Örösi Pál emlékére
Dátum 2008.01.15. 13:19:32 | Téma: Európai Méhész hírei
|
Dr. Szalainé Mátray Enikő
Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Méhtenyésztési és Méhbiológiai Kutatócsoport
Research Institute for Animal Breeding & Nutrition, www.katki.hu Dept. of Honeybee Breeding and Biology
ÁTK - MTMBK, Méhészet 2100 Gödöllő, Hungary Tel. +36 28 511 344 e-mail: matray@katki.hu
Örösi Pál Zoltán élete (1904-1986. január 14.)
1904 Székelyudvarhelyen született 1929 Budapesti Tud. Egyetem- tanári diplomát szerzett 1927 Debreceni Egyetem tanára 1941 Kolozsvári Egyetem Állatrendszertani Intézetének adjunktusa 1942-1972 Gödöllői Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézet ill. Osztály vezetője 1954–1981 „Méhészet” szerkesztője 1955 Kossuth díjat kapott 1986 Budafok - utolsó út (május 5.)
Érdemei méhegészségügyi felelősök hálózatának létrehozatala megszervezte a méhészeti előadóképzést az akkor Európában még egyedülálló méhlegelő-megfigyelőhálózat megszervezése
Kutatói tevékenysége
Az egyik legjelentősebb és hosszú ideig tartó munkája a méhek ellenségeinek és parazitáinak tanulmányozása volt. A ’70-es évek elejéig 6, addig ismeretlen fajt írt le, sok apró részlet gondos megfigyelése árán. Örösi előtt csak egyetlen méhtetűfaj, a Braula coeca szerepelt a leírásokban.
A méhtetveket 3 csoportba sorolta: – 1. Coeca csoport – Braula coeca coeca (NITZSCH) – Braula coeca angulata (ÖRÖSI) – Braula subtilis (ÖRÖSI) – 2. Schmitzi csoport – Braula schmitz (ÖRÖSI – Braula orientalis (ÖRÖSI) – 3. Pretoriensis csoport – Braula pretoriensis (ÖRÖSI) – Braula kohli (SCHMITZ) – Braula etiopiana (ÖRÖSI)
Nagyon értékesek a vitális festéssel végzett méhmirigy –működési vizsgálatai. Az élvefestés módszerével állapította meg a garatmirigy és a rágótövi mirigy szerepét. Vizsgálta az eredményes viasztermelés lehetőségeit és a hazai viszonyok között gazdaságosan termelhető viasz mennyiségét. Több méhészeti eszközt fejlesztett ki, főleg az anyanevelés terén. Ilyenek a gödöllői pároztatókaptár és kiegészítői, az anyazárka és a felfűzött dugós tenyészkeret. Magyarországon elsőként az ő irányításával végeztek fajtabélyeg vizsgálatokat. Mérték a méhek szipókájának hosszúságát. Kidolgozta a peteáthelyezés anyanevelési módszerét.
Peteáthelyezéses anyanevelési módszer
Szakirodalmi tevékenysége A méhészet egész területét érintő cikkeinek száma 3000-nél is több. 5 szakkönyve jelent meg: 1. A méhellenségek és a köpű állatvilága (1939) 2. A méhek etetése cukorral (1942) 3. Egyszerű anyanevelés (1943) 4. Méhek között (1951) 5. Kis méhészkönyv (1954)
Kutatómunkáját szinte az utolsó pillanatokig folytatta, egészen 1986-ban bekövetkezett haláláig.
|
|