ZORAUSZ KÖNYVÉNEK KRITIKÁJA

Takács Zoltán Zorausz könyve című munkája 2007-ben jelent meg két kötetben A kronofilozófia alapjai és Az időfizika alapjai alcímekkel. A 230-300 oldalas könyvekben a szerző a 2003-2004 közötti előadásainak szövegeit dolgozta fel, számos képpel illusztrálva mondanivalóját. Amint az az első oldalon olvasható, a könyvben leírtak nem tükrözik a tudomány mai álláspontját.
Ebben az írásomban igyekeztem összefoglalni a műben található fontosabb logikai és tudományos hibákat, tévedéseket és ellentmondásokat, amik nagy számban hemzsegnek benne. Felsorolásuk mellett a helyes megoldásokat is ismertetem, a lehető legtömörebben, mivel a témákról számos kimerítő részletességű publikáció olvasható már évek óta az Eseményhorizonton. A fogalmazási és helyesírási hibákat csak abban az esetben említem, ha azok valamely logikai tévedésből fakadnak. A hibák visszakereshetősége érdekében mindenhol feltűntettem az oldalszámot és a bekezdés számát, valamint pár szót vagy mondatot idéztem is a szövegből vastag betűvel.

I. A kronofilozófia alapjai

18.2. Bocsánat egy volt: 1996-ban Izraelnek kellett volna egy atomtámadást kapnia...
A Biblia kódjában az áll, hogy 2006-ban lett volna az atomtámadás.

24.1. Igen itt is van, meg nem is, mert más dimenzióban van, csak hipertéri átjárón át lehet elérni.
A hipertéri átjáró olyan térablak, amin át a hipertéri térhatosok valamelyik terébe lehet átmenni. Az időmatematikai szókincsben ugyanakkor a hipertéri átjáró jelenthet a 4D-s kiterjedésbe vezető térablakot, de a szövegkörnyezetben egyikről sincs szó. Helyesen tehát sima térablakot kellett volna írni.

30.1. ...mi meg a Holdig alig tudunk elmenni (másfél nap alatt), a Marsig meg már tizenöt hónapig tartana az út...
Az Apollo űrhajók menetideje a Föld körüli orbitális pályáról a Holdig kb. 3 nap volt. A Marsra vezető minimális energiabefektetésű Hohmann-pályán az űrhajó menetideje kb. 230 nap lenne (7,5 hónap). Az expedíció teljes ideje így oda-vissza minimum 2,5-2,9 év.

32.1. Még nem vagyunk annyira elpuhultak, unikomformizáltak, mint a fejlett Nyugat.
Helyesen írva unikonformizáltak lenne, ha létezne ilyen szó. A konformitás azt jelenti, egyformaság, azonosság, megegyezés, míg a konformizmus a fennálló rendszerhez való elvtelen alkalmazkodás. Az uni- előtag egyet, egységeset, egyesítőt jelent, így az "egységes egyformaság" a jelentés fölösleges fokozása. Helyette egyszerűen konformistát kellett volna írni.

93.3. Az egész Naprendszer egy dimenzióbuborékban van, ami azt jelenti, hogy ezen a dimenzióhártyán belül 3D., azon kívül 4D. van!
Ez pontatlan meghatározás, mivel arra utal, hogy a térbúrán túl nincs 3D-s kiterjedés, csak 4D. A 3D azonban altere a 4D-nek, a részét képezi. Bővebben lásd: A térbúra működése című írást és más anyagokat.

101.2. Mi a helyzet a 4D.-ban az idővel?
Az nem más, mint a fény!
Ez ismét pontatlan meghatározás, mert az idő nem fény, a fény pedig időbeli létező, nem idő. Itt valószínűleg arra akart utalni a szerző, hogy a 4D-ben a szemlélők a dolgokból áradó időhullámok segítségével érzékelnek, ahogy a 3D-ben az emberi test szeme a fény segítségével teszi ugyanezt.

159.3. ...mert a Napon keresztül is ellehet jutni más dimenziókba!
Ez csak annyiban igaz, hogy a Napvárosban van dimenzió konvertáló berendezés, ami segítségével az egyes dimenziószintek között lehet közlekedni, a testek dimenziószámának átalakításával (növelésével vagy csökkentésével). Vagy abban az értelemben igaz, hogy lehetnek a Napvárosban csillagközi térablakok, amiken át más csillagrendszerekbe át lehet lépni.

166.2. Ebben a bekezdésben Salamon király döntéséről van szó, nem egy arab kádi történetéről (a gyermek félbevágós döntés).

168.2. Nekem az a gyanúm, hogy a Szfinx még egy annál is korábbi korszakban készült, amikor ezek az emberfejű, oroszlántestű óriási lények éltek a Földön.
Ez elképzelhető, de fölöttébb valószínűtlen. A Szfinx inkább a fotinó modelljének szobra lehet, lásd: A szfinx és griff titka című írást a 2004-es év anyagai között.

181.1. ...illetve az építkezés ideje alatt is és utána is biztonságosan megtartotta a roppant (össz. kb. 10-12 millió tonna) súlyt megsüllyedés, eldőlés, stb. ellen.
Ezeken az oldalakon a piramisokról van szó, amik valószínűleg oktaéderek lehetnek, félig a talajba süllyesztve. A stabil alap valóban szükséges egy ekkora építmény számára, viszont akkor felmerül a kérdés, hogyan süllyedhetne el az egész a homok alá?

187.1. Ausztrália és Dél-Amerika között csapódott az óceánba...
Ezeken az oldalakon arról van szó, hogy a Hold súrolta a Földet az Atlanti-óceánnál, nagyjából a Kanári-szigetek környékén. Hogy kerül akkor hirtelen ide ez a mondat, ami a bolygó túloldalát jelöli meg célzónaként? Csak ebben a fejezetben, előtte-utána nem szerepel semmi ilyesmi!

187.2. Az iszapot lassan elhordták az áramlatok, de még most is sekélyebb errefelé az óceán.
Itt arról van szó, hogy az ütközés nyomán több millió tonna Holdpor került az Atlanti-óceánba. A gond ezzel az, hogy hová hordták az áramlatok? Egy ekkora ütközési területen pár millió tonna por simán elfér az óceánban, gyorsan lesüllyed a fenékre, ahol pár méteres réteget képez, tehát nem lesz tőle feltűnően sekélyebb a tenger. Ha pedig ránézünk a térképre, látható, hogy a megadott ponton egyáltalán nem sekély az óceán, sőt kifejezetten mély, 4000 méter körüli.

188.1. Ez viszont a következő pillanatban meg befagyasztja az óceánt fenékig!
Itt az ütközés hatásairól van szó. A fő gond ezzel az, hogy amikor a Hold belép a Föld atmoszférájába, a légköri súrlódás, valamint a tengervízzel való súrlódás mindenképpen nyomásnövekedést okoz, ami felhevíti a kőzeteket és a vizet egyaránt. Az óceán nem fagyhat be, pláne egy pillanat alatt, mivel a víz rossz hővezető, ellenben nagy a hőtároló kapacitása. Ezért van az, hogy télen a tengervíz lassabban hűl le, mint a szomszédos szárazföldek, tavasszal pedig lassabban melegszik föl.

194.1. ...mert akkor még a 4D. is itt volt a Földön, pontosabban az elején.
Ez rossz megfogalmazás, mert a 4D-s Földnek része, alrendszere a 3D-s Föld, tehát a Föld egészében most is 4D-s, csupán mi, akik a 3D-s metszetében élünk, nem tudunk erről. Itt valójában arról van szó, hogy a lemuriai civilizáció hanyatlásakor a 4D-s Föld egy részét dimenzió szeparátorral leszigetelték a fenntartó istenek, egyfajta altéri rezervátumot hozva létre rajta.

195.1.
Az itt leírtak a 3D-s test működésével kapcsolatban totális ökörségek. Annyira rossz az egész, hogy nem is érdemes rá szót vesztegetni.

198.2. ...mivel Isten az ember teremtésekor megígérte neki, hogy nem fog meghalni! És amit Isten egyszer ad, azt nem vonja vissza többé!
Kezdjük azzal, hogy az Isten semmiféle halhatatlanságot nem ígért az embereknek. Pont ellenkezőleg: az ember, mint teremtmény halandó, csak az istenek halhatatlanok. Az pedig nonszensz, hogy amit az Isten ad, nem veszi el, hisz a teremtésben zajló változások legfőbb lényege éppen az, hogy az Úr adta, az Úr vette el.
Valamivel lejjebb található még egy olyan mókás szöveg, hogy:
...a feje nem isteni és meg kell ismernie a halált...
Nem a feje nem isteni az embernek, hisz az ember nem Isten, hanem a feje kinézete (arca, képe).

204.2. ...(a Descartes féle 3D.-s koordináta rendszerben csak három irány van)...
A Descartes-féle XYZ koordináta rendszerben három egymásra merőleges tengely van. Ezek hat irányba nyúlnak az origóból, de a 3D-ben nem három vagy hat irány van, hanem n irány.

219.2. ...mint a lelkünket keltő fraktál, mert az az Isten közvetlen része, ezért elpusztíthatatlan, míg az összes többi megsemmisíthető!
Ez így sajnos nem igaz. A lélekbarion részecskéje is elpusztítható, csak elég nehezen. Törvény, hogy minden teremtmény, aki virtuális forrásmásolódásnak köszönheti létét, elpusztítható. A lélek elpusztításával szabadul meg véglegesen az entitás a szamszára kötelékeitől, s válik (lélektelen) fénylénnyé. De még ez a fénylény is elpusztítható egyébként.

219. A 85. ábra: A hármas téridőről rossz! Nem így néz ki a rendszer.

II. Az időfizika alapjai

9.1. ...ahol a fénysebesség közelében pici sebességnövekedésre is már hatalmas tömegnövekedés következik be...
Az anyag gyorsításakor nem a tömege nő, hanem a tömegtehetetlensége, azaz az anyagot keltő időrendszerek behúzási tartományainak belső ellenállása, fékező ereje, amivel ellenáll a gyorsításnak.

17.2. Mert nem ugyanabban a dimenzióban van a kettő felszín, hanem két különbözőben.
Ebben a bekezdésben arról van szó, hogy a 3D-s gömb 2D-s felszínének két oldala van. Ez a két felszín felfogható két egymással párhuzamos 2D-s felszínnek is, de mivel globálisan szemléljük a 3D-s környezetében, ezért egy dimenzióban vannak valójában.

19.2. Ez a négyes periodicitás azt jelenti, hogy a Pont jelenében 90 fokos egymásutáni fordulatokkal tesz meg egy teljes körülfordulást a létezés állapota és ezekkel a negyedfordulatok általi tartambeli eltérésekkel egyrészt a létezése kerül más minőségbe, másrészt ennek következményeként egy álnégy dimenziós világot generál magában, ami adja majd a teremtésben a korábban a Triásznál említett Univerzumok egyenként négy dimenzióját.
Ez egy szép hosszú mondat, amibe sikerült rengeteg alapvető hibát belezsúfolni. Kezdjük azzal, hogy a Mandu felszínén nincs négyes periodicitás. Mivel fél spinű a tórusz felszíne, kétszeri körbejárással lehet egy teljes fordulatot megtenni rajta. Aztán a Pontnak nincs jelene, mivel a Pont maga a jelenpont. Itt a tórusz origójára gondol a szerző, a felszín csavarodási pontjára. A tórusz körbejárásakor tehát félfordulatonként haladunk át az origón, ami egyenértékű egy 180 fokos elfordulással, ha magát a Mandut forgatjuk el a térben. A témával korábban részletesen foglalkoztunk többek között A Bindu forgása című írásban a 2004-es év anyagai között. Továbbá a létezés állapota nem fordul körbe, hanem a Bindu esetében az egyik Mandu számára látszik a másik Mandu a saját idejében mozogni, és ezt a folyamatot nevezzük létezésnek (cselekvés, történés). A Mandu felszínén továbbá nincs tartambeli eltérés, mivel ez valójában egy Pont, nulla felszíne pedig egyidejű. Így aztán a létezése sem kerül semmiféle más minőségbe. És főként nem kezd el holmi ál négy dimenziós világot generálni. A Bindu, mint létező hullámtere egy külső szemlélőpont számára még nulla dimenziósnak látszódik, s benne mozogva válik egy dimenzióssá az időtartam különbségek realizációja okán. A Triász univerzum négy dimenziói már a monász univerzumnál is jelen vannak, és egészen más okai vannak annak, hogy pont 4D-sek, lásd A tér matematikai szerkezete című írást.

19.3. Mint láthatjuk, a Pont létezési állapota negyedfordulatonként, azaz 90 fokonként folyamatosan elfordulva jobbos-kint, balos-kint, jobbos-bent és balos-bent tartományok között váltakozik.
Lehetséges, hogy ez a téves elképzelés az Eseményhorizontról származik, Az univerzum téridő áramlási rendszerének modellje című képről a 2001-es év anyagai közül. Erről már régebben bebizonyosodott, hogy téves az újabb időfizikai modellek szerint, bár önmagában, mint elképzelés teljesen jónak tűnik. De sajnos az időnek nem ilyen a szerkezete.

20.1. Mert a Nem tér-nem időbe való belépéskor irányvektort (vagy idővektort - ha időben akarok utazni) jelölök ki és ez határozza meg a térugrásomat!
Nem a nemtér-nemidőbe való belépéskor, pontosabban kilépéskor határozzuk meg az ugrás irányvektorát, hanem még előtte, a téridőben, ahol ez egyáltalán lehetséges. A nemtér-nemidőben ugyanis nincsenek kijelölhető irányok. Az irányvektor lényegében az űrhajó térbeli mozgási iránya, ami a térváltás során változatlanul marad, az önmagához viszonyított sebességével együtt. Ezek lesznek a térugrást meghatározó elsődleges fizikai paraméterek. Az időutazáshoz pedig nem idővektort kell meghatározni, ez teljesen rossz elképzelés több okból is. Hogy csak a legnyilvánvalóbbat említsem: az idő nem vektoriális mennyiség, hanem skaláris.

21.2. Itt is erről lehet szó és minél gyorsabban rezeg, annál több rezgésképe látszik illetve keletkezik virtuálisan és ez a nagy trükk!
Az időforrások nem képesek úgy osztódni, mint a sejtek, két pont oszcillációval. A komplex szitálás során nem sokszorozódhat meg egy transzcendens jelenpont, mivel nincs tömegtehetetlensége, sem térbeli kiterjedése. Időforrás csak tachionként, időhurokban képes tartósan önfenntartó másolati rendszereket szülni önmagából, vagyis megsokszorozódni.

22.2. ...ami által rengeteg (?) másik Pont keletkezik a Semmiben! A "Pontrobbanás" egyfajta "Little Bang"-ként is felfogva...
Ahogy már mondtam, ezen a módon, holmi pontrobbanással nem keletkezhetnek további pontok. Pláne nem a semmiben. A források eseményterében, az időhurkok belső önellentmondásai miatt viszont valóban képesek új forrásmásolati rendszerek (új időhurkok) keletkezni robbanászerűen, de ennek semmi köze semmiféle tényleges robbanáshoz. A robbanásszerű itt azt jelenti, hogy hirtelen, tömegesen, nagy mennyiségben. A robbanás, mint keletkezési elmélet és hülyeség az amerikai agyak terméke és úgy tűnik, hogy világszerte máig fertőző a nem immúnis elmék számára.

24.2. De hogyan tud két Létezés, két Jelenpont egy helyen létezni?
A kérdés jogos, a válasz pedig az, hogy sehogy. A két Mandu, attól, hogy létezni kezd egymás számára és Bindut alkot, még nem kerül egymásba fizikailag. Egy külső, harmadik szemlélő számára valójában két Bindu keletkezik két helyen, amik távolodnak egymástól a hullámtérben. Ilyenkor a Mandu önmagában látja létezni a másik Mandut, s vele együtt önmagát is a sajátidejének korábbi pillanataiban.

27.1. ...hanem előbb-utóbb mindegyik önmagába zárt Létező "kinyílik" egy másik felé és n' számú "létpárocska" keletkezik.
Nem ez történik, hanem az egymás számára létezni kezdő 10 Mandu 10 Bindunak fog látszódni az őskáoszban.

30.1. A múltszférák nem mások, mint egy előző létállapot információját hordozó rezgések, amelyekben nincs észlelő, nincs létező, nincs megfigyelő!
Ez nem így van. A múltszféra közepén általában van létező jelenpont. Ha nincs, mert a pont elment onnan, pl. egy tachion esetén, akkor meddőhullámnak hívjuk, mert miután átszaladt a szemlélőn, utána üresség, térszünet következik. Ha azért nincs, mert a pont megszűnt létezni (erre csak egy virtuális másolati rendszer képes), akkor árvahullámnak hívjuk, ami után létszünet következik.

30.1. ...ez pedig 10^41 Hz, ami ennyi rezgés másodpercenként!
Ez nagyon szép, nagy szám, de honnan veszi a szerző? Indoklás nincs rá, ahogy sok más dologra sem a könyvben. Ugyanígy a 31. oldalon szereplő 10^29 Hz rezgés kapcsán is megkérdezhetjük, hogy miért épp ennyi és mitől lesz ennyi?

32.2. ...mert az "állóvizek" megmozdulnak és haladó, mozgó, áramló "vizek" jelennek meg illetve azzá alakul át az egész.
Az állóvíz nem mozdul meg, hanem a megnyilvánulás pillanatában azonnal, mindenféle gyorsulás nélkül folyóvízként kezd el létezni. Az áramló víz kifejezés helyett már évek óta a folyóvíz kifejezés használatos a folyamatra.

36. A 109. ábra: Tűz tachion rajz teljesen rossz! Az idősűrűség nem így változik a hullámtérben.

38. A 111. ábra: A Vízforrás sebessége rajz teljesen rossz! A taszítási vektorok fékező ereje nem folyamatosan összeadódó, hanem fix.

39.1. ...a saját forgásához képest melyik irányban indul el a haladása, olyan lesz a forgása is azontúl!
Ez teljesen rossz elképzelés. A forgásirány oka a Mandu felszínén történő kétféle körüljárási útvonalból fakad, amik együtt csavarodó mozgást adnak a beágyazási környezetben. A tachion esetében pedig azért rossz, mert az egyenes vonalú mozgása során szintén csavarodik a hullámtere.

39.1. Gyanús, hogy így már Bindunak is nevezhetném a Mandut...
Sajnos nem. Jónak tűnik az elképzelés önmagában, csak éppen nem igaz, de erről korábban már volt szó.

39.2. ...szóval mintegy eljátszotta magában képileg is elejétől a végéig és mikor látta...
A jelenpont erre nem képes. Főleg nem a teremtés kezdetén, amikor még teljesen kezdő a létező és információszegény a rendszer. Később is csak modellezni tudja a leendő teremtését az Isten, de a modell szükségképpen mindig hiányos és ezért pontatlan.

40.4. Valószínűleg az örvények forgásiránya azzal van összefüggésben, hogy az Egyenlítő északi oldalán, vagy a déli felén van-e a fürdőkád.
Ez nem magyarázat. Az igazi ok az, hogy a forgás (és a keringés) gyorsulás, s mivel a bolygó forgástengelye körül keringő vízmolekulák sebessége a helyüktől függően eltérő, ezért elcsúsznak egymáson és kialakul az adott irányba tendáló örvénylés. Az erőhatás elég gyenge, ezért megfelelő kavarással a víz mozgása ellenkező irányba is kényszeríthető, de akkor már a tömegtehetetlenség fogja sodorni a folyadékot (a legkisebb kényszer elve).

41.1. ...ahol a forgásuk hatására először letekerednek róluk a spirálkarjaik, majd feltekerednek és eltűnnek - gömbhalmazt mutatva...
A galaxisok spirálkarjai nem le és feltekerednek, hanem felcsavarodnak a forgástengely köré.

41.2. Itt nincs időfolyás, időbeli folyamatok, időbeni egymásutániság, hanem Ők maguk a színtiszta idők!
Ez nem igaz, mert az őskáoszban is van idő (ősidőnek hívjuk), s van az eseményeknek menete, változása, csak ez nem konzisztens, mint a téridő esetében. Az idő mozgásának iránya a szemlélőpontok számára esetleges és kiszámíthatatlanul változó.

49. A 117. ábra: Az ellentétforgás rajz több ponton rossz. A múltfelszínek nem így sodorják a forrásokat.

51. A 119. ábra: Szétcsúszó létállapot rossz. A 121. ábra: Az Atya forrása rossz. A Teremtő Atya, a teremtmény pedig Fiú, nem fordítva. A könyvben számos helyen rosszul szerepelnek ezek az elnevezések a szövegben.

52. A 122. ábra: A létállapotok információi rajz rossz. Nem kell a hullámtérbe négyszirmú virág jel.

52.2. ...hiszen az Atya egyik fele észleli az Anya Bindujának egyik (vagy "A" vagy "B") Létezőjét, míg a másik fele (változatlan Ő maga) pedig a másik (vagy "B" vagy "A") Létezőjét...
Ez egy teljesen rossz elképzelés, ami a megnyilvánulás totális meg nem értéséből fakad. Annyira rossz, hogy beszélni sem érdemes róla.

53.2. ...A múltszférák nem gömb alakúak, hanem inkább csepp formájúak...
Sok kutatónál előforduló értelmezési hiba, hogy a tachion hullámterét cseppekből próbálja felépíteni, ami a modell paramétereinek rossz megválasztásából fakad. Ennek megfelelően a 123. ábra: Múltszférák rajza hibás.

54. A 124. ábra: Táguló gömbszférák rajz több ponton rossz. A felső rajzon több nyíl rosszul van behúzva, az alsó rajzon az eredő vektor iránya rossz.

55.4. ...a hegyük találkozása nincs megrajzolva...
Meg van az rajzolva, csak ezen a rossz minőségű rajzon nem látszik. Az eredeti, színes képen (abban a könyvben, ahonnan ez a kép lett lopva) látszódik.

57.1. ...magának az Anyának az avatárja...
Ez a bekezdés hemzseg a hibás elképzelésektől, de itt csak a legjellemzőbbet említem, miszerint Mária nem volt a Teremtő Anya avatárja. Sem fizikailag, sem logikailag nem is lehetett az.

57.2. ...de viszont a visszaforduló fiúi ág egyre jobban visszahajlik egészen addig...
Ez megint rossz elképzelés. Az Atya forrás az, Aki visszakanyarodik és az általa látott virtuális képből (önnön képéből) lesz a Fiú rendszere, a ciklikus újrafelvillanásai révén.

57. A 126. ábra: Múltszférák (1-2 lépés) rossz rajz. A tachion hullámtere nem szívja befelé a beleszaladó forrást. Ennek megfelelően a további oldalakon szereplő rajzok is hibásak.

61.1. Így már érthetővé válik ez a múltbeli üzenet is a Főnix madáréval együtt, amely ugye a saját begyét tépkedve táplálta a kicsinyeit...
A Főnix madár a térszerán szimbóluma az ókori mitológiában, s nincs közvetlen köze az önmarcangoló pelikán madárhoz, ami egyes népmesékben szerepel, mint a tachion szimbóluma. A kétféle madár csak annyiban kapcsolódik egymáshoz, hogy mindkettő az időhurok működését írja le.

62.2. Nem lehet felelőtlenül teremtgetni, hiszen a Teremtő a teremtményei iránt felelősséget érez...
Ez így nagyon szépen hangzik, csak éppen nem igaz. A Teremtők teljesen felelőtlenül, dilettánsok módjára hozták létre a teremtést (Fiút), s mivel a számukra minden teremtmény csak illúzió, nem is éreznek, nem érezhetnek semmiféle felelősséget olyasmiért, ami nem valóságos. És persze senki sem vonhatja őket felelősségre semmiért. A Fiú, mint Mindenható Isten viszont hajlamos rá, hogy élve a megvalósító képességeivel beleavatkozzon az alárendelt teremtésének eseményeibe, amennyiben szükségesnek látja. De ezt sem felelősségérzetből teszi, hanem más, emberileg nehezen vagy egyáltalán nem felfogható okokból kifolyólag.

63.1. ...amíg az Atya sajátideje el nem fogy.
Az időhurok forrásainak sajátideje sosem fogy el, mert a saját múltjukba vannak visszacsatolva. A rendszer megszűnésének más okai vannak. Ez egyben azt is jelenti, hogy az univerzum nem szűnik meg csak úgy.
Ekkor húzódik vissza minden az Atya Forrásba...
Nem húzódik vissza bele semmi, hanem megszűnnek a kihelyezett másolatok, virtuális képek.
Erről szól a hinduknál a Brahma nappala...
Nem erről szól, hanem a rendszeresen keltett térszünetekről, amikkel lesöpri a nem kellően fejlett teremtményeit a Mindenható az univerzumból.

65.2. ...és miért ne adódhatna még egyszer olyan teremtésre alkalmas feltételrendszer, ami egy újabb felhasadás által egy újabb teremtésbe viszi bele az Atya újabb Teremtő Fiú Forrását!
Épp ez az, hogy ennek rendkívül csekély a valószínűsége. Már az első alkalommal is teljesen valószínűtlen volt, mégis bekövetkezett, a szerencsének köszönhetően. Az Atya maga a Teremtő Forrás, és őt nem nevezzük Fiúnak.

67.2. ...hanem az anyák női típusú, innen nézve anti(anyag) univerzumai pedig az Atyában vannak!
Nem az anyák, hanem az Anya, nem antianyag univerzumok, hanem anti univerzumok, amikben lehet akár antianyag (atyag) is, és nem az Atyában vannak, hanem mindkét Teremtőben, mivel kettejük interakciójából születtek. Három hiba egy fél mondaton belül.

67. A 129. ábra: Teremtők világa (Anya és Atya) rajz rossz. Nem így helyezkednek el az univerzum buborékok.

68.1. De lehetőség van arra, hogy nagy fáradtsággal, nagyon magas technikával ezeket az elöregedett univerzumokat előre "vontassák" az Originális Létezők azon részébe, amelyik már ismét alkalmas a teremtés fenntartására!
Ez nem így működik, mivel a Teremtők a fénysebességnél gyorsabban távolodnak a teremtésüktől, a Mindenható térszeránja pedig nem tud teret ugrani. Nem képes a saját teréhez képest térugrást végezni. Anélkül pedig csak a fénysebességnél lassabban mozoghat az idősemmiben, vagyis sosem érheti utól a Teremtőjét. Másrészt nem kell a feladathoz magas technika, mivel csak a Mindenhatót kell mozgatni, az univerzumot nem. Azt majd maga köré teremti a rendszerét ha célba ért. Továbbá ha a Mindenható kikerül az őt fenntartani képes időhullámtérből, akkor megszűnik, tehát onnan senki nem vontathatja vissza a fenntartó zónába.

69.2. ...akkor ezt csak úgy tehetik meg, ha létrehoznak olyan okokat, amelyek az okozatot, vagyis magát az univerzumot fenntartani képesek!
Az okok alatt az okforrásokra gondol a szerző, de ezeket nem lehet létrehozni. Ha lehetne okforrást csinálni, akkor valaki, aki csinálta, lenne a létezésének oka, s egyben felettes létezője (fölérendeltje). Az okforrások egyszerűen csak vannak. Nem keletkeztek, senki sem csinálta őket és sosem szűnhetnek meg. Ők csinálják az időt, de ők felette állnak az időnek.
...erre az engedélyt már csak azért is megadhatja az Atya...
A Teremtőktől nem kell kérni semmit és nem képesek adni semmit. Azon kívül, hogy léteztetik a teremtést, nincs semmi hatalmuk. Hatalma a "hat almának", vagyis a Mindenhatónak van.

70. A 130. ábra: A Teremtő formai rezonanciája rajz hibás. A bal oldali nadrág a behúzó energiára rezonáns, a jobb oldali szoknya meg a kiáradóra, mivel fentről lefelé mozog az energia.

73.1. De egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szögben érinti meg a múltszférát!
Nem az érintési szög számít, hanem a hullámtérbe való behatoláskor a forrás által befutott pályagörbe, az előtte felvillanó látvány mozgása miatt.

74.1. Nevezetesen arra, hogy pl. a fénysebesség nem állandó, hanem függ a tér görbültségétől is...
A fénysebesség és határértéke valójában a hullámtér sűrűségétől függ, amin át kell jutnia a fény forrásrendszerének.
...mert a hiperbolikus térben a gravitációs erő kisebb, mint az euklideszi térben, az elliptikus térben viszont a gravitációs erő nagyobb, mint az euklideszi térben!
Ez nem igaz, főként mert a szerző ügyesen összekeverte a matematikai tereket a tér fizikai szerkezetével, ami két nagyon különböző dolog.

74.2. Az egész bekezdés egy nagy marhaság, ahol látványosan összekeveri a különféle dolgokat és matematikával dobálózik (rosszul).

76. A 132. és 133. ábrák rosszak. Nem így alakul ki a téridő.

77. A 134. ábra ugyancsak rossz.

78. A 135. és 136. ábra rossz.

79. A 137. ábra rossz.

81.2. ...még kisebb teremtések rendszereiben megvalósulhatnak az időbeliségben létezéssel az okforrásként továbbszáguldó Atya tervei, elgondolásai!
Az Atya nem okforrásként száguld tovább, hanem Ő egy okforrás. Nem válik azzá, vagyis nyelvtanilag rossz a szöveg. Továbbá a Teremtőnek nincsenek tervei, sem elgondolásai semmivel kapcsolatban. A teremtés, a Fiú születése egyszerűen csak megesett a körülmények összejátszása folytán, tehát nem szándékos aktus volt.

81.3. Így jutnak az "ötről a hatra",...
Pont ellenkezőleg, mert a Mindenható sosem jut az ötről a hatra, a két érték között vacilál a létezése a rendszer fizikai szerkezete miatt.

83.2. Az univerzum Atyák Forrásait kettős idősűrűségű múltterek is elérik,...
Nem, mert a Mindenható forrásai már eleve tachionok, s hullámterük kettős idősűrűségű. A bekezdés további része is rossz a tér és fény születésével kapcsolatban.

83.3. Csak ez (mármint a hatforráshelyű), mivel nem látható rejtett fénynek hívták régebben (ez a kulcsszava).
A szerinók is láthatóak emberi szemmel, ha kellő mennyiségben becsapódnak (kellő sebességgel) a szembe. Más okból nevezik a térszeránt rejtett fénynek. Azért, mert ugyanolyan energiakvantum, mint a fény, csak kevesebb van belőle az univerzumban és nem száguldozik tömegesen a térben.

85.3. ...a Napban lévő Térszeránra (Josua) vagyunk felfűzve (mentálisan és lelkileg).
A Napszeránt nem Josuának hívják. Nem mentálisan és lelkileg vagyunk rá felfűzve, hanem fizikailag, a megtartó időszálainkkal. Minden forrásrendszerünk, amiből csak állunk (lélek, fény, anyag).
...Aki a Teremtő Fiúból lett, Ő pedig mint tudjuk az Atya, a megnemnyilvánult atya része, lényegben egy Vele.
Ismét a klasszikus hiba, hogy a Teremtőt lefiúzza. Ez ügyben teljes a fogalmi zavar a szerző fejében. Nincs két külön Atya, megnyilvánult és megnyilvánulatlan, csak egy.

90. A 143. ábra: Hétújas sámánkesztyű képe rossz: csak hat ujja van a kesztyűnek, mivel nincs hüvelykujja.

127.2. Mikor ekkora távolságban egymástól beszélgettek, az nem ugyanaz mintha ugyanazon a mobilon és egy városban beszélgetnétek, mert történt egy dimenzió-eltolódás, mikor felszálltatok a géppel.
Ez egy marhaság. Mikro szintű időcsúszás előfordulhat, de ez többnyire olyan kicsi, hogy még atomórával sem biztos, hogy mérhető, az ember tudata számára pedig észrevehetetlen.

167.3. Az Apolló 11-et is inkább egy figyelmeztető lövéssel kényszerítették arra, hogy ne szálljon le a Hold felszínére (atombombát robbantani), hanem leszállás (és robbantás) nélkül térjen vissza a Földre!
Az Apolló 13 volt az, amelyiket baleset ért az űrben, egy elektromos szikra miatt felrobbant az oxigéntankja. Mellesleg egy olyan kis űrhajón nincs hely egy atombombának, pláne a nehéz sugárzásvédő burkolattal, hisz minden grammot ki kell számolni a röppálya miatt. Ha valaha is robbantani akarnának a Holdon, azt egy sima rakétával sokkal könnyebben elintézhetnék.

170.5. Dél-Afrikában létezik olyan bánya, amely 800 m mély és ott már 40-50 Celsius fok meleg van...
A Johannesburgtól negyven kilométerre délnyugatra lévő South Deep-Mine aranybánya két párhuzamos aknája 2991,5 méteres mélységbe vezet és odalent 49 fok van a folyamatos léghűtés ellenére.

171.2. ...hiába van ezen kívül akár 600 Celsius fokos forróság is.
A Vénusz felszínén a hőmérséklet 475 Celsius fok körüli.

179.4. Ezzel arra akarnak minket buzdítani, hogy a Jupitert gyújtsuk be!
Szó sincs az aranylemezen semmi ilyesmiről. Nem is lennénk rá képesek technikailag. És valószínűleg nagyon pórul járnánk miatta, ha csillaggá robbantanánk a gázbolygót.
...és ebből a négy legnagyobb kb. Föld méretű!
A Jupiter négy nagy holdjának átmérője: Ganümédész: 5262 km, Kallisztó: 4800 km, Ió: 3630 km, Európa: 3138 km. Ehhez képest a Föld átmérője: 12756 km. Tehát még a legnagyobb hold átmérője is jóval kevesebb, mint fele a Földének, ennélfogva a felszíne kevesebb, mint a negyede, a térfogata (s vele a tömegvonzása) pedig kevesebb, mint a nyolcada.

180.1. ...hiszen egymást nem zavarnák és stabilan a helyükön maradnának!
A Jupiter holdjai már most sem zavarják egymást, nagyon jól elvannak a pályáikon.

180.2. De ötletnek nagyon jó, köszönjük!
Még ötletnek is katasztrófális a Jupiter csillaggá robbantásán elmélkedni. Ha egy földönkívüli ilyesmit tanácsolna nekünk, akkor azt sürgősen ki kell ebrudalni a Naprendszerből, hogy menjen máshová kozmikus kataklizmát előidézni.

200.1. Kb. 9-10 km magasan, mert ez az optimális magasság a hosszabb repülőutakon az utasok szállításához, de ebben a magasságban kezdődik az ózonpajzs, ózonréteg is!
Az ózonréteg 30-40 km magasságban található, ahová már léggömbökkel sem tudunk felmenni, nemhogy repülővel.

202.2. Az egész bekezdés dagályos és rosszul megfogalmazott, ráadásul fölösleges, mert csak megismétli a korábbi bekezdésekben egyszerűen leírtakat.

205.1. ...minden erre a Térforrásra van keltési fluidszállal felfűzve!
Nem, ez nem így működik, bár ilyenre is meg lehet csinálni az űrhajó térforrását. És persze nem emiatt tapasztaltak időanomáliát a roswelli ufó belsejében sem.

206. A 167. ábra: Az usó mozgása rajz rossz. Számos okból sem lehetséges, hogy ilyen buborékot fújjon fel egy űrhajó komoly problémák nélkül.

207.1. De ezen az elven a sziklában is tud menni!
Nem tud menni, hisz pont korábban volt róla szó, hogy a térugrást végző űrhajó nem megy, hanem előbbre helyeződik.

207.4. Ha felfújódik a szonda, akkor nem robban szét a szikla?
Dehogynem. Rögtön annihilálódik és a határfelületén elszabaduló fénykvantumok hő és fényhatás kíséretében csinos robbanást okoznak.

208.5. ...legalább 30-40.000 km/ó, vagy másképp 10-11 km/sec. Sebesség), addig a Nap kb. 226 millió év alatt tesz meg egy kört a galaxisban!
A Föld pályamenti sebessége: 29,8 km/s = 107280 km/h. A szökési sebesség a Föld felszínén: 11,2 km/s^2. A Naprendszer egy keringése a galaxisban: 240 millió év.

211.2. Ezek a hálócsomópontok térugrásra alkalmas átjárók!
Itt összekeveri a térugrásos technikát a térablakok technikájával. A bekezdés tartalma teljesen rossz.

212.2. Idézzük csak vissza emlékezetünkből azokat a korábban mutatott képeket, ahol a svájci ufók szépen megmutatták nekünk, hogy hogyan is látszik (kívülről-megfigyelőként nézve) a térugrás!
Ilyen képek sehol nem szerepelnek a könyvben, sem korábban, sem később, egyik kötetben sem.

212.4. ...mintha valami tértükrözés által egy tükörképük is "kicsúszott", vagy keletkezett volna oldalra.
Nem kicsúszott és nem tükörkép és nem tértükrözés és nem keletkezett. A többi stimmel. A térugráskor keletkező hullámfront időforrásokra gyakorolt elsodró hatásáról van szó, ami a leginkább kétpont oszcillációnak tekinthető.
...hiszen egyértelmű, hogy térmanipulációról, tértükrözésről van szó.
A megkettőződés nem tértükrözést jelent, mivel nem tükörkép keletkezik.

248.4. Tehát az a lényeg, hogy mi itt létezünk (látszatra) csak a 3D-ban, de valójában mindegyik dimenzióban ott vagyunk!
Nem vagyunk ott, csak a sajátunkban létezünk. Ha nem így lenne, akkor az állandó több helyen levés miatt mindenféle fizikai problémáink adódnának.
...A fizikai testünk érzékeli a 3Dimenziót, az asztrál (vagy érzelem)testünk érzékeli a 4. dimenzió alsóbb síkjait, a mentál...
Kezdjük azzal, hogy síkról beszél hipertér vagy túltér helyett. A 2D sík, a 3D tér, a 4D túltér. Ebben a bekezdésben a szerző összekeveri a függőleges dimenzió szinteket a vízszintes párhuzamos dimenziókkal.

249.2. ...létezik monász anyag, diász anyag illetve triász anyag.
Sokáig tartotta magát ez az elképzelés az időfizikában, de az újabb kutatási eredmények szerint ez nem valószínű, hogy lehetséges.

249.4. ...hogy az űrhajó építésekor megvizsgáljuk a szerkezeti elemek anyagát olyan szempontból is, hogy monász, diász vagy triász anyagból áll-e!
Ebben a bekezdésben a térugrás mellékhatásairól van szó. Mivel azonban az űrhajó teret vált az ugráskor, nincs jelentősége az anyag milyenségének, mert a transzporthullám minden időforrást elsodor és magával visz a térből. Így az itt lévő levezetés és indoklás rossz.

253.1. ...mert sokkal toleránsabbak, megértőbbek leszünk azzal a néppel, hiszen már kötődünk hozzájuk rengeteg (fluid)szállal!
Az itt leírtakkal csak annyi a gond, hogy a Föld ökológiailag egy összefüggő rendszert alkot, amiben folyamatosan vándorolnak és keverednek az atomok a levegőn és a vizeken keresztül, így akár akarjuk, akár nem, több földrajzi helyhez is kötődünk egész életünkben. A honvágyat sem az okozza, hogy más időszál leágazási rendszerre kapcsolódó atomokat eszünk, hanem az időszálakon át beérkező információs visszhangok perturbálják a testet és a lelket.

254.4. Csak nem egy időben léteznek.
Az időben szót ki kell cserélni kiterjedésben-re és máris jó lesz a mondat.

254.5. ...de ez már aszinkronitást jelent és időfelszínt hoz létre, ami áthatolhatatlanságot, vagyis az elszeparálódást eredményezi.
Nem ez okozza az időfelszínek áthatolhatatlanságát. Rossz a magyarázat. A valódi ok az időfelszínek által reprezentált sajátidő pillanatok közti különbségben van.

257.5. ...átitatódik ezzel a magasabb energiával és egyre inkább fénytestté kezd válni.
Ez ostobaság, nem lesz az ember teste egyre inkább fénytest. A fénytest anyagtalan. Ha valaki kezd fénytestté válni, az azt jelenti, hogy az atomjai megszűnnek, vagyis fokozatosan annihilálódik, ami tömegcsökkenéssel és gyakorlatilag eltűnéssel jár. Inkább azt kellett volna írni, hogy egyre tisztábban fénylik az aurája és megváltozik a rezgésképe.

283.2. Ezért lehet az ötödik Dimenzióban egy percen(!) belül eljutni az univerzum egyik végéből a másikba!
Ez nem igaz, mivel a magasabb dimenziószinteken is létezik a fénysebesség, mint korlát, valamint a térugrások áthelyeződési sebességkorlátja. Egy térablakon át viszont valóban át lehet lépni akár az univerzum túlsó végébe is, ha oda van telepítve az ablak túlsó oldala. A térablak 2D-s felszíne ráadásul az 5D-n keresztül bilokál a két 3D-s helyre.

283.3. Ez egy amolyan szuper bonyolult pókháló és aki arra rá tud csatlakozni, annak azonnali információja van az Univerzum bármely részéről.
Kezdjük azzal, hogy az időszál univerzum nem pókháló szerkezetileg és nem kell rácsatlakozni, mivel minden létező folyamatosan rá van fűzve. Ha valaki nincs ráfűzve, akkor az szakadár létező, de a szakadárok meg nem léteznek sokáig. Az információ nem azonnali elérésű, hanem nagyon gyors, amit több informetriai paraméter is befolyásol. Továbbá a hozzáférések sosem korlátlanok, hanem csak bizonyos tudásterületekre és az időszál rendszer egyes részeire, ágaira vonatkoznak, így gyakorlatilag senki sem kaphat az univerzum bármely részéről tetszőlegesen információkat.

284.2. Ez a bekezdés nagyon szemléletes hasonlat az időszálak működéséről, csak éppen nem így működik a dolog.

284.3. Ez azt jelenti, hogy egy Dimenziós szál Forrásokból épül fel.
Az időszál nem időforrásokból épül fel, hanem a két végén lévő időforrások virtuális képeiből. Valójában tehát nincs ott semmi, a szál megfoghatatlan.

285.1. Ebből viszont következik, hogy nincs Isten háta mögötti hely, amiről ne tudna...
Kezdjük azzal, hogy az Isten háta mögötti hely kifejezést a Teremtő tachion kúpján belüli helyre használjuk, vagyis nem azt a helyet jelenti, ahová nem lát oda az Isten. Minden ami az Isten háta mögötti helyen van, arról tud a Teremtő, mivel belül van az eseménykúpján. Ami kívül van ezen, arról nem tud. Másrészt az Isten is csak arról tud, amivel Ő vagy bármelyik másolati forrása kölcsönhatásba lép, így elképzelhetők a minden létezőben olyan dolgok, amikről az Isten sem tud vagy csak késve értesül.

287.1. Azonnali információnk lehet (ha rá tudunk csatlakozni) az Univerzumok bármelyik részéről!!
Amint már korábban írtam, pont erre nem használható az időszál univerzum. Egyrészt a rendszer átláthatatlan bonyolultsága okán, másrészt mert minden csomópontban információ szűrés történik, ami elzajosodással párosul.

291.3. Az az érdekes, hogy tényleg felgyorsult az idő múlása...
Nem gyorsult fel, hanem több minden történik a világban, amiről tudomást szerzünk a médián keresztül, és ez a lelkünkben nagyobb eseménysűrűségként realizálódik, ami azt a szubjektív illúziót kelti, hogy gyorsabban telik az idő pszichikailag is, meg fizikailag is. Valójában egyik sem.

293.6. ...az teljesen mindegy, mert ugyanarról van szó!
Nem, nem ugyanarról van szó, ezek (a mondat eleje) mind teljesen különböző dolgok.

293.8. Úgy, hogy a kettőt tükörképileg összeköti. Tehát ez a dimenzióalagút úgy tud egymástól hatalmas távolságra lévő objektumokat is összekötni...
Nem tükörképi összekötésről van szó, hanem felületi bilokációról, amit a magasabb dimenziószinteken keresztül lehet megvalósítani. Ez nem alagút, mert nincs hossza.

299.1. Igen, de nem az egymásután következőket, mint a normál esetben, hanem egymástól távoliakat hoz össze.
Csak éppen nem így.

Összefoglalva a könyvet elmondható róla, hogy tele van alapvető és súlyos hibákkal és tévedésekkel, amik a kifejtett témák meg nem értéséből és félreértéséből fakadnak. Ráadásul nem arról van szó, hogy bármi újat talált volna ki a szerző és abban tévedett volna, hanem olyan dolgokat tud rosszul, amiket tudhatna jól is, mert a megoldások már évek óta megvannak és bárki számára hozzáférhetőek az interneten. Csak utána kellett volna néznie a részleteknek, hogy ne írkáljon ennyi butaságot, amivel sikeresen elbolondíthatja az olvasóit. És nyugodtan takarékoskodhatott volna a felkiáltójelek használatával is, amik kiabálásszerű jelleget adnak a szövegnek.

Készült: 2007.09.19. - 26.

Következő írás

Vissza a tartalomhoz