A DZSED-OSZLOP TITKA
A dzsed-oszlop az ókori Egyiptom egyik jellegzetes, fontos
kultikus tárgya (és hieroglifája) volt, amit kezdetben Szokar,
majd Ptah, végül Ozirisz istenhez kapcsoltak, a stabilitás és
állandóság szimbólumaként, Ozirisz hátgerinceként. Lásd: Egyiptom
istenei (2023, ezoterika).


A dzsed jelentése: tartósnak lenni, örökkévalóság. A
dzsed-oszlopot fenséges dzsed néven tisztelték az Óbirodalomban.
Az oszlop ábrázolásának eredete vitatott, a felső részének
tagolásáról (4 tányérra vagy keresztszárra oszlik) a
történettudomány és vallástudomány nem tud semmit mondani, ezért
az idők során különféle jelentéseket és értelmezéseket kapott. A
kis méretű dzsed-oszlopokat védelmező amulettként is viselték, a
nagyobbakat temetkezéseknél használták, mivel az Életfa
szimbólumaként ezen jutnak fel a halottak az égbe. Az Ozirisz
tiszteletére rendezett ünnepségeken felállított nagyméretű
dzsed-oszlop az Isten feltámadását jelképezte. Az oszlophoz
sokszor kapcsoltak két emberi kart, melyek a pásztorbotot és
korbácsot tartják (Ozirisz jelképeit). A fáraó megkoronázásának és
a szed-ünnepnek fontos szertartása volt a dzsed-oszlop
felállítása.


Mivel a szimbólum eredete és jelentése homályba vész, a
jelenkorban egyesek már úgy vélik, a dzsed-oszlop valójában egy
ősi elektromos eszköz lehetett, ami a tetején 4 tányérszerű
kondenzátorból, a rúdján egy tekercsből állt. Ennek tetejére
gáztöltésű búrát helyeztek, amivel úgy világítottak, mint egy
lámpával. Ezt nem csak templomi szertartásokhoz használták, hanem
nyilván ezzel világítottak a sírkamrák építése közben is. És
valószínűleg nem az egyiptomi papok találták ki a technológiát,
hanem átvették és reprodukálták az ősi atlantiszi feljegyzések
tanulmányozása során.
Lásd: http://djedenergy.com/a-djed-oszlop-mukodese
Valószínűleg nem véletlen, hogy a Csillagok háborúja történetében
az univerzumot összetartó erőt használó varázslók neve: Jedi
(angolul: dzsedáj, magyarul: dzsedi). A dzsed-i szó értelmezhető
úgy is, hogy dzsed-ből származó, a Teremtőből eredő, az angol i:
én szó értelmében pedig: Teremtő-Én.
Időfizikai szemmel nézve ezt a szimbólumot feltűnő, hogy mindig 4
tányér vagy kereszt van a tetején, sosem több vagy kevesebb. Az
oszlop alsó, rúd alakú része viszont változó hosszúságú lehet és
többféleképp tagolható csíkokra. Mivel Életfa szimbólumról van
szó, egyértelmű, hogy köze van a Világtengelyhez, ami körül az
egész teremtett világ "forog". Vagyis a Teremtő okforrás futótűz
tachion által az őskáoszban húzott tűzvonali időszál mentén, a
toronyzónájában utána száguldó alfatéri szerinókhoz is köze van. A
Világtengely, mint az idősemmiben vezető útvonal az istenek
mozgásának ábrázolása, akik az egyes, adott térdimenziószámú
univerzumokat keltik maguk köré. Ezekből négyféle van: 3D, 4D, 5D,
6D. Mindegyik a felettes téridő kiterjedésében képződő, üresen
maradó nemtér-nemidő rétegben található, egymástól elszeparálódva,
hogy az egyes teremtések ne zavarják meg egymást. A Világtengely
pedig metszi ezeket, összekötő geometriai fogalomként (tehát nem
egy valós, anyagból készült szerkezetről van szó). Ennek alapján
lehetséges, hogy a dzsed-oszlop tányérjai az egyes
térdimenziószintek téridő gömbjeit ábrázolják, körlapokká
kilapítva. Lásd a: Dimenzióváltás (2022, létfilozófia) című írást.
Ha megnézzük Ptah isten ábrázolásait, azt látjuk, hogy a két
kezében tartja a dzsed-oszlopot, aminek a tetejéből kiáll az ankh
kereszt. Ami az időhurok hármas felhasadásának szimbóluma, lásd a:
Hármas felhasadás (2022, létfilozófia) című írásban. Tehát az
oszlop végén található az Isten (alfatéri szerinó), mintha az
oszlopból nőne ki vagy az oszlop nőne ki az Istenből.
A Világtengely ábrázolása különféle formákban sokfelé elterjedt az
ókorban. Ugyanezt jelképezik a Phallus-szimbólumok és Siva
lingamok is. A hozzájuk kapcsolódó mítoszok és történetek
logikailag mind a Világtengely tulajdonságaihoz kapcsolódnak.
Ha időfizikailag pontosan, helyesen akarjuk ábrázolni a
dzsed-oszlopot, akkor a négy tányért (térdimenzió világot)
aranyszínűre kell festeni (mert tele vannak fénnyel), a köztük
lévő összekötő szárakat (nemtér-nemidőt) pedig feketére kell
festeni. Az alsó szárat egy fekete csíkkal (nemtér-nemidő) kell
elválasztani az alsó tányértől és 5, különböző színű csíkra
érdemes tagolni (a szerinó 5 téresszenciája). Fentről lefelé: kék,
zöld, sárga, narancs, vörös.
Készült: 2023.06.29. - 30.
Következő írás
Vissza a tartalomhoz