Ellenörző kérdések

1. Melyik állítás hamis?

	A. A férfiak nettó átlagbére a fele a budapestinek abban a megyében, ahol a legkisebb átlagbért kapják.
	B. A férfiak nettó átlagbére valamivel több mint a fele a budapestinek abban a megyében, ahol a legkisebb átlagbért kapják.
	C. A nők és a férfiak nettó átlagbérére vonatkozó bérrés Budapesten a legmagasabb.

2. Melyik korcsoportban a legmagasabb a nők és a férfiak közötti bérrés?

	A. 50 éven felüliek esetében?
	B. A fiatalabb korcsoportokban?
	C. A 30-40 éves korcsoportban?

3. A béren kívül milyen egyéb jövedelmi elemeket kapnak egyebek mellett a nők, illetve a férfiak? Jelölje meg a megfelelő felsorolást!

	A. A nők döntően autó-hozzájárulást, mobilt, otthoni iroda fenntartásához hozzájárulást, otthoni számítógépet kapnak.
	B. A férfiak főleg túlórapótlékot kapnak.
	C. A nők főleg étkezési jegyet, bérletet, ruhapénzt kapnak.

4. Milyen eredményre jutunk az un. Blinder és Oaxaca eljárással történt tényezőszétválasztással?

	A. A nők jövedelme – ha nem lenne diszkriminációs hatás - pusztán a strukturális tényezők eltérő eloszlása következtében 7, 2%-kal magasabb kellene, hogy legyen a férfiakénál.
	B. A nők jövedelme csoportjuk összetétele (strukturális tényezőik) miatt alacsonyabb, mint a férfiaké
	C. A strukturális és a diszkriminációs hatás eredőjeként a férfiak jövedelme alacsonyabb, mint a nőké.

5. Döntően mivel kapcsolatban találunk olyan szubjektív okokra visszavezethető (diszkriminációs) hatást, amely jelentősen befolyásolja a nők és férfiak bére közötti differenciát?

	A. A lakóhellyel kapcsolatban.
	B. A végzettséggel, munkakörrel és a munkában eltöltött évek számával kapcsolatban.
	C. Az ágazattal kapcsolatban.