Az olyan óriási fekete lyukak, mint
amik
a galaxisok magjában találhatók, meglehetősen
sebezhető képződmények. A neutroncsillag
belsejében
az óriási nyomás miatt elkezdenek
annihilálni
az anyagi részecskék. A bennük
tárolódó
fény viszont megmarad, kitöltve az így keletkező
és kifelé egyre növekvő lyukat a neutrongömb
közepében.
Ahogy nő a kisgömböc, vele arányosan tágul
az üreg, mígnem olyan lesz a szerkezete, mint egy labda.
Kellően
nagy lyuk esetén az is elképzelhető, hogy
középen
egy újabb, belső eseményhorizont jelenik meg - ahogy
a neutronhéj magához vonzza a fényt - egy
sötét,
üres lyukat képezve az égitest centrumában. A
fekete lyukban több ezer, sőt tízezer csillag teljes
fénymennyisége halmozódik fel, csapdába
esve
az eseményhorizont takarásában.
Ha komoly sérülés, durva
behatás
ér egy ilyen fekete lyukat, például
összeütközik
egy másik fekete lyukkal (két galaxis
ütközésekor),
összetörhet a héja, ami a neutronok közti
gravitációs
vonzóerő révén tartja vissza a fényt
a belsejében. Az óriási fénynyomás
ekkor
szétrepeszti, robbanásszerűen az égitestet,
és sok ezernyi nap fényét árasztja maga
köré.
A darabokra szakadó neutronköpeny szintén
szétszóródik,
bár idővel egy része újra összetapadhat
kisebb fekete lyukakká. Az anyag többi része vagy
megsemmisül
a robbanásban vagy mindenféle nehéz kémiai
elemeket (radioaktív izotópokat), esetleg mikro fekete
lyukakat
(neutron csillagocskákat) alkotva
szétszóródik
a világűrben.
A fekete lyukak tehát egyáltalán nem jelentenek
egyirányú zsákutcát anyag és
fény
számára, inkább tárolják azt,
későbbi
felhasználásig. Elvileg egész galaxisok
születhetnek
a robbanás nyomán. Az mindenesetre tény, hogy a
kozmoszban
körülnézve azt látjuk, a galaxisok halmazokat
alkotnak,
amikben buborékszerűen (a héjon) helyezkednek el a
csillagvárosok. Mintha mind egy pontból áradtak
volna
ki korábban...
A témával kapcsolatban lásd: "A
fekete
lyukak szerkezete" című írást a 2001-es év
anyagai közt és a "Fehér lyukak az űrben"
címűt
a 2002-es évből.
Készült: 2004.04.