dunakeszi, 2013. október 24.
Üdvözlettel: (aláírás, név és cím)

Az elküldött levelekre semmiféle választ nem kaptam. (Látható a levél elejéről, hogy korábban már megkíséreltem e-mailben is kapcsolatba kerülni az újsággal, de arra sem érkezett reagálás. Még érdekesebb a helyzet a Telekeszi televízióval: miután az általuk megadott e-mail címre küldött levelemre nem reagáltak, megkérdeztem a postacímüket is. Az oda küldött ajánlott levelet már át sem vették. Ezt követően a levelet ismét e-mailben kíséreltem meg elküldeni.)

Személyes érintettségem miatt természetesen nem tudom objektíven megítélni, hogy közérdekű-e mindaz, ami a levelemben szerepelt. Közérdekű-e, hogy valóban kihasználatlanul hever egy 20 munkahelyes számítógépterem, aminek hasznosítására önkéntes munkával is lehetőség lett volna. Közérdekű-e a nyugdíjasok számítógépes ismereteinek fejlesztése, vagy ez csak az ország egyéb településein fontos. Közérdekű-e, avagy eleve kudarcra van ítélve egy amatőr által tartott fotótanfolyam, aminek internetes változatát jónéhányan felkeresték már (lásd itt, lejjeb a korábbi bejegyzést november 26-án).

Lehet persze azt mondani, hogy a problémát egyetlen személy okozza, úgy is fogalmazhatnék, hogy a probléma ő maga. Tehát abszolút egyéni problémáról van szó, amiben nem illetékes a sajtó. De hát akkor miért nem írták ezt meg nekem egy magánlevélben? A levelek címzettjeiről magam részéről feltételezek némi (a minimálisnál azért több) kulturáltságot, hogy tudják: egy normálisan megfogalmazott levélre illik válaszolni. Mi oka lehet annak, hogy ezt mégsem tették meg? Csak nincs megkötve a Dunakeszi Polgár főszerkesztőjének, Vetési Imrének, a város polgármesterének, Dióssi Csabának, a Telekeszi tévének és a Vasutas Nyugdíjasklubok Országos Szövetségének elnökének, Horváth Lászlónak a keze is? Ijesztő ebbe belegondolni.

Akinek ötlete van, azt szívesen fogadom akár itt, a Fórum oldalon, az új hozzászólások között, akár magánlevélben is. E-mail címem megtalálható a honlapon (attila_bacsi(kukac)citromail.hu).

---

EGY KIS STATISZTIKA (2013. november 26.)

Az alábbi ábrán az látszik, hogy az egyes videókat hányan nézték meg idáig.
Bár ez a statisztika kissé torzított, hiszen az első videó 16 hónapja, míg az utolsó csak 8 hónapja jelent meg, azért a tendenciák már látszanak. A legtöbben magáról a fényképezésről készült anyagokat nézték meg, míg az IrfanView nagyon kevés embert érdekelt. Az utóbbinak talán az az oka. hogy ez a program nagyon egyszerű, nincs rajta mit magyarázni. A GIMP-ről készült anyagokat is sokan megnézték. A Raw formátumot kezelő RawTherapee egyértelműen megelőzi az IrfanView-t, ami azt mutatja, hogy érdemes volt vele foglalkozni. Mivel ez a rész a legfrissebb, idővel talán nőni fog a súlya.

---

A MOIRÉ JELENSÉGRŐL (2013. október 9.)

Akik részletesebben érdeklődnek a digitális fotózás technikája iránt, bizonyára hallottak már a Moiré jelenségről, esetleg már találkoztak is vele. Arról van szó, hogy a fényképezőgép szenzora véges számú pixelből áll, azaz a folytonos valóságból véges számú mintát vesz. A mintavételezés elmélete szerint ilyenkor előfordulhat, hogy a kész képen olyan mintázatok jelennek meg, amelyek az eredeti témán nem voltak jelen. Egy ilyen példát mutat pl. az alábbi kép: Egy családi albumba szánt fénykép különböző nagyítású nézetei közül az egyiken megjelent a Moiré ábra, míg a másikon nem. (Az alábbi ábrán a könnyebb összehasonlítás céljából a két nézetet azonos méretben mutatom be.) Természetesen, a valóságban sem a fent látható zakón, sem a lent látható fotelen nincs olyan mintázat, mint ami a képen látható. Azt mindenki tudja, hogy a jelenség az interferencia fogalmával függ össze. Hasonló példa a hangtanban a lebegés jelensége, amikor két, egymáshoz közeli frekvenciájú hang szólal meg. Ilyenkor a hangerő periodikus váltakozása figyelhető meg, mint pl. ebben a példában. Itt a két hang frekvenciája 3000 plusz-minusz 1 Hz volt. Ez a jelenség nagyon jól használható a hangszerek pontos behangolására.
Visszatérve a fotózásra: a jelenségről több, részletes ismertető is olvasható, még magyar nyelven is. Aki komolyan el szeretne mélyedni a témában, annak ezt a cikket ajánlom.
Azok részére, akik gyorsan szeretnék megérteni a lényeget, készítettem egy egyszerű magyarázó ábrát.
Az ábra felső részén az interferencia jelenség figyelhető meg. A függőleges vonalhálózat 5 pixel széles vonalakból áll. A felső kétharmad részen a vonalak távolsága 10 pixel, míg az alsó kétharmad részen 9 pixel. A középső egyharmad részen a két vonalhálózat összeér, kölcsönhat, "interferál". Itt jól látszik, hogy kialakul egy olyan mintázat, ami sem felül, sem alul nem volt jelen. Az ábrát valamilyen képszerkesztő programmal tetszőlegesen nagyíthatjuk, vizsgálhatjuk, és meggyőzőződhetünk arról, hogy nincs benne semmi turpisság. (Egyébként a GIMP programmal készítettem.)
Az ábra alsó része a mintavételezés hatását mutatja. A három pontsor most is 5 pixel szélességű foltokból áll. A felső sorban a foltok távolsága 10 pixel, az alsó sorban 9 pixel. (Igazából ezek a pontsorok a felső vonalakból lettek képezve.) A középső sort úgy kaptam, hogy az alsó sort mint képérzékelő szenzort ráhelyeztem a felső sorra. Ehhez a fekete négyzeteket átlátszóvá tettem (mintha azok érzékelnék a fényt), míg a fehér közöket kitakartam, amivel a szenzor pixelei között lévő holt (érzéketlen) területeket modelleztem. Ahol az érzékelő pixel egybeesett a tárgy pixeljével, ott a középső sorban kialakuló "képen" is látszik a fekete pont (1-es hely). Ezzel szemben, ha az érzékelő pixel holt területe van a tárgy pixelje alatt, akkor a képen nem látszik semmi (2-es hely). Mivel a mintavételezési frekvencia kicsit eltér a képfrekvenciától, kialakul az interferencia, aminek végeredménye látható a kész képet modellező középső pontsoron.
Végül egy olyan ábrát mutatok be, amivel magunk is megtapasztalhatjuk a jelenséget. Interferencia, és ebből kifolyólag a Moiré jelenség akkor is kialakulhat, ha egy képet átméretezünk. Erről részletesen olvashatunk a www.cambridgeincolour.com oldalon. Innen vettem az alábbi ábra bal oldalán található képet.
A jobb oldalon látható feleakkora kép úgy készült, hogy a bal oldali 200x200 pixel méretű ábrát az IrfanView program segítségével (Kép menű/Méretváltoztatás) fele akkorára, azaz 100x100 pixelesre méreteztem át. Az "Egyszerű átméretezés" opciót választottam. Látható, hogy a kis képen olyan mintázat keletkezett, aminek nyoma sincs a nagy ábrában. Az említett cikkben egyébként tanulmányozni lehet azt is, hogy a Moiré ábrák kialakulása hogyan függ az átméretezés (az interpoláció) módszerétől. Bonyolultabb algoritmust alkalmazva, a Moiré jelenség kevésbé hangsúlyos lesz. Azok, akik maguk akarnak kísérletezni az átméretezéssel, a kiinduló ábrát innen letölthetik.

---

DIGITÁLIS FOTÓTANFOLYAM AMATŐRÖKNEK (2013.09.17.)

A Digitális Fotótanfolyam Online anyaga alapján fotótanfolyam indul amatőrök részére Dunakeszin, a József Attila művelődési Házban. A tanfolyam első része a fényképezésről, a további részek a számítógépes utómunkálatokról szólnak. Az első rész november 6-án, szerdán kezdődik. A foglalkozások szerda délutánonként 17 órakor kezdődnek, és alkalmanként 45-60 percesek lesznek. Az első rész hét alkalomból áll, azaz december 18-án fejeződik be. A hét alkalomból álló első rész részvételi díja 2000 Ft. Jelentkezni a József Attila Művelődési Ház irodájában lehet.
Kissé részletesebben:
Mi NEM ez a fotószakkör?
Nem egy "hivatalos", oklevelet adó tanfolyam, amit elismert fotósok tartanak. Aki ilyet szeretne, az rengeteget talál az interneten, pl. a http://fotosuli.lap.hu/ oldalon. Csak néhány példa: http://www.digitalisfototanfolyam.hu/main.php?pg=3, http://www.fotosuli.d1.hu/?
Mi NEM még ez a tanfolyam?
A tanfolyam NEM foglalkozik a fényképezés esztétikájával, olyan kérdésekkel mint pl. a kompozíció, megvilágítás, kissé leegyszerűsítve, nem foglalkozik a fényképezés művészetével.
Kinek NEM ajánljuk ezt a tanfolyamot?
Nem ajánljuk a tanfolyamot haladó, gyakorló fotósoknak, mert ők már úgyis többet tudnak. Nem ajánljuk azon kezdőknek sem, akik arra számítanak, hogy a tanfolyam elvégzése után automatikusan megnyerik azokat a fotópályázatokat, melyeken elindulnak.
Akkor mi ez a tanfolyam?
Kizárólag technikai jellegű kérdésekkel foglalkozik, (pl. a fényképezőgép helyes beállításával), amelyek nélkül nem lehet jó képeket csinálni, hiába van meg bennünk a művészi hajlam. A fényképezés mellett foglalkozunk a képek utólagos feldolgozásával, retusálásával. Mindezt önköltséges alapon (a hét alkalomból álló első rész díja 2000 Ft.)
Kinek ajánljuk ezt a tanfolyamot?
A fentiek alapján a tanfolyam olyan kezdő, de lelkes egyéneknek ajánlható, akik érdeklődnek a fényképezés iránt, tudásukat technikailag fejleszteni kívánják, az elkészült képeket elképzelésük alapján tovább szeretnék módosítani, javítani.
Ki tartja a tanfolyamot?
A tanfolyamot Nagy Attila, nyugdíjas fizikus tartja, aki amatőr szinten érti a digitális fotózás technikáját, és ezt a tudását szeretné átadni hallgatóinak. A tanfolyam vezetéséért nem kér anyagi ellenszolgáltatást.
Milyen előképzettség kell a tanfolyamhoz?
A tanfolyam teljesen kezdők részére készült. A technikai jelleg miatt a teljes megértéshez a középiskolában tanult matematika-ismeretekre szükség van. (Ezt azért nem kell vészesen komolyan venni: az anyag nagy része enélkül is követhető lesz.) A fotók feldolgozása számítógépes programokkal történik, ezért alapfokú számítógépes ismeretek (fájlkezelés) feltétlenül szükségesek.

---

.