Iskolaérettség

[mllaci01]

Sziasztok!

AZ ISKOLAÉRETTSÉG KRITÉRIUMAI:A gyermek akkor válik alkalmassá a tanulás megkezdésére, akkor iskolaérett, ha fizikai, szellemi és pszichikus szempontból egyaránt képes megfelelni az iskolai követelményeknek, úgy, hogy azok teljesítése további fejlődését előmozdítja, és semmilyen téren nem károsítja.Az iskolaérettség tehát biológiai, pszichés és szociális érés eredményeként létrejövő fejlettségi szint. Az iskolaérettség kritériumait három csoportba sorolhatjuk: testi, pszichés és szociális kategóriákba.1. A szomatikus (testi) fejlettség szempontjából, lényeges, hogy a gyermek életkorának megfelelő egészségi állapottal, fejlettséggel rendelkezzen, vagyis súlya és magassága megfelelő legyen. Mozgásszervei, látása, hallása jól funkcionáljon, beszéde érthető legyen. Fontos továbbá az izmok kellő fejlettsége, hiszen ez teszi képessé a gyermeket a több órán át tartó egy helyben ülésre, és az iskolatáska cipelésére. A nagymozgások érési folyamata kihat a finommozgások fejlődésére. Az kézcsontok mozgásának differenciáltsága és összerendezettsége, a grafomotorika megfelelő érettsége szükséges az írástanuláshoz. Az iskolakezdés időpontjának meghatározásakor figyelembe vesszük az idegrendszer feszültségbírását, épségét, valamint azt, hogy egyértelműen kialakult-e a gyermek jobb-, illetve balkezessége.2. A pszichés fejlettség területén elsőként a figyelem, emlékezet és gondolkodás életkornak megfelelő szintjét emelem ki. Fontos továbbá bizonyos tanuláshoz szükséges tapasztalatok, alapismeretek és gyakorlati készségek érettsége is, valamint a feladattudat, kitartás, monotónia tűrés és késleltetés képessége.Az iskolába készülő gyermek akaratlagos figyelemre való képessége legalább 5-10 percre kell, hogy kiterjedjen. Fontos az is, hogy tudja tartósan (10-15 percig) lekötni magát rajzolással, színezéssel, feladatlap kitöltésével. Az emlékezet vizsgálatakor azt figyeljük, mennyire megbízható a hallás és látás utáni felidézés képessége. Elvárható a 6 évestől, hogy tudjon visszamondani egyszerű, vagy bővített mondatokat hallás után, és képes legyen 3-4 elemből álló képsort, vagy mintát felidézni. Ilyenkor már könnyedén tanulják meg a rövidebb versikéket, mondókákat. A gondolkodás érettségét jelzi a lényeglátás bizonyos fejlettsége, többek között annak felismerése, hogy az egész részekből áll és részekre bontható. Fontos, hogy legyen tisztában elemi fogalmakkal: ismerje és azonosítsa a téri és időbeni tájékozódáshoz szükséges fogalmakat, mennyiség- és számfogalma életkorának megfelelő legyen, tudjon tájékozódni a tízes számrendszerben. Az iskolaérett gyermek már képes dolgok, jelenségek közötti elemi összefüggések felismerésére is. Az iskola-kezdéshez szükséges tapasztalatok, alapismeretek és gyakorlati készségek körében vizsgáljuk az általános tájékozottságot, ábrázolókészséget, kézügyesség fejlettségét és a cselekvés szándékos irányításának képességét. Fontos kritérium az iskolai tanulásra való érettség is, amin a feladattudat kialakulását, a monotónia-tűrést és az átlagos munkatempó kialakulását, továbbá az önálló munka végzésére való képességet értjük. A játékos, fáradékony, lassabb munkatempójú gyerekek esetében megfontolandó, hogy az óvodai, vagy iskolai színtér kedvezőbb-e a felkészüléshez.3. Szociális fejlettség, beilleszkedési alkalmasság is összefügg az érési folyamatokkal. A gyermeknek ahhoz, hogy iskolába mehessen, rendelkeznie kell alapvető szociális érzékenységgel is. Ez azt jelenti, hogy tudja érzelmeit szabályozni, vágyait késleltetni, le tud mondani pillanatnyi érdekeiről, tud más célkitűzéseivel azonosulni, meghatározott célok irányában együttműködni, képes kapcsolatot teremteni és fenntartani a kortársaival, nehézségek nélkül beilleszkedik a csoportjába, végül képes a felnőttekkel való kapcsolat kialakítására, fenntartására, és elfogadja azok irányítását is.6-7 éves kor között minden gyermek érési folyamatában érzékelhető az a változás, ami jelzi, hogy egy új korszakba lépett: pocakos, játékos óvodásból egy nyúlánkabb, kiegyensúlyozottabb, a számok, betűk iránt érdeklődő kisiskolás lesz. Hány évesen menjen hát iskolába? Erre nem lehet általánosságban válaszolni, hiszen káros lehet a személyiség fejlődésre, ha éretlenül kerül iskolába, de az is, ha az iskolaérett gyermek marad még egy évig az óvodában. Ekkor jelentkezhetnek a különböző pszichés, szomatikus, vagy magatartás problémák.A lakóhely szerint illetékes nevelési tanácsadók szakemberei segítenek meghozni a döntést, amennyiben a szülők, vagy az óvónők bizonytalanok abban, hogy iskolaérett-e a gyermek.

[mllaci01]

Lőrincz Emese, szerkesztő

Készülődés az iskolára: évekig tart

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a felkészülés a finisben, az utolsó óvodai évben, annak is csak a második félévében lesz fontos. Pedig ez nem így van! Gyerekeim óvónője egy szülői értekezleten válaszolta frappánsan az egyik érdeklődő szülőtársnak: „anyuka,az iskolára történő felkészülés nem az utolsó évben, hanem az összes óvodai év alatt tart!"


A különféle életkorokban nyilván más-más kerül főszerepbe, és olyan jó a tudat, hogy ebben mi szülők tudunk a legtöbbet segíteni gyermekünknek!

A készségek elsajátítása a színek, formák egyeztetésével kezdődik kiscsoportos korban. Óriási fejlődés tapasztalható mozgásban, ügyességben is. A rajzokban a körkörös fészek rajzok és pöttyözés időszaka után megjelennek a házikók, egyéb egyszerű formák. Ne szóljunk a rajzokba, ne javítgassunk bele, hagyjuk a gyermeket kibontakozni. E rajzok mind-mind gyermekünk lelkének üzenetei >, fontos segítségek, nekünk szülőknek!

Amit érdemes együtt játszani: válasszunk olyan társasjátékokat, melyek segítenek a színek és formák egyeztetésében is! ( Egy jó példa >)

3 éves korban már több gyermek ügyesen tapsolja a megszokott ritmusokat, versikéket. A mondókák, egyszerű kis énekek révén fejlődik ritmus és nyelvérzékük, memóriájuk. Minél többet mondókázzunk, meggyorsítja a verbális fejlődést is! (Néhány példa >) Az egy-két soros rigmusokat hamar 4 soros versszakok követhetik, de ne siettessük a kicsiket, mindenki haladjon a maga ütemében.

Olvassunk minél több mesét ( lehetőleg népmesét) gyermekünknek. Hamar eltelik az az időszak, amikor gyermekünk még tőlünk áhítja az esti mesét, használjuk ki ezt az összebújós időt! Érdemes elővenni gyermekkori diáinkat is, hiszen a képek váltakozásának lassúsága, a szöveg és kép harmonikus együttmozgása, az együtt töltött minőségi idő miatt a diafilmezés jó hatása> vitatathatatlan!

A méretek, mennyiségek (kisebb-nagyobb, több-kevesebb) megismerése átvezeti a lurkókat a számok birodalmába. Ez többnyire középső csoportos időszakra tehető. Javasolt együtt-játszásra: -menjünk együtt piacra! -méricskéljünk otthon! -játsszunk boltosat! -öntögessünk különféle méretű edénykékből!(kádban, vagy nyáron a kertben) Bővebben fejlesztő pedagógia rovatunkban >

5 éves korban ugrásszerűen fejlődik a gyermek memóriája, hosszabb versek elsajátítására is képessé válik. Érdemes ezt értékelni és a dicséretek, sikerélmények révén további „magasságok” (és sorok) elérésére is buzdítani gyermekünket, hiszen ezzel megalapozzuk iskolai tanulási kedvüket is.

Mindig legyen lehetőség együtt játszani velük! Így könnyebben megtanulják azokat a szabályokat is, amelyekkel az iskolai közösségbe illeszkedést is elősegítjük. Meg kell tanulniuk veszíteni és nyerni is, küzdeni és nem feladni egyaránt. Érdemes olyan társasjátékokat is választani, mely nem a másik leütéséről, kizárásáról, csak a versengésről szól, hanem elsősorban a játék öröméről. Külön pozitívum, ha olyan játékot választunk, melyben még megtalálható a bajtársiasság, az egymást segítő Hunor és Magor jellegű vonások. Több ilyet találhatunk kicsiknek > , nagyobbacskáknak > és a kiskamaszoknak is! Külön pozitívum, ha olyan játékot választunk, melyben még megtalálható a bajtársiasság, az egymást segítő Hunor és Magor jellegű vonások.

Testedzésekről
A mozgásnál nem a sport, hanem az önfeledt, vidám játék sok szaladgálással a cél. Sokakat idegesít, de nagyon jó a gyermeknek, ha kiabálva szaladgál: megtelik friss levegővel a tüdő, fejlődnek a légzőszervek.

A sok mozgás a testet is megerősíti arra az időszakra, amikor majd táskával a hátukon ballagnak az iskolába, vagy hosszú ideig ülnek egy helyben: fel kell készíteni a teherbírásra a lurkókat!

Mivel azonban általában a szülők is mozgásszegény életmódot élnek,(azaz nem adnak jó példát, és nem fociznak, kerépároznak, fogócskáznak a gyermekkel) és kevés a megfelelő méretű tér a gyermekek körül, néhány mozgásfajtát előnyben részesíthetünk, hogy a szükséges mozgást biztosítsuk. Nagy kedvenc az úszás, a vízben a kicsik másfajta mozgással, közeggel ismerkednek meg, mely a későbbiekben több sport alapját is adhatja. Sok gyermek már óvodás korban gerincferdülettől szenved, ebben az esetben gyógytorna is javasolt.

Különórák
A LurkóVilág Szakmai Műhelye nem javasolja és helyesli a túlzott mennyiségű (heti egy-kettőnél több)különóra beillesztését az óvodás gyermek napirendjébe (sem) . Óvodás korban első a játék, és ennek meg kell adni a módját: a játékot nem szabad félbeszakítani, idő és tér kell hozzá, biztonság és nyugalom.

A LurkóVilág Műhelyben a különórák helyett inkább feldolgozásra, oldásra, lélekerősítésre alkalmas foglalkozásokat> teszünk elérhetővé. Miért erre vettük utunkat? Mert egyre több az allergiás, szorongó, vagy éppen agresszív, beilleszkedési gondokkal küzdő kisgyerek. A tünetek különfélék lehetnek, bepisiléstől a tikkelésen át az ekcémáig terjedhetnek. Nincs okunk ezen csodálkozni! A felnőttek stresszesek, sokszor türelmetlenek, egyre többször előfordul, hogy a szülők elválnak, a televízióból szűretlenül áradnak a kicsikre a negatív események (a mesékből is), melyek feldolgozására még nincsenek felkészülve, és még sorolhatnánk a gyermekeinket érő egyéb negatív hatásokat.

Fontos az is, ami a gyermek lelkébe kerül, nemcsak az, ami a fejébe! Tehát a gyermeket meg kell tanítani kezelni a problémákat, alkalmat kell adni a feldolgozásra, oldásra, majd meg kell erősíteni lelkiekben, hogy a mindennapokban jól, kiegyensúlyozottan megállják helyüket. Erre a célra kisebbeknek a személyiségfejlesztő bábterápiát, nagyobbacskáknak a lélekerősítő, fantáziajátékos Varázsjátékot, a legnagyobbaknak önismereti rajz és vizuális látásmód fejlesztő foglalkozásainkat illesztettük be. Ezt segítik népmeséink, élő hagyományaink (az évkörnek megfelelő mindennapjaink), és a legfontosabb: a szülői jó példa is.

Ami a tanulást illeti: Játszva és felszabadultan könnyebben megy a tanulás is! A sakk és logikai játékok nagy csoportos korban kiválóan fejlesztik a matematikai készséget, a középtávú memóriát, a logikus gondolkodást. (A műhelyben ez is elérhető már csoportosan)

Miért fontos mindez? Gondoljuk végig, mit szeretnénk! Tanulni a gyermekkel, vagy megtanítani tanulni, azaz egyedül helytállni? Amikor a gyermek képessé válik egyedül tanulni, már beszélhetünk önbizalomról, kötelességtudatról, felelősségről is. Amikor szülői odafigyeléssel persze, de képes megoldani a felmerülő problémákat, akkor már empátiás készségéről is hírt ad. És nyilván azt szeretnénk, hogy nemrég még csöpp kis óvodásunk az iskolába lépve már elindulhasson a helytállás útján. Erre kell véleményem szerint felkészíteni őket. A különféle nyelvórák, edzések pedig megvárják kincseinket.