A  HIPERFRAKTÁL
 

   Ha van egy rendszerünk, amely hiányos vagy bizonyos részei nem megfelelõen mûködnek, akkor nem kell kétségbe esni és rosszkedvûen eldobni azt, már csak azért sem, mivel a problémára tökéletes rendszert úgy sem fogunk találni. Helyette bõvítsük a rendszerünket olyan módon, amely bõvítés orvosolja a rendszer hiányosságait és amely garantáltan nem igényli a rendszer többi részeinek a megváltoztatását (pl.: új axiómák, alapfogalmak, mûveletek stb.)
   A recept a következõ: Válasszunk a rendszer meglévõ elemei közül párat és ezen elemek segítségével definiáljunk egy olyan hiperfraktált (jól megválasztott szabály segítségével), amely megoldja a rendszer problémáit.
   A hiperfraktál csak abban különbözik az egyszerû, klasszikus társától, hogy benne nem csak egy generátor elem lehet, hanem több is. Ezzel több legyet is üthetünk egy csapásra: Megoldódik a generátor elemek definiálása is (ugyanis a hiperfraktálnak a generátor elemek is a részévé válnak) és a hiperfraktál maga egy új minõséget vezet be a rendszerbe, amely a megfelelõ fraktál iterációs szabály segítségével gyógyír lehet a rendszer betegségeire. Ha a generátor elemek száma több, mint egy, akkor az iterációs szabály természetesen egy többváltozós függvény, amely függvénynek az értéke is egy többdimenziós vektor.

   A fraktálok részletezése:
   A generátor elem volt az, amire ha a fraktál iterációs szabályát alkalmaztuk, akkor a fraktált kaptuk meg (pl.: A Sierpinsky háromszögnél a kiindulási háromszög). De az is igaz, hogy a fraktál maga a generátor elemtõl független, azaz tetszõleges generátor elem választható egy fraktál elõállításához (pl.: Ha a Sierpinsky háromszög esetében négyzetbõl indultunk volna el, akkor is ugyanazt az eredményt kaptuk volna meg). Ha a generátor elemnek az elõállított fraktált veszem, akkor meg a generátor elem megválasztásával sincs probléma; önmagától (rekurzívan) definiálódik.

   A hiperfraktál specialitásai:
   Ha többváltozós szabállyal van dolgunk, akkor azt felfoghatjuk 'n' darab vektort skalárra leképezõ függvénynek is, ahol az egyes skalár értékek a generátor elemek újabb állapotát jelentik. Tehat ezek a vektort skalárra leképezõ függvények a generátor elemekbõl állítják elõ a generátor elemek következõ állapotát. Az újdonság az egészben meg az, hogy a generátor elemekbõl kialakuló fraktálok fraktálisan összefüggõek lesznek, és így egy nagyobb fraktál részei lesznek. Tehát 'n' db generátor elem esetén 'n' db részfraktált
kapunk, és egy darab teljes fraktált. Ha az 'n' értéke 1, akkor részfraktálról beszélni természetesen értelmetlen. Természetesen a részfraktálok élesen nem különíthetõek el sem egymástól, sem a nagy fraktáltól, mivel minden részfraktál tartalmazza a nagy fraktált is és így a többi részfraktált is.

Készült: 2000.01.

Vissza a tartalomhoz

Következõ írás