A HELYES VALLÁS EGYHÁZA

Ebben az írásomban az Eseményhorizont 2005-ös írásai között olvasható: A vallások, a próféták és az Isten című publikációmban lefektetett elméleti alapokhoz szeretnék további észrevételeket fűzni. Elsősorban a helyes vallás működéséhez szükséges egyházi szervezet felépítéséhez szolgálok ötletekkel. Munkámban részben támaszkodtam a következő, korábbi írásokra.:
A 2001-es év anyagai között: Az élet három szentsége, Egy névtelen mester szavai a tanításról.
A 2002-es év anyagai között: Az Isten és a Sátán, A kívülállók hasznosítása.
A 2005-ös év anyagai között: Egyetértés vagy együttműködés.

1. A PAPSÁG FELÉPÍTÉSE

A helyes vallás egyházának papságát célszerű volna három csoportra, kasztra tagolni, melyek különböző feladatokra, tevékenységekre specializálódtak. Ennek megfelelően az egyház élén nem egy, hanem három személy állna, akik a fontos kérdésekben együtt döntenének, a szakterületükkel kapcsolatos részletekben viszont önállóan. Ha nincs az egyháznak egy legfőbb vezetője, akkor a teljes hatalmat sem lehet megszerezni, s jól vagy rosszul élni vele.

1.1. A KASZTOK

A három kaszt és tevékenységeik a következők lennének:
1. Ígehírdető papok: akik a szeretetet képviselik, a misztikát, az érzéseket és a lelket. Ők lelkesítenek, gyógyítanak és népszerűsítik az egyházat, a nyilvánosság előtt képviselve azt. A közösséget összehívni, összetartani, a vitás ügyeket elrendezni és bíráskodni csak az ígehírdető papok jogosultak. Munkájukért a Próféta felel.
2. Tanító papok: akik a tudást képviselik, a tudományt, a gondolatokat és a szellemet. Ők az ideológusok, tudományos kutatók és fejlesztők, akik értelmet adnak az egyháznak és tagjainak, segítve őket, hogy minél jobb életet élhessenek. Az egyházi tanokat részletezni, magyarázni, a hívők kérdéseire válaszolni, valamint a tankönyvek tartalmát megírni és módosítani csak a tanító papok jogosultak. Munkájukért a Tudós felel.
3. Ellátó papok: akik az erőforrásokat képviselik, a pénzügyeket, a tetteket és az anyagot. Ők a menedzserek, az anyagi hátteret biztosító, világi és pénzügyi dolgokban képzett gondnokok, akik gondoskodnak az egyházról és annak tagjairól, s intézik az adminisztrációs és könyvelési ügyeket is. Adományokat gyűjteni, segélyt osztani, az egyház mint szervezet nevében vásárolni és eladni, a papoknak és segédeknek fizetést osztani, könyvelni, valamint ingatlant építeni, tatarozni, lebontani csak az ellátó papok jogosultak. Munkájukért a Gondok felel.

1.2. A VEZETŐK

A három kaszt vezetője ennek megfelelően:
1. Próféta: az Ígehírdető. Egy közismert, népszerű és karizmatikus személy, aki az egyházat kifelé, a külvilág irányába is képviseli.
2. Tudós: a Beavatott. Egy okos, bölcs, szakképzett ideológus, tudományos kutató és az Istentan ismerője. Tanító és a tudás őrzője, aki az egyház tagjainak képzését irányítja.
3. Gondok: az Igazgató. Egy dörzsölt vállalkozó, aki a háttérben dolgozik és menedzseli a rendszert, hogy az zavartalanul működhessen és a másik két kaszt tagjainak ne legyen más dolga, mint nyugodtan a munkájukra koncentrálni.

1.3. A SEGÉDEK

A vezető trió tagjainak egy-egy közvetlen segédre van szükségük, akik megkönnyítik a munkájukat, a mindennapi ügyintézést. Ezek a következők:
1. A Próféta Titkára: aki szervezi az egyházi összejöveteleket és kapcsolatot tart mindenkivel a rendszeren belül, valamint intézi a sajtóügyeket a külvilág felé (PR).
2. A Tudós Informatikusa: aki az egyház internetes oldalait csinálja és karbantartja, válaszol a levelekre és gondoskodik a tankönyvek tördeléséről és kiadásáról.
3. A Gondok Templomszolgája: aki az elsődleges egyházi ingatlanon, az Első Templomban lakik (vagy közvetlenül mellette), és vigyáz az épületre, karbantartja azt.
Ha az egyház létszámában akkorára nő, hogy a segédek nem győzik a munkát, akkor a létszámuk megduplázható, de két segédnél több nem tartozhat egy paphoz.

1.4. A TRIÓK

Az egyház papjai kisebb csoportokban tevékenykednek, melynek alapja a trió. Egy paptrió áll: egy ígehírdető pap, egy tanító pap, egy ellátó pap. Egy altrió áll: egy pap és két segéd. Egy paptrió az altrióival együtt alkot egy kilencest. A segédek lehetnek papok vagy gyakornoki munkát végző tanítványok az iskolából. Szükség esetén a segédi tisztséget az egyház bármely tagja betöltheti, ha sem pap, sem tanítvány nem áll rendelkezésre.
A triók tagjait asztrológiai illeszkedésük alapján kell összeválogatni, hogy jól tudjanak együtt dolgozni. Férfiak és nők egyaránt lehetnek bármely poszton, tehát egyenjogúak mindenben. Pap lehet minden felnőtt és cselekvőképes személy, családi állapotától és nemzetiségétől függetlenül.

1.5. A PAPSÁG LÉTSZÁMA

A papság teljes létszáma normál működés esetén nem lehet kevesebb, mint az egyház tagjainak egy százaléka, ugyanakkor nem lehet több, mint a harminchárom százaléka. Ha a pappá szentelésre alkalmas, végzős tanítványok létszáma meghaladja a felső korlátot, akkor az osztályzatuk sorrendjében szentelhetők pappá, mindig csak annyian, hogy ne lépjék túl a keretet. A többieknek várniuk kell a sorukra, megmaradva segédnek.
A három kaszt létszáma akkor ideális, ha mindben ugyanannyian vannak, de a legnagyobb létszámú kaszt létszáma nem lehet több, mint kétszerese a legkisebb létszámú kaszténak, hogy az egyensúly ne boruljon fel komolyan. A kasztok közt biztosítani kell az átjárást a végzett, felszentelt papok számára, a megfelelő szakvizsgák letétele után.
A papoknak lehetőségük van visszavonulni, lemondani a rangjukról, ha nem érzik magukat alkalmasnak a munkakörük betöltésére. Egyházi vétség elkövetése esetén a vezető trió egyhangú döntéssel megfoszthatja rangjától bármelyik papot. Indokolt esetben ők ki is zárhatnak valakit az egyházból, ha a közösséghez méltatlanul viselkedett.

1.6. A PAPI ISKOLA

A papi iskolában a tanítványok képzése három évig tart. Minden év végén vizsgát kell tenniük a továbblépéshez. Az egyes esztendők tananyaga célszerűen a következő:
1. Törzsanyag, általános egyházelmélet. Ide tartozik az egyház felépítése, működése, története, tanai és belső rendjének ismerete.
2. A választott kaszt szakirányú elméleti tudása. Ide tartoznak a papi munka végzéséhez szükséges szakmai ismeretek (ígehírdetés, tanítás, ellátás).
3. Gyakornoki munka. A tanítványok segédként dolgoznak egy pap mellé beosztva. Ekkor működés közben láthatják a leendő munkájukat, mert így lehet a leggyorsabban beletanulni a papi hivatásba. A triókat lehetőleg az asztrológiai illeszkedésük alapján kell összeállítani.

1.7. AZ EGYHÁZ TAGOLÁSA

Az egyház földrajzi tagolása a következő (a legkisebbtől a legnagyobbig):
1. Egyházközség: egy paptrió vezeti és legalább egy templommal kell rendelkeznie.
2. Egyházmegye: változó számú egyházközségből állhat és egy paptrió vezeti.
3. Egyházhon: változó számú egyházmegyéből állhat és egy paptrió vezeti.
4. Zsinat: változó számú egyházhonból állhat és a három kaszt vezetője áll az élén. Csak a vezető trió jelenlétével lehet megtartani, de akadályoztatásuk esetén (szükséghelyzetben) legalább egyiküknek és a hiányzók segédjeinek jelen kell lenniük ahhoz, hogy a zsinaton hozott határozatok érvényesek legyenek.

2. A MISÉK

Az egyházi misék többfélék lehetnek attól függően, hogy mi a céljuk, illetve kik vesznek részt rajtuk (milyen papok). Mindegyiknek más a szertartásrendje és részben kiegészítik, részben helyettesítik egymást. Fajtáik a következők:
1. Teljes mise: Egy paptrió vezeti valamelyik templomban önállóan vagy a segédjeikkel együtt. Ez a leggyakoribb, általános szertartás, amelynek keretében elvileg minden egyházi eseményre sor kerülhet.
2. Külső mise: Egy paptrió vezeti templomon kívül bárhol önállóan vagy a segédjeikkel együtt.
3. Részleges mise: Egy vagy két pap vezeti templomban vagy más helyen, önállóan vagy a segédjeikkel együtt. Ilyenkor a pap (papok) a saját szakterületükhöz tartozó tevékenységeket végzik (ígehírdetés vagy tanítás vagy ellátás).
4. Nagy mise: Olyan teljes mise, amin az egyház három vezetője közül legalább egy vagy kettő részt vesz. Ilyenkor van lehetőség a segédek pappá szentelésére.
5. Teljes nagy mise: Olyan teljes mise, amin az egyház mindhárom vezetője részt vesz. Ilyenkor van lehetőség egy pap rangtól való megfosztására vagy valakinek az egyházból való kizárására.
A teljes mise szertartásrendjét az azt vezető paptrió tagjai döntik el, de van egy sorrendi kötöttség, amit mindig be kell tartaniuk. Ez a következő:
1. Ígehírdetés: Az ígehírdető pap összehívja az embereket a misére és szavaival, gesztusaival fellelkesíti őket. Az ő feladata összehangolni a közösséget a szertartáshoz.
2. Tanítás: A tanító pap előadást tart valamely témáról a résztvevőknek. Az előadások anyagát az egyházi tankönyvekből választja ki és célszerű tartani egy logikai sorrendet az éves miserendben. Tehát egy éven belül minden teljes misén a tanításoknak összefüggő egészet, rendszert kell alkotniuk, s célszerű a teljes egyházi tudásanyag minden területét körbejárniuk.
3. Ellátás: Az ellátó pap beszámol az egyház anyagi helyzetéről, az elvégzett és elvégzendő feladatokról, valamint adományokat gyűjt az egyház tagjaitól és segélyt oszt ki a rászorulóknak. Ezután intézi az adminisztrációt, papírmunkát.
4. Események: A közösségi élethez tartozó különféle egyházi eseményeket szintén kötött sorrendben kell lebonyolítani, lásd később.
5. Befejezés: A misét az ígehírdető pap zárja le, útjukra bocsátva a résztvevőket és kihírdetve a következő mise időpontját és helyét, valamint a várható fontosabb eseményeit.

3. EGYHÁZI ESEMÉNYEK

Az egyházi élet eseményeire többnyire a misék keretében és templomban kerül sor.
1. Az ígehírdető pap tevékenységi körébe tartoznak: keresztelés, temetés, halott búcsúztatás, felnőtté avatás, párok összeadása vagy elválasztása és gyóntatás. Nagy misénél az ígehírdető pappá szentelés is ide tartozik.
2. A tanító pap tevékenységi körébe tartoznak: a tan magyarázata, a tannal kapcsolatos kérdésekre való válaszolás. Nagy misénél a tanító pappá szentelés is ide tartozik.
3. Az ellátó pap tevékenységi körébe tartoznak: a szertartás előkészítése, a templom felkészítése a misére (kipakolás, elpakolás), a templom zárása a mise végén. Nagy misénél az ellátó pappá szentelés is ide tartozik.

Készült: 2007.01.06. - 02.21.

Következő írás

Vissza a tartalomhoz