Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!
Európai Méhész : A jó hírek terjedése.
Beküldte imcsi Beküldve 2013.02.1. 18:21:42 (477 olvas)


Bencsik József


Kíváncsian várom a “A tisztaság fél egészség” című írásomban, a www.europaimehesz.atw.hu honlapon megjelent “jó hírek” hatását. A fölvetett számadatokat, érveléseket, a fölsorolt előnyét, talán elolvassa néhány 50 méhész, aztán minden marad a régiben. Tét a méhészeti érdekek kidomborítása, többletjövedelmi alkalmak, lehetőségek jelzése, egészség védelem a méhészetben. Jó hírek lennének ezek, az egész szakmának de még kapcsolatos tevékenységének is. A kérdés, hogyan kinyitni a kételkedő méhészek szemét, hogyan fölhívni figyelmüket a saját érdekeikre? Szeretnék törekvést, lelkesedést kelteni a méhészek körében. Valójában úgy érzem az érdekek, az előnyök fölismerése ugyancsak lényeges. Pontosan ezen megállapítás alapján kerülhetnek felszínre alapvető kérdések.

Klikk, bővebben -re

Ismét jelezve; ez úttal minden méhész saját érdekéről van szó. Ugyanakkor szemmel látható jelek szerint igen nehezen terjednek a “jó hírek” a méhészek között. A fönt jelzett írás “jó híre” megjelent január 17 -én és ma, február 1.-én mindössze 45 látogató olvasta. Holott jelen pillanatban méhészeti holtszezonban vagyunk, nincs komoly, sürgős, tevékenység a méhesben. Jó, jó az Európai Méhész mint honlap nem élvezi a hivatalos méhész szervezet kegyeit, bizalmát pontosan az egyenes szabad független magatartása és szókimondása következtében. De e tény még mindig nem meg győző, hiszen a szóban forgó “jó hír” megjelent a Méhészetben is a nyár folyamán. Tudtommal azonban semmi érdemleges visszahatás nem történt. Mintha csak senki, el se olvasta volna. No persze semmi esetre se szeretnék beavatkozni a szakma belügyeibe, nehézségeibe, csak éppen engedje meg a világ amennyiben a jó híreket szeretném előre tolni. Természetesen a méhészek között méhészet gyakorlati érvelésekkel ajánlatos érvelni.
Máris megjegyezhetjük: a jó hírek, jól és gyorsan terjednek a méhek között. Ők tudják hol kell keresni az előnyüket és nem utolsó sorban hogyan megtalálni, és hogyan kihasználni azokat. Nem rendelkeznek « soft » túltengésben “bog” fertőzésben szenvedő számítógépekkel, se mail címmel, se GPS szel, de még csak iránytűvel sem. Ugyanakkor ezen piciny kis rovarok még a gazdaságosság terén is messze túlszárnyalják a magamfajta “kétlábú emlősöket”de még az okosabbakat is .
Egy kis szemléltető, régóta ismert emlékeztető: amikor egy felderítő méhecske, útra indul akkor előbb “üzemanyagot”, nektárt tankol a repüléshez. Majd virágról virágra szállva egyenként elemezi azokban talált értékes elemeket, nektárt, virágport, azok mennyiségét, minőségét, illatát, energia sűrűségét. Mindezeket egymáshoz viszonyítva azután pillanatok alatt, szinte azonnal tüzetesen kiértékeli. Amikor, jelentősen értékes az eredmény, egy különleges virág esetében, akkor a felderítő azonnal keresni fogja egy másik ugyanazon virágfajta látogatását. No lám máris ok és okozati összefüggéseket, gazdaságossági tényezőket vesz figyelembe. Nem bolond, össze vissza repdesni. Micsoda hatalmas részarányosság megítélési képesség! Tesz így mindaddig míg meg nem telik a nektár tartálya. Amennyiben ezen eljárás alatt kevés idő telt, kevés energiát fogyasztott, és a kaptár is röpközelbe, úgy, gazdag, könnyen kihasználható gyűjtő területre talált. Ebben a szerencsés esetben, amár ismert módon, lelkesen táncolva adja át az értesüléseket a gyűjtőméheknek, a gyűjtési lehetőségről szerzett tapasztalatait. Azok összessége ugyanis a természetes biológiai “számítógépébe” rögzítettek. Majd megérkezve, minden várakozás nélkül megjelenik, a kaptár, munkaerő piacán, és ott leadja az értesüléseket a munkanélkülieknek. Közülük számosan, akik megkapták a jó híreket, rögvest munkába indulnak majd a vissza tértűkkel továbbadják a jó hírt újabb gyűjtőknek. Akkor már be is indult a tömeges hordás. Eljárás, amely szinte minden méhész előtt régóta ismeretes. (1973 Karl Von Frisch, Nobel díj).
Vajon így van ez a magamfajta kétlábú emlősök esetében is? Vajon lelkesen táncolva továbbítja a méhész , egy egy fölfedezett többlet jövedelem forrásról az értesüléseit, legyen az a méhészek gyülekezetében, akár egymás között, avagy mail üzenetek segítségével? Közöttük közel se így. Ma a korszerű eszközök segítségével nem szükséges táncolni, kiabálni a méhész gyűléseken a méhek módjára ilyen értesülések továbbításához.
Nem így a méhcsaládban! Ja kérem, azok csak rovarok, semmi közük a kétlábú emlősökhöz hiszen még csak nem is állatok! Messze semmi össze hasonlíthatóság az eljárások terén, a méhész eljárásával! De a kis rovar méhecske eljárása, a nagy kétlábú emlőst is képes gondolkodóba ejtheti. Legyünk sokan, tömegesen ilyenek, hasznunkra válhat! A méhcsalád esetében, ugyanis, mint tudjuk például, a hasznos értesülések, a jó hírek azonnal, potenciálisan fokozódó erősséggel terjednek. A felderítő méhecske, a visszatértével azonnal átadja az értékes értesüléseit örvendezve táncol, Vajon ésszerűnek minősíthető e az ilyen eljárás a méhcsalád szempontjából? Kétségkívül! Nos, ugylátszik nem így a kétlábú emlősöknél! Vajon hányan továbbították az említett írásokban fölsorolt hasznot és előnyöket, vajon hányan, akik megkapták, és maguk is továbbították. . . ? Van miben kételkednünk, van miért csodálkoznunk. De vajon miért maradjon titokzatos a méhek eljárásának megértése, és miért a saját eljárásunk megértése, azok összehasonlítása?
Márpedig, más oldalról is, csodálatos eljárási ésszerűségről, hasznos képességről, tanúskodnak azok a piciny, alig egy milligram súlyú rovarok. Gondoljunk itt pl. amikor a mézelési idény elmúltával kedvezőtlenebb körülmények állnak elő. Esetenként nagy a hőség, nagy a szárazság; a gyűjtő méhek többsége a kaptárak külső homlok falán, fürtbe tömörülve, munkanélküliségben tétlenkedik. Bent a kaptárban még nagyobb hőség uralkodik, a bejáratnál szárnyrezgéssel szellőztetnek e munkára beosztott méhecskék. Miközben a felderítők, még inkább kénytelenek valami kis, akármilyen nektárforrás után kutatni. Nekik az a dolguk a családban uralkodó részarányos munkamegosztás ésszerűsége szerint. Energiatakarékossági, pontos mérleg készül, minden egyes méhecske értesülés elemzési központjában, a picinyebbnél is kisebb szervben, idegközpontban. Teljes az egyetértés, teljes az összhang! A felderítő méhek, hordástalan időkben sokszor egész nap haza se mennek, virágról, virágra szállva töltik idejüket, jövedelem, nektár után kutatnak! Egy dolgot azonban állandóan tudatban, és nem utolsó sorban állandóan a szem előtt kell tartaniuk. Minden egyes egyednek tudnia kell van e elegendő üzemanyag tartaléka a hazarepüléshez. Ez a tény azt jelenti, hogy méhecske állandóan tud a saját (GPS) hollétéről, a kaptár távolságáról a tartózkodó meghatározásáról és az üzemanyag mennyiségről, amellyel pillanatnyilag rendelkezik, de még arról is, ha különleges súlyos időjárási körülmény, pl. vihar várható perceken belül. Amennyiben valamilyen oldalról hibás vagy hiányos értesüléssel rendelkezne, avagy azokat hibásan elemezné, akkor igazi véges, halálos nehézség állna elő: hogyan hazatérni? Márpedig ilyen értesülésekkel és azok pontos elemzési képességgel minden méhecske és bizonnyal és pontosan rendelkezik. A család létezése valódi bizonyíték! Most gondoljunk egy kicsit az ilyen képességekre, de nem csak a méheinkére, hanem a magunkéra is, egyben gondoljuk a saját képtelenségünkre is! A kicsiny kis rovar, alig egy milligram a súlya. Vajon hány század, talán ezred milligram súlyú lehet az értesülés elemző idegközpontja? Hogyan lehetséges ilyen kisebbnél is kisebb értesüléselemző, egyben ésszerűség számító agyközponttal rendelkezni? Hogyan lehet, olyan óriási értesülés tömeget kiválogatni, azokat rögzíteni, elemezni,. . . visszahatni, határozni, kezdeményezni, a családi rendszerbe beépülni, hatásosan beilleszkedni azokból kilépni. Számtalan csodálatosan ésszerű részarányos, hasznos, és rendkívül hatásos eljárás amelynek részleteiben és összegében a kétlábú emlős keveset ismer föl. Ez a tény se véletlen, sokakat az ilyesmi nem is érdekel? Ez utóbbi feltételezés alapján állítható e hogy az ilyen méhészeket a saját érdeke se érdekel? Legyünk sokan és egyre többen akiket gondolkodóba ejt a méhek eljárása. Azok hatásossága régóta bebizonyosodott! Közel 60 millió év óta alkalmazzák eljárási módszereiket. Mennyiben érdektelen avagy érdemleges azokból a kétlábú emlősöknek is okolni? Ha nem így Magyarföldön valahol messze Angliába EU- os csapat indul kutató misszióba.
A Nottingam-I Műszaki Egyetem-en január 23. án már megtörtént az EU pályázatnyertes (1,5 millió €) nemzetközi kutató csapat első tanácskozása. 12 szakértő, angol, német, francia, belga, kutató, magyar, műszergyártó, szervező irányító, különböző ágazatok összehangolása volt a gyűlés tárgya. A www.europaimehesz.atw.hu honlapon megjelent írásaim folytán ismert kutatási műsor: helyzetjelentés rezgésméréssel a méhcsaládban. Kutatási program indulása 2013 méhészévad alkalmával, majd 2016- ban fejeződik be. Tudni érdemes, hogy a pályázat indítványozója, és a kutató csoport megszervezője és vezetője, Dr. Bencsik Martin, matematika -fizika tanár a Nottigham-i Műszaki Egyetemen. Az EU -os tudományos kutatócsapat szervezése alkalmával, magyar kutatok figyelmét is szerette volna fölhívni a részvételi lehetőségekre az akkori FVM minisztérium segítségével. Főtanácsos urak (3 is!) azonban, lehetetlen, és képtelen kerékkötő feltételekhez (összesen 5) kötötték a magyar kutatók esetleges részvételét. Sehol máshol EU -ban így! Tehát magyar különlegesség! A gyakorlati tapasztalatok szerint így megy ez sok minden más magyar minisztériumban, tisztviselő irodákban de még az OTP bankban is ! A fölvetődő kérelem ügyeket nem támogatják, nem keresik a megoldást, ellenkezőleg kerékkötők, legjobb esetben akta tologatók mint régen. Szomorú tapasztalatok bizonyítják : a régi rendszer ugyan csődöt mondott de az eljárások, a módszerek szelleme továbbra is él és virul. A bírálataim folytán, nem véletlen ha e három aláírt főtisztviselő is jobb szeretné ha kitörölném nevüket, címüket a listámról. Márpedig, minden bizonnyal ma is, ilyen főtisztviselők, intézkednek, határoznak újabb és újabb beosztásban, más és más minisztériumokban. Nemde a “kétlábú emlősökre” jellemző ilyen “ésszerű” eljárás? Legalábbis így Magyarországon. A főtisztviselő urak jót, rosszat, akármit, megtehetnek, nem lehet őket véglegesen leváltani! Kell e csodálkozni azon ha a magyar “kaptárban” rosszul áll a mézhozam ?
No lám, nem így a méheinknél! Ők nem ismernek feltételeket, nem támasztanak akadályokat a hasznos, a jó hírek terjesztésére nincs szükségük főtisztviselői eljárásokra, háromszoros aláírásokra. Ja kérem, végül is, azok csak rovarok, az ösztöneik szerint cselekszenek! Tekintettel e kis bogarak eljárásainak sikerére, vajon sajnálatosnak tartható e a tény amely szerint a méhészek nem rendelkeznek ilyen ösztönökkel, de még csak gazdaságosság elemző képességekkel sem ?
joseph.bencsik@free.fr 2013 Február

nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!
küldő Címek