EGYIPTOM ISTENEI

Az ókori egyiptomi birodalom évezredeken át virágzott Északkelet-Afrikában, a Nílus folyó mentén. A fővárosa többnyire Memphisz volt, a Nílus nyugati partján fekvő közigazgatási és vallási központ a mai Kairótól délre, a Gízai piramisok közelében. Egyiptom lakói kiterjedt mitológiát és összetett istentani ismereteket halmoztak föl és hagyományoztak rá az utókorra. Ennek egy részét valószínűleg még az özönvíz előtti időkből, Atlantiszról kimentett tudományos írásokból örökölték (emelték ki), amire az évezredek alatt számos magyarázat és kiegészítés rakódott rá, a félreértések miatt alaposan összezavarva az ősi kozmikus (teremtéssel kapcsolatos fizikai) tanításokat. Az alábbiakban megpróbáltam ezeket rendbe tenni és tisztázni, amennyire ez lehetséges a logikai összefüggések és magyarul beszédes elnevezések alapján. Mivel igen kiterjedt mitológiáról van szó, a későbbiekben még biztosan sokan, sokat fogják elemezni ezeket az ezoterikus kapcsolatokat, hisz rengeteget elárul az atlantiszi kultúra és tudomány hátrahagyott eredményeiről is. A témában érdemes még elolvasni az: Atum isten időhurka (2023, ezoterika) című írást.

Az alábbi szavak magyarul a következőket jelentik:
Egyiptom: Egy ép tó-m (egy épített vizem, azaz: egy teremtett VÍZ-em). Egypsy: egy ép sün (egy építette Sun, azaz: egy Úr (Napisten) által épített birodalom).
Nílus: Nyíl. Mert nyílegyenesen folyik észak felé és mert egy nyíllövésnyi a szélessége.
Memphisznek több neve is volt az idők során:
1. Men-nofer: Ménfő, ami nem lófej, hanem: mozgó fej értelmű.
2. Men-nofer-Pepi: Papa mozgó feje, azaz: isteni mozgó forrás.
3. Ineb-hedzs: Éned-hegy (Éned hegye), amit tévesen "Fehér fal"-nak fordítanak.
4. Anh-taui: Án-táji (Égi tájék), amit tévesen "ami élteti a Két Földet"-nek fordítanak.
5. Hut-ka-Ptah: Ptah lelkének háza, azaz: Út-Ká-Apa-Atya (a Teremtő okforrás útja az őskáoszban).

Az egyiptomi vallás ősi istenei több logikai csoportba sorolhatók a köztük lévő leszármazási kapcsolatok alapján:

1. ENNEÁD ISTENEK:

Kilencen vannak, együtt egy családot alkotnak. Egyesek szerint valójában tízen voltak, tehát ide kell számítani Hóruszt is, de logikailag jobban illene ide Ptah, ahogy azt alább bemutatom. Az enneád magyarul: énem ád, azaz olyan istenek, akiknek van énjük (öntudatuk, identitásuk) és képesek további én-eket teremteni magukból (énnel rendelkező teremtményeket létrehozni). Ez a mitológia által hordozott időfizikai jelentés értelmében azt jelenti, hogy időforrásokról, okforrásokról van szó, így a család esetükben nem leszármazási vonalat jelent, hanem az egymással való kapcsolatba lépésük sorrendjét, ahogy létezni kezdtek egymás számára az őskáoszban.

1.1. Atum: Az egyetlen. Magyarul: Atyám. Az ősi (legelső) istenek egyike az ókori egyiptomi vallásban. Általában emberi alakban ábrázolták, fején kettős koronával vagy vöröslő napkoronggal (Tűz elem), így napistenként (Ámon-Ré) is azonosítják, akit Heliopoliszban imádtak. A kezében pásztorbotot és ankh keresztet tart. Ő a nagy enneád legöregebb istene, akitől a többi ősi isten származik (valójában Ptahtól származnak mind). Ő teremtette anyagból, önnemzéssel (egyedül, önmagából) a világot.

Atum gyermekei:
1.2. Su: A Levegő elem istene. Magyarul: Szó.
1.3. Tefnut: A Víz elem istennője. Magyarul: tett út, az isteni köpet (időt köpő forrás) útja.

Su és Tefnut gyermekei:
1.4. Geb: A Föld elem istene. Innen erednek a geo, Gaia kifejezések.
1.5. Nut: Az Ég és a túlvilági fák istennője, tehát az Életfa. Magyarul: Nagy út.

Geb és Nut gyermekei:
1.6. Ozirisz: A túlvilág istene, aki feltámadott. Magyarul: ős íre, ahol az íre nem csupán írást jelent, hanem: teremteni, létrehozni jelentésű. Írásképe: trón után egy szem (jelentése: a teremtés helye). Ozirisz címe: Henti-Amentiu, azaz magyarul: Lenti Atya menti út, ami az alvilágra utal. Élő jelképe a szent bika, Ápisz.
1.7. Széth: A sivatag, a zűrzavar és pusztítás (káosz), valamint a mágia és rontás istene. Magyarul: szét rombol, szét szed. Állatfejű (sakál, kutya, róka, szamár, földimalac) emberként ábrázolták. Gonosz és harcias, Ozirisz gyilkosa.
1.8. Ízisz: Anyaistennő, varázslás, termékenység, nőiesség szimbóluma. Magyarul: ízes (finom, ami jelent választékosat is). Szimbóluma a tjet (Ízisz-csomó), ami az örök életet és újjáéledést jelképezi. Ő az istenek anyja, az Életház úrnője, a fényhozó, aki ismeri a szív (az időhurok belsejének) helyes használatát (a teremtés folyamatát).
1.9. Nebethet (Neftisz): A ház úrnője. Magyarul: neve tett (cselekvés). Hieroglifái: félkör (tányér, amit uralomnak fordítanak) és téglalap (épület, amit háznak fordítanak).

Ozirisz és Ízisz fia:
1.10. Hórusz: Az égbolt, az ifjúság és a harc sólyomfejű istene. Magyarul: óra lyuk (időforrás). A fáraó dinasztiák Hórusz örököseinek tartották magukat.

2. OGDOÁD ISTENEK

Az egyiptomi teremtéstörténetben szerepelnek még az Ogdoád istenei (magyarul: ok-isten-adta, azaz: csinálta), akik nyolcan vannak: négy férfi (Nun, Kuk, Heh, Ámon) és négy nő (Naunet, Kauket, Hauhet, Amaunet). A nevük jelentése:
Nun és Naunet: ősvíz, a kezdetek vize, sötét víz.
Kuk és Kauket: sötétség, békafejű isten és kígyófejű istennő.
Heh és Hauhet: végtelenség (meghatározhatatlan mennyiség).
Ámon és Amaunet: elrejtettség.
A tulajdonságaik alapján ők mind az őskáosz idősemmijének alaptulajdonságait jelenítik meg. Ámon és Amaunet párosa helyett előfordulnak más istennevek is (mert ők a thébai háromsághoz is tartoznak logikailag), amik további jellemző tulajdonságait fejezik ki az őskáosznak:
Gereh és Gerehet: hiány (éjszaka, megállít, megtagad, tétlen, ők Kuk és Kauket helyén is állhatnak).
Tenem és Tenemet: tévelygés (hiábavaló mozgás).
Nia és Niat: üresség, tagadás (nincs, semmi).

Az Ogdoád tagjai a Nunból (őskáosz) kivált dombon (tachionkúpon) álltak. Ezen elhelyeztek egy tojást (időhurok), ami életet adott Ré-Atumnak (szerinó).

3. HÁROMSÁGOK

Az egyiptomi teremtéstörténetekben szerepel három háromság, akik valószínűleg ugyanazon teremtésfilozófiai leírás különböző megfogalmazásai, mivel eltérő helyen és időpontban születhettek, a birodalom különböző korszakaiban.

3.1. A memphiszi háromság:

Egyidősek lehetnek a birodalommal (bika korszakból vagy még korábbi világhónapból származhat a mítoszuk).

1. Ptah: Világteremtő isten, a kézművesek és művészetek istene, aki a gondolat és szó erejével teremtette a világot és benne az összes isteneket és azok alakját, szentélyeit, míg Atum önnemzéssel teremtette anyagból a világot. Szimbólumai: álló emberi múmiaként ábrázolják kék színű, fejre simuló sapkában, a kezében dzsed-oszloppal (a teremtés oszlopa), uasz-jogarral (úr-ász, magyarul: úristen), ankhhal (an-ká-há, magyarul: égi ká és há okforrás). Hogy ő a Teremtő Atya okforrás, az abból is tudható, hogy Memphisz egyik neve: Ptah lelkének háza.

2. Szahmet: "A hatalmas" istennő. Egyszerre harcias és pusztító, illetve gyógyító és védelmező, Ré napisten lánya. A férje Ptah, a fia Nofertum. A Nap szemeként ismert istennők egyike. Oroszlánfejű nőnek ábrázolják, vörös ruhában, fején napkoronggal, ureusz kígyóval. Az anyák oltalmazója, a háború, gyűlölet és halál úrnője, a járványok felelőse, a betegségdémonok úrnője, az orvosok oltalmazója, mágikus erejével megbetegít vagy meggyógyít. Ő a Nagy Anya okforrás, akinek szerepét a patriachátus erősödésével igyekeztek eljelentékteleníteni és háttérbe tolni a vallásban.

3. Nofertum: A mindenség szépsége, az illatszerek istene (illat: élet). A Fiatal Atum. A teremtéskor az ősvízből (őskáosz) kiemelkedő kék lótuszvirág (szerinó) ifjú istene (magyarul: nő-fér-atum, azaz az Atyámban elférő, növekvő isten). A Napistennel, Atummal azonosították, helyesen, mivel ugyanarról a szerinóról van szó. A fején lótuszvirágot visel, hozzá kettős tolldíszt és két nyaklánc ellensúlyt (menat). A kezében khepes sarlót tart (képes, mert teremtőképes és mert önnön képeit másolva teremt). Khener taui (a Két ország: Felső és Alsó Egyiptom) védelmezője (magyarul: kéne táj). Ábrázolják lótuszvirágon ülő gyermeknek is (mint az indiai teremtésmítoszokban az Istent).

3.2. A thébai háromság:

Az V. dinasztia korától kezdve jelentek meg (a kos korszak kezdetén). A tulajdonságaik gyakorlatilag megegyeznek a memphiszi háromságéval, tehát felfoghatók azok újragondolásaiként.

1. Ámon: Az elrejtett. Aki rejtve van. Egyetlen. Emberként ábrázolták, a fején kettős tollkoronával (kettős idősűrűségű tachionkúp toronyzóna) vagy kosként, ami a teremtő erő jelképe (két csavarodó szarva van). Eredetileg a Levegő istene volt (szerinó) és kékre festve ábrázolták, aztán összeolvasztották a Napistennel és Ámon-Ré-nek nevezték. Első felesége Amaunet volt (Ámon női formája), a második Mut. Ámon és Mut örökbe fogadták Montu hadistent, akiből később Honszu holdisten lett a mitológiában a vallási magyarázatoknak köszönhetően.

2. Mut: Anyaistennő, keselyűszárnyakkal a fején vagy keselyűként ábrázolták. A férje Amon, a fia Honszu. Mut öröktől fogva létezett (Nagy Anya okforrás), a semmiből született (megnyilvánult) és mivel nem lehetett gyereke (nem Teremtő, nem belőle keletkezett a fia), nem megszülte, hanem örökbe fogadta fiát (a Teremtő Fiát, a szerinót). Ő a természetet átható energia (időhullámok), a Nap az ő segítségével halad útján (gravitáció).

3. Honszu (Khonszu): Holdisten, Időisten, Vándorló. Sólyomfejjel (mint Hórusz) vagy gyermekarccal vagy múmiaként, fején holdsarlóval vagy holdkoronggal ábrázoltak. Az ifjúság és gyógyítás istene, aki megszabadít a gonosz szellemektől. Magyarul: Hon-szó, azaz: haza szava (az otthon, mint lakótér hulláma), de értelmezhető Kron-szú-nak: időforrásnak is (akkor is ugyanazt jelenti).

3.3. Az elephantinéi háromság:

Ők is a kos korszakban jelentek meg.

1. Hnum (Khnum): A termékenység kosfejű istene. Teremtő isten, a Nílus forrásának őrizője (a Nílus küszöbök, azaz katarakták ura). Ő alkotta meg fazekaskorongján az első embert. Apja: Nun.

2. Szatet: Kilőni. Kiönteni. A Nílus istennője. Hnum felesége, Anuket anyja. Fehér koronát visel, rajta antilopszarvakkal vagy tollakkal, elöl ureusszal.

3. Anuket: Ölelő. Az Asszuán környéki katarakták (zuhatagok) istennője, az áradások úrnője. Fején tollas koronát visel, hátul szalagokkal, elöl ureusszal, kezében ankh. Szent állata a gazella.

Ők hárman nem a másik két isteni háromság újabbkori megfelelői, mert a nevük és tulajdonságaik egyértelműen eltérnek azoktól. Ráadásul itt a gyermek egy nő.

4. TOVÁBBI ISTENEK

Az egyiptomi pantheonban vannak még további istenek is, akik eredete nem minden esetben ismert:

4.1. Mehetweret: Nagy áradás. Tehén formájában ábrázolták, a teremtés ősvizéből (őskáosz) emelkedett ki és megszülte Ré napistent, akit korongként a fejére helyezett, a két szarva közé. Ő az égi út, melyen Ré hajózik (égistennő). Lánya: Neith. A neve magyarul: mehet-veret: mozgó-ütő jelenség (tardionikus hullámtér torlódási frontja).

4.2. Neith: A vadászat és a háború istennője, akit a fején vörös koronával, kezében íjjal, nyíllal, pajzzsal ábrázoltak. Szobek anyjaként szoptatja a krokodilokat. Megtanította az embereket a szövésre, vászon készítésre. A szaiszi dinasztia idején minden istenek anyjaként, teremtő istenanyának nevezték (mert a neve: nem itt, azaz: idősemmi), aki fényt adott Rének.

4.3. Szobek: Neith és Széth fia, a Nílus és a víz istene, akit krokodilfejű emberként ábrázoltak. Magyarul: szó-be-ká, azaz a Ká hullámtérben lévő szó (levegő elem) hullámtér.

4.4. Anhur: A vadászat és a háború istene. Lándzsával és kötéllel ábrázolták, a parókáján ureusz kígyóval. A nevének jelentése: aki elhozza a távollévőt (a Nap szemét: Mehit istennőt), magyarul: an-há-úr, azaz égi Há hullámtér ura.

4.5. Mehit: Oroszlánistennő, egyike a Nap szemeként ismert istennőknek. A teliholdat is megszemélyesíti.

4.6. Hathor: A szépség, öröm, szerelem, zene, tánc, termékenység, anyaság istennője. Magyarul: Hat-óra, azaz: hat időforrás. A Nyugat úrnője, aki az elhunytat köszönti a túlvilágon. Leggyakrabban tehénistennőként ábrázolták, amint a szarvai közt tartja a napkorongot, az elején az ureusszal (támadó kígyó). A későbbi korokban két tollat (tachion fejdíszt) és menat-nyakéket visel. Vörös ruhában (szenvedély) ábrázolták, ugyanakkor szent színe a türkiz (a 4D-s kozmosz színe), hangszere a szisztrum, szent fája a szikomorfa. Ő lényegében Hórusz női változata, mivel a nevét Hórusz házának fordítják. Egyes helyeken és időkben Hórusz, máskor Thot feleségének tartották. Denderai temploma ma is áll (jó állapotban maradt fenn). Az ókori egyiptomi naptárban az Ahet (áradás) évszak 3. hónapját róla nevezték el.

4.7. Maat: Az igazság, a világrend, a törvény istennője (az istenek tápláléka az igazság). Ré napisten lánya. Férje: Thot. Az elhunytak lelkét a két Maat (két igazság) csarnokában ítélik meg a túlvilágon az isteni bírók. Maat dönti el, hogy a szíve elég tiszta-e (és könnyű) ahhoz, hogy az örök boldogság mezejére léphessen. Ha nem, felfalja Ammut. A döntés az erkölcsiséget meghatározó 7 virtus és 42 intés alapján történik, amiket az istenek elvárnak a lelkektől. Ehhez Anubisz egy mérleg egyik serpenyőjébe teszi a lelket, a másik serpenyőbe kerül Maat tolla. Csak ember alakban ábrázolták, a fején tollat visel és szárnyai vannak. Az egyiptomi bírók voltak Maat papjai, a nyakukban hordott istennő kis aranyszobrával. A Maat jelentése magyarul: ma-át, a jelenponton keresztül, mert rajta, mint a létező igazságon kell átjutnia mindenkinek az ítélethozatal során.

4.8. Thot: Az írás, bölcsesség, tudományok, mágia istene, a világ rendjének őrzője, aki rendbe teszi a dolgokat. Ő viszi fel szárnyán a halott lelkét az égbe. Íbisz fejű emberként ábrázolták, szent száma a 8, ezért szent városának neve: Hemenu (nyolc). Jelentős mitológiája van, sok történetben szerepel.

4.9. Anubisz: Anpu (magyarul: égi pont), Inpu, Inepu. A halál, a mumifikálás, a balzsamozás istene. Az istenek bírója. Ő kíséri a halottakat az alvilágba, részt vesz a megítélésében (a sakál hieroglif jele bírót is jelent). Jóságos és gondoskodó isten. Fekete sakálként vagy sakálfejű emberként ábrázolták, a kezében az Imiut nevű bottal, ami magyarul: íme-út, amivel mutatja az utat a lelkeknek. Széth és Nebethet fia.

4.10. Szokar: Szeker, Szaker (magyarul: Szekér), az alvilág bejáratánál őrködő sólyomfejű, mumifikált ember alakú isten. A feltámadási szertartások során a halottak birodalmával való szoros kapcsolata miatt háromságot alkotott Ptah-val és Ozirisszel. A kézművesek, fémművesek védőistene, a tiszteletére körmeneteket és mezőgazdasági, termékenységi ünnepségeket tartottak, körbehordozva a képét Memphiszben és környékén.

4.11. Básztet: Felfaló (Bászt). Oroszlán, majd macska testű istennő. Ré napisten és a fáraó védelmezője. A macska kultusz megtestesítője. Magyarul: basz-tett, azaz: csinál-cselekedet.

4.12. Mahesz: Oroszlán isten, Básztet vagy Szahmet fia. Háborúisten, egyesek szerint idegen eredetű isten (nem tartozik az eredeti teremtésmítoszhoz, később került a panteonba). Magyarul: ma-há-ez, azaz: a Há hullámtér ezen jelenpontja.

4.13. Apóphisz: Apep, Apepi (magyarul: Atya-Apa), a sötétség és káosz istene, akit egy égben élő hatalmas kígyó (vagy hibásan: krokodil), később sárkány alakjában ábrázoltak (Teremtő okforrás tachionja). Ré az alvilágba alászállva naphajóján, minden éjszaka megküzdött vele (Anhur isten és más istenek segítségével), hogy másnap újra felkelhessen a Nap. A gonosz erőket jelképezi (az őskáoszt), amik veszélyeztetik a világ egyensúlyát és ami ellen az istenek állandóan harcolnak.

4.14. Szopdet: Az áradás meghozója. A tiszta víz istennője. Aki megmossa a holtakat. Az Arcturus vagy a Szíriusz csillag megszemélyesítője, az év megtestesítője (mert ezek kelési időpontja segített az évkezdet meghatározásában és egybeesett a Nílus áradásával). Tehénnek vagy tehénszarvú nőnek ábrázolták (piros ruhában, csillaggal a fején). Magyarul: szop-etet.

4.15. Upuaut: Sakálisten. Az utak megnyitója. Felvonulásokon a többi isten előtt halad. A háborúban megnyitotta az utat a király és serege előtt. Megnyitotta az utat a túlvilágra tartó halott előtt. A Nap előtt megnyitja az utat az égen. Magyarul: Apa-út. Szürke sakálként ábrázolták, megkülönböztetésül Anubisztól.

5. ÖSSZEFOGLALÁS

Amint az látható, a különböző istenek és tulajdonságaik, tetteik egyértelműen mind időfizikai jelentéssel bírnak és a teremtés fontos lépéseit mesélik el szimbolikus formában a vallás követőinek. Vagyis az egyiptomi vallás lényegében nem egy emberek által kitalált, önkényes hitrendszer volt, hanem egy magasszintű fizikai és kozmológiai tanítás a valóság természetéről és működéséről, leegyszerűsítve és antropomorfizálva.

A sok összefüggés és mély logika miatt gyakorlatilag kizárt, hogy mindezt csak úgy kitalálták az ókori papok, önnön hatalmuk igazolása céljából. A teremtésmítosz létrejötte legalább három módon történhetett és lehetséges, hogy mindegyik szerepet játszott a formálódásában valamilyen mértékben, az évezredek során.

Az első, hogy az egyiptomi birodalom születésének hajnalán az írástudó papok találtak egy vagy több olyan, Atlantiszról kimentett tudományos szakkönyvet, fizikai, matematikai, kozmológiai leírást (kőtáblákon, papiruszokon), amik szövegét megpróbálták megfejteni és közérthető formában átadni a népnek. Aztán ez vagy sikerült vagy nem. Az ősrégi fizika könyvek végül vagy elpusztultak vagy eltűntek a történelem viharaiban, de a belőlük származó vallási jelképek tovább éltek még nagyon sokáig, szellemi alapot adva a később felbukkanó hitrendszerek számára.

A másik, hogy a földi civilizáció összeomlását követően, Atlantisz pusztulása után a piramisok környékén letelepedő embercsoportok kaptak némi segítséget az atlantiszi túlélők leszármazottaitól. Azaz meglátogatták őket (űrhajóikkal, repülőgépeikkel, hajóikkal) a fejlettebb rokonok és átadták nekik a fontosnak ítélt tanításaikat. Így jelentek meg szinte a semmiből az ókori világ fejlett kultúrái Egyiptomban, Mezopotámiában, az Indus völgyében, a készen kapott tudás segítségével építve fel civilizációikat.

A harmadik lehetőség, hogy az istenek a helyi sámánokon, médiumokon, parafenoméneken (papokon és prófétákon) keresztül átadták a tudatlanságba süllyedt embereknek az egyetemes tudás lényeges elemeit, vallási köntösbe bújtatva, hogy ezt ismételgessék egészen addig, míg egyszer, a távoli jövőben valaki megérti az egész lényegét, valódi jelentését. Ez a pillanat végre eljött. És immáron a nyelvészek is kiakadhatnak azon, hogy az ókori egyiptomi nyelv (és valószínűleg az atlantiszi nyelv is) mennyire hasonlít a mai magyarra. Hisz csak ezen a nyelven lehet megfejteni ezoterikus titkaikat.

Készült: 2023.05.21. - 06.30.

Következő írás

Vissza a tartalomhoz