GYAKORLÓ FELADATOK

BIOLÓGIÁBÓL

 

Dr. Endrédi Lajos: Biológiai ismeretek  (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000)

című főiskolai tankönyv anyagához

 

 

  A FELADATtípusok bemutatása

 

 

FELADATOK

 

 

Egyszerű választás

 

1. Melyik vegyület köti meg a Calvin-ciklusba kerülő szén-dioxidot?

B: a ribulóz-difosztát

D: a glükóz

P: a tejsav

T: a piroszőlősav

 2. Melyik emberi tulajdonság öröklődik intermedier öröklésmenet szerint?

B: a színtévesztés

D: az albinizmus

P: az Rh-faktor

T: a szemszín

V: a bőrszín

3. Melyik atavizmus az embernél?

B: a féregnyúlvány

D: az ikerszülés

P: a pislogóhártya

T: a szőrzet

V: a fülmozgató izmok

4. Mikor jelentek meg a zárvatermő növények legelső képviselői?

B: a karbon időszakban

D: a triász időszak végén

P: az alsó krétában

T: a prekambriumban

V: az újkor elején

5. Melyik emberi tulajdonság öröklődik intermedier módon?

B: az Rh-faktor

D: a hajszín

P: a szemszín

T: a vérzékenység,

V: a bőrszín

 

Négyféle asszociáció

 

6. Melyik biztosítja a szervesanyag körforgását a természetben?

B: az élő rendszerek evolúciós képessége

D: az élő rendszerek halandósága

P: mindkettő

T: egyik sem

7. Melyik nem található meg az állati sejtekben?

B: az endoplazmatikus retikulum

D: a sejtnedvüreg

P: mindkettő

T: egyik sem

 8. Melyek végzik a sejtben a bekebelezett tápanyagok lebontását?

B: a lizoszómák

D: a lüktetőűröcskék

P: mindkettő

T: egyik sem

9. Az élőlények változékonyságának melyik formája jön létre kereszteződés eredményeként?

B: a modifikáció

D: a kombinációs változékonyság

P: mindkettő

T: egyik sem

10. Melyik jellemzi a homológ szerveket?

B: mindig azonos működésűek

D: felépítésük lényegesen eltérhet egymástól

P: mindkettő

T: egyik nem

11.Mely élőlényeknél fordul a parazitizmus (élősködés)?

B: az állatok között

D: a nővények között

P: mindkettőnél

T: egyiknél sem

12. Mely élőlények termelik az ún. szekunder produktumot?

B: a producens szervezetek

D: a konzumens szervezetek

P: mindkettő

T: egyik sem

 

Ötféte asszociáció

 

13–19. Melyik sejtalkotóra jellemzőek a felsorolt tulajdonságok?

B: a sejtmagra

D: a riboszómákra

P: a mitokondriumokra

T: a szintestekre (plasztiszokra)

V: az endoplazmatikus retikulumra

13. csak a növényekben fordulnak elő

14. többnyire az egész alapcitoplazmát behálózzák

15. energia-felszabadító folyamatok mennek végbe bennük

16. döntő szerepe van a tulajdonságok átörökítésében

17. állományának legnagyobb részét a kromoszómák despiralizálódott fonalai alkotják

18. 15–30 nm átmérőjű szemcsék, amelyek fontos szelepet játszanak a fehérjék bioszintézisében

19. bennük megy végbe a biológiai oxidáció

 

Mennyiségi összehasonlítás

 

20. A Földön

1. a prebiológiai evolúció időtartama

2. a prebiológiai evolúció időtartama

 21. A Föld felszínét elérő ultraibolya sugárzás mértéke

1. a fotoszíntetizáló szervezetek megjelenése előtt

2. a fotoszintézisre képes élőlények megjelenése után

22. A kromoszómák száma az ember

1. ivarsejtjeiben

2. testi sejtjeiben

23. A második (F2) hibridnemzedékben

1. a homozigóta egyedek arány

2. a heterozigóta egyedek aránya

24. A Föld biomasszájának

1. a szárazföldi biocönózisokra első része

2. a tengeri biocönózisokra eső része

 

Többszörös kiegészítés

 

25. Mely sejtalkotók találhatók meg a növényi és állati sejtekben egyaránt?

1. a sejthártya

2. a Golgi-féle készülék

3. a mitokondriumok

4, a lizoszómák

26. Melyek játszanak közvetlenül szerepet a fehérjék bioszintézisében? ­

1. a sejtek DNS-e

2. a mitokondriunok

3. a messenger (hírvivő, információs) RNS

4. a lizoszómák

27. Melyek az evolúció közvetlen bizonyítékai?

1. az élettani bizonyítékok

2. a csökevényes szervek

3. az embriológiai bizonyítékok

4. a fossziliák (kövületek)

28. Melyiktől függ a növények fotoszintézise során képződött szervesanyag  mennyisége?

1. a talaj víztartalmától

2. a megvilágítás erősségétől

3. a levegő CO2 tartalmától

4. a környezet hőmérsékletétől

29. Mely növények élhetnek meg az Egyenlítő mentén úgy, hogy termést és magot is érlelnek?

l. a hosszúnappalos növények

2. a rövidnappalos növények

3. bármelyik zárvatermő növény

4. a megvilágítás időtartam iránt közömbös növények

30. Melyek alakultak ki a harmadidőszakban az ősi rovarevő emlősökből?

1. az ősragadozók

2. a mai delfinek ősei

3. az ősi rágcsálók

4. az első főemlősök

 31. Melyek az egyed feletti (szupraindividuális) szerveződési (organizációs) szintek?

1. a szövetek

2. a populációk

3. az ökoszisztémák

4. a biocönózisok

 

Összefüggésvizsgálat (relációanalízis)

 

32. Aminosavak, cukrok, nukleotid-bázisok az ősi tengerekben, óceánokban biogén úton keletkeztek, mert az ősatmoszféra kezdetben valószínűleg oxidáló jellegű volt.

33. Oparin elmélete az élőanyag kialakulásának folyamatában nagy jelentőséget tulajdonít a koacervátumok keletkezésének, mert a koacervátumok már komplex, nagy dinamikus stabilitású,  egyszerű élő  rendszerek. 

34. Az első élő rendszer (kemoton, protocell) mintegy 4,6 milliárd éve alakulhatott ki a Földön, mert ekkor a Földön már volt ősóceán.

35. A sejtmaghártya nincs közvetlen összeköttetésben az endoplazmatikus hálózattal, mert a sejtmagot kettős hártya határolja el a citoplazmától.

36. A sejtben a DNS legnagyobb mennyiségben a sejtmagban fordul elő, mert a sejtmagvacskát főleg DNS és fehérje építi fel.

37. A vízi gerincesek testalkata nagyfokú megegyezést mutat, függetlenül attól, hogy melyik gerinces osztályba tartoznak, mert párhuzamos evolúciójuk során ezek hasonló vízi életkörülményekhez alkalmazkodtak.

38. A neandervölgyi ősember szemürege fölött erős homlokeresz húzódott, mert agykoponyájának térfogata 1450 cm3 körüli volt.

39. Egy adott faj különböző populációkba tartozó egyedei semmilyen körülmények között nem képesek termékenyen párosodni egymással, mert az adott faj egyes populáció között mindig olyan nagyok a genetikai különbségek, hogy azt lehetetlenné teszik.

40. Az öröklődés során az első hibridnemzedék minden tagjának a fenotípusa az egyik szülőével egyezik meg, mert a fenotípust a genotípus és környezeti tényezők együttesen határozzák meg.

41. Az asszimilációs folyamatok a szabadenergia csökkenéssel járnak, mert a felépítő folyamatokhoz energia szükséges.

42. Egy élőlény életfolyamatait döntő mértékben az ún. limitáló (korlátozó) faktor határozza meg, mert az minőségi vagy mennyiségi jellegű hatást válthat ki.

43. A pelágikus ökoszisztémák csak a tengerpartok mentén tanulmányozhatók, mert ökológiai egyensúlyuk fenntartását a biocönózisok visszacsatoláson alapuló önszabályozó mechanizmusai biztosítják.

44. Hazánkban sokkal több növényfaj védett, mint amennyi állatfaj, mert a nemzeti parkok csak a növényvilág védelmére létesültek.

45. A legősibb emberfélék a Dryopithecosok lehettek, mert ezeknek az oligocén végén élt legősibb emberféléknek az arckoponyája és fogazata már határozottan emberszerű (teljesen hominid jellegű) volt.

46. A trópusi esőerdők általában hat-hét szintre tagolhatók, mert növényfajokban igen gazdagok.

47. A fény színe csak a hosszúnappalos növények számára fontos ökológiai tényező, mert a hosszúnappalos növények trópusi, szubtrópusi területeken élnek, illetve innen származnak.

48. Színtelen színtestek (leukoplasztiszok) az állatok és az ember sejtjeiben is előfordulnak, mert keményítőt és olajat raktároznak.

49. Az RNS-molekulában timin nem fordulhat elő, mert a  timin a DNS-molekula kettős spiráljában az adeninnel szemben helyezkedik el.

50. A fenotípus módosulását mutációnak nevezzük, mert a fenotípus megváltozása mindig öröklődik.

 

 

A helyes válaszok

 

 

1: B

2: V

3: D

4: D

5: V

6: D

7: D

8: B

9: D

 

10: T

 

 

 

11: P

12: D

13: T

14: V

15: P

16: B

17: B

18: D

19: P

20: D

 

 

 

 21: B

 

 22: D

 

 23: P

 

24: B

25: V

26: D

 

27: T

28: V

29: P

 

 

 

 

30: V

31: P

 

 

 

 

32: V

 

33: P

34: V

 

 

35: T

 

36: P

 

37: B

38: D

39: V

 

 

40: T

41: T

42: D

43: T

 

 

44: V

 

45: V

46: D

47: V

48: T

49: B

50: V

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A lüktetőűröcskék az egysejtűek kiválasztó sejtszervecskéi.

A modifikáció egy adott élőlény fenotípusának módosulása, amely csak addig tart, amíg a kérdéses környezeti tényező ténylegesen hat.

Az azonos működésű szerveket analóg szerveknek nevezzük, ezek felépítése térhet el lényegesen egymástól. A homológ szervek azonos felépítésűek, közös származásúak, azonos fejlődésűek, mai működésük azonban egymástól eltérő is lehet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Föld kora mintegy 4,6 milliárd év, a biológiai evolúció az első kemotonszerű, protobionta (protocell) élőlények megjelenésével, kb. 3,5 milliárd éve vette kezdetét és jelenleg is tart. Tehát – figyelembe véve a Föld korát és a kémiai evolúció időtartamát – a prebiológiai evolúció viszonylag rövid ideig tartott.

A fotoszintetizáló szervezetek oxigént termelnek, amelyből ózon, illetve ózonréteg képződhet a légkörben, ami pedig elnyeli az ultraibolya sugarakat.

Az ember ivarsejtjeiben a kromoszómák száma 23 (haploid kromoszómaszám), a testi sejtekben 46 (diploid kromoszómaszerelvény).

A második hidridnemzedékben az utódok 50%-a homozigóta, és ugyancsak 50%-a heterozigóta (a domináns–recesszív és az intermedier öröklésmenetnél egyaránt).

A Föld biomasszájának kb. 99,8%-át a szárazföldi biocönózisok adják.

 

2: a mitokondriumok energia-felszabadító sejtalkatók

4: a lizoszómák fő funkciója a sejten belüli emésztés

 

 

A hosszúnappalos növények csak a magasabb földrajzi szélességeken (pl. nálunk) élhetnek meg úgy, hogy termést és magot is érlelnek, mert ezek egyedfejlődésének ún. fényszakaszában napi 12 óránál hosszabb megvilágítást igényelnek. Ez az Egyenlítő mentén nem biztosított, mert ott a nappalok és éjszakák hossza egyenlő (12–12 óra).

 

 A szövetek egyed alatti (infraindividuális) organizációs szintet jelentenek. Az ökoszisztémák nem tekinthetők organizációs szintnek, de bármely szupraindividuális organizációs egység képezhet ökoszisztémát, ha azt – a rá ténylegesen ható abiotikus tényezőket is figyelembe véve – rendszerként értelmezzük.

 Ezek a biológiailag fontos szerves vegyületek még az élő rendszerek kialakulása előtt, abiogén úton keletkeztek. Az ősatmoszféra kezdetben redukáló jellegű volt.

A koacervátumok még nem élő rendszerek.

A Föld kora kb. 4,6 milliárd éve, a legelső élő rendszer mintegy 3,5 milliárd éve alakulhatott ki. Az ősóceán (azaz a víz folyékony fázisa) csak a Föld megfelelő mértékű lehűlése után jelenhetett meg.

Az endoplazmatikus hálózat (retikulum) egyes elemei közvetlen kapcsolatban vannak a sejtmaghártyával.

A sejtmagvacskát (nukleoluszt) főleg RNS és fehérje építi fel, DNS kevés van benne.

 

 

Egy adott faj különböző populációiba tartozó egyedek elvileg képesek termékenyen párosodni egymással, nem tudnak azonban mert – pl. földrajzi elkülönülés következtében – nem alkotnak tényleges szaporodási közösséget.

Az állítás csak a domináns–recesszív öröklésmenetnél igaz.

Az asszimilációs folyamatok a szabadenergia növekedésével járnak.

 

A tengerpartok mentén az litorális (=tengerparti) ökoszisztémák tanulmányozására adódhat lehetőség, a pelágikus (=nyílttengeri) ökoszisztémák értelemszerűen a nyílt tengerben vizsgálhatók.

A hazai védett állatfajok száma lényegesen magasabb, mint a védett növényfajoké*. A nemzeti parkok állatvilága is védett.

 

 

 

A színtelen színtestek vagy leukoplasztiszok növényi sejtalkotók.

Az RNS-ben a timin „helyén” uracil van.

A fenotípus módosulását modifikációnak nevezzük, ami nem öröklődik.

 

 

* A hazai védett fajok számáról a tankönyvénél frissebb adatokat a honlapunk itt hivatkozott részében találhat!