A fizikai kiterjedésnek, azaz a hagyományos
értelemben vett térnek többféle
leírása létezik a tudományban, melyek
közös jellemzője és egyben hibája, hogy
tisztán matematikai módszerekkel
próbálják azt leírni. Teszik mindezt
abból kiindulva, hogy a fizikai teret nem tekintik valós
létezőnek, tényleges szerkezettel bíró
rendszernek, hanem puszta ürességként kezelik, mint
egyfajta hézagot a részecskék között,
amire szinte bármilyen matematikai struktúra igény
szerint ráhúzható.
Csakhogy az évszázadok alatt összegyűlt
tapasztalataink egyáltalán nem azt mutatják, hogy
a téridő valamiféle üresség lenne a benne
található különféle dolgok
között. Tárgyak és emberek rejtélyes
eltűnése vagy felbukkanása, teleportáció,
párhuzamos univerzumok észlelése, földön
kívüli űrhajók számos alkalommal filmre vett
térugrásai, és sok más esemény
utalnak arra, hogy nagyon nem értjük még a
téridőt. Ami jóval többnek tűnik, mint holmi
fiktív matematikai rácsozat a gyermeteg fizikai
modellekben. Azzal, hogy eme tapasztalatokat
parajelenségként kezelik és formálisan
kizárják a kutatás, kutathatóság
területéről, a fizikusok sikeresen megfosztották
magukat a továbblépéstől és a tér
igazi szerkezete megismerésének
lehetőségétől.
Mi húsz évvel ezelőtt szakítottunk az összes
korábbi és nyilvánvalóan hibás vagy
használhatatlan elképzeléssel, amiknél
jó ideje leragadt a földi tudomány.
Létfilozófiai alapokról indulva, nagy
munkával nekiláttunk, hogy teljesen újragondoljuk
az egész világegyetemet és annak minden
megfigyelhető természeti jelenségét, hogy egy
olyan egységes és pragmatikus modellt
építsünk, ami logikus magyarázatot ad az
összes megfigyelt jelenségre. Legyen az
hétköznapi vagy extrém, tudományos vagy
paratudományos, netán kifejezetten misztikus. Az
általunk létrehozott és gyorsan fejlődő
tudomány, az időfizika eddigi eredményeit számos
publikáció és előadás keretében
ismertettük a nagyközönséggel, valamint az
érdeklődő tudósokkal (nem tolongtak
különösebben).
Ebben a cikkünkben a téridő fizikai szerkezetével
kapcsolatos kutatásainkat foglaltuk össze, röviden,
közérthetően, ugyanakkor a teljesség
lehetősége nélkül, hisz a modell fejlesztése
és tökéletesítése még mindig
folyik az alkalmazhatóság érdekében.
Írásunk a párja és folytatása az
Eseményhorizont internetes magazinban 2007-ben megjelent: A
tér matematikai szerkezete című munkának, valamint
több tucatnyi egyéb publikációnak, amik a
téridő tulajdonságaival foglalkoznak. Ezek ismerete
feltétlenül ajánlott az alábbiak
megértéséhez, mivel cikkünk nem a laikusok
számára íródott.
Az első és legfontosabb dolog, amit ki kell jelentenünk a
téridővel kapcsolatban, hogy a fizikai tér nem azonos a
matematikai térrel. A kettő között van logikai
kapcsolat és formai hasonlóság, de
lényegében két különböző
dologról van szó. Épp ezért
igyekeztünk ebben az írásunkban - amennyire lehetett
– mellőzni a matematikát és főleg a fizikai szerkezetre
és működésre helyezni a hangsúlyt. Mert ha
valami létezik, akkor annak formája,
struktúrája és kiterjedése van, időben
és térben egyaránt. Ami észlelhető,
mérhető, ábrázolható és
vizsgálható a fizika módszereivel – megfelelő
technika birtokában.
Az időfizikában éppen ezért a teret az idő egy
speciális ábrázolási
módjának, leképzésének
tekintjük és nem kezeljük a kettőt külön
egymástól. Nincs külön
térdimenzió és idődimenzió, hanem
egységes téridő létezik a természetben.
Ennélfogva nem kell két különböző dolgot
önkényesen összemosni a folyamatok
ábrázolásához. Ebből következően pedig
a téridő nem egy statikusan álló, ugyanakkor
tetszőlegesen deformálható rácsozat, amivel azt
csinálhatunk, amit akarunk. Mint minden létező dolog a
természetben, ez is dinamikus, szüntelenül
mozgó és változó, aszimmetrikus rendszer,
ami ugyan összetételében transzcendens, mégis
folyamatosan hatást gyakorol a benne lévő
tárgyakra a legkisebbektől a legnagyobbakig.
Tehát kérjük az Olvasót, hogy nyugodtan
felejtse el az iskolában tanult euklideszi teret, meg a
különféle görbületű matematikai tereket,
és nyíljon meg egy teljesen másféle,
pragmatikusabb téridő szemlélet felé. Ami -
szerencsére - sokkal több kérdésre
képes megadni a közérthető válaszokat, mint
amennyit eddig összesen fel tudtunk tenni a modellnek.
2. fejezet
Vissza a tartalomhoz