GYÜMÖLCSFÁK TAVASZI FAGYVÉDELME TALAJHŰTÉSSEL

1. ELŐSZÓ

A gyümölcsfák tavaszi fagyvédelme hagyományosan a következő eljárásokból áll:
1. Füstölés tűzrakással: kevésbé hatékony.
2. Paraffingyertyák égetése: közepesen hatékony, munkaerő igényes.
3. Légkeverés ventilátorokkal: kevésbé hatékony.
4. Fagyvédelmi öntözés: korlátozottan használható.

A tapasztalatok szerint ezek egyike sem tökéletes. Tehát nem képesek minden körülmények közt megakadályozni, hogy a korai rügyezésű, virágzású gyümölcsfa fajták károsodjanak. Az ok: a klímaváltozás miatti enyhe és változékony tél, illetve tavasz miatt a fákat becsapja az időjárás és túl korán kezdenek ébredni. A megoldás az lenne, ha késleltetnénk a tavaszi ébredésüket, a fagyos időszakok utána. Ennek eddig az volt a módja, hogy kései ébredésű fajokat igyekeztünk kinemesíteni, míg a korai ébredésűeket fagyvédett helyekre telepítettük. De van más út is, ami hatékonyabb és egyszerűbb. Csak tesztelni kellene. Nekem nincsenek meg hozzá a szükséges erőforrásaim (pénz, eszköz, földterület), ezért közzéteszem az ötletem, hogy aki akarja-tudja, valósítsa meg. Várom a visszajelzéseket az eredményekkel kapcsolatban.

2. TALAJHŰTÉS

A fák föld feletti része télen kiszárad, átmenetileg halott cellulóz csontvázzá válik. Csak a gyökérzetük él a talajban, ahol melegebb van, a fagyhatár alatt. Tavasszal a levegő melegedését követi a talaj és a csapadékvíz melegedése, amit a gyökérzet észlel és ennek hatására elkezdi felpumpálni a vizet a cellulóz csontvázba, hogy éltre keltse azt. Ha ezt a folyamatot késleltetjük, késik a rügyezés is.

A megoldás: hűteni kell a talajt, kellően hideg állapotban tartani, hogy becsapjuk vele a gyökereket. Amikor gyümölcsfát ültetünk, hűtő csövek hálózatát kell telepíteni a talajba, kis mélységbe a törzs köré, amin keresztül fagyálló hűtőfolyadékot átpumpálva, hidegen lehet tartani a gyökerek fölötti és körüli talajt az enyhe telek, fagyos tavaszi időszakok során. Ezzel pontosan szabályozható a tavaszi ébredés időpontja. Csak néhány hőmérőt kell telepíteni a talaj fölé, illetve a földbe, különböző mélységekbe, hogy mindig tudjuk, hol milyen hideg van. Ezek értékeihez tudjuk igazítani a hűtés mértékét, az energiahatékonyság miatt. Mert nem kell túlhűteni, csak az ébredési hőmérséklet alatt tartani 1 fokkal a növényeket. Azt nem tudom, hogy vajon az egyes növényfajoknak azonos-e az ébredési hőmérsékletük, de gyanítom, hogy nem, mivel tavasszal jól megfigyelhető, hogy a különböző fafajták eltérő időpontokban kezdenek el kizöldülni.

A talajtól elvont hőt a legegyszerűbb felfelé, a levegőbe leadni, radiátorokon keresztül. Ez a módszer nem igényel semmilyen új technológiát, csak a meglévő eszközök újszerű alkalmazását. A szivattyús hűtőrendszer üzemeltethető mobil napelem táblákról, amiket télen kitelepítünk a gyümölcsösbe, a fák törzsének déli oldalához kötve őket, majd tavasszal, ha már nem kellenek, fel lehet szedni és raktárba tenni őket. Minél többet süt a Nap télen, annál melegebb van, ugyanakkor annál több áramot termelnek a napcellák, vagyis a hűtőrendszer annál több energiát használhat fel. Érdemes az egész rendszert mozgathatóra méretezni, fagy és vízállóra. Ha megfelelő minőségű anyagokból készítjük a csőhálózatot, évtizedekig is használható, illetve teljes egészében újrahasznosítható a gyümölcsfák pusztulása, kivágása után is.

Ez a módszer valószínűleg használható bokroknál, minden évelő növénynél is. Egy szivattyú akár több fa körül is keringetheti a hűtőfolyadékot. Fontos olyan hűtőfolyadékot használni, ami környezetbarát, tehát a csőrendszer sérülése esetén, a talajba kijutva nem károsítja a növényeket (például: R32-es hűtőközeg).

3. TALAJFŰTÉS

A módszernek fordítva is működnie kell: ha meleg folyadékot pumpálunk át a rendszeren, felmelegíthetjük vele a talajt, gyorsítva a növények ébredését. Így nagy földterületeken lehet egyszerre ébreszteni a növényeket vagy szakaszosan, parcellánként, hogy a mezőgazdasági gépek és munkások ne legyenek túlterhelve, hanem sorra végigjárhassák a parcellákat az ébresztés sorrendjében. Ha pedig esős az idő, nem lehet a földeken dolgozni, leállítható a folyamat, tehát nem kell amiatt aggódni, hogy késünk bizonyos munkákkal vagy nem tudjuk elvégezni őket. Így a termés érésének időbeli eloszlása is szabályozható és kevésbé alakul ki túlkínálat vagy hiány a piacon.

Nem tudom, kinek, mennyi pénzt ér ez az ötlet? Olcsóbb-e vagy drágább az egyéb módszereknél? Nem tudom, hogy vajon másnak is eszébe jutott már ilyesmi? Nekünk már nincsenek gyümölcsfáink, mert a tűzelhalás és egyéb bajok miatt el kellett adnunk a földünket évekkel ezelőtt. Sajnos eléggé megkésve jutott eszembe ez a megoldás, de másoknak még jól jöhet. Ha akad olyan vállalkozás, ami hajlandó kikísérletezni a technológiát, kérem értesítsenek az eredményeikről.

Készült: 2021.03.08.

Következő írás

Vissza a tartalomhoz