Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Európai Méhész hírei :  Éhhalál a méheknél májusban. IV.
Beküldte imcsi Beküldve 2007.12.11. 16:36:28 (615 olvas)



Joseph Bencsik

Állomànybővítés esetén, levehetjük a mézteret a csalàddal együtt, ajlzatra helyezve lezàrva àtvisszuk egy tàvolabbi méhesbe és ott kölyökcsalàdként felügyelünk rà. Esetenként a főhordàs eltolódhat de màr az új anya, erős népesedéssel elkezdett petézni. Ebben az esetben egy újabb eljàràsi vàltozat is kinàlkozhat. Rajtunk mulik; kihasznàljuk vagy sem, A feltétel legyünk főhordàs elején, avagy amennyiben elvàndoroltunk jólmézelő helyre.
Elvesszük a mézteret az új anyàval a föntebb leirt eljàràs szerint. Mielőtt az új telephelyere mennénk kiemeljük az összes mézes kereteket, a méhéket lesöpörjük és a helyükbe műlépes kereteket függesztünk. Az elvett kereteket pedig visszahelyezzük a törzscsalàd újabban föltett mézterébe. Ezzel az eljàràssal, szinte rajàllapotba kerül a kölyökcsalàd. A népessége kiegyensúlyozott minden tàrsadalmi beosztàsú csoporttal arànyosan rendelkezik beleértve a kijàró egyedeket. Hordàs idején az új csalàdnak az új méhesben van alkalma kipéülni, a friss és természetes nektàrral megtisztulni egészségeben megerősődni. Eredmény új kölyökcsalàd új anyàval, fiatal méhekkel, frissen épült keretekkel. Szaporítottunk tehàt szinte természetesen egészséges módon minimàlis beavatkozàssal. A dolog annàl is inkàbb szerencsés lehet miutàn az új anya egy vàlogatott jóminőségű csalàd leszàrmazottja. Szàmíthatunk arra hogy a törzscsalàdhoz hasonló jó tulajdonsàgokat örökölt.
Most tegyük föl hogy nincs szükségünk szaporítàsra. Természetesen a méztérben fog fölgyülemleni a nektàr akkor is amikor új csalàd van kialakulóban, de lehet is azt békén hagyni. Avagy folyamatosan kiemelni az érett mézzel teli kereteket mig a fohordàs tart. Természetesen tehetnek így a vàndorló méhészek ha újabb kiadós mézelési területre vàndoroltak.
Időközben màr az évad is jól előrehaladt, az öreg anya a költőtérben màr többé kevéssbé kimerült. Az méhészévad végefelé haladunk. Ez esetben elegendő az anyaràcsot elvenni. Altalàban, így a két anya talàlkozik, majd az erősebb győz, minden valoszínűség szerint a fiatalabb, majd a csalàd a fölső fészekbe rendezkedik be. Az öreg anya tehàt önműködően levàltódott holott csak elvettük az anyaràcsot. 1968 ban végzett kisérletek.

Mi történik akkor példàul, ha nem vesszük ki az anyaràcsot,
és megvàrjuk az eljövendő tavaszt? Lehet e ily módon két csalàdot egy térben csakis anyaràccsal elvàlasztva àttelelteni. A hàtsó gondolatom az volt, hogy holt évszakban is tartalékoljak anyàkat. Időnként ugyanis anyavszetségeim voltak a tél folyamàn. (valószínüleg az atkairtàs következtében) Eredmény: a több mint két tucat és hàroméves kisérletezés alkalmàvaval mindössze két alkalommal sikerült két anyàval ily módon àtteleltetni. Egyébként ezek a csalàdok sem vészelték àt a telet jobb àllapotban mint a többiek.
Az esetek túlnyomó többségében azonban a betelelt kétanyàs csalàdok tehàt egy anyàval a fölső térben rendezkedetek be az elvàlasztó anyaràcs ellenére Volt is rà ok, hiszen a fölső anya idei volt nem így az alsó. Arra viszont nem merek hatàrozott véleményt adni, mikor és ki és miért semmisítette meg az öreg anyàt. A kisérleteim között, mindössze két alkalommal talàltam csalàdot az alsó térben az öreg anyàval elhelyezkedve. Miért ?
Ezen megfigyelések közel sem jelentéktelen megàllapítàsra engedtek következtetni. Az anyaràccsal elvàlasztott két csalàd szinte mindig úgy dönt, hogy egy anyàval és egyesülve telel. Így valószínüleg nagyobb biztonsàgosabban érezi magàt (tömeghatàs!). Azt is ok tudjàk, melyik anyàval telelnek, hiszen az anyaràcs nem tette lehetővé, hogy az anyàk összemérjék erejüket. A megitélésükbe bizonyàra beleszàmitódott mindegyik csalàd tartalékainak mennyisége is.
Ipari, “profi” módon, többszàz csalàddal.
Így méhészkedni nem lehet. Ebben az esetben màr màs ipari módszerek a divatosak. Ezek azonban egyre inkàbb eltàvolódnak az én “műkedvelő” módszereimtől; a méhek megbecsülésétől. Az ilyen méhészek a tömegtermelés igényei folytàn kénytelenek lemondani a méhészkedés élvezetéről, pedig ők is a méhek között szorgoskodnak. Meg se àllnak a méhek csodàlatosan ésszerű eljàràsainak vàltozatai előtt, legtöbb esetben észre se veszik azokat. Az ilyen méhészek elsődleges célkitűzései szinte kizàrólag a maximàlis hozam, legyen az bàrmilyen formàban. Természetesen nincsennek egyedül, hiszen ebbe a csoportba lehet szàmítani a méhészkedés màsik végletét a M. Varinier fajta méhészkedést. Szerencsére szabadok vagyunk olyan módszert vàlasztunk, amilyen éppen tetszik, legalàbbis olyat amilyenre àhítunk, amilyenre képesek vagyunk.
Meglàtàsom szerint, alapjàba véve, és szellemében, két féle méhészkedést lehet megkülönböztetni .
1. Olyat, amely igyekszik alkalmazkodni a méhek 80 milló év folytàn kialakult természetes eljàràsaihoz, és magàhoz a természet lendületéhez.
2. Olyat, amelyben a méhész követeli meg a méhei alkalmazkodàsàt az ő eljàràsaihoz.
Lyon 2007 szeptember joseph.bencsik@free.fr

Előzmények ebben a témában.
123

nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek