A sárgásmoszatok (Chrysophyta)

A sárgásmoszatok többsége egysejtű, de vannak köztük egyszerű telepeket (koloniákat), fonalakat alkotó fajok is. Sejtjeik vagy csupaszok, vagy sejfaluk van, amelybe gyakran kova, illetve mész rakódik.

A sárgásmoszatok közül a legjelentősebbek a kovamoszatok (Bacillariophyceae)  Sejtjüket szilícium-dioxidból álló, dobozszerűen egymásba tolt két szilárd kovahéj védi (aminek a felépítését az 1. ábrán személtetjük). A sejtek alakja nagyon változatos, alapvető formáikra a 2. ábrán mutatunk példákat.

A kovamoszatok édesvizekben, tengerekben, talajban, illetve nedves sziklákon élnek. A hideg tengerekben a legfontosabb szervesanyag- és oxigéntermelő élőlények.

A tengerekben egykor nagy tömegben élt kovamoszatok vázából vastag kőzetrétegek is kialakultak. Ezt az üledékes kőzetet nevezik diatoma- vagy kovaföldnek.

1. ábra. A kovahéj felépítése

Hortobágyi (1979) alapján

2. ábra. Kovamoszat-fajok

Hortobágyi (1979) és sSzemes  (1977) alapján