A KÖNYV JÖVŐJE

Az emberek számára fontos információk megőrzésére és átadására kezdetben ott voltak a barlangrajzok, a porba firkálás, a fába vagy kőre karcolás, valamint a különféle használati tárgyakra való írogatás. A gyakorlat azonban hamar megkövetelte az időtállóság mellett a hordozhatóságot is, ezért az írás kialakulását követően megjelentek az agyagtáblák, kőtáblák, papírusz tekercsek, majd a technika fejlődésével a papír és végül a könyvnyomtatás.
Az információkat hordozó könyv evolúciója azonban nem ért véget, hanem jelenleg is tovább folyik kicsinynek tűnő, de annál jelentősebb ugrásokkal. Ebben az írásomban igyekeztem tömören összefoglalni a könyvre váró valószínű fejlesztési irányokat, amik a következő évezredekben valóra válhatnak. A témával kapcsolatban érdemes elolvasni még A film jövője és A jövő multiverzális filmjei című írásaimat.

1. AZ ELEKTRONIKUS KÖNYV EVOLÚCIÓJA

A XX. században megjelent a számítástechnika és vele a digitális adattárolás. A képmegjelenítők végre lehetővé tették, hogy az információt közvetlenül nem hozzáférhető formában tároljuk, minden eddiginél nagyobb sűrűségben és kisebb méretre összezsugorítva. Egy papírkönyvet még bárki el tud olvasni segédeszköz nélkül, ha ismeri a betűket és az adott nyelvet, de egy adathordozó lemezhez már olvasó és megjelenítő gép szükséges. Az olvasás így egyre inkább technika függő folyamattá válik, aminek számos előnye és hátránya van.
Előnye a dolognak, hogy kisebb helyen sokkal több írott (és egyéb, pl. kép, hang) információ tárolható el. Gyorsabb a másolása, módosítása, könnyebb benne keresni, illetve formázható, átméretezhető a szöveg a kényelmesebb megjelenítés érdekében. Hátránya, hogy gépek nélkül nem hozzáférhető az ember számára, a gépek pedig nem működnek áramellátás és karbantartás (folyamatos pénz befektetés) nélkül. A régi könyveket elég volt feltenni a polcra és évtizedekig, sőt évszázadokig jól elvoltak magukban gond nélkül. Csak arra kellett ügyelni, nehogy megrágják a molyok, egerek, ne penészedjen és nehogy elégjen. A nyomdafesték kopása, fakulása és a papír elöregedése szintén jelentett némi gondot, de a papír még mindig hosszabb életű, mint egy mai korszerűnek mondott adathordozó mágneslemez vagy optikai lemez. Ha egy könyv egyik lapja megsérül (szakadás, koszolódás), a többi attól még olvasható marad. Ha egy lemez sérül meg (törés, karcolódás), az átlag felhasználó számára az egész használhatatlanná válik. Csak kevesek engedhetik meg maguknak, hogy bonyolult és drága adatmentési módszerekkel kiszedjék belőle az épen maradt információkat. Ezt ellensúlyozzuk az adatok gyors és könnyű másolhatóságával, megsokszorozásával (biztonsági másolatok készítése).
A közeljövő trendje, hogy a számítógépen való olvasás kiváltása céljából megjelennek és tömegesen elterjednek az elektronikus könyvek, amik elektronikus papíron jelenítik meg az információkat. Az elektronikus könyv egyszerűbb felépítésű és olcsóbb lesz a számítógépeknél, okostelefonoknál és palmtopoknál. Kevesebbet tud majd ezeknél (csak adattárolás, másolás és megjelenítés), de könnyebb lesz a használata, kezelése nem igényel speciális ismereteket. Ezzel gyakorlatilag betölti azt az űrt, ami jelenleg a számítógépek és a papírkönyvek között tátong, egyesítve a két technika előnyeit, s kiküszöbölve azok számos hátrányát.
Az elektronikus papír valójában műanyagból van, de éppúgy hajlítható, mint a vékony cellulózlap. Akár tapétaként is használható vagy beépíthető ruhákba, bútorokba, járművekbe, a legkülönfélébb felületekbe. Előnye lesz, hogy vízálló, könnyen tisztítható, hátránya viszont, hogy sérülékeny (karcolás), nem hajtható félbe (nem törhető meg) és nem vágható el (ollózás).
A nagyobb felületű elektronikus papírok, könyvek a hajlékonyságuk miatt praktikusan tárolhatók felcsavarva, így egyszerű botként könnyen magával viheti őket az ember. Nem kell hozzájuk nagy táska, hisz akkorák lesznek, mint egy kisebb összecsukható esernyő. A divattervezők nyilván kihasználják majd a kínálkozó lehetőséget, hogy megfelelő méretű tokokkal, zsebekkel, akasztókkal, övtartókkal és más kiegészítőkkel könnyítsék meg az emberek dolgát. Így néhány évtized múlva általános lesz az utcákon az elektronikus könyvét vékony tekercsben mindenhová magával cipelő polgár, s az iskolás gyerekek is megszabadulnak a tankönyves táska nehéz súlyának cipelésétől.
Az első évtizedekben valószínűleg az állóképet megjelenítő, fekete-fehér elektronikus papírok fognak elterjedni az olcsóságuk és egyszerűségük miatt. A mozi és a televízió is a fekete-fehér műsorokkal indult hajdanán, sőt az első számítógép monitorok is monokrómok voltak. Idővel persze biztosan felváltják, sőt teljesen kiszorítják ezeket a színes, mozgóképet és hangot is szolgáltató, nagy tárkapacitású elektronikus könyvek.
Eme gépek így végül valószínűleg egyesíteni fogják magukban a nyomtatott könyveket és újságokat, az elektronikus sajtót (egyszerűbb számítógépként), a hangos könyveket, a televíziót és a videótelefont, valamint a fényképezőgépet, filmfelvevőt, globális helymeghatározót, interaktív navigációs térképet, számológépet, diktafont, naplót, jegyzettömböt, és még ki tudja mi mindent, amit a fejlesztők túlbuzgóságukban beléjük zsúfolnak. Az elektronikus könyv tehát mindennapi társa és nélkülözhetetlen segédeszköze lesz a jövő emberének, ahogy ma a mobiltelefon az. Személyes tárgy lesz és státusz szimbólum, felszerelve ujjlenyomat azonosítóval, arc és hangfelismerővel, illetve közvetlen, vezeték nélküli internet hozzáféréssel.

2. AZ INTERAKTÍV KÖNYV

A beszédet szöveggé alakító szoftverek megjelenésével könnyebbé válik a kommunikáció a könyvvel. Nem lesz szükség egy egész billentyűzetre a parancsok beviteléhez, csak néhány funkciógombra, így ember és könyve kényelmesen elbeszélgethetnek egymással. A diktafonba mondottak rögtön kész szövegként jelennek meg az olvasó előtt, sőt a helyesírás ellenőrző programok után megjelenő fogalmazás ellenőrzők fejlődésével az emberek automatikusan megtanulják majd tisztábban kifejezni a gondolataikat. A fogalmazás ellenőrzők az értelme szerint fogják vizsgálni a szövegeket, a választott stílustól függő mondatszerkesztést javasolva, valamint módosítva a szóhasználatot. A gép által javasolt szakszavak így végül az ember szókincsét gyarapítják, ami az anyanyelv tanulásának alapvető segítője lesz.
Az értelmező programok emellett abban is segíthetnek, hogy a nehezen érthető szövegeket többféleképp körülírva, hasonlatok révén elmagyarázzák az olvasójuknak a jelentésüket. Mindez erőteljesen csökkenteni fogja a funkcionális analfabétizmust, ami manapság meglehetősen gyakori, megoldatlan problémája az emberiségnek. Funkcionális analfabéta az az ember, aki tud olvasni, de megfelelő ismeretek és rutinos gondolkodás híján nem képes megérteni, mit olvasott. Ez főleg a nehezebb, szakszavakkal tűzdelt szövegeknél gyakori jelenség az egész világon, és a társadalmi fejlődés mellékhatásaként egyre általánosabbá válik, főleg az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az idősebb nemzedékek körében.
A szöveget beszéddé alakító szoftverek fejlődésével minden bizonnyal általános lesz, hogy a számítógépen vagy elektronikus könyvben tárolt információkat felolvastatják maguknak az emberek. Ez nem fogja kiszorítani az olvasást, mert a gyakorlott szem sokkal gyorsabban tud olvasni, mint amilyen sebességgel a gép elhadarja a kívánt információkat. Azok számára viszont, akik vakok, gyengén látók, diszlexiások vagy analfabéták, illetve a tekintetüket éppen másra használók (sofőrök) körében nagy népszerűségnek fog örvendeni.
A következő fontos szoftveres újdonság a professzionális fordító programok elterjedése lesz, melyek a Földön gyakori (piacképes) nyelvek közti tolmácsolást végzik majd valósidőben. Először csak az idegen nyelvű szövegeket (újság, könyv, felirat) fogják a megadott nyelvre lefordítani, megjeleníteni vagy felolvasni, később a hallott beszédet is szöveggé alakítják és azonnal fordítják. Ez persze csak akkor lehet igazán eredményes, ha a program rákérdez a vitatott jelentésű szavakra, körülírást, szinonímát kérve a pontos fordításhoz, illetve folyamatosan rögzíti a hosszabb beszélgetéseket és képes rájuk emlékezni, hogy a hiányos szerkezetű mondatok se jelentsenek gondot a számára. A hétköznapi életben való használata egy soknyelvű közegben így alapvető lesz mindenki számára, ráadásul az interaktivitás miatt segít a gazdájának megtanulni az idegen nyelveket spontán módon. Úgy, ahogy a gyerekek tanulják meg az anyanyelvüket. Méghozzá anélkül, hogy a szótár bemagolásával és a nyelvtannal célzottan törődniük kellene.
Az ember és gép társalgása a programok intelligenciájának fejlődésével egyre barátságosabb, emberibb folyamattá válik, míg végül a könyv az ember személyi titkára, mindennapi segítője (életvezetési, pénzügyi és lelki tanácsadó, tréner, társalkodó, tolmács, stb), tanítója és bizalmas barátja lesz egyszerre. A gép mindezek mellett nyomon követheti gazdájának egészségi állapotát a testre kapcsolt vagy ruhába integrált érzékelők segítségével, sőt vészhelyzetben segítséget is hívhat a beteghez önállóan.

3. A KÖNYV MINIATÜRIZÁLÁSA

Az elektronikus könyv képességeinek szaporodása végül odáig fog vezetni, hogy gyakorlatilag személyi számítógépként lesz használható. A könyv súlyának csökkentése érdekében valószínű, hogy számos szoftveres funkciót nem építenek (telepítenek) bele, hanem az állandó internetes kapcsolat segítségével az otthoni (asztali) számítógépről vagy egy szolgáltató szerverről futnak majd a nagyobb hardverigényű programok. A könyv így vezeték nélküli terminálként, hordozható munkaállomásként fog működni és a világ bármely pontjára elvihető lesz otthonról gond nélkül.
Érdekes kiegészítő funkciói lesznek még a (fullextrás) könyvnek a rajta keresztül végezhető távmunka folyamatok, az intelligens lakások távirányítása, a közlekedési eszközök (autó) távvezérlése, a gyermekek, idősek és betegek távfelügyelete, a pénzügyi tranzakciók rendezése (banki műveletek, vásárlások) és persze a játék. Az igényesek számára változatos külsejű, borítólapú és biztonsági funkciókkal ellátott modellek is hamar piacra fognak kerülni (lopásgátló, rendőrségi riasztó, ütés és vízálló burkolat, stb).
A miniatürizálás szükségképpen elvezet majd az egyre kisebb és könnyebb könyvektől a szemüvegbe integrált vagy kontaktlencsére képet vetítő könyvekig, amiket mozdulatokkal és szavakkal lehet irányítani. Így végre felszabadul az ember keze és szinte bármilyen helyzetben, egész nap nálunk (rajtunk) lehet a könyv, mint a ruházatunk része. Nem fogja teljesen kiszorítani a klasszikus elektronikus könyveket, hisz azt egyszerre többen is megnézhetik, de főleg a munkahelyeken és a mozgásban lévő emberek számára alapvető lesz a használata. Ami régen a kazettás, CD lemezes vagy flash memóriás walkman volt, meg a palmtop, okostelefon és zsebtelevízió, az lesz a jövőben a szemüvegkönyv.

4. A GONDOLATOLVASÓ KÖNYV

A gondolatokra reagáló, ún. gondolatolvasó gépek megjelenésével az ember és a könyv kapcsolata jelentősen fel fog gyorsulni. A billentyűk nyomogatásának és a beszédnek van egy végsebessége, ráadásul fizikailag sokkal fárasztóbbak, mint a gondolkodás. Ma már léteznek technikák, amik révén a gép és az ember agytevékenysége összekapcsolható. Főleg a művégtagok irányítása érdekében fejlesztik ezt a civil szférában, és egyelőre csak kifelé működik a dolog: az ember tudati folyamatait érzékeli a berendezés. Az agyműködés és az idegrendszer változásait képes a rendszer a maga számára egyszerűbb utasításokká alakítani, s a visszajelzések alapján megtanulható a gépezet irányítása. Később a dolog kétirányúvá válhat, vagyis a berendezés mintegy telepatikusan közölhet információkat az emberrel.
Innen már csak egy ugrás a képet és hangot az agyba vetítő technológia megjelenése, ami egy sapka vagy könnyű fejpánt méretére zsugorítva végül a szemüvegkönyvet is fölöslegessé teszi. Az időszálas távközlési rendszerek fejlődésével pedig szükségtelenné válik, hogy a telepatikus könyv hardverébe kelljen zsúfolni a memóriát és a vezérlő szoftvereket, mert ezek nyugodtan maradhatnak az otthoni számítógépben vagy egy szerverfarmon is. Így a szó klasszikus értelmében már nem is lesz könyvnek nevezhető ez a berendezés, inkább egy hordozható számítógépes interfész lesz, ami az ember tudatát a hálózathoz kapcsolja.

5. A HOLOGRAFIKUS KÖNYV

A képmegjelenítés terén szintén forradalmi változások várhatók, ami idővel a könyv evolúciójára is hatással lesz. A három dimenziós kivetítők elterjedése persze sosem szoríthatja ki a síklapos megjelenítőket, de végül épp oly általános eszköz lesz, mint ma a színes televízió. Ma még csak álhárom dimenziós megjelenítő rendszerek léteznek, amik egy sík felületen szimulálják a térbeli mélységet, gyakorlatilag becsapva a szemet. Az igazi előrelépés azonban az lesz, amikor a kép valódi térbeli objektumként kiugrik majd a monitorból, és fantomképként lebeg a levegőben, körbejárhatóan.
Ha sikerül megoldani, hogy a lebegő képet előállító hardver minimális méretű, súlyú és energiafogyasztású legyen, akkor az elektronikus könyvek következő generációja már a lap fölé vetített hologramokkal, mozgó holovíziókkal fogja szórakoztatni a gazdáját. Később lapfelületre sem lesz szükség mindehhez, amennyiben sikerül a kivetítőt egy nyakláncba szerelhető (vagy ruhára csíptethető) készülék méretére redukálni. Az ember ékszerként hordhatja magával a könyvét, ami kérésre (érintés, szóbeli vagy telepatikus parancs) kivetíti elé a levegőbe a kívánt holovíziókat.
Nyilvánvaló, hogy először csak a filmek és oktatási anyagok lesznek térbeliek, majd a napi sajtó és gyakorlatilag minden más is. Később az is elérhetővé válik, hogy a könyvben futó mesterséges intelligencia kivetítsen egy emberi fejet vagy alakot, ami interaktív szellemképként megjeleníti őt társalgás közben. Mindez a tamagocsi őrület újabb fellángolását fogja eredményezni, ahogy elterjednek a különféle sztárokat, állatokat, fantázialényeket formázó intelligens holovíziók, melyek segítségével mindenki egyénire szabhatja majd a könyvének titkárprogramját.
A három dimenziós térben persze nem minden esetben praktikus a térbeli képmegjelenítés a látásunk korlátai miatt. Például a betűket nem sok értelme van 3D-ssé alakítani, mivel úgyis csak az egy síkba rendezett szöveget tudjuk szükségképpen elolvasni. Ezzel a témával később még részletesen foglalkozom egy külön írásomban.

6. AZ IMPLANTÁTUM KÖNYV

A miniatűrizálás csúcsa mindenképpen az lesz, hogy végül a gondolatolvasó könyv agyi implantátumként beépítésre kerül az emberek fejébe. Így nem lehet elveszíteni vagy ellopni, rádadásul le sem merülhet, amennyiben képes az emberi testből kinyerni a működéséhez szükséges energiát. Méretre valószínűleg nem lesz nagyobb egy kapszulánál vagy kockacukornál, de az is elképzelhető, hogy gombostűfejnyire zsugorodik majd a szüntelen fejlesztések eredményeként. Közvetlenül a bőr alá ültetve vagy injekciózva könnyen cserélhető lesz ha elromlik, csupán arra kell ügyelnie a tulajdonosának, hogy ne érje ütés a készüléket.
A távoli jövőben ez a számítógépes interfész fogja jelenteni magát a személyi számítógépet, amit már valószínűleg senki sem fog könyvnek nevezni. Ahogy a globális telepatikus hálózatot is inkább köztudatnak fogják hívni, nem internetnek. Ebben az összes korábbi műszaki berendezések képességei egyesülnek egy könnyen használható és elképesztően gyors (garantáltan valósidejű) rendszer keretében. Kommunikációs eszköz, navigációs rendszer, adatbank, interaktív oktató program, egészségügyi állapot követő, napló, diktafon, kép, hang és filmrögzítő, sőt élményrögzítő, valamint intelligens személyi titkár lesz egyszerre, ami a gyerekkortól a halálig elkíséri majd a gazdáját, nélkülözhetetlen társként.
Ennél tovább már csak úgy lehet fejleszteni a rendszert, ha mindez hardver (implantátum) nélkül is megvalósítható lesz. Például közvetlenül az ember lelkének feltudati részébe lesz telepítve a vezérlő szoftver, ami egy időszálvonalon keresztül kapcsolódik a köztudatra. Az istenek (az univerzumot kormányzó intelligenciák) ilyen rendszert használnak, bár erről a Földön még nem sokan tudnak. Ez az ember és a technika szimbiózisának csúcsa, teljes összeolvadása, amikor a két entitás: lélek és gép már nem különböztethető meg egymástól. A mindenki számára bármikor, bárhonnan, azonnal elérhető Nagy Könyvet, a központi adatbankot, benne a civilizáció összes tudásával pedig úgy fogják nevezni, hogy Akasha.
A témával kapcsolatban érdemes elolvasni Kocsis Ferenc: Esszencia expedíció (2006) című fantasztikus regényét, amiben egy ilyen fejimplantátumos interfészt és időszálas köztudatot használó társadalom képét rajzolja meg részletesen. A mű letölthető a szerző honlapjáról (lásd a linkek között: Frank Winking Irodalmi Honlapja).

7. ZÁRSZÓ

Amint látható, a klasszikus könyv fogalma a folyamatos változások, módosulások eredményeként végül totálisan meg fog változni. Ma egy papírlap csak egyféle információt tartalmaz, amit kézzel vagy géppel ráfestettek (rányomtattak) és ezt nem lehet valami könnyen megváltoztatni. Így minden könyv szükségképpen sok lapból áll és sok könyvre van szükség a tudásunk tárolásához. A jövőben az elektronikus papírlap mindig csak azt az információt fogja tartalmazni, amit éppen meg kívánunk jeleníteni a hozzá kapcsolt háttértárolóból. Így bőven elég, ha egy könyv csak egy lapból áll. A sok könyves emberből így lesz végül egy könyves (egy papírlapos) ember.
Az otthonokból pedig eltűnnek a könyvespolcok, a városokból a hatalmas könyvesboltok, könyvtárak, újságos bódék, papír és írószer boltok, s helyüket átveszik a számítógépes adatbankok. A nyomdászat végül dísztárgy készítéssé nemesedik, művészet lesz az egykoron nélkülözhetetlen technológiából. Az erdők biztosan örülni fognak neki, hogy fáikat nem vágják ki az ipar cellulóz éhsége miatt. Mi, emberek pedig szembenézhetünk a fejlődés szolgáltatta következő nagy problémával: a hatalmas mennyiségű információ hatékony kezelésével.

Készült: 2007.08.08. - 10.04.

Következő írás

Vissza a tartalomhoz