A RÁDIÓTECHNIKA IDŐFIZIKAI ALAPJAI CÍMŰ ÍRÁS KRITIKÁJAJó tudni, hogy szakemberek is olvassák az Eseményhorizonton megjelenő írásokat. Érkezett egy kimondottan tanulságos hozzászólás, amit alább közlünk. Az eredeti cikkből vett idézetek dőlt betűsek, a kommentárok normál, a rájuk adott válaszok pedig vastag betűsek. Ez a vita valószínűleg el fog még tartani egy darabig a szerzők között, úgyhogy biztosan lesz még szó a témáról később is. (Elibom)
Helló!
Pár hozzászólás. Most kicsit kekec leszek, mert ma ilyen napom van. ;-)
"Az elektromágneses hullámok longitudinálisak"
Akkor hogy van a polarizáció?
Az elektromágneses hullámokat kibocsátó forrásrendszer elemeinek (időforrásoknak) mozgása a hullámterükben nyilvánul meg. A hullámfront szerkezete mutat olyan jellemzőket, aminek hatását a méréskor a fizikusok tévesen értelmezik. Ezt a hatást hívják polarizációnak.
"fénykvantumok orrkupakja"
Ezt nem látom igazolt ténynek, mivel a "repülési idő" alatt az "orrkupak" egyre vastagodna. Pl. Az 1 milliárd éve utazó fénykvantum miért nem "üt nagyobbat" mint a mellettem lévő lámpából érkező?
Nagyobbat üt és ez mérhető is, bár eddig senki sem foglalkozott a mérésével, mivel senki sem gondolt rá (viszonylag új ez a felfedezésünk). A különbség persze nem olyan nagy, hogy számottevő lenne, de nem is elhanyagolható. Mivel azonban az univerzumban a fény szóródik az anyag gravitációs hatása miatt, a mérőműszerbe csapódó kevert, azaz eltérő futási hosszú kvantumok, plusz a műszer saját fénytartalma részben elmossák a különbséget, háttérzajt okozva. Azt még ki kell találni, hogy mérjük meg mégis a különbséget, ügyesen. Egyébként pedig a változó gravitációs környezetben haladó fotinók a sebességüket is változtatják, ezért az orrkupakjuk lehagyja őket, úgymond előre siet (valójában épp ellenkezőleg: egyenlő sebességgel halad, csak a forrásrendszere lassul le mögötte), és így széthúzódik a téridőben. Az orrkupakok természetrajzának kutatása még évtizedekig el fog tartani és korántsem értünk a végére. Amit itt olvashatsz, az az aktuális elképzelésünk, ami eddig jónak bizonyult. Később ez még változhat, főleg ha segítessz.
"A fény nem elektromágneses hullám, bár ugyanolyan jellegű hullámokat kelt a létezése során, mint az anyagok."
Az eddigi tapasztalataim és filozófiám alapján pont hogy nem ez jön ki.
Mi máshogy látjuk a világot. Sokféle filozófia van. Ne feledd az Eseményhorizont nyitólapján lévő szöveget: Az itt olvasható írások nem tükrözik a tudomány mai álláspontjait. Tehát nem tudományosak, hanem azon túliak. Mi új utakon járunk, folyton veszélyes és ismeretlen vizekre evezünk. Ez a dolgunk.
"longitudinális gömbhullámok"
Egy valódi antennának nem gömbszerű az elektromákneses tere, hanem dipólusként írható le.
Az egy dolog, hogy írod le a terét, az meg egy másik, hogy mindenfelé terjed. Mivel a botantennában lineárisan rángatod az elektronokat, a hullámfront modulációjuk is irányfüggő lesz, tehát a két vége felé szól a rádió a legtisztábban. Ez nem jelenti azt, hogy másfelé nem megy ki belőle az adás.
"Kellően nagy teljesítménynél ez a rángatás elkezdi kiszabadítani a részecskékbe zárt fény egy részét, vagyis a vezeték és az antenna melegedni, később pedig világítani (izzani) fog."
Bármely kis "rángatásra" "világít", csak a fénynél kisebb frekvencián, így nem látjuk. Amúgy világítani nem fog egy antenna, mert olyan nagy frekvenciát nem tudunk elérni. Persze ha nagyon nagy rajta az áram, akkor felizzik és az világít, de ez termikus sugárzás és nem az adás. A kettőt szerintem el kell választani.
A termikus sugárzás magyarul infravörös hőleadás. Ugyanolyan fény, csak más frekvencián. A fény az fény, függetlenül attól, hogy te a szemeddel mit látsz belőle. Természetesen az antenna hőleadása és a rádióadás két különböző dolog. Nem írtam sehol, hogy ugyanarról van szó, tehát logikailag nincs összekötve (ezért szétválasztani sem kell).
"A hullámfront sűrűségének változásai a mozgás irányában lesznek nagyobbak, tehát egy bot antenna két irányba (a két vége felé) sugároz erősebben."
Én pont fordítva tudom, mivel a tengelye felől nincs látható keresztmetszete az antennának, vagy legalábbis elhanyagolhatóan kicsi. Ha ez igaz lenne, akkor az adótorony nem egy magas függőleges oszlop lenne, hanem sok vízszinteshez közeli csúcs mindenfelé, egy nagy sündisznó. ;-)
Pontos észrevétel. Valóban így van, a sündisznó antenna az igazi. Vártam, hogy ki fogja észrevenni, gratulálok a sikerhez! A keresztmetszetnek pedig nincs jelentősége az adás szempontjából. A vége felöl mérve nem lesz halkabb a rádió. Nézd meg a táskarádiód teleszkóp antennáját otthon. Ha az adótorony irányába fordítod, jobban szól. Azért hallható az adás körkörösen, mert az elektronok a túlnyomás miatt minden irányban kipréselődnek az antenna felszínére, majd berántódnak oda. Az egész térbeli felületen, és ez is mozgás, ami hullámfrontot kelt mindenfelé. Ezért gömbsugárzók a botantennák is.
"Például egy cső alakú antennát feltöltünk elektronfolyadékkal."
Pl. ilyen lehet a mikrosütő magnetronja, az is jó erősen sugároz. De az nem cső, hanem tórusz alakú, kicsit csipkézett üreget alkalmaz és a kapott jelet egy kis antennával, illetve csőtápvonallal kicsatolja a sütőtérbe.
Mivel a fizikusok és mérnökök nincsenek tisztában a fizika alapjaival, csak mindenféle elképzeléseik és magyarázataik vannak róla, amiket a gyakorlati mérésekre alapoznak, ezért a megoldásaik is gyakorlatiasak. Kisérleteznek, próbálkoznak, és ami jó lesz, az lesz a megoldás. Mi ennél jóval lejjebb mentünk, az igazi válaszokat kerestük (messze a részecskék szintje alatt, a létfilozófiánál). Nem a mérésekhez illeszkedő elméletet fabrikálunk, hanem elméletet, amihez illeszkednek a mérések. A végeredmény mindenesetre ugyanaz lesz, csak a befutott út különböző.
"illetve az elektronsűrűségnek is van egy felső határértéke, amin túl a részecskék már annihilálódnak a kölcsönös taszítás miatt."
Erről nem hallottam, de nem lehetetlen. Szerintem viszont ez a sűrűségi határ nem érhető el a gyakorlatban, mert pl. a neutroncsillagoknak sem sikerül. Csak belekerülnek a protonokba. Nincs mivel összenyomni az elektronsokaságot.
Pontos válasz, való igaz. Itt arra gondoltam, hogy miután az elektronokat belenyomtad a protonjukba és neutront csináltál belőlük, még tovább nyomod, egészen az összeroppanásig. A neutron nem bír ki bármekkora nyomást. Erről korábban írtunk már, a fekete lyukak belsejében keletkező annihilációs lyukak kapcsán.
"Ideális lenne az olyan kémiai elem, aminek a külső héján csak 0 vagy 1 kötött elektron van, a többi vegyértékelektron."
Olvass egy kis kémiát, hogy mi az a vegyérték elektron. Akkor látod, hogy a legkülső (betöltetlen) héjon vannak, így amit említesz az nem megy. A teljesen betöltött héjak zártak.
Igen, itt rosszul fogalmaztam. A te megfogalmazásod pontosabb. No, pongyola voltam. Nem vagyok mérnök.
"Az antenna anyaga az elektronok mozgása szempontjából akkor a legideálisabb, ha hexaéderes (kocka) alakú, növesztett egykristályból van a rácsszerkezete, amit csak 100%-os tisztaságú, egyféle kémiai elemet tartalmazó elemből lehet készíteni."
Ezt kérlek indokold meg, mert érdekel. Az alacsony hőmérsékletű szupravezető jó tipp, csak marha drága és a mágneses teret kiszorítja magából.
Van két fürdő szivacsod. Az egyik szabályos mátrix szerkezetű, tehát kockarácsos, mint valami szita, a másik amorf, összevissza vannak benne a lyukak, különféle térbeli pozíciókkal és méretekkel. Melyiken folyik át könnyebben a víz? Nem kell szupravezető antenna, csak jóféle anyagból kell gyártani. A technológiánk sajnos még nem tart itt, talán majd 50-100 év múlva.
"a részecskék fénnyel való feltöltöttsége (zaj)"
Ez az, amit hőmérsékletnek szokás nevezni (k*T, a termikus sugárzás).
"Így működik az irányított sugárzás és az FM."
Ez két különböző dolog. Az FM egy modulációs eljárás, nem irány.
Tudom. A cikk tömörsége miatt nem fejtettem ki részletesen, szájbarágósan, hogy pontosan mire is gondolok. Az FM lényege a hullámok frekvenciájának modulációja az információ átvitel érdekében. A moduláció irányfüggő változás, ezért került ez egy mondatba az irányított sugárzással.
"Mivel azonban könnyebben eltérülnek az anyagok gravitációs terének hatására, célszerű erősen légritkított térben pattogtatni a fotinókat."
Nem inkább az a baj, hogy a gáz elnyelné/szórná őket? A fotínós "antennád" egyébként a Laser, de szó sincs "orrkupakról", nem mérhető ilyen hatás.
Az elnyelés is valós probléma. És igen, a lézerre gondoltam, csak nem írtam le, remélve, hogy magatoktól is rájöttök. Az anyag gravitációs terének hatására való fény eltérülés régi felfedezés. Einstein megjósolta, aztán többször mérték is. Nézz utána a neten a gravitációs hullámokkal kapcsolatos újkeletű, magyar kutatásoknak (Kisfaludy labor). Na, ott mérték az eltérülést (nem az orrkupak a lényeg itt, hanem az eltérülés).
"Ezen a módon lehetne olyan energiatermelő berendezést (mozgó alkatrész nélküli örökmozgót) építeni, ami egy adóból és körben elhelyezett vevőkből állna. A veszteségek alacsonyra szorításával még mindig maradna annyi energia, hogy visszacsatolva fenn lehessen belőle tartani a sugárzást és mellesleg egyéb fogyasztókat is ráterheljünk a rendszerre."
Na ez egy OLTÁRI NAGY BAROMSÁG! A vevőben keletkező tér (ha terheled a vevőt), akkor az adó ellenében hat. Ideális esetben annyi energiát vehetsz ki az összes vevőből együtt, mint amennyit az adóba betápláltál. Nem többet. Ha nem terheled a vevőt (amit nem tudsz, mert az antennának is van ellenállása), akkor viszont nem nyertél semmit.
Igaz, hogy a vevő az adó ellenében hat. De nem vagyok meggyőződve róla, hogy ezen hatás eléri vagy meghaladja a vevő teljesítményét. Mivel pedig az energia és impulzus megmaradás törvényei nem érvényesek (mint tudjuk az újabb fizikai felfedezésekből, mert ezt nem a kisujjamból szoptam!), lehetséges energiát termelni. A világ összes fontosabb kutatóintézetében (nálunk is) évek óta az örökmozgók különféle típusainak megvalósításán dolgoznak a szakemberek. Gőzerővel. Ebben a mondatban csuán felvázoltam egy ötletet, azzal kezdve, hogy: lehetne. Szóval feltételezés. Ki kell próbálni. De ha alapból lehülyézed, akkor neki sem fogsz állni.
Pont ez a baj a kutatókkal. Ha azt mondod valamire, hogy lehetetlen, akkor nem is foglalkozol vele, ezért azon a területen nem is fogsz felfedezni semmit. Az igazi nagy felfedezésekre akkor jöhetnétek rá, ha ott kutatnátok, ahol senki más, pont eme lehetetlenségi akadály miatt. Mert nincs lehetetlen, csak tehetetlen (lusta).Itt leakadt az agyam és abbahagytam.
VictoriusAzért olvasd csak tovább. A kritikát köszönjük, inkább mint az anyázást. Ki tudja? Még az is lehet, hogy tanulhatsz valamit az ilyen paratudományos szertelenségekből! Ma baromság, holnap egyetemi törzsanyag. :-))
Készült: 2005.07.12.