A DZSED-OSZLOP TITKA


A dzsed-oszlop az ókori Egyiptom egyik jellegzetes, fontos kultikus tárgya (és hieroglifája) volt, amit kezdetben Szokar, majd Ptah, végül Ozirisz istenhez kapcsoltak, a stabilitás és állandóság szimbólumaként, Ozirisz hátgerinceként. Lásd: Egyiptom istenei (2023, ezoterika).

Dzsed 1.Dzsed 2.

A dzsed jelentése: tartósnak lenni, örökkévalóság. A dzsed-oszlopot fenséges dzsed néven tisztelték az Óbirodalomban. Az oszlop ábrázolásának eredete vitatott, a felső részének tagolásáról (4 tányérra vagy keresztszárra oszlik) a történettudomány és vallástudomány nem tud semmit mondani, ezért az idők során különféle jelentéseket és értelmezéseket kapott. A kis méretű dzsed-oszlopokat védelmező amulettként is viselték, a nagyobbakat temetkezéseknél használták, mivel az Életfa szimbólumaként ezen jutnak fel a halottak az égbe. Az Ozirisz tiszteletére rendezett ünnepségeken felállított nagyméretű dzsed-oszlop az Isten feltámadását jelképezte. Az oszlophoz sokszor kapcsoltak két emberi kart, melyek a pásztorbotot és korbácsot tartják (Ozirisz jelképeit). A fáraó megkoronázásának és a szed-ünnepnek fontos szertartása volt a dzsed-oszlop felállítása.

Dzsed 3.Dzsed 4.

Mivel a szimbólum eredete és jelentése homályba vész, a jelenkorban egyesek már úgy vélik, a dzsed-oszlop valójában egy ősi elektromos eszköz lehetett, ami a tetején 4 tányérszerű kondenzátorból, a rúdján egy tekercsből állt. Ennek tetejére gáztöltésű búrát helyeztek, amivel úgy világítottak, mint egy lámpával. Ezt nem csak templomi szertartásokhoz használták, hanem nyilván ezzel világítottak a sírkamrák építése közben is. És valószínűleg nem az egyiptomi papok találták ki a technológiát, hanem átvették és reprodukálták az ősi atlantiszi feljegyzések tanulmányozása során.
Lásd: http://djedenergy.com/a-djed-oszlop-mukodese

Valószínűleg nem véletlen, hogy a Csillagok háborúja történetében az univerzumot összetartó erőt használó varázslók neve: Jedi (angolul: dzsedáj, magyarul: dzsedi). A dzsed-i szó értelmezhető úgy is, hogy dzsed-ből származó, a Teremtőből eredő, az angol i: én szó értelmében pedig: Teremtő-Én.

Időfizikai szemmel nézve ezt a szimbólumot feltűnő, hogy mindig 4 tányér vagy kereszt van a tetején, sosem több vagy kevesebb. Az oszlop alsó, rúd alakú része viszont változó hosszúságú lehet és többféleképp tagolható csíkokra. Mivel Életfa szimbólumról van szó, egyértelmű, hogy köze van a Világtengelyhez, ami körül az egész teremtett világ "forog". Vagyis a Teremtő okforrás futótűz tachion által az őskáoszban húzott tűzvonali időszál mentén, a toronyzónájában utána száguldó alfatéri szerinókhoz is köze van. A Világtengely, mint az idősemmiben vezető útvonal az istenek mozgásának ábrázolása, akik az egyes, adott térdimenziószámú univerzumokat keltik maguk köré. Ezekből négyféle van: 3D, 4D, 5D, 6D. Mindegyik a felettes téridő kiterjedésében képződő, üresen maradó nemtér-nemidő rétegben található, egymástól elszeparálódva, hogy az egyes teremtések ne zavarják meg egymást. A Világtengely pedig metszi ezeket, összekötő geometriai fogalomként (tehát nem egy valós, anyagból készült szerkezetről van szó). Ennek alapján lehetséges, hogy a dzsed-oszlop tányérjai az egyes térdimenziószintek téridő gömbjeit ábrázolják, körlapokká kilapítva. Lásd a: Dimenzióváltás (2022, létfilozófia) című írást.

Ha megnézzük Ptah isten ábrázolásait, azt látjuk, hogy a két kezében tartja a dzsed-oszlopot, aminek a tetejéből kiáll az ankh kereszt. Ami az időhurok hármas felhasadásának szimbóluma, lásd a: Hármas felhasadás (2022, létfilozófia) című írásban. Tehát az oszlop végén található az Isten (alfatéri szerinó), mintha az oszlopból nőne ki vagy az oszlop nőne ki az Istenből.

Dzsed 5.Dzsed 6.

A Világtengely ábrázolása különféle formákban sokfelé elterjedt az ókorban. Ugyanezt jelképezik a Phallus-szimbólumok és Siva lingamok is. A hozzájuk kapcsolódó mítoszok és történetek logikailag mind a Világtengely tulajdonságaihoz kapcsolódnak.

Ha időfizikailag pontosan, helyesen akarjuk ábrázolni a dzsed-oszlopot, akkor a négy tányért (térdimenzió világot) aranyszínűre kell festeni (mert tele vannak fénnyel), a köztük lévő összekötő szárakat (nemtér-nemidőt) pedig feketére kell festeni. Az alsó szárat egy fekete csíkkal (nemtér-nemidő) kell elválasztani az alsó tányértől és 5, különböző színű csíkra érdemes tagolni (a szerinó 5 téresszenciája). Fentről lefelé: kék, zöld, sárga, narancs, vörös.

Készült: 2023.06.29. - 30.

Következő írás

Vissza a tartalomhoz