Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Európai Méhész hírei : Kóbor rajok önkéntes bevonulása
Beküldte imcsi Beküldve 2008.02.18. 8:16:57 (844 olvas)



Bencsik József


Előzmények
Vajon érdemes e emlékeztetni a gyakorlott méhészt azokra a sokszor akrobatikus mutatvànyokhoz hasanló eljàràsokra amelyek szükségesek egy egy kiszàlt raj befogàsàra betelepítésére. Ki ne emlékezne ingadozó létràra, amelybe még csak kapaszkodni se lehet mert a méhész mindkét kezére szükség van a raj befogàsàra. Ugyanakkor ilyen eljàràsra mennyi energiàra, időre, mennyi kellékre…, van szükség... Nem de veszélytelenebb, nemde gazdasàgosabb nem de fàradsàg mentesebb, időtakarékosabb amikor a raj sajàt magàtól beszàll a kinàlt kaptàrba ? Vajon ésszerű lenne ilyen eljàràsokra törekedni ? Kérdés most màr csak abban àll, lehet e, avagy hogyan hivatkozni ilyen eljàràsok lehetőségére, hogyan hivatkozni ésszerűségre az abszurdítàsok orszàgàban ?
A francia méhészek úgy mondjàk : kóbor rajok « csapdàzàsa » vagyis csapdàba ejtése. Bővebben és magyarul, hogyan eljàrni, annak érdekében hogy kóbor rajok önmaguktól betelepüljenek egy előre elkészített kaptàrba ? A magam részéről évtizedeken keresztül tanulmànyokat olvastam, kisérleteket, megfigyeléseket végeztem ebben az irànyban is.
Több mint 25 éve tűzetesen figyelem Jarnioux, kis francia faluban fekvő vidéki hàzam körül lejàtszódó méhes eseményeket. Még a kezdetben, egyszer arra lettem figyelmes, hogy alig 100 méterre a kis hàzam mögött egy szomszédos hàz egyikének kéményébe települt egy kóbor raj még hozzà a szemem làttàra. Két màsik alkalommal egy màsik hàznàl is előfordult hasonló eset. A jelenség màsik érdekessége hogy a legtöbb esetben kéményekben és miért éppen a kéményekben telepedtek meg. Olyan hely ez ahol àllandó a huzat és a füstszag.
Egy egy ilyen esetben àt telelt a csalàd, màskor kipusztult de alig maradt üresen a kémény, újabb raj telepedett bele. Ezen jelenségek figyelembelével 15 éve màr úgynevezett kéménykaptàrokkal méhészkedek, és természetesen ilyenekkel csapdàzok. Màskor az ablakredőny mögött jeleztek “vad” méheket a szomszédok. Úgy gondoltam ilyen szàllàsalkalmakat én is tudok szolgàltatni a kóbor rajoknak. Meg is tettem és működik is, ma is. Làsd bővebben a ”Raj a kéményben ” című íràsom. Minden évben legkevesebb egy de sokszor hàrom raj is betelepedik az udvarom végében, a kocsiszin fala előtt elhelyezett csapdàk valamelyikébe. Átlag hàrom “csalétek” csapdàt alkalmazok , no persze kizàrólag a rajzàs időszak alatt vagyis àprilis közepétől június végéig.
A francia íràsaim olvasói közül többen arról panaszkodtak hogy nàluk a méhek csapdàzàsa nem műkődik, mialatt nàlam 2-3 raj is beérkezik évenként. Mi lehet ennek az oka, hol van a titok, miért nem fedem fel azt? Nos az alàbbi sorokban igyekszek e hibàn segíteni a magyar méhészek részére is. Az màr az ő dolguk, hogy fölfigyelnek rà vagy sem. A bölcs ember meghallgat minden véleményt, a balga megmarad a berögzödött meggyőződéseibe.
Időközben kerestem a rajzàsról, a kirepült rajok szokàsairól, útirànyairól megjelent tanulmànyokat. No persze nem a Méhészet -ben talàlhatók ilyenek. A jelen íràs sem ragadtatja el e szaklapban szerkesztőség figyelmét. Nem véletlen, a méhészet szelleme nem mindenütt úr, legfeljebb a régi vilàgból megmaradt elvtàrs.
A kutatok de a magam megfigyelései szerint is a kirepült rajok bizonyos röptervek, röpfolyósok mentén közlekednek. Okàt azzal lehet magyaràzni, hogy a kijàró méhek gyűjtés közben is bizonyos megahatàrozott folyosókon közlekednek, holott a nektàrt szolgàltató hely megközelítése toronyirànt közelebb lenne. Méhész köztudott legalàbbis külföldön, a méhek energia gazdàlkodàsànak rendkívűl kifinomultsàga. A toronyiránt vezető út ugyanis lehet ugyan rövidebb, de azon a vonalon a közlekedés több energiàt igényel mint a gazdasàgos kitapasztalt, kipróbàlt útvonalon. A közvetlen, az egyenes útvonalon akadályok lehetnek, hegyek dombok, erdők de főként ott rossz légáramlatok uralkodhatnak.
A frissen kiszàllt raj sem indul útnak akàrmilyen irányban. Màrcsak azért is mert azt ugyanis màr azok az egyedek vezetik akik a székhely kutatàsban, a székhely kivàlasztàsàban vettek részt. Aki màr làtott ilyen rajt közlekedni, az megfigyelhette hogy repülés közben egyedekből képződő burok-hàló kíséri, vezeti a rajt. Ők voltak ugyanis, akik az új székhelyet fölkutattàk, kivàlasztottàk. Màrpedig ezek az egyedek minden bizonnyal elsősorban az ilyen közlekedő folyosó mentén keresték és valószínűleg talàltàk is az új szàllàshelyet. Szerintem emberi értelemben is rendkívül ésszerű eljàràs! A méhek nem ismerik az abszurdítàst, nem véletlenül!!! Az abszurd eljàràst vàlasztók ugyanis könyörtelenül kiesnek a természetes kivàlasztódàs rostàjàn. Míg bölcsebbek , az okosabbak olyan helyet keresnek, vàlasztanak végleges szàllàshelynek ahol könnyű a közlekedés. Nem de ésszerű? A közlekedési viszonyok tehàt minden bizonnyal beszàmítódnak a székhelyvàlasztàst meghatàrozó tényezői közé Ezt a megfigyelést igazolta az a tény is amely szerint a közeli kéményekbe megszàllt rajok csakis egy bizonyos körzetben voltak jelen. A település màsik végében pl. ilyen jelenség màr ismeretlen volt. Kétségtelenül, a vidéki kis hàzam pontosan ilyen “méh-autó út” mentére esik.
Következtetés képen az ilyen közlekedési folyosók mentén elhelyezett csapdàknak több esélye van arra hogy azt felfedezzék a felderítők, hogy abba önmagàtól megszàlljon egy kóbor raj. Éppen ezért a csapdàzó vadàszoknak elsősorban arra kel ügyelni hogy a csapdài ilyen folyosók mentén kapjanak elhelyezést. E feltételről úgy győződhet meg a kóbor rajra vadàszó ha kikérdezi a környék lakóit, ki, mikor, hol, hànyszor, làtott rajokat a környéken. Majd a helyzetet föltérképezése szerint intézkedik.
Ezen megàllapítàsok utàn most màr arra kell ügyelni, egyrészt hogyan felhívni a székhelykutató egyedek figyelmét ? Megfelelő, kecsegtető érveket szolgàltatni a helység, a kaptàr minőségére, elhelyezkedésére. Ezen kérdésekre màr történt egy összefoglaló vàlasz a « Székhely választások méheknél I. »II.« című íràsomban. Ezen íràs keretében abban az időben részletesebb magyaràzatokra nem kerülhetett sor, egyrészt mert azokhoz hosszabb magyaràzatokra lett volna szükség. Màs részt maga a tàrgy is, a téma szélére esett.
A « kaptàrcsapda » berendezéséről föntebb jelzett íràsban csak annyiról volt szó hogy abba egyrészt öreg hasznàlt fekete keretek és műlépes keretek hasznàlatosak. Ezuttal néhàny figyelemre méltó megjegyzés az alkalmazott kaptàrrendszerről és hasznàlandó keretekről. Milyen elméleti elgondolàs és gyakorlati eljàràs folytàn történik azok alkalmazàsa.
Tudni kell hogy Dadant kaptàr méretekkel méhészkedek de Langstroth módszerrrel, vagyis a költő és méztér méretei és keretméretei egységesek. Vannak ugyan régi maradék Dadant méztereim amelyeket termeléshez màr régóta nem hasznàlok. Ellenben hasznàlom azokat szinte kizàrólag úgynevezett « kéménykaptàrok » kialakítàsàhoz, legyen az csapda kaptàrok esetében. Ez abból àll hogy teljesen hàlózott ajlzatra teszek üres Dadant mézteret, és a csapdakaptàrt, majd azt lezàrom ugyancsak dróthàlos keretfedővel Majd a kaptàrtetőt kicsit alàtàmasztva kész a « kéménykaptàr ». E berendezésben a légtéri àramlatok hasonlítanak a kéményekben uralkodó viszonyokra, vagyis egy bizonyos àllandó huzatra. Ezen légàramlat segítségével a kaptàrban elhelyezett öreg fekete keretek illata is àllandóan füstölög a tető alàtàmasztàs folytàn. De ilyen illatok keringenek a bejàrati nyilàson, valamint a méztér homlokfalàn kivàgot 25 mm es lyukon keresztül is. Ennek a lyuknak sok màs jelentősége is van amelyekről az íràsaimban gyakran magyaràzatokkal is szolgàltam. Ismét nincs elegendő hely ilyen a tàrgy peremére szorult berendezésre teljesmértékű magyaràzatokat szolgàltatni, holott azoknak bizonyos jelentősége van .
A fekete keretek
Nagyon fontos megjegyzések az alkalmazott fekete, hasznàlt kertekkel kapcsolatban. A vàlogatàsuk akkor kezdődik amikor befejeződött a évad, és a méztérben alkalmazott keretek raktàrozàsàra kerül a sor. Làsd majd később a « A keretek raktàrozàsa » ra fordított íràsom Pontosan a túl fekete régi keretek fiasítàssal együtt kerültek a méztérbe az évad folyamàn. Közöttük olyanok is vannak amelyekben nem kevés viràgporos sejtek is ragyognak. Ezekkel együtt minden olyan méztéri keret is haza kerül amelyben még némi kevés nektàr is csillog, esetleg némi maradék fedett mézes sejtek előfordulnak. Ez utóbbiakat amelyekben kevés a folyékony nektàr esetenként ki se pörgetem. Minden hazahozott keretet az utolsó pörgetés utàn, és a nem kipörgetett kereteket is Hypos, klóros vízzel bepermetezve kivàlogatva raktàrozom. Tudni érdemes hogy a klór fertőtleníti a kereteket úgy mint a sejteket, megakadàlyozza az erjedést ugyanakkor a klór a tél folyamán teljesen elpàrolog.
Màr mostan a rajzàsi időszak alatt ezeket az öreg viràgporos, nektàros kereteket helyezem be csaléteknek a csapda kaptàrjaimba. Nem is kell magyaràzkodnom, több mint szàmos làtogató, kutató
méh érkezik màr az első napokban. Közöttük olyanok is akiknek màr most de legalàbbis pàr nap mulva székhelykutatàs lesz a feladata. Annyi bizonyos, 4 -5 nap múlva is mindig szàmos a làtogató habàr a keretek màr tisztàk. Ilyenkor ezen kereteket lehet levàltani
újabb pl. olyan keretekkel amelyekből az ősszel a kevés fedett mézet ugyan kipörgettük de nem adtuk vissza a csalàdnak takarítàsra. (mert alig tenyérnyi fedett méz volt a kereten) Az ilyen keretek is csàbító hatàssal vannak a làtogatókra, a székhelykutatókra.
Amikor a csapda kaptàr röpdeszkàjàn màr méhek màszkàlnak, azok « igazoltatjàk » az újabban érkezőket, e jelenség bizonyítja hogy a kaptàrt màr székhelykutatók jàrjàk, a közeli napokban egy raj is beérkezhet, amennyiben az « ellenőr » egyedek többsége a kaptàrcsapdàt vàlasztotta székhelyül.
Hogyan eljàrni a kóbor raj beérkezése utàn.
Röviden ugyan de az idevàgó eljàràsokról màr említés történt a « Székhelyvàlasztàsok a méheknél » íràsomban. E témàra hasznos és üdvös ismételten visszatérni méhegészségügyi szempontok jelentősége miatt.
Egyesek véleménye szerint egy kóbor raj magàval hozhat betegségeket. Ne legyünk elzàrkozottak, tegyük föl van rà eset. A magam gyakorlatàban még sosem fordult elő. Igaz ugyan, hogy idejében megteszem a szükséges egészségügyi elővigyàzatossàgokat a raj beszàllàsa utàn. Teszik így oly annyira következetesen, hogy a még a betegséggel beérkezett raj is kigyógyul a bajàból és ezt a következetést melegen ajànlom minden méhésznek. Miből àllnak ezek az elővigyàzatossàgaim ?
A legtöbb esetben a kaptàr közepébe helyezett fekete keretekre telepednek. A magukkal hozott nektàr is ezen fekete keretek sejtjeibe lesznek letétbe helyezve. A mennyiben az anya nem szűz, akkor az rögvest petézni kezd a kitakarított sejtekbe. Ezen petékből kelnek négy nap múlva az első làrvàk. E làrvàk azonban még a régi törzskaptàrból szàrmazó tàplàlék képződmény, alapjàn készült méhpempővel lesznek tàplàlva, amennyiben a méhész nem lép közbe az adott időben. Ebben az esetben a fertőzés veszélye kétszeres is lehet. Vagyis a törzskaptàrból magàval hozott fertőzés és a fekete kereten tanyàzó fertőzés, legalàbbis amennyiben ez utóbbit nem kezelte az ősz folyamàn hypós permetezéssel az elő vigyàzatlan méhész . Mindezen fertőzéseket azonban könnyen elkerülheti az elővigyázatos méhész.
Megteheti ugyanis azt hogy az ötödik, napon elveszi az összes feketet keretet és azokat műléppel cseréli föl. Ezzel az eljàràssal elvàgta a fertőzés fonalàt. Mi több újabb négy nap kell ahhoz hogy egy újabb nemzedéket méhpempővel tàplàlni kelljen. Miutàn a rajzàs szinte mindig tömeghordàsi időszakra esik így az új nemzedék màr az új a fertőzésmentes tàplàlékon fog fölnevelkedni, hiszen a régit elvettük a fekete keretekkel. Most màr régi nemzedék is kizàrólag az új nektàrból fog tàplàlkozni abból fog új sejteket építeni.
Egy említésre méltó különleges eset. 2004- ben àprilis 19. -én egy raj telepedett be, hàrom nagy Dadant keretet borított be teljesen. Miutàn négy nap multàval kivettem a fekete kereteket, őszre màr kiépítette mind a tíz műlépét. De ami sokkal érdekesebb, hogy a ràkövetkező évben hàrom pörgetéssel 96 kg vagyis kilencven hat kiló mézet termelt egy év alatt egy helyen . Magam se akartam elhinni mert màr az 50 kilos eredmények is kivàlónak szàmítanak. Az eseményt követő évben màr csak 30 kilót termet, az anya is kimerült. Majd az összel màr egyesíteni kellett. Tanulsàg: amikor fiatalsàg van, amikor egészség, van amikor van mit hordani, akkor megnő a “nehézség” a kaptàrban.
Lyon 2008 januàr joseph.bencsik@free.fr

nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek