1. Vannak JELEK. (Pl.: A, B, C, ... Z,
0, 1, ... 9, +, -, *, /, ... )
2. Vannak NEVEK, amelyek
tetszõleges
jelsorozatok lehetnek. (Pl.: Alma, AbD, 67*6, Z=f, ... )
3. Vannak ELNEVEZÉSEK, amelyekkel
egy névre lehet egy másik névvel hivatkozni. (Pl.:
AB : Z-alfa, 3*2 : 6, gyümölcs : alma, ... )
4. Vannak KIJELENTÉSEK, amelyek
az aktuális nevet határozzák meg.
AZ IDÕ SZERKEZETE
A Kiindulási Pontnak legyen két
megjelenési
formája: a Pont és a Létezés. Ha a Pont
VAN,
akkor a Létezés látens (rejtett, lappangó)
és viszont.
A Létezés oka legyen a Pont. A
Létezés
okozata legyen szintén a Pont. A Pont tehát a
Létezés
oka és okozata, egyszerûbben: a Pont Létezik.
Ha a Létezés okát P(0)-nak
jelöljük
és a Létezés okozatát P(1)-nek, akkor igaz
az, hogy P(0) létezteti P(1)-et. Az eredeti Pont utóbb
említett
szétválását P(0)-ra és P(1)-re
osztódásnak
nevezzük. Az eredeti Pontra ezentúl P(0)-ként
hivatkozunk.
Automatizáljuk (helyettesítsük,
vezessük
be) a Pontunkat az osztódásra. Ekkor P(1)
osztódik,
mivel P(1) is Pont. A keletkezett új pont neve P(2), amelyet
P(1)
léteztet. Hasonlóan keletkeznek a P(3), P(4), P(5), ...
Pn
pontok a P(2), P(3), ...P(n-1) pontokból.
Azt látjuk, hogy minden P(i) (i>=1) pontra igaz
az, hogy van õse, azaz van egy olyan P(i-1), amely
létezteti
P(i)-t. Mivel minden P(i) pont azonos az eredeti Ponttal, ezért
P(0)-nak is kell, hogy legyen õse. Nevezzük ezt a Pontot
P(-1)-nek.
P(-1)-nek is kell hogy legyen P(-2) õse a fentebb
említettek
alapján. Így további pontok keletkeznek: P(-2),
P(-3),
... P(-n).
Összegezve: Azt tapasztaljuk, hogy P(0)-nak, mint
jelennek van múltja és van jövõje is.
Míg
a jelen változatlan, addig a jelen múltja és a
jövõje
a jelenbõl sugár irányban lineárisan
növekszik.
Vegyük alaposabban szemügyre a P(0)-ból
keletkezett pontokat. Azt láthatjuk, hogy P(0)
analógiájára
ezek a pontok is P(0)-ként viselkednek, azaz múltat
és
jövõt generálnak fokozatosan magukból. Ennek
oka az osztódási automatizmus és az, hogy minden
P(i)
valójában az eredeti Pont egy
megnyilvánulása.
Odáig jutottunk tehát, hogy két
szomszédos
Pont létezési tere is elkezd strukturálódni
(szerkezeti váza épül fel) a P(0)
létezési
teréhez hasonlóan, de ez P(0) rendszerébõl
szemlélve egy befelé irányuló
strukturálódást
jelent. Matematikusan elemezve: a két pont közötti
létezési
térben a pontok száma exponenciálisan
növekszik,
egész pontosan a kettõ hatványainak
megfelelõen.
A létezési tér struktúrák
hasonlósága
azt jelenti, hogy a strukturálódási folyamatuk
megegyezik,
de különbözõ fejlõdési
fázisban
lehetnek.
A létezési tér
struktúrák
hasonlósága következtében a teljes rendszer
fraktális
(önhasonló) képet mutat, mivel az egyes P(i)-k
lokális (belsõ) struktúrája nem csak
egymással
hasonló, hanem a P(0) globális
struktúrájával
is hasonló.
Ez maga után vonja azt, hogy a teljes rendszer
valójában egy nagyobb rendszernek csak a része
és
az elemzett rendszerünk egy kifelé és befelé
egyaránt végtelen fraktálnak csak egy
építõ
eleme. Az is igaz, hogy a mi rendszerünk ennek a végtelen
fraktálnak
egy idõben állandóan növekvõ, de
véges
részét képezi.
Visszakanyarodva a P(0) globális
struktúrájához
(P(-n), ... P(-1), P(0), P(1), ... Pn) láthatjuk, hogy a
legrégebbi
és a legújabb pont (P(-n) és Pn) idõben
állandóan
változik (mivel az 'n' index növekszik). Ezek a dinamikus
pontok
valójában virtuális pontok, mivel egyik P(i)-vel
sem
azonosak statikusan.
Tegyük fel, hogy a kiindulási P(0) is
dinamikus
pont. Mi következik ebbõl? Ez azt jelenti, hogy P(0) egy
másik
'P(0)' múltján lépked visszafelé vagy a
jövõjén
lépked elõre. Ahogy fogyasztja a 'P(0)'
múltját
vagy jövõjét, úgy alakítja ki a
saját
múltját és jövõjét a 'P(0)'
múltjának
vagy jövõjének mintájára, de nem
azonosságára.
Mivel a P(0) különbözõ pontok
szemszögébõl
egyszerre látszik a 'P(0)' dinamikus últ
pontjának,
és a 'P(0)' dinamikus jövõ pontjának,
ezért
a P(0) "tudathasadásos" állapotban egyszerre fogyasztja a
'P(0)' múltját és jövõjét -
egyszóval
idejét.
Összegezve: a P(0) saját idejét a
'P(0)'
idejének mintájára alakítja ki úgy,
hogy megtapasztalja azt.
További következmények:
1. A P(0) dinamikus múlt és
jövõ pontja is egy tudathasadásos pontot alkot.
2. A P(0) lineáris idõ
rendszere
zárt.
3. Valamennyi idõ struktúra
zárt - így a végtelen fraktál is.
Készült: 1998.11.13.