Ki mondta, hogy a városban lakóknak le kell mondaniuk a saját termesztésű paradicsom csodálatos ízéről? A bazsalikom is sokkal finomabb, ha a tőről tépjük le a friss levelet, mintha a zacskóból szórjuk a salátára. A balkonkertészkedés manapság szó szerint virágzik, legyen szó fűszernövények termesztéséről, paradicsomnevelésről vagy muskátlikról. De az igazán profik nem állnak meg itt, hanem parcellát szereznek az egyik közösségi kertben, melyekből szerencsére nálunk is egyre több nyílik a városban. Kis budapesti kertszemlénk során a Millenárisban, a Corvin negyedben és Kispesten jártunk.

Talicskák a Millenárison – Lecsós Kert - fotó © KÉK Közösségi Kertek

Rosta Gábor is kicsiben kezdte; muskátlit ültetett a belvárosi negyedik emeleti lakás napos ablakpárkányára. A muskátlival azonban az a baj, hogy ugyan hálás növény, de kicsit büdös, és még csak meg sem lehet enni. Ekkor jött az első paradicsompalánta. A folyosóra néző párkányon fejlődő zöldségnek olyan nagy sikere volt a házban, hogy más is termesztésbe kezdett; nem csak egy mozgalom jött létre, de valódi verseny is kialakult az ott lakó párkánykertészek között.

Azt is mondhatjuk, hogy ugyanez valósult meg nagyban a XIX. kerületben, ahol a héten nyitották meg az Első Kis-Pesti Kertet a Rosta Gábor vezette Városi Kertek Közhasznú Egyesület első mintakertjeként. A panelházak között fekvő, sokáig kutyafuttatónak használt 160 négyzetméteres földterületen most 26 kicsi parcellán nő a paradicsom, paprika, uborka, egy közös fűszerkertben pedig a bazsalikom és társai. A telek egyik sarkában raklapokból készített komposztládák állnak, melyek azon kívül, hogy a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára hívják fel a figyelmet, hamarosan természetes tápszerrel is szolgálnak majd a növények számára. A megnyitó után sikerült elkapni az egyik kispesti kertészt, Vízvári Hajnit, aki elmondta: április 10-én jöttek először a kertbe egy közös tereprendezésre, és most, egy hónappal később már virágzik is a paradicsom. „Remélem, hogy meg is marad, mert korábban a balkonládámban soha nem sikerült ehető mennyiségű zöldséget termelnem.” – mondja Hajni.

A Kispesti Önkormányzattól kapott locsolókannák - fotó © Tóth Katalin

Az Első Kis-Pesti Kert - fotó © Tóth Katalin

Rosta Gábor már 2009-ben, A városi tanya címmel megjelent könyvében írt a városi kertészkedésről, nem csupán a növénytermesztés, hanem főleg a közösségépítés aspektusából. 2010-től – amikor egy évig a Vodafone főállású angyalaként dolgozhatott – munkálkodik azon, hogy a városi kertészkedés nálunk is elterjedjen. Az első mintakert láthatóan több kerületet is inspirált; sorra érkeznek megkeresések további budapesti önkormányzatok képviselőitől. A program elterjesztése innentől egyszerűbb lesz: a két éves munka eredményeként megszületett egy olyan szerződéscsomag, amely jelentősen meggyorsítja az engedélyeztetési folyamatokat, és utat nyit a további kiskerteknek.

Komposztládák raklapból a Kis-Pesti Kertben – fotó © Tóth Katalin

Közös fűszerkert a Kis-Pesti Kertben - fotó © Tóth Katalin

Gábor szerint a közösségi kert csupán 10% kertészet, és 90% közösségi élet, melyben a városi kertészek egy demokratikus minitársadalmat alkotnak, saját szabályrendszerrel, és önműködő szabálybetartató mechanizmussal. A kert jó hatással van a közösség tagjainak életére, és az egész környékre is, melynek a zöldfelület és az aktív közösségi élet megléte miatt nő a vonzereje, emelkednek a lakásárak.

Ez a szempont a nyolcadik kerület mélyén, a Tömő utca és a Leonardo da Vinci utca sarkán lévő foghíjtelken a napokban nyíló közösségi kertnél sem elhanyagolható. A KÉK – Kortárs Építészeti Központ 2010 óta dolgozik azon, hogy a nyugaton már ismert és elterjedt közösségi kertek nálunk is megvalósulhassanak. 2011 nyarán nyílt meg első kertjük, a Fügés Kert a 13. kerületben, azonban a telek tulajdonosa a szezon végére sajnos kihátrált a projektből. Eközben azonban már tavaly ősszel megkezdődött a tereprendezés a Millenárison található Lecsós Kertben, melyet a parcellák kisorsolása után idén kora tavasszal birtokba is vehettek a szerencsés városi kertészek. 95 darab, egyenként 5 négyzetméteres parcellán növekszik már itt is a lecsóba való zöldség, vagy akár a szamóca, és a komposztálókban gyűlik az értékes anyag. Hétvégente, főleg, ha jó az idő, sok kiskertésszel találkozhatunk itt, és ha minket is érdekel a kertészkedés, a KÉK által szervezett előadásokon, közösségi eseményeken is részt vehetünk. A KÉK szerint a közösségi kertészkedés segít a társadalom szemléletformálásában, az egymás iránti tisztelet kialakulásában és nem utolsósorban a mellettünk élő többi városlakó megismerésében. Szerintük az ideális helyzet az lenne, ha mintakertjeik újabb közösségeket inspirálnának városi kiskertek alapítására, így a projekt önszerveződő mozgalomként működhetne tovább.

Családi kertészkedés a Millenárison - fotó © KÉK Közösségi Kertek

Lecsós Kert, Millenáris - fotó © KÉK Közösségi Kertek

A Corvin sétány mellett jövő héten nyíló kertbe – melynek a neve a demokrácia jegyében szintén a parcellatulajdonosok közös döntése lesz – szerdáig még lehet jelentkezni. A 80 parcella kisorsolása után szombaton megkezdődik majd a tereprendezés a leendő kertészekkel. A kert terveit az Urban Concept tájépítész csoport készítette; a parcellák mellett itt is lesznek komposztálók, közösségi rendezvényekre alkalmas terek és a szerszámok számára egy zárható tárolót is készítenek majd – szintén a közösség tagjainak részvételével. Az öntözéshez szükséges vizet egy fúrt kút fogja biztosítani, és területet – ahogy a többi kert esetében is – kerítéssel veszik majd körbe. A kert a Corvin Sétány projekt átfogó városrehabilitációs program része, mely a Futureal Csoport támogatásával valósul meg.

A parcellákra sok jelentkező akad – fotó © KÉK Közösségi Kertek

Ne tévézz, ültess! - fotó © KÉK Közösségi Kertek

A Millenáris és a Corvin negyed után további kiskertek megjelenésére is számíthatunk aKÉK Közösségi Kertek csapatának gondozásában: a III., a VII. és a XI. kerületben is folynak már a tárgyalások közösségi kertek létrehozásáról, és a szervezők szívesen fogadnak javaslatokat magánszemélyektől, szervezetektől további, a mozgalomba bevonható foghíjtelkekre.

Magyarországon ma szervezetten Rosta Gábor és a KÉK foglalkozik a közösségi kertek megvalósításával, és bár kicsit különböző utakon, de mindketten azt szeretnék elérni, hogy a városban lakó emberekben és az itt felnövő gyerekekben környezettudatos szemlélet alakuljon ki a kertészkedésen keresztül. Minden kertben alapszabály ugyanis, hogy vegyszerek alkalmazása nélkül, tisztán biokertészkedés folyjon. A megtermelt zöldségek és fűszerek az önellátás és a lokalitás fontosságára hívják fel a figyelmet, eközben pedig finom, minőségi élelmiszerrel látják el a lakókat. A magunknak megtermelt zöldségeken keresztül közelebb kerülhetünk az ételhez, amit elfogyasztunk, az együtt kertészkedésen keresztül pedig jobban megismerhetjük a szomszédainkat. Már csak ezek miatt is hihetünk annak a (városi) legendának, miszerint a kertészek tovább élnek.