HARMADIK RÉSZ - A LÉTEZŐ
 

1. A LÉTEZŐ

A világ feltérképezése sok oldalról megközelíthetõ. Azonban bármely oldaláról is (pl.: a geometria) vizsgáljuk a világot, mindig meg kell határozni egy olyan kiindulási pontot, amelyre azután a teljes elmélet ráépül.
A kiindulási pontot mindig valamilyen analízis segítségével határozzuk meg. Ezért a kiindulási pont már egy olyan valami, ami tovább már nem analizálható. A kiindulási pont ennek következtében már nem bontható további részekre. Tehát a kiindulási pont egyszerû kell, hogy legyen. Ugyanakkor kell, hogy rendelkezzen valami sajátosággal is, hiszen belõle a Világot akarjuk levezetni, annak teljes komplexitásában.
Errõl a kiindulási pontról egy valami biztos: létezik. Ezentúl ennek a létezõ kiindulási pontnak a neve: a LÉTEZÖ. A LÉTEZÖn kívül nincs más SEMMI.
A LÉTEZÉS indoklása: Amennyiben a kiindulási pont nem létezne, akkor nem lehetne róla sem beszélni, sem gondolkodni. Egyáltalán semmit sem tudnánk vele kezdeni, mivel a SEMMIvel semmilyen szinten sem lehet mit kezdeni. (se matematikailag, se logikailag, se filozófiailag, stb.) A SEMMI nem analizálható és szintézisre sem alkalmas. A SEMMI az, ami nem (!) a LÉTEZÖ.
A LÉTEZÖ által megvalósított Világ ezért a LÉTEZÖben van, mivel a LÉTEZÖn kívül a SEMMI van. A SEMMIbõl meg soha sem válhat valami, azaz LÉTEZÖ entitás. Mivel a Világ a LÉTEZÕben van, ezért a Világ minden része is benne van. Ugyanakkor a LÉTEZÖ nem bontható további részeire, ezért a Világ és annak minden része is (így mi is) a LÉTEZÖ önmaga. Ennek következtében a kezdeti dolog bármely részének egyben az egésznek is kell lennie, attól elválaszthatatlanul és megkülönböztethetetlenül. Minden és mindenki egy. A különbség csak látszat (nézõpont kérdése).
 

2. A MEGNYILVÁNULÁS

Ha bármilyen dolgot elemezni kívánunk, szükséges, hogy az a számunkra MEGNYILVÁNULJON. Különben olyan, mintha nem is létezne a számunkra. Egy valami MEGNYILVÁNUL egy másik valami számára, ha az elsõ valami a másik valamivel eggyé válik. A megnyilvánult állapot: a MEGNYILVÁNULÁS. A megnyilvánulásban szereplõ két valami: A szemlélõ és a megnyilvánuló (felismerõ és felismert). A meghatározás következményeképpen a megnyilvánulás kölcsönös. Tehát csak a nézõponttól függ, hogy egy valami szemlélõ vagy megnyilvánuló. Két valami egymás számára MEGNYILVÁNULATLAN, ha nem nyilvánulnak meg egymás számára. Amennyiben a két valami ugyanaz, akkor az mindig MEGNYILVÁNUL (önmaga számára). Ekkor a szemlélõ és a megnyilvánuló mindig ugyanaz egy ZÁRT megnyilvánulásban. Tehát minden valami önmaga számára egy megnyilvánulás.
Idáig mindössze egy "valamink" volt, mégpedig a LÉTEZÖ. Ez a fentiek értelmében MEGNYILVÁNUL önmaga számára, de csak önmaga számára. Ezért a LÉTEZÖ elemzése csak a LÉTEZÖbõl indulhat ki.
Az elemzésünk tehát valójában egy ÖNELEMZÉS, mert mi, akik elemezni kívánjuk a LÉTEZÖt, szintén a LÉTEZÖ Világának a részei vagyunk. De mivel a LÉTEZÖ minden része önmaga, ezért mi magunk is (emberek, állatok, növények, ásványok, atomok, bolygók, galaxisok, stb.) a LÉTEZÖ vagyunk. Tehát általunk is a LÉTEZÖ egy ÖNELEMZÉSe történik. Az ÖNELEMZÉS folytán a LÉTEZÖnek két szerepe van: szemlélõ és megfigyelõ (felismerõ és felismert). Késõbbi geometriai terminológiával: NÉZÖPONT és TÁRGYPONT.
 

3. A GONDOLAT ÉS AZ ELME

Korábban említettük, hogy a LÉTEZÖnek kell valamilyen sajátossággal bírnia, ami alapján képes magából a teljes világot megvalósítani önmagában. Mi, akik elemezni kívánjuk a LÉTEZÖt (a LÉTEZÖben) csak olyan "dologgal", "eszközzel" nyúlhatunk hozzá az elemzés közben, amivel már õ is rendelkezik, méghozzá minden szinten. Így például semmilyen anyagi "eszköz" nem jöhet számításba (pl.: erõk, energiák, elektromos / mágneses terek, idõ, stb.).
Egy lehetséges "eszköz": A GONDOLAT. Ennek indoklását lásd késõbb, ahol kiderül, hogy ezen kívül más ilyen eszköz nincs is. Így a GONDOLAT egyben az a sajátossága a LÉTEZÖnek, amivel magából a teljes világot megvalósítani képes (önmagában).
A GONDOLATot semmi sem korlátozza a LÉTEZÖben. A GONDOLAT csak a LÉTEZÖben a LÉTEZÖrõl van. Így a SEMMIben és a SEMMIrõl nem lehet GONDOLAT, hiszen a SEMMInek semmilyen jellemzõje, így (elgondolható) tulajdonsága és sajátossága sincs. Leszögezhetjük, hogy a GONDOLAT a LÉTEZÖ princípiuma. (És nem az agyé, mint azt sokan feltételezik.)
A korábbiak alapján a LÉTEZÖ egy ÖNMEGNYILVÁNULÁS és az általunk folytatott elemzés a LÉTEZÖ egy ÖNELEMZÉSe. Az ÖNELEMZÉS a GONDOLAT által valósul meg. Általánosan az elemzés célja (és eredménye) a MEGISMERÉS. A tanulmányunknak (A Világ geometriai elemzése) is a Világ megismerése a célja.
Összegezve a fentieket: a LÉTEZÖ célja az ÖNELEMZÉS által az ÖNMEGISMERÉS, eszköze hozzá a GONDOLAT. A GONDOLAT által ÖNELEMZÖ LÉTEZÖ neve: az ELME. Az ELME célja az ÖNMEGISMERÉS. Az ELME az, aki ELEMEZ., méghozzá önmagát ELEMZI. Az ELME kiindulási eleme az ÖNELEMZÉSéhez önmaga.
Ami az ELME ÖNELEMZÉSe folyamataképpen kialakul, az a Világ. Mivel a csak létezõ LÉTEZÖ önmagában csak LÉTEZÖ. Semmi más. Csak annyiban különbözik a SEMMItõl, hogy LÉTEZIK. Csak az ÖNELEMZÉSével válik valamivé - Világgá. Mivel a Világ létezik és csak a Világ létezik (tapasztalat alapján), ezért leszögezhetõ az, hogy a LÉTEZÖ egyetlen célja az ÖNMEGISMERÉS.
 

4. MODELLEK ÉS TERMÉSZETES RENDSZEREK

A fenti eredményeknek minden a Világról szóló elemzésben igaznak kell lennie. Bármilyen matematikai modellt is alkalmazunk. (pl.: geometriai, halmazelméleti, számelméleti, csoportelméleti, gráfelméleti, stb.) Vannak azonban természetes, kevésbé elvont lehetõségei is a Világ megfejtésére irányuló erõfeszítéseknek. A Világban felfedezhetõ rendszerek - mivel a Világ részei - tükrözik, tartalmazzák a Világ teljességét, csak más-más szemszögbõl.
Hermész Triszmegisztosz: "Amint fent, úgy lent, és amint lent, úgy fent". (Ezen õsi bölcsesség egy nagyon fontos kulcs, ami minden esetben kisegíthet minket a holtpontról.)
A természetes rendszereknél is elõbb-utóbb elõjön a matematika, csak a megértésben segíthet az, hogy a Világ igazságait közvetlenül megtapasztalhatjuk általuk. Példák a természetes rendszerekre: Klasszikusok: Asztrológia, Zene, Emberi test, Lélek. Egyéb fontosak: Természetes Geometriák (pl.: kristályok), Természetes Nyelvek (Aki már egy kicsit is belegondolt a saját nyelvének - szavainak, kapcsolatainak - rejtett, sokat mondó összefüggéseibe, az nem kételkedik efelõl.).
A természetes rendszerek gyakorlatilag kimeríthetetlenek. Személyre szóló megfelelõt találni éppen ezért senkinek sem lehet nehéz, mivel ezek hálójában élünk. Ezekbõl épülünk föl, ezek vannak mindenütt körülöttünk. Rendszereik át és átszövik életünk minden területét. Csak mindössze észre kell venni, hogy melyik az, amelyik a legjobban vonz bennünket.
A tanulmányunk további részeiben A LÉTEZÖ elemzése egy NULLA dimenziós geometriai modellben történik. Amennyiben érdekes hasonlatosságok merülnek fel a Természetes Geometriákkal, ott ezek említésre kerülnek.
 

5. RÉSZÖSSZEGZÉS

A LÉTEZÖrõl eddig megtudott dolgok a következõk.:
- LÉTEZIK.
- rajta kívül: a SEMMI van.
- minden része önmaga, nincs valódi része, nem elemzhetõ kívülrõl (objektíven).
- ÖNMEGNYILVÁNULT: szemlélõ és megnyilvánuló is egyben.
- rendelkezik a GONDOLAT princípiumával, ami az ÖNELEMZÉS eszköze.
- az ÖNELEMZÖ létezõ: az ELME.
- az ELME célja: az ÖNMEGISMERÉS.
- az önelemzés folyamataképp alakul ki: a Világ.
 

Vissza az altartalomjegyzékhez

Negyedik rész