AZ IDŐHUROK MÉRETE
1. KVANTUMTÉR
A neutron belső szerkezete (2021, létfilozófia) cím írásban szó esik arról, hogy a részecske átmérője kb. 26-28 időhurok átmérőnyi lehet, mert ekkora térfogatnál telítődik fotinókkal az időtartály a fényhabzás miatt. Mivel a neutron és a proton átmérője gyakorlatilag azonos, ami a legújabb, pontosított mérések szerint: 1,681.747.8 femtométer körül van, ebből könnyen kiszámolhatjuk, nagyjából mennyi lehet egy fotinó időhurok átmérője?
A részecske 26-szoros időhurok átmérője esetén ez: 64,682,607 attométer.
A részecske 28-szoros időhurok átmérője esetén ez: 60,062.421 attométer.
1 attométer = 0,000.000.000.000.000.001 méter.
Mivel a fotinók szerinókból keletkeznek, az átmérőjük gyakorlatilag azonos. A szerinó átmérője határozza meg a hullámterének (az egyes téresszenciáknak) a hullámhosszát, ami a fizikailag legkisebb, gyakorlatban mérhető távolság. Ennek neve az időfizikában a továbbiakban: kvantumtér lesz (60x10^-18 méter), megkülönböztetésül a Planck-hossztól (1,616.229.38x10^-35 méter), ami egy elméleti, számított távolság (lásd: https://hu.wikipedia.org/wiki/Planck-hossz) és sok-sok nagyságrenddel kisebb ennél.
A gyakorlatban mért legrövidebb távolság a proton átmérője, illetve a gravitációs hullámok hossza, ami pont ebben a mérettartományban található. Tehát itt már elértük a fizikai mérhetőség alsó határát, ami alá nem tudunk majd menni semmilyen körülmények között.
A kvantumtér hossza természetesen nem azonos az időforrások hullámhosszával, ami a sajátidő diszkrét modelljében ennél valamivel kevesebb, kb. 10-20-ad része lehet, a változók függvényében.
2. KVANTUMIDŐ
Az időhurkok nem mozoghatnak gyorsabban a saját hullámterüknél (RV<=E), tehát a saját átmérőjüknek megfelelő távolság megtételének minimális időtartama szintén kiszámolható:
A fényhatársebesség vákuumban: 299.792.458 méter/másodperc.
1 rontomásodperc = 0,000.000.000.000.000.000.000.000.001 másodperc.
A fotinó 1 attométernyi távolságot vákuumban megtesz: 3,33564x10^-27 másodperc alatt (3,335.64 rontomásodperc).
Ennek alapján a fotinó:
60 attométernyi távolságot megtesz: 2,001.384x10^-25 másodperc alatt.
64 attométernyi távolságot megtesz: 2,134.81x10^-25 másodperc alatt.
Ez a fizikailag legkisebb, gyakorlatban mérhető időegység. Ennek neve az időfizikában a továbbiakban: kvantumidő lesz (200-213 rontomásodperc), megkülönböztetésül a Planck-időtől (5,391.242.7x10^-44 másodperc), ami egy elméleti, számított időegység (lásd: https://hu.wikipedia.org/wiki/Planck-id%C5%91) és sok-sok nagyságrenddel kisebb ennél.
Egy 2020-as hír szerint (https://raketa.hu/fizikusok-megmertek-az-eddigi-legrovidebb-idotartamot) a legrövidebb mért időtartam: 247 zeptomásodperc (247x10^-21 másodperc), ami még egymilliószor hosszabb időtartam a kvantumidőnél. Tehát itt még bőven van hová továbbfejlesztenünk a méréstechnikánkat, míg elérjük a fizikai korlátainkat.
A kvantumidő hossza természetesen nem azonos az időforrások forgásidejével, ami a sajátidő diszkrét modelljében ennél valamivel kevesebb, kb. 10-20-ad része lehet, a változók függvényében.
3. KVANTUMTÖMEG
Ha a neutron térfogatában 17.576 - 21.952 db fotinó zsúfolódhat össze maximum (a középérték: 19.764, a pontos értéket még nem ismerjük), akkor ennek alapján megbecsülhetjük, mennyi a tömege 1 fotinónak? A neutron tömege a legújabb mérések szerint: 1,674.927.471x10^-27 kilogramm. A proton tömege valamivel kisebb: 1,672.621.777x10^-27 kilogramm. Az elektron tömege: 9,109.382.154.5x10^-31 kilogramm. Ennek alapján a neutron tömege az elektron tömegének: 1838,683.944-szorosa. Első lépésben, az egyszerűség kedvéért számoljunk a neutron tömegével.:
1 időhurok tömege 17.576 fotinóval számolva: 9,5296x10^-32 kilogramm.
1 időhurok tömege 21.952 fotinóval számolva: 7,6299x10^-32 kilogramm.
Ebből kiszámolható az elektront alkotó fotinók száma: 9-12 db.
Ez a fizikailag legkisebb, gyakorlatban mérhető tömegegység. Ennek neve az időfizikában a továbbiakban: kvantumtömeg lesz (7,6x10^-32 kg), megkülönböztetésül a Planck-tömegtől (2,176.44x10^-8 kilogramm), ami egy elméleti, számított időegység (lásd: https://hu.wikipedia.org/wiki/Planck-t%C3%B6meg) és sok-sok nagyságrenddel nagyobb ennél.
A gyakorlatban mért legkisebb tömeg az elektron tömege, ami nagyjából ebben a mérettartományban található. Tehát itt is elértük a fizikai mérhetőség alsó határát, ami alá nem tudunk majd menni semmilyen körülmények között.
A kvantumtömeg nagysága alapján elméletileg meghatározható az időforrások tömege (a fotinóban 7 tachion található, tehát 1 jelenpont tömege kb.: 1x10^-32 kilogramm, azaz 10 quectogramm). Viszont, mivel a tömeg az időforrások sokaságának együttes hatásjelensége, egyetlen időforrásra nem vonatkoztatható. Az időfizikában aminek nincs mérete és szerkezete, annak nem lehet tömege sem.
Amennyiben később pontosabb adataink lesznek az időtartályok fotinószámáról, ezeket az értékeket természetesen újra kell számolnunk.
Készült: 2023.01.25.
Következő írás
Vissza a tartalomhoz