Számos sci-fi filmben és írásban szó esik különféle védőpajzsokról, amik az űrhajókat, űrállomásokat, esetleg támaszpontokat vagy bolygókat védik az ellenségtől. Az alábbiakban összeszedtem az ezekkel kapcsolatos legfőbb műszaki, fizikai problémákat és a lehetséges megoldásokat. A cikk olvasható a sciencefiction.hu oldalon is a Fantasztikus tudomány című fórumomban.

1. Egyes védőpajzsok csak a lézersugarak ellen védenek, az anyagi lövedékekkel, repeszekkel, meteorokkal, atmoszférával szemben nem. Mások mindentől védenek. Lehetséges ez? Az ablaküveg például átengedi a fényt, de megállítja az anyagot (az ellenállóképessége függvényében). De nem ismerünk olyan anyagot, ami átengedné az anyagot, de megállítaná a fényt (a szivacs nem számít!). És amíg ez nem változik, addig szerintem okosabb azt feltételezni, hogy a védőpajzsok is ilyenek. Vagyis pont a lézersugaraktól nem árnyékolnak.

2. Egyes védőpajzsok fokozatosan elgyengülnek az őket ért csapásoktól, mások nem. Ezt imádják százalékosan kijelezni például a filmekben, ami több szempontból is eléggé érthetetlen dolog a számomra. Ha egy védőpajzs egy lövéstől 50%-osra (erejűre? ellenállóképességűre?) csökken, akkor ez mit jelent pontosan? Hogy a következő ugyanolyan erejű lövés már 0%-osra csökkenti, azaz megsemmisíti? A csökkenés miért nem lineáris a történetekben? Ha az ellenség ezt tudja, akkor miért nem dupla erősségű lövedéket használnak, ami egyből 0%-osra rombolná a pajzsot?

3. Ha védőpajzs úgy van keltve a hajótest köré valamilyen generátorral, akkor miért nem lehet rögtön újratermelni a gyengülést észlelve? Mit jelent az, hogy "leválik a védőpajzs"? Elnyeli a kapott energiát, tartogatja, aztán a generátor lelöki a hajótestről az űrbe, hogy túltöltődve ne árassza el a hajótestet az energia? De akkor korábban ez miért nem jelent veszélyt? Hogy jut el a védőpajzstól a hajóig az energia, ha a pajzs körbeveszi a hajót és elvileg sehol nem ér hozzá a burkolatához és a kettő közt vákuum van? Ívkisüléssel?

4. Egyes filmekben a védőpajzs szorosan követi az űrhajó burkolatát, mintegy rátapad. Másokban távolabb van tőle és kevésbe formakövető. Olyat nem nagyon látunk, hogy a pajzs gömb vagy ellipszoid, esetleg szabályos sokszög alakú lenne (már amikor ábrázolják, mert többnyire nem), pedig ezek a formák sokkal könnyebben kelthetők generátorral és jobb védelmet adnak a beléjük csapódó lövedékekkel szemben, illetve azok könnyebben lepattanhatnak róluk. Ilyet mégsem látunk soha (gellert kapott lövést).

5. Ha egy védőpajzs elhárítja a lézersugarakat, akkor nem engedi át a fényt. Vagyis belülről nézve, az űrhajó fedélzetéről az ablakon kipillantva csak a pajzs belső oldalát kellene látnunk és semmi mást. Ha valaki azt mondja erre, hogy a pajzs csak bizonyos frekvenciákat szűr, akkor ennek látszódnia kéne, elszíneződés formájában (mintha napszemüvegen át néznénk a világűrt).

6. A védőpajzs megállítja a kívülről jövő lövedékeket, de a belülről indítottakat nem. Vagyis az űrhajó nyugodtan tud lövöldözni kifelé a pajzson át, ami eléggé furcsa. Ez három esetben lehetséges: 1. Ha a pajzs féligáteresztő, azaz egyenirányított. Kifelé nyitott, befelé zárt. Mint a foncsorozott (tükröző felületű) üveg. 2. Ha a pajzs generátor össze van kapcsolva a fegyverzettel és tüzeléskor mindig kihagy egy rövid időre (szinkronizált megszakítás), hogy a saját lövedékek távozhassanak. A visszapattanásuk ugyanis elég ciki lenne. 3. Ha az ágyúcsövek kilógnak a védőpajzson kívülre. Ennek hátránya, hogy az ellenség megszórja a pajzs felületét, remélve, hogy a kilógó ágyúcsöveket megrongálhatja, tönkreteheti. Vajon az ágyúcsövek tetszés szerint kidughatók-visszahúzhatók vagy nem? Ha igen, a pajzs nem véd az anyagtól.

Készült: 2015.03.17.

Következő írás

Vissza a tartalomhoz