Beszédfejlődés, logopédia

[mllaci01]

Oláh Andrea, logopédus

Beszédfejlődést javító szülői magatartás

Gyermekünk jó beszéd­fej­lő­dé­se érdekében a legfontosabb a gyermek önérzetének, beszélő kedvének a megőrzése. Ennek érdekében pontokba gyűjöttük azokat a legfontosabb dolgokat, amikre szülőként különösen érdemes odafigyelnünk.


Legyen időnk a gyermekre! Ha beszél, egész figyelmünket szenteljük neki. Hagyjunk elég időt neki az átgondolásra és a válaszra.

Nézzünk rá elejétől a végéig! Érezze, hogy beszélni jó, beszélni öröm.


Teremtsünk bizalmas légkört, jelezzük, hogy fontos nekünk!


A gyermekkel lehetőleg lassan, nyugodtan és jó hangsúllyal beszéljünk, használjunk rövid és egyszerű mondatokat. Ne magyarázzuk túl a dolgokat!


Fogadjuk el a hibás beszédet, ne javítsuk a gyermek beszédmódját! Bizonyos formában adhatunk visszajelzést a gyermek nyelvi megnyilvánulásaira úgy, hogy beszélgetés közben felkínáljuk a helyes formát, de tőle ne kívánjuk annak megismétlését!


A beszélgetés tartalmának mindig fontosabbnak kell lennie, mint a korrekt formának!


Ne támasszunk túl nagy elvárásokat, ne terheljük túl a gyermeket!


Biztosítsunk gyermekünk számára szabályos napirendet, amelyben egyensúlyban van a tevékenység és az ellazulás.

[mllaci01]

Oláh Andrea, logopédus

A dadogásról
Régi legenda szerint a dadogást valamilyen rémület, ijedtség idézi elő. A rémület okozta dadogás órákon belül elmúlik, de való igaz, hogy a dadogást mindig valamilyen stresszhatás váltja ki. A stressz és a szorongás kiváltó oka nagyon sok minden lehet, többek között a szülői háztól való elszakadás, az óvodai élet kezdete is. Logopédia rovatunkban ezért most a dadogás eredetével, felismerésével és kezelési lehetőségeivel foglalkozunk.
A kommunikáció zavara
Az emberiség történetét tekintve a dadogás különös jelenség, megértése hosszú idő óta foglalkoztatja a kutatókat. Hétköznapi értelemben arra mondjuk, hogy dadog valaki, ha elakad beszéd közben, és emiatt nehezen tudja magát kifejezni. Mindannyiunkkal biztosan megesett már, hogy izgatottságunkban nem találtuk a megfelelő kifejezést és dadogtunk. A látszólagos hasonlóság ellenére a „hétköznapi” dadogás nagyon különbözik a „valódi” dadogástól.

A dadogás valójában egy összetett jelenség, a beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A kutatási adatok szerint a dadogók átlagos, vagy átlag feletti értelmi képességűek. Négy­szer annyi fiú dadog, mint lány! Általában 2-7 éves kor között jelenik meg. 11 éves kor után jóformán soha. Kialakulásának okára vonatkozóan rengeteg elmélet van, ami azt bizonyítja, hogy a dadogás több okú rendellenesség. Éneklés vagy suttogás esetén sohasem fordul elő. E miatt feltételezik, hogy nem a beszéd, hanem a kommunikáció zavara inkább. Ahozz, hogy a beszéd folyamatosságának a zavara kialakuljon, „hajlam” kell, amelyet egy állandó terhelés hoz felszínre.

Élettani dadogás
30 hónapos és 5 éves kor között az anya­nyelv nagy lépésben fejlődik, ilyenkor előfordulnak megakadások, ismételgetések, melyek a normál fejlődéshez tartoznak. A gyermek nem talál elég gyorsan szavakat élményei elmeséléséhez, érzései kifejezé­séhez. Gondolkodási szünetek, megszakítások akkor fordulnak elő, ha a gyermek izgatott és gyorsan akar elmondani valamit. Az azonban, hogy dadogás kifejlődik-e, függ a gyermek hajlamától és azoktól a tapasztalatoktól, amelyeket beszédszituációban szerez. Például a környezete reakcióitól. Az aggódó, jóindulatú „rászólás” beszédszorongást válthat ki a gyermekben, amely valódi problémává alakítja az élettani dadogást. Azt a gyermeket, akinél a kezdődő dadogás jeleit tapasztaljuk, feltétlenül vigyük szakemberhez!

A kezdődő dadogás jelei:


Gyakoribbak lesznek a hangismétlések, mint a szótag- vagy a szóismétlések.
Egyes hangok megnyújtása hosszabb lesz.
Szünetek közben erőlködés jelei látszódnak.
A gyermek nem szívesen beszél, nem mesél, visszahúzódó lesz.

[mllaci01]

Oláh Andrea, logopédus

Ötletek, mondókák a beszédritmus és beszéddallam játékos gyakorlására

Terelgetős – játék


Rajzoljunk 3 házat 3 különböző papírra. Az első házon legyen egy szív, a másodikon kettő, a harmadikon pedig három.
Keressünk a játékok közül állatokat, vagy színes újságokból vágjuk ki, ragasszuk fel keménypapírra. Ezeket kell gyermekének “hazaterelnie” - mégpedig mindenkit abba a házba, ahol lakik. Az állatok nevét egyesével tapsoljuk el (szótagolják). Amelyikre egyet tapsoltak, annak a háza az 1 szíves ház. A két tapsosé a 2 szíves, a három tapsosé a három szíves. Például: pók, hal, kígyó, cica, kutya, oroszlán, víziló, elefánt.

Menetelős-játék
Valamilyen hangszerrel (pl. csengő, ritmusbot, csörgődob) körbe járva, menetelve, ritmizálva mondjunk el a mondókákat:
Pl. Aki nem lép egyszerre...Zsip, zsup..., Esik az eső..., Hinta, palinta...