A vírusok (Virophyta)

 

A vírusok az élettelen és az élő határán álló, nem sejtes organizációjú makromolekuláris rendszerek. Két megjelenési formájuk van: az egyik a nyugvó vírus, a virion, ami semmiféle életjelenséget nem mutat, a másik az élő sejtben található, működő vegetatív vírus.

A vírusok nagysága általában nem éri el a fénymikroszkóp felbontóképességének határát, ezért csak elektronmikroszkóppal tanulmányozhatók. A legnagyobb vírusok mintegy 300 nm átmérőjűek (a himlő vírusának hossztengelye ezt meg is haladja), a legkisebb vírusok mérete csak 18–22 nm.

A vírusoknak nincs önálló anyagcseréjük. Életműködéseket csak a gazdasejtben végezhetnek, azok is csupán a megsokszorozódásra és a vele összefüggő öröklékenységgel és változékonysággal kapcsolatos jelenségekre korlátozódnak. A sokszorozódás is tulajdonképpen a gazdasejt működése, amit az a vírus sejtbe juttatott genetikai információi alapján végez. Az információt a vírus nukleinsava: vagy az RNS, vagy a DNS tartalmazza. (Ritkán előfordul, hogy a vírusban mindkét nukleinsav megvan, az egyik azonban mindig csekély mennyiségű.) A nukleinsavat fehérjeburok (kapszid) veszi körül. A virion gyakran kristályszerkezetű.

A vírusok paraziták. A növények, az állatok és az ember számos betegségét vírusok okozzák. A dohánymozaik vírus (ábra, A) a dohány levelének foltosodását idézi elő. Vírus eredetű betegség a veszettség, a kullancsok által közvetített agyvelőgyulladás, valamint a gyermekbénulás, a kanyaró, a bárányhimlő, az influenza (ábra, B) stb. Az ún. HIV-vírus (Human Immundefiencia Vírus) okozza korunk veszedelmes (egyelőre gyógyíthatatlan) betegségét az AIDS-t. Ismeretesek daganatkeltő vírusok is (pl. adenovírusok, leukovírusok stb.). A baktériumokat károsítják a bakteriofágok (pl. az Escherichia coli-t fertőzi a T2-fág) (ábra, C).

  A T-fágok„fejrésze”DNS-molekulát tartalmaz, amit fehérjeburok (kapszid) vesz körül, a „farokrész”-ben belül egy központi csatorna található, amelyet kívülről spirálisan elrendeződő molekulákból álló fehérjeburok övez, a véglemezből pedig hat rövid nyúlvány és hat hosszú fehérjefonal (rost) ered.

 

 

 

 

 

Vírusok vázlatos felépítése

Hortobágyi (1979, 1980) és Csaba (1979) alapján

A: dohánymozaik-vírus; B: az ifluenzavírus virionja;

C: T2-fág

 

 

 

Hivatkozások:

Csaba György (szerk.) (1979): Orvosi biológia (Medicina, Budapest)

Hortobágyi Tibor (szerk.) (1979): Növényrendszertan    (Tankönyvkiadó, Budapest)

Hortobágyi Tibor (szerk.) (1980): Agrobotanika   (Mezőgazd. Kiadó, Budapest)

 


Növénytörzsek DR.ENDRÉDI            növényvilág/tartalom        www.bioport.hu Következő törzs: Baktériumok