A  SZUPERFELÜLET
 

A Bindu felülete
 

   A BINDU, mint felület az egyoldalú, zárt és egyszerû felületek osztályába - E(0,0)-ba - sorolható, és mint ilyen a PONT nagyításának tekinthetõ. Mivel a pont dimenziószámára nem csak az igaz, hogy nulla, hanem az is, hogy végtelen, adódik az a feltételezés, hogy a BINDU is egy végtelen dimenziós felszín. Ugyanakkor az ember természetes módon arra asszociál, hogy egy
pont nagyítása gömböt eredményez. Hogyan lehetne tehát ezt a problémát feloldani, hiszen a gömb és a bindu egyértelmûen nem egy topológiai osztályba tartozik, mivel az elõbbi kétoldalú, amíg az utóbbi egyoldalú felszín.
   A megoldás igen egyszerû: Ha a gömb dimenziószáma nem korlátos (végtelen), akkor az egyoldalú és így õ is az E(0,0)-ba fog tartozni.
   Az állítás bizonyítása vázlatosan: N+2 dimenziós gömb N dimenziós vetületének van olyan részlete, amelyben a vetített felületi normális egy pálya mentén 180 fokot fordul folytonosan. Ehhez az N+2 dimenziós gömb egy meghatározott pályáját kell bejárni. Ilyen pálya biztosan lesz az N+2 dimenziós felszínen, mivel annak szabadsági foka kettõvel több, mint az N dimenziós felszínnek, azaz vannak olyan pályák az N+2 dimenziós felszínen, amelyek vetülete egy pontnak felel meg az N dimenziós felszínen, miközben a vetített felületi normális pl.:180 fokot fordul el. Amennyiben a N+2 dimenziós pályát úgy módosítjuk, hogy az az N dimenzióban is egy pályát eredményezzen akkor készen is vagyunk: Az N dimenziós gömbben a vetített pályán a vetített felületi normális 180 fokot fog fordulni. Ha a kiindulási felszín dimenziószáma nem korlátos, akkor minden véges dimenziószám esetén a fenti állítás igaz, azaz minden véges dimenziószámra a felület egyoldalúnak (is) látszik megfelelõ bejárás esetén.

Készült: 2000.02.02.
 

A Bindu metszeti képe
 

Vissza a tartalomhoz

Következõ írás