MÁSODIK RÉSZ - A KEZDET
 

1. A KIINDULÁSI LÉTEZŐ ÉS A SEMMI

Térjünk vissza a kezdetekhez, vagyis a Binduhoz. Ha ennek a kezdeti dolognak létezik struktúrája, akkor jogosan felmerül a kérdés, hogy a kezdeti struktúra vajon mibõl, hogyan és minek a hatására alakult ki.
Errõl a valamirõl csak egy biztos: LÉTEZIK. Ugyanis, ha nem létezne, akkor abból semmiféleképpen sem lehetne valami létezõt - nem hogy egy univerzumot - létrehozni. A Bindu neve ezért legyen a továbbiakban: LÉTEZÖ.
A SEMMI a LÉTEZÖ hiánya. Ezen kívül más SEMMI sincs. A SEMMI fogalmának lehetséges matematikai modelljei a következõk.:

1. Egy Halmaz Algebra, ahol:
- a SEMMI megfelelõje az üres halmaz.
- a teljes halmaz az üres halmaz.

2. Egy Nulla Dimenziós Abszolút Geometria, ahol:
- a SEMMI megfelelõje a Pont (Bindu).

3. Egy Kommutatív Csoport, ahol:
- a SEMMI megfelelõje az egység elem.
- a csoport rendje EGY.

Indoklás a fenti modellekre.: Valamennyi modell csak a semmi megfelelõjét tartalmazza, azon kívül más matematikai objektum nincs benne. Az egyes modellek zártak, vagyis a mûveletek nem vezetnek ki a modellbõl, tehát teljesítik a korábban vázolt követelményeket.:
1. A SEMMI van.
2. Azon kívül nincs más semmi. (Figyeljünk az utolsó szóra! Nincs másik semmi!)
3. A SEMMI bármely része is csak semmi. Így az egyben az egész is. De úgy is nézhetjük, hogy a SEMMInek nincs része. Érdekes, hogy Euklidész így definiálta a Pontot: "aminek nincs része".
4. A SEMMI mindig semmi volt / marad / lesz.
 

2. AZ EGYES MODELLEK VIZSGÁLATA

(Avagy hogy lesz az EGY-bõl KETTÖ virtuálisan, míg objektíve mindig EGY marad. Habár ez utóbbit inkább NULLÁnak volna érdemes nevezni, mert az EGY csak szubjektíve EGY, valójában NULLA - SEMMI.)

1. A Halmaz Algebrai modell:
Nevezzük el az üres halmazt A-nak. Az A egyben a teljes halmaz is, tehát rajta kívül valóban nincs más semmi, mivel az A komplementer halmaza önmaga. Nevezzük el A komplementerét B-nek. Kettõjük uniója, metszete, és különbsége is a teljes halmaz, de a két halmaz (A, B) külön-külön is a teljes halmaz. Tehát valóban zárt a modell. A-nak és B-nek nincs eleme. Tehát egymásnak részhalmazai, de nem valódi részhalmazai. Ugyanakkor A és B diszjunktak is. (Mivel nincs közös elemük.)
2. A Nulla Dimenziós Abszolút Geometriai Modell:
Nulla dimenziós geometriában a geometriai elemek közül csak a pontok szerepelhetnek, mivel csak azok az elemek nulla dimenziósak. Vegyünk egy pontot, a neve legyen P. Ezen a P ponton kívül más Pont nincs a geometriában, mivel a nulla dimenzió csak egy pontot enged meg. Tehát P-n kívül nincs más SEMMI. A SEMMI definíció szerint itt egy pont. Nevezzük ezt el R-nek. Mivel ebben a geometriában csak egy pont lehet, ezért P és R azonos. Ez a modell is zárt.
Matematikusabb magyarázattal: A kívül definíciója: az a maximális altér, ami nem tartalmazza a szóban forgó geometriai struktúrát. Mivel az alaptér és a P nulla dimenziós, ezért az altér dimenziója: 0-0=0 dimenziós, ami szintén egy pontot reprezentál, az R-et. Sõt elmondhatjuk, hogy valamennyi altere is egy pont. És minden ilyen pont (így R is) azonos (egybevágó) a P-vel.
3. A Kommutatív Csoporti modell:
Az egyetlen eleme az egység elem, legyen a neve E. Az E inverze egység révén szintén E. Nevezzük E inverzét F-nek. Kettõjük összege E illetve F. Az összeadási mûvelet asszociatív és kommutatív. Ez a modell is zárt.

Összegzés: Valamennyi modellben a SEMMIt két oldalról nézhetjük. Az egyik oldala az, amikor azt, mint a centrumot nézzük. Ennek fenti nevei: A, P, E. A másik oldala az, amikor azt, mint a centrum komplementerét, külvilágát, inverzét nézzük. Ennek fenti nevei: B, R, F. A két dolog valójában EGY, a különbség mindössze annyi, hogy más nézõpontból nézzük azt az EGYet. Tehát szubjektív szinten az EGY mint KETTÖ látszik! A további vizsgálódásokat folytassuk a 2. modellben, azaz a geometria oldaláról.
 

3. A PONT (PONTNYI) DINAMIKÁJA

Az elõzõ részbõl kiderült, hogy az egyedüli pont két nézõpontból áll valójában: a középpontból és a külvilágot reprezentáló pontból, ami a középpont határát is jelenti (határpont). Ez a kettõsség várhatóan segíteni fogja a késõbbi látszat világ önfenntartó kialakulását.
Induljunk el a következõ logika alapján.: Van egy cselekvõ állapot és van egy szemlélõ állapot. Ha e két állapot periódikus cserélgetésére valami önfenntartó mód nyílik a középpont és a határpont között, valami kezdeti (pontnyi) impulzus segítségével, akkor egy szubjektív világot kapunk, amelyben az idõt a periódikus állapot-cserélgetések adják. Az állapot-cserélgetés az idõ irányultságát is meghatározza.
Az ezután vizsgálandó további kérdések:
- a múlt és a jövõ tér szerkezete.
- a teljes idõtér zárt-e (mekkora a periodicitás).
- a szubjektív világ maximális ideje (véges, végtelen).
- a szubjektív világ esetleges megszûnésének oka(i).
A modellünkben levõ Pont egyenlõre még objektíven és szubjektíven is egy állandó, változatlan rendszert ad. Az objektív változatlanság ugyan mindig fenn marad, a SEMMI 4. tulajdonsága miatt (mindig volt, van, lesz), de az a szubjektív (látszat) világot nem fogja megkötni. Valójában ez a Pont ezért még nem is létezik, mivel még ideje sincs. Egyáltalán, még az sincs definiálva rendszerünkben, hogy mi az idõ. A Pont tehát objektíven és szubjektíven is SEMMI, azaz nem is létezik. Az ókorban ezt a holt rendszert a megnyilvánulatlannak nevezték. Erre a holt geometriára (pontra) van egy mélyértelmû szavunk: a holtpont. Ennek elsõdleges jelentése: holt pont, azaz nem létezõ pont. Másodlagos jelentése: ebbõl az állapotból nincs (nem létezik) továbblépés. Tehát egy új, dinamikus, ÉLÖ pontra van szükség. LÉTRE kell hozni.
 

Vissza az altartalomjegyzékhez

Harmadik rész