1. A TŰK
Ma azt tanítják a Kínából származó, sok ezer éve alkalmazott akupunktúrás gyógyításról, hogy az ember bőrének felszínén speciális pontok hálózata található. Ezek a test energiarendszerében olyan különleges csomópontok, ahová több szálszerű energiavezeték, ún. meridián fut össze. A pontokon műszerrel mérhetően más a bőr villamos ellenállása, mint máshol. Ha valaki megbetegszik, az energiarendszerében a beteg szervhez tartozó (valamely logika szerint hozzá rendelt) pontokban megváltozik (csökken, esetleg nő) az energia átáramlása, ami a bőrellenállást megváltoztatja. A betegség gyógyítására ezért tűt szúrnak a bőr megfelelő pontjába, pontjaiba.
A tűk általában fémből készülnek, tartósságuk és könnyű sterilizálhatóságuk miatt. Régebben arany és ezüst tűket használtak a kínai gyógyítók, manapság inkább az acéltűk terjedtek el (mert olcsóbbak). A fémek pedig jó villamos vezetők, mégsem mindegy, miből készül az akupunktúrás tű. Az egyes fémeknek ugyanis eltérő az elektromos vezetőképessége. Mindebből az következik, hogy elvileg a különböző energia tulajdonságú pontokba különböző fémből készült tűket kellene szúrni. A jó vezetők így elvileg serkentenék az energia áramlását, akár elektromos áramról, akár bármiféle más rejtélyes energia áramlásról legyen szó, míg a rossz vezetők, illetve szigetelők (műanyag tűk?) csökkentenék azt. A megfelelő tű kiválasztásához tehát az orvosnak tudnia kellene, mekkora és milyen irányú az ellenállás változása a pontban az egészségeshez képest. Így a tű elsődleges feladata az, hogy összekösse (rövidre zárja) a megszakadt áramlást vagy meggátolja a túlzott áramlást, akár egy jó biztosíték.
A gyógyítók moxának nevezik azt, mikor a tű végére kis füstölőszert raknak és ezt égetik. Ekkor a keletkező hő (azaz felszabaduló fény) egy része lemegy a tűben (hővezetés) és elnyelődik a környező sejtekben. A módszer nagyon hasonló az infrasugárzós melegítéshez vagy a napfény terápiához, polarizált fénnyel való gyógyításhoz (bioptron lámpa). A sejteket alkotó molekulák gerjesztettségi szintje, és ezzel a hullámtere megváltozik (a tűnek is!), ami aktívan beleszól az ember testét vezérlő gravízió (gravitációs hologram) komplex képébe és egyben az élő struktúra energiaáramlási rendszerébe. Az elv fizikai alapját tekintve zseniális, a kivitelezése viszont ókorian primitív.
Nyilván itt is sokat számít, hogy mekkora hőt, fényt, mekkora felületen, hová és milyen mélységbe juttatunk be a testbe, valamint milyen a fény frekvenciája (ami sokmindentől függ). A különböző füstölőszerek nyilván eltérő sebességgel, intenzitással és hőfokon égnek, ezért használnak belőlük többfélét. A tű hővezető képességének (sőt a felületi jellemzőinek és hosszának) szintén nagy szerepe van. Ebből az eljárásból ered a ma igen elterjedt lézeres akupunktúra, ahol egy kis lézerceruzával csak oda kell világítani a megfelelő pontokra és rövidesen meggyógyul a beteg, mindenféle invazív beavatkozás (sebészet, gyógyszerek) nélkül.
2. A FÉNY
Természetesen nem mindegy, milyen intenzitású és frekvenciájú lézert használunk a különböző pontokon, különböző bőrellenállási értékeknél. Pontosan kalibrált akupunktúrás módszerekkel nagyon megnövelhető lenne a módszer hatékonysága. A bőrellenállás révén műszeresen láthatóvá tehető minden pont, tehát egy ellenállásmérő beépítése a lézerfej mellé jelentősen meggyorsítaná a kezeléseket. Ma a gyakorlatban hélium-neon lézert használnak az akupunktúrához.
A legideálisabb azonban az lenne, ha a pácienseket felállítanák egy dobogóra, anyaszült meztelenül. A platform körbefordul, közben pedig egy lézerberendezés végig szkenneli az egész bőrfelületet. Ha nagyfeszültséggel töltjük föl a dobogót, s rajta az embert, az összes akupunktúrás pont láthatóvá válik. A kapott adatokat számítógéppel feldolgozva másodpercek alatt (amíg körbefordul a plató) teljes és pontos diagnózis állítható föl a páciensről, sőt ha elég gyors a kiértékelő rendszer, akkor azonnal oda is tud lőni a problémás pontokra egy megfelelő lézer impulzust. Tehát másodpercek alatt meg lehet tudni, mi baja van az illetőnek és azonnal kezelni lehet, anélkül, hogy egy ujjal is hozzáérnénk vagy akár egy pillantást is vetnénk rá (közvetlenül). Ez volna az igazi, hatékony akupunktúra. Az ötletet természetesen nem én találtam ki, legalább tíz éve beadták már a magyar szabadalmi hivatalnak, de azok kapásból visszautasították, nem látva meg a módszer óriási előnyeit. Az indoklás egyébként az volt, hogy lézerrel már régóta gyógyítanak. A szabadalom lényege természetesen nem a lézer lett volna, hanem a bevetésének módja, de idáig már nem terjedt ki az ügyintézők intelligencia szintje.
Kiegészítésképpen itt meg kell még jegyeznem, hogy létezik elektro és mágneses akupunktúra is, és az orvosok nem igazán tudják, miért működik. Nem sok fizikus lehet köztük, aki elmagyarázta volna, hogy az elektromos áram és a mágneses tér is kölcsönhatásba lép a szervezettel, és megváltoztatja benne az elektromos áramlást a meridiánokban.
3. A GRAVÍZIÓ
Amennyiben az akupunktúrás pontokat az új dimenzió geometriai szemlélet alapján 0 dimenziós pontoknak tekintjük (leegyszerűsítve), amik az 1D-s meridiánok csomópontjaiban találhatók, számos érdekes kérdést tehetünk fel. Vannak-e akupunktúrás felületek, 2D-s síkok a testben? Esetleg 3D-s tartományok, mezők? Ha igen, ezek nyilván az egyes szerveknek felelnek meg. Az orvostudomány általában a szervek betegségéről beszél és ezeket próbálja gyógyszeresen vagy vagdalkozással kezelni. Egy apró pont megszúrása azonban összehasonlíthatatlanul kevesebb fájdalommal, roncsolással és kockázattal jár a páciens számára, ráadásul bosszantóan olcsó és egyszerű. Így nem is éri meg a gyógyászati ipar számára ebbe invesztálni.
Az emberi gravízió, amit általában aura néven emlegetnek, alapvetően 4 dimenziós. Ebben a bonyolult belső struktúrával rendelkező fénytojásban futnak a meridiánok, nem a 3D-s fizikai testben, s ez számos izgalmas következtetést von maga után. Először is, teljesen hiábavaló boncolással és más vizsgálatokkal energia vezetékeket keresni a testben. Nem is találtak a mai napig sem ilyeneket az orvosok, a legaprólékosabb kutakodással sem. Ez persze nem jelenti azt, hogy ilyenek nem léteznek, csupán rossz helyen és rossz módon keresték őket. A hiány bizonyítéka nem a bizonyíték hiánya.
A gravízió működésének ismeretében logikusan érthetővé válik, miért éreznek az amputált végtagú emberek időnként viszketést ott, ahol már nincs anyagi testük. A teljesen valós (bár fantomnak nevezett) érzet a hologramtestben keletkezik, tehát a gravízió egyben érzékszerv, ingerület továbbító rendszer is. Mivel pedig a különféle gyógyszeres fájdalomcsillapítók a fizikai idegrendszer ingerület átvitelét akadályozzák csak (az idegsejtek között), az is logikus, miért érzi az ember mégis, a teljes szedálás állapotában is a fájdalmat (tompítva). Akupunktúrával teljesen ki lehet kapcsolni a gravízióban zajló ingerület átvitelt, ezért lehet valakit érzéstelenítés nélkül is megműteni ezen a módon.
Ha a beteg akupunktúrás pontja, amit kezelni kellene, egy olyan részén van a testnek, ami hiányzik (csonkolt), akkor is lehet vele gyógyítani. A hiányzó részt, például lábat egy ugyanolyan alakú protézissel kell helyettesíteni (faláb) és abba kell szúrni a tűket a megfelelő pontokra. A páciens ugyanúgy meggyógyul, hisz a gravíziója (s benne az összes meridián) ép, csak az anyagi test hiányzik onnan. Ez nem teória, hanem biztosan tudjuk, hisz évekkel ezelőtt már több ilyen kisérletet végeztek Magyarországon, teljes sikerrel.
Persze felmerül a kérdés, mit tehetünk, ha a gravízió is megsérült valahogyan, például radioaktív sugárzás hatására vagy öröklötten torz, hibás képet vetít a lélek a testnek. Ebben az esetben a tűszúrásos kezelésnek semmi értelme és haszna sincsen. Ép gravízió esetén ellenben fölmerül a lehetőség, hogy talán vissza is lehetne növeszteni a hiányzó szervet, természetes módon. Csak valahogy rá kell venni a testet, hogy a meglévő holografikus képbe új sejteket termeljen. A módszer lehetséges, végeztek is több ilyen irányú kisérletet (nálunk és külföldön), de ebből sem lett máig sorozatban gyártott végtag visszanövesztő készülék. A témáról majd egy másik cikkben fogunk részletesen beszámolni.
Ha az emberi gravízió 4D-s, akkor ennek felülete 3D-s kell legyen a dimenzió geometria szabályai szerint. A 3D-s mélyület (mert itt nem beszélhetünk felületről, hisz az 2D-s kiterjedés) viszont azt jelenti, hogy a benne futó meridiánok térben helyezkednek el. Ebből következik, hogy lenniük kell meridiánoknak és akupunktúrás pontoknak a fizikai test felületén (bőrön), a belsejében (mélyen a szervekben) és azon kívül (az aurában) a levegőben is. Ebből következően érdemes lenne kikutatni ezen pontokat, mert eddig praktikus okokból csak a bőrfelszínre koncentráltuk a tűszúrásokat. Az aura szerkezetének feltérképezését látókkal és műszerekkel egyaránt célszerű lenne elvégezni, meghatározva elsősorban a levegőben lebegő meridián szálak és metszéspontjaik helyzetét a fizikai testhez, mint viszonyítási rendszerhez képest.
4. A KÜLSŐ PONTOK
A testen kívüli akupunktúrás pontok könnyen hozzáférhetőek és kezelhetőek. Mindenki tudja, még ha nem is érti a fizikai okát, hogy nem mindegy, milyen anyagú és méretű ékszereket, drágaköveket, piercinget, protéziseket, amuletteket, kabalákat, orvosságos zacskókat, stb. hol visel valaki a testén. Ide tartoznak a ruhák is (színükkel: lézerfény, anyagukkal: hullámtér), valamint a különféle használati tárgyak, amikkel rendszeresen érintkezünk. Befolyásolják a közérzetet, hosszabb távon pedig az egészséget is, és nem csupán az esetleges kémiai reakciók (mérgezés) révén, hanem a puszta jelenlétükkel (gravitációs hullámterükkel).
Ennek ismeretében úgy lehetne gyógyítani a betegeket, hogy lefektetjük és egy adott tárgyat (ami hatásában azonos egy tűével) nagy pontossággal oda teszünk mellé az aurájába, a megfelelő helyre. A módszer egy igazi varázslat, de most már legalább érthető, miért és hogyan működik fizikailag.
A tetoválások és műtéti hegek izgalmas kérdéseket vetnek fel ennek ismeretében, akár a fém, műanyag, fa, üveg, stb. anyagú protézisek, sőt a kenőcsök, festékek, olajok, kencék is, amiket rendre magunkra kenünk. Még a levegő nedvesség tartalma, elektromos vezetőképessége és az elektroszmog mértéke is befolyásoló tényező lehet az aura működésére, főleg ha legyengült szervezetről van szó, ami érzékeny az időjárás változásaira. Ezek a "civilizációs" hatások mind belezajonganak (távvezetékek, mobiltelefonok, televízió, stb) az aurába.
5. A BELSŐ PONTOK
A fizikai testen belüli, rejtett pontok is kezelhetők, elsősorban nagy áthatolóképességű vörös fénnyel, ami több centiméterre is bejut a testbe. Balesetek, műtéti beavatkozások során sokszor megsérülnek a belső meridiánok is, mindenféle furcsa szövődményeket (és szenvedést) okozva. A belső pontokban bármely idegen test (tüske a köröm alatt, szilánk az izomzatban, stb.) veszélyes lehet (még akkor is, ha nem mérgező) a káros hullámtere miatt.
Lehetséges, hogy egyes betegségek, vírusok, baktériumok talán azért írthatók ki olyan nehezen az emberből, mert szeretnek eme pontokban, a meridián szálak mentén megtelepedni. Ilyen az idegdúcokban lapuló herpesz, a vérerekben és nyirokvezetékekben sokféle vírus és baktérium. Ezek egyfajta energetikai élősködők, amik nem csupán megbújnak a kritikus pontokon, hanem onnan is töltik fel magukat (rezonancia elven) életerővel. Másfelöl a szervezet nyilván jobban védi az ilyen fontos pontokat, tehát az immunrendszer nem engedi ott felgyűlni a kórokozókat. A máj, a bőr, a vesék, a vastagbél olyan helyek, ahol a szervezet által termelt, kiválasztott salak biztonságosan összegyűjthető. Ahogy a sejtben is vannak méregzsákok, a lakásunkban szemeteskuka, az országban pedig hulladéktárolók.
6. A CIKLIKUSSÁG
Az akupunktúrában mindenhol folyton arról beszélnek, hogy az életenergia körbe áramlik a vezetékekben (ciklikusan). Viszont érdekes módon minden ábrázoláson, anatómiai ábrán csak (és kizárólag) az látszik, hogy a meridiánok a testen végigfutó, egymással többnyire nem is érintkező vezetékek, amik sosem ciklikusak. Valahonnan indulnak és valahová érkeznek. Igazán feltűnhetett volna már valakinek, hogy itt bizony hiba van. Nyilvánvaló, hogy a vezetékeknek folytatódniuk kell valahol. Vagy az aurában, a levegőben vagy a 4D irányában, máskülönben sosem fognak körbe záródni.
Érdemes lenne megvizsgálni a hindu tanításokban szereplő prána nádik hálózatával való összefüggéseket, illetve a zsidó kabalisztikus gyógyításban az energia csomópontok közti kapcsolatokkal való hasonlóságokat, és persze ott van még a csi-kung és a tai-csi tudatos energia mozgató tornája is.
7. AZ AURA ÉS A CSAKRÁK
Az energiavezetékek kvázi 1D-s szálakként futnak végig a 4D-s gravízióban. Azért csak majdnem 1D-sek, mert bár szálszerűen vékonyak, mégis van némi vastagságuk, átmérőjük, ahogy a metszéspontjaik is meghatározott méretűek (több milliméteresek). A meridiánok részben zárt rendszert alkotnak, amiben körbekeringenek az energiák és információk az élőlény működése során. A gravízió burkán, felszínén több enegiakapu és transzformátor található, amiken át ki-be áramlik az energia a test és környezete között. Ezek látszanak a látók számára csakráknak (energia tölcséreknek).
Mivel ez a szálszerű hálózat nyitott a környezetre, a belső folyamatai az állandó környezeti perturbáció miatt ingadoznak, változnak. Az áramlások intenzitása matematikailag különféle attraktorokkal írható le. Azt pedig tudjuk az attraktorok dimenzió geometriai elemzéséből, hogy egy rendszer akkor viselkedhet attraktorszerűen, ha a mozgó rendszer dimenziószáma (Dm) és az attraktor mezeje (Da) között az alábbi összefüggés van.: Da>=Dm+2. Vagyis egy 1D-s szál minimum 3D-s környezetet igényel az attraktorszerű viselkedéshez. Ez pontosan egybevág azzal a korábbi felismeréssel, miszerint a 4D-s aura 3D-s mélyületén helyezkednek el a meridiánok.
Mindez azt is jelenti, hogy a meridiánok kis mértékben ugyan, de folyamatosan mozognak, változtatják a helyüket az aurában. S velük mozognak a pontok is. A mozgás valószínűleg roppant csekély mértékű, talán csak a milliméter tized, század vagy ezred részét teszi ki, de akkor is létezik. Gondoljunk itt arra, hogy az emberi test, mint élőlény az élete során állandóan változik. Szinte folyamatosan mozgunk, még alvás közben is, vagyis változtatjuk a testhelyzetünket. Fiatal korunkban növekszünk, öreg korunkban összezsugorodunk (elveszítve testtömegünk jelentős részét, mint a mazsola). A nap folyamán a gravitáció hatására összegörnyedünk, fekvéskor megnyúlunk. Evéskor meghízunk, éhezéskor lefogyunk, hidegben didergünk, melegben izzadunk, stb.
Egy 4D-s aurában attraktorszerűen mozoghatnak 2D-s energia felületek is. Valószínűleg ezek lesznek a különféle aura rétegek, héjak, energiapajzsok, blokkok, gátak, stb. A csakrák tölcséreiben is lehetnek ilyen felületek, amik a látók számára szűrőnek, terelőlapátoknak és más furcsa képződményeknek tűnnek. Nem véletlen, hogy a látók lótusz szirmokról beszélnek - jobb hasonlat híján.
Érdekes tapasztalata volt a múlt századi akupunktúrás gyógyítóknak, hogy Afrikában gyakorlatilag semmilyen eredményt nem tudtak elérni a módszerrel. A tűszúrásos gyógymód nem működött a néger bennszülött lakosságnál. Ezt ők azzal magyarázták, hogy jelentős a placebó hatás és a kínai lakosság évezredek alatt megszokta az akupunktúrát és idomult hozzá, elfogadja. Míg Afrikában a négerek kultúrájából teljesen hiányzik ez az eljárás, így rájuk nem hatott ennek szuggesztív ereje. A valóság ezzel szemben inkább az lehet, hogy a különböző rasszok a bőrszínük és génállományuk mellett az aurájuk szerkezetében is különböznek. Nem nagyon, de ahhoz épp eléggé, hogy máshová essenek testükön a megfelelő meridiánok és metszéspontjaik, így meglehet, hogy egyszerűen rossz helyre szúrtak a kínai kiképzésű szakemberek. Műszeres vizsgálatokkal ezt a problémát is tisztázni lehetne.
8. A HALHATATLANSÁG
Nyilvánvalónak tűnik, hogy azért halandóak az élőlények, mert a struktúrájuknak csak egyes részei viselkednek önismétlő attraktorként, ami a végtelenségig képes fennmaradni. Az ivarsejtjeink halhatatlanok, ezért tudunk szaporodni. Ha nem így lenne, az utódaink már eleve öreg sejtekkel jönnének a világra és 1-2 generáció alatt kihalna az élet a Földön. A testi sejtjeink működése az osztódás, megújulás terén nem mutat attraktor jellemzőket. Az osztódásuk ciklikusan zárt, szigorúan önismétlő (van egy lecsengési görbéje) és ezért lesznek halandóak. Egy ilyen rendszer önmagát fogyasztja (telomer molekulák a DNS-ben), ezért idővel, a lánc végére érve leáll a sejtosztódás és jöhet a halál. Ezért nem nőnek újra a fogaink, az elvesztett végtagok, tönkrement szervek. Míg a bőr, köröm és szőrzet folyton nől (néha még a halottakon is egy darabig), akárcsak a rákos sejtek, amikben megáll a biológiai óra és ezzel kvázi halhatatlanná válnak.
Jó lenne megérteni végre ennek lényegi működését, és nem csupán kémiailag és biológiailag, hanem a matematikai alapjait is. Mindez a következőkre lesz jó (a teljesség igénye nélkül).:
Nem mechanikus szőrtelenítési eljárás, amikor nem kell tépni, vágni a szőrt, csak szabályozott módon leállítani vagy korlátozni a növekedését.
Amputált végtagok, szervek (fogak, szemek, máj, szív, tüdő) kinövesztése, a teljes test regenerálása. A bibircsókok, szemölcsök, rákos tumorok, ciszták, összenövések, stb. megszüntetése. Ez messze jobb módszer lenne, mint a különféle mesterséges implantátumok beerőltetése a testbe vagy a szervátültetés.
Ennek folyományaként az életkor meghosszabbítása, akár 500-1000 évre, az öregkor lerövidítése, a degenerációs betegségek, fogyatékosságok, génhibák megszüntetése, a fizikai és szellemi képességek felfokozása, egyszóval az igazi szuperemberek kitenyésztése, akik leválthatják a mostani beteges, selejtes emberiséget. Mindez értelemmel és jószándékkal megvalósítva igazi evolúciós ugrást fog jelenteni, amikor az eddigi szelekciós nemesítési technikáknál sokkal hatékonyabban tudjuk majd kiaknázni a természetben rejlő lehetőségeket. Természetesen ekkor sem válunk ténylegesen halhatatlanná, viszont sokkal élhetőbb és elviselhetőbb életet tudunk majd biztosítani az utódainknak, s egyben ömagunknak, ha legközelebb ide reinkarnálódunk.
Persze kockázatos dolog megfelelő tudás és technika hiányában megpróbálni belenyúlni egy ilyen bonyolult rendszerbe, főleg ha át sem látjuk a lényegét (mármint az orvosok, biokémikusok nem látják át, hisz még a gravíziót sem fedezték fel hivatalosan). Nyilván lesznek kudarcaink, elkövetünk majd sok hibát, erkölcsi vétséget, de az út akkor is erre vezet. Önmagunkon kell javítanunk elsősorban, testileg, lelkileg, erkölcsileg egyaránt. Az ember már szinte mindent átalakított maga körül a Földön, teljes gátlástalansággal. Most itt az ideje, hogy magunkat is megváltoztassuk, hogy idomulhassunk a "szép új világunkhoz".
9. A FÖLD PONTJAI
A Föld, mint élőlény szintén rendelkezik ilyen meridián vonalakkal
(földsugárzás,
ley vonalak, stb.), és akupunktúrás pontokkal (szent helyek, energia
szökőkutak,
csakrák). A bolygónk egészségének megőrzéséhez elsősorban ezeket a
kulcsfontosságú
helyeket kellene hivatalosan is szentté és védetté nyilvánítani, és
gondosan
ápolni, tisztán tartani.
Ezen a módon sokkal hatékonyabban megőrizhető lenne a globális
egészség,
az ökoszisztéma egyensúlya.
Ha az emberiség végre megszabadulna a pénztől, mint a társadalmat sújtó legfőbb, permanens veszélyforrástól, ami minden önzés, kapzsiság és megosztottság, nyomorúság alapja, az ökoszisztéma célirányos gyógyítása is elkezdődhetne a civilizáció totális átformálásával együtt. A jelenlegi diktatórikus, végsőkig elnyomó és ostobaságon alapuló, önpusztító és embertelen rosszléti társadalmak helyett csinálhatnánk egy sokkal jobbat. Mellesleg az életterünket is rendbe rakhatnánk. Ez persze nem fog súlyos áldozatok nélkül menni, és ismertetése bőven meghaladja eme cikk kereteit, de muszáj itt megemlítenünk, mert a Föld gyógyítása az emberiség (homo idioticus suicidus) gyógyítása nélkül nem fog menni (bármit is képzeljenek a környezetvédők).
10. A VILÁGŰRBEN
A világűrben az emberi aura kilóg a szkafanderből, jócskán túlnyúlik a védőrétegen. A különféle (kevéssé ismert) kozmikus sugárzások nyilván nem tesznek jót a külső meridiánoknak és akupunktúrás pontoknak (aura rétegeknek). Ha tudnánk, hogy ezek mivel vannak összefüggésben, még arra is rájöhetnénk (előre), hogy milyen bajokat, betegségeket okozhat az űrhajós munka hosszabb távon. Egyszerűbb lenne, mint az űrhajósokon kisérletezni. A technika fejlődésével majd nyilván lehetőségünk nyílik arra is, hogy olyan védőpajzsot, mesterséges energiaburkot hozzunk létre, amit az űrhajós magával cipelhet a szkafanderére erősítve és megvédi ezektől a sugárzásoktól. De ez majd egy másik írás témája lesz.
Felhasznált irodalom:
Dr. Józsa László - Akupunktúra és moxibusztió, gyógymód vagy mágia?
Medicina Könyvkiadó, 1986.
Dr. Debreceni László - Akupunktúra a gyógyításban. Medicina Könyvkiadó,
1989.
Készült: 2004.09.21.