LÉLEKCELLÁK GEOMETRIAI MODELLEZÉSE

1. BEVEZETÉS

A lélek belsejében található rácsszerkezet geometriai tulajdonságainak, felépítésének vizsgálata nagy segítséget nyújt a tapasztalati élmények analóg kódolású, szűrt és tömörített információit tároló fényszál működésének megértéséhez. A lélekben tárolódó nagy frekvenciájú fényszál a rácsozat üregeiben haladva körbepattog a beépített fényvisszaverő tükrök között a végtelenségig. Ennek során több, különböző hosszúságú és irányú útvonalat is bejárhat, amik ősi, misztikus ábrázolása a végtelen csomó szimbóluma, egészen pontosan ennek szögletes sarkú változata, mivel a fény mindig egyenes vonalban terjed, nem görbe pályákon halad.

A kérdés vizsgálatához elkészítettem a rombikuboktaéder típusú lélekcellák papírmodelljeit és lefényképeztem őket különféle irányokból, különféle csoportosításban egymás mellé rakva belőlük többet, hogy láthatóvá váljanak a létrehozható szerkezetek. A fotók a cellák oldallapjainak középpontjai felől, az oldaléleik felezőpontjai felől, illetve a csúcspontjaik felől lettek elkészítve. A 16 Mb-os képsorozat letölthető innen: papirmodellek.zip

2. A MODELLEZÉSRŐL

1. A sima A/4-es nyomtatópapírból készített cellák túl könnyűek ahhoz, hogy stabilan megüljenek egymás tetején. Ezért sokat kell velük ügyeskedni, hogy egyben maradjanak.

2. A cellák alakja könnyen deformálódik, a papír oldalak hajlamosak kidomborodni, behorpadni, így nem illeszkednek jól a szomszédos cellákhoz.

3. Mivel a cellák oldalai hiányosak (az egyszerűség és az átláthatóság érdekében), könnyű őket gémkapoccsal egymáshoz rögzíteni, ne mozduljanak el. Ez egyben lehetővé teszi, hogy minden irányból belelássunk a szerkezetekbe.

4. A rombikuboktaéder típusú lélekcella lapjainak definíciója a következő:
4.1. Háromszöglapok: 8 db.
4.2. Négyzetlapok, amik a háromszöglapok éleivel szomszédosak: 12 db.
4.3. Négyzetlapok, amik a háromszöglapokkal egy csúcspontban érintkeznek: 6 db.
Összesen: 26 lap.

Megjegyzés: Rombikuboktaéder készíthető:
1. Oktaéderből: ha levágjuk a csúcsait (6 db) és az éleit (12 db), akkor 18 vágás kell hozzá.
2. Kockából: ha levágjuk a csúcsait (8 db) és az éleit (12 db), akkor 20 vágás kell hozzá.
Ezért hívjuk rombi-kub-oktaédernek, nem rombi-okta-hexaédernek, mert kevesebb művelettel létrehozható oktaéderből.

5. Nyolc cella összeillesztése 2x2x2-es kockába sokféleképp lehetséges. Van két szabályos és sok szabálytalan összeillesztési mód, amik mind különféle alakú és méretű belső hézagokat képeznek egymás közt, amik mind különféle szabályos és félszabályos testekre bonthatók. A leggyakoribb ilyen testek a kocka és a tetraéder.

6. A két szabályos összeillesztés olyan négyzetlapok mentén történik, amik a cellákon a háromszögek csúcsára esnek, illetve a háromszögek élére esnek. Az ekkor keletkező belső hézag áll két félszabályos testből középen, amiket szintén kivágtam és összeragasztottam, illetve 6 kockából vagy 2 kockából és 4x2 tetraéderből körülötte a 4 cella által alkotott síkok közepén.

     

7. A szabálytalan összeillesztések közé tartozik a háromszögek mentén való érintkezés, a háromszögek csúcsára és élére eső négyzetlapok érintkezése, illetve a kevert érintkezések, különféle variációkban. Az ekkor keletkező belső hézagokat javarészt nem tudtam értelmezni a modell geometriai tökéletlenségei miatt (képtelenség rendesen összeilleszteni anélkül, hogy szétessen, elcsússzon), viszont a körülöttük lévő 4 cella által alkotott síkok közepén 2-2 tetraéder figyelhető meg minden esetben (azaz 12 db).

8. Érdemes volna mindezt megcsinálni egyrészt számítógépes modellezéssel, másrészt puhafából kivágott cellákkal, mivel azoknak nagyobb a tömege és stabilabban megülnek egymáson. Én 4 cm-es négyzetoldal hosszal dolgoztam, mert ekkora fért rá egy A/4-es papírlapra.

9. A modell alapján levonható következtetések:
9.1. A belső hézagok térfogata érdemben nem változik meg a különböző cella állások esetén, csak a hézagok méreteloszlása változik kis mértékben (hogy hová mekkora hézag esik).
9.2. A szerkezeti stabilitás (rács keménység, összenyomásnak ellenállás) szempontjából valószínűleg az egyik szabályos összeillesztés (négyzetlapok a háromszögek csúcsán) a legerősebb, mivel annál minden irányban kocka alakúak a rések a 4 cella által alkotott síkokban. Tehát bármilyen irányú összenyomó erő éri, egyformán ellenáll neki.
9.3. A különböző cella rács szerkezeteken átfuttatott fényszálak szempontjából szintén a szabályos (négyzetlapok a háromszögek csúcsán) összeillesztés a legjobb, mert 9 szál mehet át egy cellán, a hézagokon pedig csak a kockákon mennek át kettesével, a középső félszabályos test kimarad (tehát oda lehet mütyürt beépíteni).

3. KÖVETKEZTETÉSEK

A szerkezeti modellek alapján levont következtetések:

1. A cellák egymáshoz képest akkor állnak "szabályosan", ha a kék pöttyel színezett oldalaikkal érintkeznek. Ezek azok a négyzetlapok, amik a csúcsukkal érintkeznek a háromszög lapokkal.

2. Szabályos állásnál 8 db, 2x2x2-es állásba rakott cella közt egy olyan félszabályos test található középen, ami egy kocka, háromszög alakban levágott sarkokkal (mag1 névvel jelölve a fájlnevekben). Ezt 6 db kocka veszi körbe a négyzetlapjaival szomszédosan a 2x2-es állású síkok közepén.

3. Szabálytalan állásnál 8 db, 2x2x2-es állásba rakott cella közt egy olyan félszabályos test található középen, ami 10 négyzetlappal és 8 háromszöglappal rendelkezik (mag2 névvel jelölve a fájlnevekben). Ezt 2 db kocka és 4x2 db tetraéder veszi körbe a négyzetlapjaival és a háromszöglapjaival szomszédosan a 2x2-es állású síkok közepén.

4. Lennie kell egy másfajta testnek is, másfajta szabálytalan állásnál, amit mag3 névvel kéne jelölni, de azt nem csináltam meg, mert nem az volt kísérlet fő célja. Ez nem tudom, hogy nézhet ki.

5. A cellák egymással a következő állásokban lehetnek szomszédosak:

5.1. Érintkeznek azon négyzetlapjaikkal, amik a csúcsukkal érintkeznek a háromszög lapokkal. Ezek színe: kék. Cellánként van: 6 db.

5.2. Érintkeznek azon négyzetlapjaikkal, amik az élükkel érintkeznek a háromszög lapokkal. Ezek színe: piros. Cellánként van: 12 db.

5.3. Érintkeznek a háromszög lapjaikkal. Ezek színe: zöld. Mivel a cellák háromszöglapjai hiányoznak, itt nem lettek színezve, csak a középső hézagkitöltő testeken.

5.4. Érintkeznek a csúcsaikkal. Az 5.2., 5.3. és 5.4. érintkezések együtt is előfordulnak szabálytalan elrendezéseknél.

6. Ha a fényszálak a cellák négyzetlapjainak közepén mennek át (lásd: a hurkapálcikákkal összekapcsolt modelleket), akkor cellánként 9 fényszál metszheti egymást, amik szabályos állásnál nem mennek át a középső félszabályos testen (mag1), csak a körülötte lévő 6 kockán. Szabálytalan állásnál viszont átmennek a középső félszabályos testen (mag2), a körülötte lévő 8 tetraéderen viszont nem.

7. Szabályos állásnál a 6 kocka mindegyikén csak 2 fényszál megy át azokon a négyzetlapokon, amik a cellákkal érintkeznek. A félszabályos testtel (mag1) érintkező négyzetlapokon viszont nem megy át egy sem. De átmehet, külön fényszálként. Ez azért fontos, mert így fizikailag lehetőség van a lélek belsejében egy önálló fényszál útvonal kialakítására, ami teljesen szeparált a Személyiség halmaz Élményeit tároló Fényszál (a továbbiakban: SZÉF) útvonalaitól, tehát nem megy át a cellákon, csak köztük mozog, egyik félszabályos testtől (mag1) a másikig. Amennyiben különféle mütyürök (célfeladat végző nanogépek) vannak beépítve a mag1-esekbe, ezeket külön Mütyür Vezérlő Fényszállal (a továbbiakban: MVF) képes irányítani, állítgatni a Lélekvezérlő operációs Rendszer (a továbbiakban: LR), ami a lélek centrumában található (feltehetően). Tehát a SZÉF törlésekor, mozgatásakor, másolásakor, írásakor az MVF érintetlen marad, illetve az MVF utasítások nem észlelhetők a SZÉF számára (a feltudati személyiség nem fér hozzá, nem is tud róla).

8. Elméletileg lehetséges az MVF művonalak mentén több, különálló fényszálat is futtatni, amik különböző feladatokat végeznek, például: kommunikáció, érzékelés, sebességmérés, gyorsulásmérés, fáradt fény kieresztése a túlhevülő rendszerből, SZÉF terelő tükrök átállítása, külső interfészek vezérlése (I/O műveletek), téri hajtányok és térugrómű vezérlése, stb.

Összefoglalva: A modellezés sikeres volt. Ez persze nem zárja ki a teljesen másmilyen geometriai szerkezetű lélekcellák létezését. Ugyanakkor semmit nem mond a cellák tényleges számáról egy lélekben, a cellák méretéről, fizikai szerkezetéről (pontos atomi kinézetéről), a bennük futó fényszál végtelen hurkok térbeli alakjáról (az általuk bejárt útvonal formájáról) és még rengeteg más dologról.

A fényszál útvonalai (amik mentén körbepattog a lélekben) valószínűleg nagyon bonyolultak, többfélék lehetnek, ráadásul ezek menet közben, a tükrök átállításával módosíthatók. Isten legyen a talpán, aki átlátja a rendszer bonyolultságát. Valószínűsítem, hogy a fejlesztők egy szuperintelligens mesterséges intelligenciával terveztették meg a legoptimálisabb útvonalgubancot, a hossz maximalizálása és a kereszteződések minimalizálása, meg egyéb műszaki feltételek teljesítése szempontjából.

Megjegyzés: A fehercellak_mag1_sikban_hibas.jpg kép azért hibás, mert csak a hajtogatáskor derült ki, hogy rosszul rajzoltam meg. A bal felső sarokban lévő szár végén lévő négyzetet nem oda kell tenni, hanem a vele szomszédos háromszög másik élére.

Készült: 2020.05.11. - 18.

Következő írás

Vissza a tartalomhoz