OKFEJTÉS

"Mindent nem lehet tudni."

Amikor a világról és önmagunkról szerzett érzékszervi tapasztalatainkat rendszerezzük, logikai kapcsolatokat alakítunk ki az egyes dolgok között, amik kifejezik a köztük lévő viszonyokat. Ennek során a dolgok időbeli megjelenésének (születés) és eltűnésének (halál) folyamatát ok-okozati kapcsolatként határozzuk meg. Vagyis minden létező dolog, halmaz, körülmény létrejöttének van valamilyen oka, ami megelőzi és van valamilyen következménye, ami követi, azaz aminek okaként szolgál. A logikus elme ezért joggal feltételezi, hogy ha a valóságban mindennek van oka és okozata (semmi sem oktalan vagy céltalan, azaz értelmetlen), akkor a dolgok vizsgálatával minden megismerhető, a teljes valóság feltárható és rendszerezhető ezen a módon a kezdetétől a végéig. Feltéve, hogy a valóságnak volt kezdete és lesz vége, azaz a létezés egy véges méretű halmaz, nem végtelen időben és térben legalább egy (tetszőleges) irányba.

Csakhogy nem ilyen egyszerű a helyzet. Mivel a gyakorlatban az észlelésünk részletessége, felbontása, hatótávolsága véges, mindig van körülöttünk egy eseményhorizont, amin túlra nem látunk se térben (a legkisebb mérettől a legnagyobbig), se időben (a legrégebbi múlttól a legtávolabbi jövőig). Ez akkor sem változik, ha egyre jobb műszereket alkotunk, kitágítva velük az érzékszerveink korlátait. Csupán kitoljuk vele az eseményhorizontunkat, nem szűntetjük meg azt. Ezért mindig véges mennyiségű és minőségű tudással fogunk rendelkezni a világról és önmagunkról, vagyis sosem fogunk mindent megtudni, csak egyre többet és többet. És minél távolabbi dolgokat vizsgálunk, a kapott eredmények annál bizonytalanabbak, elmosódottabbak, pontatlanabbak, részletekben szegényebbek lesznek.

Ebből következik, hogy a logikai okfejtési lánc vége mindig kinyúlik az eseményhorizonton túlra, az ismeretlenbe vagy véget ér egy ellentmondásos oknál, amin nem tudunk valami okból tovább jutni. A kettő látszólag különböző eredmény, mégis azonos, mert megszakítja az oksági kapcsolatok láncát. Ez azért kellemetlen tény, mert a civilizációnkat arra a hitre építettük, hogy mindennek van oka és felelőse, mindenre lehet ésszerű magyarázatot találni. Csakhogy a logika működésének logikus vizsgálata arra az eredményre vezet, hogy a logika mindig logikátlanságon alapul, vagyis önkényes. Lebeg a semmiben. Csupán kitaláció az egész, olyan hiedelmek, magyarázatok rendszere, amik részben fedik a valóságot, de nem azonosak vele és sosem fedhetik le azt teljesen. Vagyis a világ teljes egészében örökre megismerhetetlen marad mindenki számára. Tehát fel lehet tenni olyan logikus kérdéseket, amikre soha nem lehet megtalálni a logikus válaszokat. Ennek a matematikai igazolását részletesen lásd: Kurt Gödel tételeinél.

A teremtésfilozófiában ilyen alapkijelentések a következők:
1. Az okforrások léte, amik a saját idejüket árasztják magukból az egymás számára való megnyilvánulásuk kezdete óta. A megnyilvánulás előtti megnyilvánulatlanság állapota értelmezhetetlen. Sosem fogjuk megtudni, mitől vannak, honnan erednek, mi vagy ki és miért csinálta őket?
2. Az okforrások száma, amit a modell fejlesztésének kezdetén 10 darabban határoztunk meg, de igazából nem tudjuk, mennyi lehet belőlük a minden létezőben? Feltételezhetően végtelen.
3. Az okforrások pontszerű mérete, ami meghatározhatatlanul kicsiny, nulla térdimenziós létezőt jelent. Ez egy ellentmondás, hogyan létezhet valami, aminek nincs mérete, vagyis gyakorlatilag semekkora?
4. Az okforrások összetételének, anyagának, alkotóinak, geometriai szerkezetének milyensége, ami meghatározhatatlan. Sosem fogjuk megtudni, miből vannak?

Tehát nem tudunk választ adni az olyan kérdésekre, hogy mi teremtette a Teremtőt? Mi volt a létezés előtt? Hol található a létezés? Mi van a létezésen kívül? Vége lesz-e valaha is a létezésnek? Ha ugyanis válaszokat tudnánk adni ezen kérdésekre, azzal csak kitolnánk az eseményhorizontot még messzebb, a logikai lánc megnyújtásával, de nem oldanánk meg vele semmit. Mert utána a kapott válaszokban szereplő eredményekkel kapcsolatban is fel kellene tennünk újra, ugyanezeket a kérdéseket...

Készült: 2021.12.25.

Következő írás

Vissza a tartalomhoz