Bencsik József
No persze a méhész által alkalmazott itatáson kívül adódik alkalom a méheknek, a család szomjúságát oltani más módon is. Esős időben például, a kaptáron kívül a természetben, szinte bárhol lehet vizet találni. De nem így persze ha gondolunk a nagy nyári melegre, szárasságra. Míg tavasszal, azonban harmatcseppek képződnek, különös hőmérsékleti, és páratartalmi körülmények között, szinte bárhol, esetenként különleges nedves helyeken. A vízhordók természetesen kihasználnak minden alkalmat a nedvesség fölkutatására, esetenként elhanyagolhatják az itatótálcát is. 
Harmatképződés alkalmával szívesen meg is teszik, hol ott a tálca a kaptár mellett, tele tiszta vízzel, míg a harmat képződési területe, meg esetleg valamivel távolabb. Járnak el így nyilvánvalóan nem ok nélkül! Az irányadójuk ezúttal nem kizárólag a kihasználási gazdaságosság, vagyis az ivóvíz közelsége, hanem inkább, annak különlegessége, tartalmának nagyobb értéke . A magamfajta kétlábú emlősök is, időnként szívesebben isznak sört, vagy bort, szódát, vagy limonádét, mint közönséges üres vizet . Minden bizonnyal, a méhek is találhatnak valami többletértékűnek vélt folyadékot például a növények levelein található lecsapódott harmatvízben, vagy éppen a gyökér közelben ülepedő nedvességben? Ez utóbbi, részükre, halálos veszély is lehet, amennyiben az OGM növény vetemény magvait olyan rovarirtóval kezelik, amely fölszívódik szinte beépül természetesen, a növény hajtásaiba, leveleibe is. Innen a rovarirtó hatás.
Folytatódik klikk a bővebben-re
No persze a méhész által alkalmazott itatáson kívül adódik alkalom a méheknek, a család szomjúságát oltani más módon is. Esős időben például, a kaptáron kívül a természetben, szinte bárhol lehet vizet találni. De nem így persze ha gondolunk a nagy nyári melegre, szárasságra. Míg tavasszal, azonban harmatcseppek képződnek, különös hőmérsékleti, és páratartalmi körülmények között, szinte bárhol, esetenként különleges nedves helyeken. A vízhordók természetesen kihasználnak minden alkalmat a nedvesség fölkutatására, esetenként elhanyagolhatják az itatótálcát is. Harmatképződés alkalmával szívesen meg is teszik, hol ott a tálca a kaptár mellett, tele tiszta vízzel, míg a harmat képződési területe, meg esetleg valamivel távolabb. Járnak el így nyilvánvalóan nem ok nélkül! Az irányadójuk ezúttal nem kizárólag a kihasználási gazdaságosság, vagyis az ivóvíz közelsége, hanem inkább, annak különlegessége, tartalmának nagyobb értéke . A magamfajta kétlábú emlősök is, időnként szívesebben isznak sört, vagy bort, szódát, vagy limonádét, mint közönséges üres vizet . Minden bizonnyal, a méhek is találhatnak valami többletértékűnek vélt folyadékot például a növények levelein található lecsapódott harmatvízben, vagy éppen a gyökér közelben ülepedő nedvességben? Ez utóbbi, részükre, halálos veszély is lehet, amennyiben az OGM növény vetemény magvait olyan rovarirtóval kezelik, amely fölszívódik szinte beépül természetesen, a növény hajtásaiba, leveleibe is. Innen a rovarirtó hatás.
Kutatók szerint, a növényeken, kedvező időjárási körülmények között, különösen a délelőtti órákban, gyakran folyadék cseppek jelennek meg már a kaptár előtti fűben is, a levelek alsó peremén . Tavasz folyamán nagyszerű alkalom a vízhordóknak , szinte kutatás nélkül innivalót találni, szinte több mint vizet a közelben. Ezek valójában nem minden esetben harmatlecsapódás eredetűek, hanem maga növény izzadja ki, a benne közlekedő tápfolyadékból, és pontosan a levelein keresztül. Bizonyos időjárási körülmények között, a gyökerek alatt fölszívódott tápnedvet képtelen a növény fölhasználni . Ilyen jelenség persze régen is, mindig is volt. A méhecskék is minden bizonnyal kóstolgathatták, a kiizzadt növényi tápanyagot, annál inkább mert e folyadék több mint víz, tele a növény életéhez szükséges tápszerrel, vitaminokkal.
Az EFSA, EU labo szerint (“Abeille de France” szaklap 2013/02) pl az OGM kukorica levelén megjelenő “guttation”= csöpögés jelenség, a méhekre halálos lehet. Kiderült hogy ezek az izzadványok nem csak növényi nedvüket, hanem és esetenként, a méhekre halálos mérgeket is tartalmaznak. Az EFSA labo is kimutatta a jelenséget. A megjelent cikkben, nincs szó a kémiai összetételükről. Feltehető azonban, hogy azok pontosan az OGM növények rovarirtó mérgei voltak megtalálhatók. Valamikor, az OGM feltalálása előtt is, talán nem véletlenül találnak ilyen cseppekre a vízkutató méhek. Valószínűleg ezek illata árulkodott annak ossz, kémiai, biológiai gazdagságukról. Több se kellett a vízkutató méheknek ittak belőle, hiszen az értékes ital, több mint víz, és vissza is jöttek újra tankolni. Minden valószínűség szerint, ezek a növényi tápanyagok, a család biológiai egyensúlyának is jellegzetes tényezője lehetett. Időközben az OGM felfedezésével a “kétlábú emlősök” jóvoltából, a vízhordó méheknek többé így eljárni , ilyen innivalót hazahordani halálos veszéllyel jár. Több esetben már útközben elpusztulhattak. Szerencsére ok már nem tudták átadni társaiknak a “jó hírt”se, hol és milyen italkincset találtak. Ja kérem méhek csak buta, hatlábú rovarok, azt még tudják, hol, mikor, milyen értékeket keressenek, de képtelenek a”guttation” cseppeket elemezni, mérgezők vagy nem! Az EFSA intézet szakértői vélemények szerint az ilyen káros esetek elkerülése végett, itatókat kell elhelyezni kaptár közelbe, és a mérgezési veszély elkerülhető ! Ja, csak hát akkor jó lenne tudni mit kellene abba adagolni hogy az megfelelő legyen a “gouttation” cseppek minőségének. Ebben az esetben az OGM növények további alkalmazása előtt szabad lenne az út, és a méhek se mérgeződnének? Több mint nevetséges hozzáállás. Nos hát, a méhek védelme, nehezen valósulna meg a vízitalok segítségével. A baj van, több is : mert ugyanakkor, valóságos veszély fenyegeti, nem csak a vízhordó méhéket hanem a virágport gyűjtőket is. Általuk kerül ugyanis, egy másik veszély, mérgezés, a fiasításra, így az egész családra. A hazahordott OGM virágpor ugyan is tartalmaz rovarirtó mérgeket, úgy mint az egész növény hiszen pontosan az a rendeltetése! Ugyanakkor a begyűjtött OGM virágpor mérgező marad akkor is amikor azt a lárvák táplálására tárolják. No de mindez még nem elég! Modern világban élünk, nem csak OGM technológiával védekezünk a kártevő rovarok ellen, hanem például nyakra főre permetezünk is! Így van ez például a gyümölcsfák esetében .
Igaz ugyan, a virágzás alatt tilos a rovarirtó permetezés. Nos hát akkor permetezzünk virágnyílás előtt, úgy mint virágzás után! Nem de így gondolkodik a ma, szinte minden mezőgazdasági termelő őszintén és habozás nélkül! A méhészek nagy többsége is közéjük tartozik . Nem törődnek azzal, hogy az eső víz cseppei, és persze a harmatcseppek is, esetenként mérgezőek lehetnek amennyiben azokat fölszívják a méhek. Honnan tudná azt a gazda, amikor bepermetezi becsületesen a gyümölcsfáit virágzás előtt, és után is, hogy az akkor is mérgező lehet a méhekre ? Jut abból a kis vadvirágokra a szomszéd területre, no meg a földre is. Nesze neked környezet! No akkor csak jusson a rovarirtó permetből bőven a levelekre, a virágzási időszakon kívül, nem baj ha kerül abból a földre is! Mindenki úgy tudja, az megengedett, már nem lesz káros a méhékre . Akkor jön a harmat lecsapódása, jön az eső. A víz ilyenkor föloldja a levelekre száradt permetmérget és jönnek a vízhordó méhek fölszívják azt. Közülük számosan oly méregadagot szívnak föl,hogy bele szédülnek, eltájolódnak, haza se találnak. Másoknak sikerült a mérgező permetből kisebb mennyiséget haza szállítani. Eső után bőven a földön található víztócsákban is. Otthon ugyanis mindenki szomjas és iszik a családban , iszákos banda! Akkor azután fölbomlik a rend a házban is! Veszélyben az egész család, veszélyben a nemzedék ! A méhész, észre se veszi a helyzetet, ha csak abból jelenségből nem, hogy először is kevés, egyre kevesebb a mézhozam, fölbomlik az egyensúly, a munkamegosztás rendje legyengült család, megbetegszik, esetenként a méhcsaládjai tömegesen pusztul!
Legutóbb március 9, a helyi régionalis (Rhone- Alpes) méhészegyesületek szövetsége, a FARA meghívására egész napos előadássorozaton volt szerencsém részt venni. A legnagyobb benyomást Mr Dr J. M. Bonmatin CNRS kutató előadása keltett bennem, úgy tudott a részvevők (kb 120) többségében is. Valójában nem a méhek betegségeiről volt szó, hanem inkább az okozókról, az okozatokról. Kísérleteivel, számokban bizonyította pl. a neonicotinoid és rokon rovarirtók káros, életveszélyes hatását a méhekre és az rendkívül kicsiny adagokban (na/g ). Ugyancsak meghatott a méreg gyártók minden irányban kifejtett lobby nyomásának tagadhatatlan nyomai .
Erről jut eszembe, gyakorta olvashatok az egyetlen magyar szaklapban a Méhészetben írások a betegségekről. Tele, oldalszámra, a számos gyógyszer ajánlat, kezelési eljárás, adagolás, nem kevesebb mint hét teljes oldalon például a 2013/02 számban is. . . Ugyanakkor, semmi kérdés, semmi bírálat, az okozok, mint a rovarirtó mérgek és azok alkalmazása körül. Érdemes megjegyezni hogy a Nyugati méhészvilágban hosszú évtizedek óta, főtéma a szakmában, és az ma is. Ha ugyan a rovarirtó mérgek , eljárások nem is ölik meg azonnal a helyszínen a méhcsaládokat, legalábbis legyengítik oly annyira hogy képtelenek lesznek a betegségeket, fertőzéseket legyűrni, előbb utóbb odavesznek . Valójában a méh egészségének romlása, a tömeges pusztulások igazi okai a környezet lerombolódására vezethető vissza. Ennek vitathatatlan jelei mutatkoznak mindenki szeme láttára. A méhészkedéseim kezdetén a 70 években még ezrével repdestek, énekeltek a fecskék a faluban. Ma nagy csend sehol egy fecske. Régen a cseresznye, kívül is ragacsos volt a levéltetvek izzadványai folytán, a kukorica csöveken, a zöldbabon, levéltetvek feketedtek messziről, miközben, a kaptárokban a fiasításos kereteken sehol egy lyuk, sehol egy hiányfolt, sehol betegség jele, az egészség dühöngött, magas és gazdag volt a mézhozam. Ma sehol így, ma tömegesen kihalnak a kaptárok eltűnnek mint a fecskék, sehol egy levéltetű. Ja kérem eljött az idő amikor is a kétlábú emlősöknek sikerült kiirtani a mindenféle semmire kellő, károsító rovarokat, azokkal a méheket és számos beporzó bogarakat. A francia és EU szaklapokban, nem ok nélkül a harc, a rovarirtók ellen, az kérem az állandó főtéma. Itt három szaklap is előfizető vagy és mindegyikben minden hónapban, féltucat oldalon, írások; mi több tüntetések a rovarirtók ellen.
Sajnos nem történhet ez így Magyarországon, már csak azért is mert nem is létezik csak egy szaklap a Méhészet ? Az se, de szinte senki nem harcol a rovarirtó mérgezések ellen. A 2013 évben megjelent méhésztalálkozók egyikében se találtam ilyen témát a műsoron. Mi több, nemrég még egész oldalon csillogtak a szaklapban a méreggyártó nemzetközi Bayer cég hirdetményei, talán ma is? Ja kérem nekik van pénz ilyen szaklapot megfizetni. De honnan ilyen gazdagság, honnan ennyi pénz? Hát például a méhész vásárlok zsebéből is! A kétlábú emlősöknél a pénz az úr, neki hódol mindenki.
Ugyanakkor, vajon hol olvashatók a magyar kutató intézmények beszámolói például az OGM mérgek hatásáról, ha nem éppen és pontosan a méhészek szaklapjaiban, akár melyikben. De ilyen egy sincs. Ha volt is ilyen valamikor régen azt maguk a magyar méhészek egyeduralmi vezetőségének lobby nyomására, megszűnt! Az Egypárt rendszer győzött és ma is virul! A hosszú idő alatt átélt egyeduralom nem enged meg újabb méhészeti értesülések, szaklapok alakulását, kibontakozását. E tényeket nem lehet tagadni! De ma még hangoztatni sem illő. Kiátkozás a következménye. A magam borén is beigazolódott. A Méhészet szerkesztője, főszerkesztője közel 10 éve írásban megerősítve követelte: töröljem a mail címlistámról címüket.. mások csak visszautasították. A demokratikus érzelmű magyar méhészek szerencséjére, nem így a www.europaimehesz.atw.hu honlap szerkesztője . De úgy látszik, azért vannak még ilyenek is csak éppen még kevesen.
A föntebb jelzett március 9 -én Lyonban megtartott méhésztalálkozón sorra került méhészeti előadások alkalmával, újra sikerült szétosztogatni a jelenlévő méhészek között , egy magyar méhészeti találmány, magyar gyártmány, mesterségesen kiépített “Favus” műlépek alkalmazásáról szóló újabb értesítő röplapot. A korábbiak már megjelentek, más lapok is, az Európai Méhész honlapján is. Ezúttal ugyan, a dolog tárgyon kívül volt, mégis mint aki a szakírásai által közismert Lyon-I méhész , szívesen vették a résztvevők, a színesben lehúzott újabb ismertető lapokat. Lásd a mellékletben. Mint már a korábbi üzeneteimben jeleztem Franciaország, talán az EU, legnagyobb méhészeti kellékeket forgalmazó Ickowicz cég hirdetései között is megtalálható mint újdonság a Favus műlép . www.icko-apiculture.com . Megjelent a francia szaklapokban is. Lásd például az “Abeilles Fleurs-et “ 2013/03, old.47. Míg a dolog ideáig eljutott, volt mit tennem. Ja kérem nem csak egységrombolással foglalkozik a magamfajta “ áruló szökevény”-nek minősített magyar méhész! Az értelmes és ésszerű törtetésnek mindig híve voltam és vagyok ma is 80 évesen. Újabb nemzetközi kapcsolat elgondolások foglalkoztatnak a méhészetben, két külön ágon is. Rajta! Törtessünk! Jelentkezni a www.europaimehesz.atw.hu honlapon! Tessék lehet oda is besegíteni !
joseph.bencsik@free.fr 2013 március, 11
| küldő | Címek |
|---|