Európában és a tengerentúlon több mint százéves hagyományai vannak a közösségi kertek építésének. A zöldterület megnyugtató látványán túl az ilyen kertnek közösségteremtő, közösségmegtartó hatása van, jó hatással van az egészségre, véd az elmagányosodástól. A közösségi kert lehetőséget ad az öngondoskodásra és az önellátásra, elősegíti a környezeti nevelést. Különösen fontos a panelházas övezetben, ahol sokaknak nincs kertje, így viszont néhány perc alatt a kiskertben lehet lenni, akár az ablakból a veteményesre lehet látni.
Az Első Kis-Pesti Kertben a huszonhat mintegy öt négyzetméteres ágyás között vannak hagyományos ágyások, kiemelt ágyások, valamint lesznek mobilágyások, van egy közös használatú ágyás a fűszer- és gyógynövényeknek, terveznek pihenőhelyet, van kerti csap, a szomszédos családi ház ereszrendszere két esővízgyűjtő ciszternába fogja vezetni a vizet, a kert kerítése mentén komposztálókat helyeztek el a zöldhulladéknak. A kertet körbekerítették, és a környezetét is rendezték kiemelt évelőágyással, fogadótér kialakításával, faültetéssel, füvesítéssel. A kertet a kerthasználókkal egyeztetett időpontban bárki meglátogathatja – egyébként zárva lesz.
Kispest önkormányzata kiemelten fontosnak tartja a zöldterületek, a parkok, a virágos utcák, a fákkal, bokrokkal beültetett lakókörnyezet védelmét, azok szépítését, ezért kiemelten kezeli a zöld kezdeményezéseket. A közösségi kert működését, a terület használatát, mindezek jogi hátterét az önkormányzat és az egyesület közösen dolgozták ki. A kispesti közterületi közösségi kert mintaprogramként szolgálhat más kerületek, települések számára is.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Talicskák a Millenárison – Lecsós Kert - fotó © KÉK Közösségi Kertek
Rosta Gábor is kicsiben kezdte; muskátlit ültetett a belvárosi negyedik emeleti lakás napos ablakpárkányára. A muskátlival azonban az a baj, hogy ugyan hálás növény, de kicsit büdös, és még csak meg sem lehet enni. Ekkor jött az első paradicsompalánta. A folyosóra néző párkányon fejlődő zöldségnek olyan nagy sikere volt a házban, hogy más is termesztésbe kezdett; nem csak egy mozgalom jött létre, de valódi verseny is kialakult az ott lakó párkánykertészek között.
Azt is mondhatjuk, hogy ugyanez valósult meg nagyban a XIX. kerületben, ahol a héten nyitották meg az Első Kis-Pesti Kertet a Rosta Gábor vezette Városi Kertek Közhasznú Egyesület első mintakertjeként. A panelházak között fekvő, sokáig kutyafuttatónak használt 160 négyzetméteres földterületen most 26 kicsi parcellán nő a paradicsom, paprika, uborka, egy közös fűszerkertben pedig a bazsalikom és társai. A telek egyik sarkában raklapokból készített komposztládák állnak, melyek azon kívül, hogy a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára hívják fel a figyelmet, hamarosan természetes tápszerrel is szolgálnak majd a növények számára. A megnyitó után sikerült elkapni az egyik kispesti kertészt, Vízvári Hajnit, aki elmondta: április 10-én jöttek először a kertbe egy közös tereprendezésre, és most, egy hónappal később már virágzik is a paradicsom. „Remélem, hogy meg is marad, mert korábban a balkonládámban soha nem sikerült ehető mennyiségű zöldséget termelnem.” – mondja Hajni.
A Kispesti Önkormányzattól kapott locsolókannák - fotó © Tóth Katalin
Az Első Kis-Pesti Kert - fotó © Tóth Katalin
Rosta Gábor már 2009-ben, A városi tanya címmel megjelent könyvében írt a városi kertészkedésről, nem csupán a növénytermesztés, hanem főleg a közösségépítés aspektusából. 2010-től – amikor egy évig a Vodafone főállású angyalaként dolgozhatott – munkálkodik azon, hogy a városi kertészkedés nálunk is elterjedjen. Az első mintakert láthatóan több kerületet is inspirált; sorra érkeznek megkeresések további budapesti önkormányzatok képviselőitől. A program elterjesztése innentől egyszerűbb lesz: a két éves munka eredményeként megszületett egy olyan szerződéscsomag, amely jelentősen meggyorsítja az engedélyeztetési folyamatokat, és utat nyit a további kiskerteknek.
Komposztládák raklapból a Kis-Pesti Kertben – fotó © Tóth Katalin
Közös fűszerkert a Kis-Pesti Kertben - fotó © Tóth Katalin
Gábor szerint a közösségi kert csupán 10% kertészet, és 90% közösségi élet, melyben a városi kertészek egy demokratikus minitársadalmat alkotnak, saját szabályrendszerrel, és önműködő szabálybetartató mechanizmussal. A kert jó hatással van a közösség tagjainak életére, és az egész környékre is, melynek a zöldfelület és az aktív közösségi élet megléte miatt nő a vonzereje, emelkednek a lakásárak.
Ez a szempont a nyolcadik kerület mélyén, a Tömő utca és a Leonardo da Vinci utca sarkán lévő foghíjtelken a napokban nyíló közösségi kertnél sem elhanyagolható. A KÉK – Kortárs Építészeti Központ 2010 óta dolgozik azon, hogy a nyugaton már ismert és elterjedt közösségi kertek nálunk is megvalósulhassanak. 2011 nyarán nyílt meg első kertjük, a Fügés Kert a 13. kerületben, azonban a telek tulajdonosa a szezon végére sajnos kihátrált a projektből. Eközben azonban már tavaly ősszel megkezdődött a tereprendezés a Millenárison található Lecsós Kertben, melyet a parcellák kisorsolása után idén kora tavasszal birtokba is vehettek a szerencsés városi kertészek. 95 darab, egyenként 5 négyzetméteres parcellán növekszik már itt is a lecsóba való zöldség, vagy akár a szamóca, és a komposztálókban gyűlik az értékes anyag. Hétvégente, főleg, ha jó az idő, sok kiskertésszel találkozhatunk itt, és ha minket is érdekel a kertészkedés, a KÉK által szervezett előadásokon, közösségi eseményeken is részt vehetünk. A KÉK szerint a közösségi kertészkedés segít a társadalom szemléletformálásában, az egymás iránti tisztelet kialakulásában és nem utolsósorban a mellettünk élő többi városlakó megismerésében. Szerintük az ideális helyzet az lenne, ha mintakertjeik újabb közösségeket inspirálnának városi kiskertek alapítására, így a projekt önszerveződő mozgalomként működhetne tovább.
Családi kertészkedés a Millenárison - fotó © KÉK Közösségi Kertek
Lecsós Kert, Millenáris - fotó © KÉK Közösségi Kertek
A Corvin sétány mellett jövő héten nyíló kertbe – melynek a neve a demokrácia jegyében szintén a parcellatulajdonosok közös döntése lesz – szerdáig még lehet jelentkezni. A 80 parcella kisorsolása után szombaton megkezdődik majd a tereprendezés a leendő kertészekkel. A kert terveit az Urban Concept tájépítész csoport készítette; a parcellák mellett itt is lesznek komposztálók, közösségi rendezvényekre alkalmas terek és a szerszámok számára egy zárható tárolót is készítenek majd – szintén a közösség tagjainak részvételével. Az öntözéshez szükséges vizet egy fúrt kút fogja biztosítani, és területet – ahogy a többi kert esetében is – kerítéssel veszik majd körbe. A kert a Corvin Sétány projekt átfogó városrehabilitációs program része, mely a Futureal Csoport támogatásával valósul meg.
A parcellákra sok jelentkező akad – fotó © KÉK Közösségi Kertek
Ne tévézz, ültess! - fotó © KÉK Közösségi Kertek
A Millenáris és a Corvin negyed után további kiskertek megjelenésére is számíthatunk aKÉK Közösségi Kertek csapatának gondozásában: a III., a VII. és a XI. kerületben is folynak már a tárgyalások közösségi kertek létrehozásáról, és a szervezők szívesen fogadnak javaslatokat magánszemélyektől, szervezetektől további, a mozgalomba bevonható foghíjtelkekre.
Magyarországon ma szervezetten Rosta Gábor és a KÉK foglalkozik a közösségi kertek megvalósításával, és bár kicsit különböző utakon, de mindketten azt szeretnék elérni, hogy a városban lakó emberekben és az itt felnövő gyerekekben környezettudatos szemlélet alakuljon ki a kertészkedésen keresztül. Minden kertben alapszabály ugyanis, hogy vegyszerek alkalmazása nélkül, tisztán biokertészkedés folyjon. A megtermelt zöldségek és fűszerek az önellátás és a lokalitás fontosságára hívják fel a figyelmet, eközben pedig finom, minőségi élelmiszerrel látják el a lakókat. A magunknak megtermelt zöldségeken keresztül közelebb kerülhetünk az ételhez, amit elfogyasztunk, az együtt kertészkedésen keresztül pedig jobban megismerhetjük a szomszédainkat. Már csak ezek miatt is hihetünk annak a (városi) legendának, miszerint a kertészek tovább élnek.
]]>
A megnyitón Gajda Péter polgármester beszédében az önkormányzat zöld-programjait hangsúlyozta, míg Rosta Gábor a Városi Kertek Közhasznú Egyesület elnöke azt emelte ki, hogy a beruházást mintakertnek szánták. A civil szervezet vezetője hozzátette, bízik benne, hogy számos követőre talál majd a fővárosban az új kezdeményezés.
Tarnai Richárd, Kispest országgyűlési képviselője azt mondta, korábban a szocialista rendszerben a városokba próbálták egybetömöríteni az embereket, elhagyva ezzel a vidéket. „Most – folytatta –, több mint 20 évvel a rendszer bukása után azt láthatjuk, hogy egyre több faluhoz köthető dolog jelenik meg a városokban.“ Kispest országgyűlési képviselője megköszönte mindenkinek a munkáját, aki hozzájárult ahhoz, hogy a mintakert elsőként itt a kerületben valósulhatott meg. Külön köszönetet mondott Gerháth Csabának, aki önkormányzati képviselőként elindítója, mozgatórugója volt a közösségi kert kispesti létrehozásának.
Kispest önkormányzata a Budapesti Közösségi Kertek Programhoz csatlakozva egy olyan városi mintakertet hozott létre, melyet a civil lakosság közösségben művelhet. Az önkormányzat által biztosított Irányi Dániel utca, Bem József utca sarkán található majdnem 1000 négyzetméteres területen környékbeli lakosok juthattak egy-egy 4-5 m²-es kis parcellához, hogy abban zöldséget, gyümölcsöt termesszenek. A kezdeményezés sikerét mutatja az is, hogy a 26 parcellára pillanatok alatt akadt jelentkező.
Megtudtuk, az önkormányzat térítésmentesen adta használatra a területet a programot koordináló Városi Kertek Alapítványnak, valamint elvégezte az alapvető funkcionális feladatokat is – kerítést építettek, termőföldet hozattak, bevezették a vizet.
(forrás: Kispest.info)
Kispest országgyűlési képviselője gyermekkorát idézte, amikor az akkori hatalom arra próbálta ösztönözni az embereket, hogy költözzenek be a városba, és hagyják el a vidéki életformát, hiszen a kapálás nem illik a városi emberhez. Azt mondta, nagyon örül annak, hogy sok-sok évtized elteltével ez a szemlélet megváltozott, és megteremtődött annak a lehetősége a lakótelepi környezetben is, hogy emberek akár csak egy félórára, órára is lemehessenek kertet gondozni, s közben kapcsolatokat építhetnek, gondolkodhatnak. Dr. Tarnai Richárd külön megköszönte Gerháth Csaba önkormányzati képviselőnek, hogy felkarolta a kert ötletét. Azt mondta, ha abba az irányba tud menni Kispest és az ország is, hogy a jó dolgokat egymástól, illetve a lakosságtól átvesszük, akkor jó dolgokat tudunk megvalósítani.
Rosta Gábor, a Városi Kertek Közhasznú Egyesület elnöke azt mondta, külön hálás a kerületek közül Kispestnek, amely elsőként és egyedüliként képes volt létrehozni a kertet. Mint hangsúlyozta, azért is mintakert, mert az önkormányzat és a lakosság együttműködésének eredményeként egy nagyon jövőbemutató, valódi közösségépítő akció valósult meg. A jövő valahol az, hogy mind a 23 kerületben hasonló kertek sokasága jöjjön létre, mert ebben a társadalomban közösségekre és kertekre van szükség – jelentette ki, majd a kertészekkel együtt fűszernövényeket és egy, a közösséget ábrázoló fotót adott át a polgármesternek.
Európában és a tengerentúlon több mint százéves hagyománya van a közösségi kertek építésének. A zöldterület megnyugtató látványán túl az ilyen kertnek közösségteremtő, közösségmegtartó szerepük van, jó hatással vannak az egészségre, megóvnak az elmagányosodástól. A közösségi kert lehetőséget ad az öngondoskodásra és az önellátásra, elősegíti a környezeti nevelést is. Különösen fontosak panelházas övezetben, ahol sokaknak nincs kertje, viszont néhány perc alatt a kiskertben lehet lenni, és akár az ablakból is rálátni a veteményesre.
Az Első Kis-Pesti Kertben a huszonhat, mintegy 5m2-es ágyás között vannak hagyományos, kiemelt, és lesznek mobil ágyások is. Van egy közös használatú rész a fűszer- és gyógynövényeknek, terveznek pihenőhelyet, van kerti csap, a szomszédos családi ház ereszrendszere két esővízgyűjtő ciszternába fogja vezetni a vizet, a kert kerítése mentén komposztálókat helyeztek el a zöldhulladéknak. A kertet körbekerítették, és a környezetét is rendezték kiemelt évelőágyással, fogadótér kialakításával, faültetéssel, füvesítéssel. A kertet a használókkal egyeztetett időpontban bárki meglátogathatja – egyébként zárva lesz. A közösségi kert működését, a terület használatát, mindezek jogi hátterét az önkormányzat és az egyesület közösen dolgozták ki. A kispesti közterületi közösségi kert mintaprogramként szolgálhat más kerületek, települések számára is.
. 
Európában és a tengerentúlon több mint százéves hagyományai vannak a közösségi kertek építésének. A zöldterület megnyugtató látványán túl az ilyen kertnek közösségteremtő, közösségmegtartó hatása van, jó hatással van az egészségre, véd az elmagányosodástól.
A közösségi kert lehetőséget ad az öngondoskodásra és az önellátásra, elősegíti a környezeti nevelést. A közösségi kert különösen fontos a panelházas övezetben, ahol sokaknak nincs kertje, így viszont néhány perc alatt a kiskertben lehet lenni, akár az ablakból a veteményesre lehet látni.
Az a huszonhat mintegy 5m²-es ágyás között vannak hagyományos ágyások, kiemelt ágyások, valamint lesznek mobilágyások, van egy közös használatú ágyás a fűszer- és gyógynövényeknek, terveznek pihenőhelyet, van kerti csap, a szomszédos családi ház ereszrendszere két esővízgyűjtő ciszternába fogja vezetni a vizet, a kert kerítése mentén komposztálókat helyeztek el a zöldhulladéknak. A kertet körbekerítették, és a környezetét is rendezték kiemelt évelőágyással, fogadótér kialakításával, faültetéssel, füvesítéssel. A kertet a kerthasználókkal egyeztetett időpontban bárki meglátogathatja – egyébként zárva lesz.
A közösségi kertet a Városi Kertek Közhasznú Egyesülettel közösen hozta létre az önkormányzat, és az összefogást mintaprogramnak szánják más közösségek, kerületek, városok számára is.
Forrás: http://www.lakaskultura.hu/hirek/elso-kozteruleti-kozossegi-kert-kispesten-5238
Ismertető:
A XIX. kerület önkormányzat, Gajda Péter polgármester úr, és a Városi Kertek Közhasznú Egyesület, Rosta Gábor elnök, ezúton szeretettel meghívjuk Önt az Első Kis-Pesti Kert ünnepélyes megnyitójára.
A megnyitó időpontja: 2012. május 10. csütörtök, 13 óra.
A megnyitó helyszíne: XIX. kerület Irányi Dániel, Bem József utca sarok, a Vass Lajos Általános Iskola mögötti telek.
A megnyitó programja:
Köszöntőbeszédet mond, Gajda Péter polgármester úr, Rosta Gábor Városi Kertek Egyesület elnöke.
Utána faültetés és fogadás, illetve a sajtó képviselői számára interjúlehetőség.
Az Első Kis-Pesti Kert kertészei szívesen állnak rendelkezésre a parcellák, a kert és a közösség bemutatására.
További információ:
Nagy Endre sajtófőnök, 20/5421944
Rosta Gábor 30/456 6542
Első Kis-Pesti Kert
Városi kertek, közösségi kert a XIX. kerületben
A városi kerteknek számos formái léteznek a világban: iskolakertek, szociális kertek, közösségi kertek és parkok, parcella kertészetek, melyek mind aktív részei a környék életének, kulturális, oktatási, nevelési, szociális, közösségi missziót látnak el, életet visznek elhagyott grundokra, közösséget teremtenek a tömegben, elfoglaltságot, célt, elégedettséget adnak a művelőiknek, és természetesen terményeket a kertészeiknek. Egy városi kert külön mikroklímát hoz létre, vizet párologtat, így csökkentve a városi hőszigetek kialakulását, zöld foltjaikkal nyugalmat és természetességet visznek a betonrengetegbe, kutatások bizonyítják, hogy a városi kertek környékén csökken a bűnözés és nőnek a lakásárak, szomszédsági közösségeket alakítanak ki, növelik az egyén felelősségtudatát és tulajdonosi szemléletét a kerülete és a városa iránt.
Egy közösségi kert működésében 10% kertészet, és 90 % közösségi élet, az önszabályozottság, a helyi demokrácia, az együttműködés és tolerancia gyakorlóterepe. A városi közösségi kertek, a kertészkedés közös alapjáról építkezve fejlesztik a helyi demokráciát, a tagjai kertszabályokat alkotnak és betartják azt, gyakorolják a demokratikus eszköztárukat: egymás meghallgatását, az érvelés és meggyőzés képességét, a közös döntéshozatalt, együtt tervezését a kertnek, ezek mind-mind hiányai a magyar társadalomnak, mind-mind pótolandó készségei a városi embernek.
A városi kertek egyik funkciója a saját szükségletre való élelmiszer termelés. Semmit nem tudunk az ételeinkről, melyeket megeszünk, nem ismerjük sem a termelőt, sem a technológiát, amellyel termesztették, már a fokhagyma is Kínából érkezik, ne csodálkozzunk hát azon, hogy élelmiszer mérgezésektől hangos az európai sajtó. Egyre fontosabb kérdéssé válik az élelmiszer biztonság, a kontinenseken átívelő élelmiszer elosztó hálózatok kevés felelősséget vállalnak az áruik minőségéért, legyen olcsó és legyen meg a hasznuk, erről szól az üzlet. Azonban a saját termés mindig jobb, jobban nevelt, mint a nagyáruházak árubősége, büszkeséggel és elégedettséggel tölti el a kertészt, aki megtermeli. A saját termesztés irányt mutat a minőség felé, a városi kertész tudatosan vásárol, előnyben részesíti a minőséget, a helyi terményt, ezzel is segíti a hazai gazdákat.
A XIX. kerület önkormányzata volt, Budapest kerületei közül az első, amely aktív támogatást adott a városi kertek mozgalomnak, saját területén, részben saját erőből segítette a közösségi kert alapítását, építését, hozzájárul az első év működésének biztosításához. A Kispesti önkormányzat mellett a Főkert Nonprofit Zrt. adott szakmai segítséget a kert megvalósításához.
Az Első Kis-Pesti Kertben 26 darab egyéni parcella lett kialakítva, emellett közös fűszerkertet és gyümölcsfákat ültettünk, továbbá virágágyásokat alakítottunk ki. Az elkövetkező időszakban közösségi tereket, padokat, asztalokat fogunk építeni, illetve célunk oktatási és szemléletformáló akciók indítása, bemutatni a környék lakosságának, és a kerület iskoláinak a kert működését, a városi növénytermesztés lehetőségeit.
A 19. kerületi Irányi Dániel és Bem utca sarkán található a főváros első közösségi termőterülete, ahol 160 négyzetméteren bárki kedvére ültetheti el magjait, palántáit. A kertprojekt hivatalos megnyitóját csütörtökön tartották. Gajda Péter, Kispest MSZP-s polgármestere azt mondta: Kispest mindig is úttörő volt a kisebb-nagyobb zöld programokban. “Bár ez a kert egy kis lépés, de példaértékű lehet. Közel 3 millió forintot költöttünk erre, ez a legjobban felhasznált 3 milliónk volt” – tette hozzá.
Forrás: http://hvg.hu/itthon/20120510_kozossegi_kerteszkedes
Az eseményen részt vett Tarnai Richárd, a kerület országgyűlési képviselője és Rosta Gábor, a közösségi kert ötletgazdája, a Városi Kertek Közhasznú Egyesület elnöke is.
Rosta Gábor korábban lapunknak azt mondta: elsősorban a közösségépítésre, és a felelősségtudat kialakítására törekednek a közös kertészkedéssel.
 |