Bencsik József

Nemzetközi botrány egy magyar méhészeti kutatás körében ! Vidékfejlesztési Minisztérium – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (VM-NAK) « hadonászás a levegőben » a méhészek és az államháztartás zsebére?
Játszma megy a magyar méhészek, zsebére, ”tökmag akad a kezébe “ ! De az államháztartásnak már az se, hiszen nem titok: évtizedek óta nehezen kikoldult költséges bankhitelekből él! Jelen esetben egy figyelemre méltó nemzetközi méhészeti kutatás, sajtóközleménye, Angliából, a Nottingham-i Műszaki Egyetemről, a témaindító. Lásd a mellékletben. Mint a gyakorlati kutatások részese, számomra, a magyar méhészek bekapcsolódásának érdeke, és lehetősége is fölmerült.
Röviden: kezdődött, matematikai bizonyítékok, 10-12 napos rajzáselőjelzés, rezgésméréssel kaptárnyitás nélkül! Majd 2013 év végén újabb felfedezések szerint, rezgésméréssel, máris kimutathatók a különböző, rovarirtók hatása is a méhcsaládra, és ez a kémiai összetételük szerint. Megdönthetetlen bizonyítékok a méhmérgezésekre, a környezet szennyeződésére, de még a közegészségi veszélyekre is. Miután a rovarirtó szerek száma igen magas, ezért számos részletmegfigyelés szükséges. Esetenként miért ne elképzelni, a magyar méhészek bekapcsolódását például az ilyen megfigyelések, fölmérések gyakorlati elvégzését, rezgésmérési kihatás kimutatását, tehetséges magyar méhészek által? Innen a szóban lévő angol sajtóközlemény megküldése. Feltehető, az is, hogy közülük sokan bekapcsolódnának, esetenként több más jelenséget is fölfedeznének? Sajnos, költséges felszerelések, különleges eszközök szükségesek. Azok beszerzéséhez valamilyen nemzeti EU segítség lenne több mint ajánlatos. Innen az elképzelés : első lépésben, miért ne, egyenesen a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához fordulni? Különös módon, jelen pillanatban a segítség reményből , akadály valóság lett!
Valójában azonban nem csak a magyar méhészet jövője forog kockán! Gondoljunk ,a növényvédelmi szerekre (a kétlábú emlősöket is ritkítják!) alkalmazásából származó talajvíz, ivóvíz szennyeződésekre, környezetrombolásra, a mezőgazdasági termékek, zöldség-gyümölcsök szermérgezésére . . . A szóban forgó kutatások alapján, a méhek kimutatják a szerek alkalmazását, minőségét, erejét, akár bíróság előtt is, és kötelező jogi erővel!
2013 november 30 -án levélben hívtam föl, az NAK méhészeti szakosztályának figyelmét, a szóban forgó angol, tudományos sajtóközleményre. A hivatalos okirat jelentősége több mint hatalmas, szinte korszakalkotó, a magyar méhészetre is. Levelemben, hozzáállás -kísérlet ként, sor került egy másik kérdésre is: miért nem vett részt a NAK hivatal a VM Növényvédelmi Bizottsága , 2013/02/18 VM -ben a rovarirtók tárgyában tartott ülésén ? Az Intézmény illetékes szakosztálya , mint olyan, ugyanis elsődlegesen érdekelt az ülésen tárgyalt kérdésben. Végül is miért maradt távol?
Válasz, december 5 -én névtelenül érkezett szaktan@nak.hu üzenet szerint : Az utóbbi kérdésre nem tudnak válaszolni, szervezeti átalakulás következtében. De a magyar méhészek szervezete, az OMME részt vett, az ülésen,és döntött a kérdésben, (tehát, vegyem úgy, őrajtuk a felelősség! ) Míg az üzenet szerzője, nem tudni ki, nincs feladó név, nincs aláírás, még jó hogy az írásos üzenet, NAK fejléces . Ugyanakkor jelzik: a levelemhez csatolt sajtóközleményt továbbították az illetékes méhészeti szakosztályhoz ! Pontosan kihez és mikor, az ugyebár, lényegtelen! Holott a levelem egyenesen ezen méhészeti szakosztályhoz címzett. De a szaktan@nak.hu szerint majd e szakosztály fölbecsüli az ajánlatom érdemlegességét, volt a válasz ! Ilyen szakosztály tehát majd, létezni fog?
De a levelük tartalma kötelező erővel nem bír! Figyelemre méltó felhívás! Arra hivatkozni se bíróság, se más hatóság előtt nem lehet! Nos, jelen esetben nem vagyunk bíróságon se hivatalban, de leszünk remélhetőleg rövidesen a közvélemény előtt! A NAK jelenleg azt csinál, amit akar, ami neki tetszik ! Így volt ez, valamikor régen is a “császári önkényuralom” idején! Abban az időben csak a besúgó leveleket nem volt szokásos aláírni. Ma a hivatalosakat se?
Majd, egy újabb hónap elteltével , 2014/01/06 újra érdeklődtem, és Jeleztem, hogy az általuk korábban jelzett Méhészeti Osztályától ezidáig, nem kaptam választ ! Feltehető volt ugyanis, hogy a NAK « újjáalakítása » talán, ez idő óta megvalósult ! Egyben jeleztem: a szóban forgó angol sajtónyilatkozatban jelzett kutatásoknak magam is részese vagyok. Válasz hijján következtetés képen az ilyen kutatások Magyarországon figyelemre se méltók? Tettem föl a kérdést.
Majd közel két hónap elteltével, 2014/02/03, üzenet érkezett « vizi.veronika@NAK.hu ” tol. Rövid értesítés : a NAK Méhészeti Alosztályát várhatóan ez év elő felében alakítják ki! Vagyis ilyen még nincs! De majd lesz az OMME -nél történt megállapodás szerint. Mivel azonban e szervezet nem jelezte vissza érdekeltségét a közlemény tárgyában, így , Vizi Veronika, Úrhölgy, a NAK nevében, úgy véli, az ügy tárgytalan. Befejezésül újra figyelmeztetnek : levelük tartalma kötelező erővel nem bír . . . a “császári önkényuralom” továbbra is érvényben!
Végül is Horváth Gábor, OMME Vezető Szaktanácsadó Úr, üzenetében, 2014/02/11, figyelmembe ajánlotta az OMME honlapján 2014/01/15-én megjelent felhívást
A 118/2013 (XII.16) VM rendelet és az OMME IB január 9-ei döntése szerint a méhészeti kutatásokkal kapcsolatos támogatási kérelmeket, legkésőbb január 31 -ig az OMME -hez kell leadni. Senki más, csakis egyedül az OMME rendeltetett, a méhészeti kutatásokhoz támogatást kérni. Mellékelve, a rendelet 6 főpontból és 13 alpontból álló feltételek, közöttük kétszeresen is (4/b és 6/g!) Megkövetelt szerződések, kutatási terv másolatok, a jóváhagyott tervekről igazolások, OMME kutatási beszámolok, másolatok . . .. Hatalmas iromány tömeg. Minden követelményt kielégíteni 2014/01/31 határidővel, vagyis: 15 nap! Miközben Horváth G. Úr üzenet dátuma 2014/02/11 már messze túl a rendelkezés határidején!
Tessék csak jól belegondolni méhésztársak, bárki polgártárs! Micsoda nagy, meglepő, és váratlanul gyors és hatásos kutatási segítséget ajánl a VM – NAK, a méhészeknek! Történik így, az OMME -val kötött megállapodás nevében? Kutatási terveket készíteni, határidőre benyújtani hivatalhoz eljuttatni, mindez 15 nap leforgása alatt! Oldalszámra menő különleges, részletes leírások, rajzok fényképek, másolatok , szükséges szerződések. . . meghatározások, feltételek betartásával, ! ! A rendelet villámgyors bűvésznek képzeli az OMME illetékes bizottságát, vele az egész méhésztársadalmat, a hozzátartozó foglalkozási ágazatokat, rajtuk keresztül minden magyar polgárt? Lehetetlen, felelőtlen eljárás, avagy értelmetlen “hadonászás a levegőben”? A következmények folytán, a helyzet azonban sokkal súlyosabb, több mint egy, sima “hadonászás a levegőben” ! Lehetetlen határidővel lehetetlenné teszik a kutatás támogatási kérelemhez megkövetelt iratok sokaságának előkészítését? Avagy tudatosan akadályozzák a méhészeit kutatások kibontakozásához szükséges támogatási kérelmeket? Ilyen eljárásért a NAK tisztviselőknek fizetés jár, télen futott, nyáron hűtött iroda, szolgálatokkal , az államháztartás költségén! Úgy látszik, a felelős tisztviselők tudják mit tesznek? Felelősségtudatuk teljes? Csak éppen, a levelük, az üzenetük, kötelező erővel nem bír . . . a “császári önkényuralom”!. .Nem hiába, és ismételten hivatkoznak az OMME -val kötött együttműködési megállapodásra, vagyis a felelősség már, ott, és nem rajtuk?
A tisztelt olvasók engedelmével jelezném,: a hőbörgéseim nem az OMME ellen irányulnak (abból kettő is kellene) Annál inkább a NAK eljárására, a felelőtlen és rendkívül költséges tisztviselő seregre. Mint a kísérleti kutatások részese, igyekeznék elősegíteni a magyar méhészek bekapcsolódását a szóban forgó nemzetközi kutatásokba. Korszakalkotó, méhészeti kutatásokból származó előnyök, a magyar méhészek érdek elsőbbsége a mérlegen! Vajon ez utóbbi nem számít, avagy nincsenek tudatában illetékes helyen? Az eredmény, ugyanaz !
De micsoda botrány, Europán keresztül föl Angliáig! Talán senki politikai fennhatóság észre se veszi, vagy nem is akarja észrevenni a NAK elképesztő felelőtlenségét, idő, és költség pazarlását ? Ja kérem senki hivatalnok, nem azért kap fizetést, hogy felfedje a saját károsító eljárásait? De tudatában vannak amit tesznek? Kijelentik : az eljárásaikat, a rendelkezéseiket sehol senki bíróság, hivatal kétségbe nem foghatja! “császári önkényuralom”! Ezen kitűzéssel egyben és pontosan beismerik, igazolják, hogy rosszul, károsan járnak el! Legalábbis, a helyes, és ésszerű eljárások miatt, nem szokás, bírósághoz fordulni, nincs szükség ilyen kitételre hivatkozni!
Más oldalról megvilágítva, néhány fájdalmas, ismételt, ténymegállapítás . Például a méhészekre kivetett kötelező NAK- “tagdíj” fizetség, és az pontosan és egyenesen a hasztalan hadonászó, Intézmény javára ! De ez még közel se mind! Kötelező úti-adó alá vetik a méhészeket, amikor még be se gyűjtötték mézüket, csak éppen a kaptárjaikat szállítják a vándortelephelyre. No persze meg lesznek azok adózva hazafelé is! De még akkor is ha valahányszor kaptárfelügyelet szükséges. No meg akkor is, és oda és, vissza is amikor sikerült a méhésznek néhány kiló mézet kipörgetni. Vajon kinek, milyen főtisztviselő fejében születhetett meg egy ilyen Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető (IRET) adózás?
Ők, persze, nincsenek alávetve semmiféle NAK tagdíj-adónak se úti-adónak se . . . Megkapják a fizetésüket , nem is, akármilyent, abból az államháztartási pénzből amelyet pontosan és többek között a méhészekre kivetett adókból is származnak. Történik az így és pontosan a hatástalan, egyenesen károkozó intézmények, és a felelőtlen tisztviselő sereg fizetése, fönntartására érdekében? Miközben , semmiféle felelősséget nem vállalnak, se bíróság, se hivatalok, se senki előtt! Ami lenne is, azt, igyekeznek másokra hárítani; így az pl. az OMME méhésszervezetre? Így a méhészeti kutatások fölbecsülését, adatok az igazolások készítését, a nyertes kiválasztását, a segítség odaítélését, kiosztását . . . is? Talán nem tudják, amit mindenki tud, hogy a méhészek szervezete, nem rendelkezik se tudományos osztállyal, se hozzáillő személyzettel, se eszközökkel ? Hogyan tudna így eljárni IRET módra? Talán nem is létezik az országban más intézmény mint az OMME ? Vajon a KATKI, a Gödöllői, a Debreceni, a Kaposvári , Agráregyetem, . . semmi? Ja, kérem, de nekik, semmi közük a VM 118/2013 (XII).16 sz rendelethez ?
Megy ez így, ebben a szellemben, más intézményben is, minden bizonnyal ? Nem hiába, minden évben óriási kölcsönök kéregetésére szorul az állampénztár ? Állítsuk meg a kárfolyamatokat, kapcsoljuk ki, menesszük a károkozókat ! Aki fölismerte ezen írás összefüggéseit, az okozatokat, és egyetért azokkal, erősítse meg a tömeghírközlő eszközök értesítésével, újságoknál, TV -nél a politikai pártoknál, társadalmi szervezeteknél ! A hozzáállás nem alaptalan szóbeszéd, arra hivatalosan is, bíróság előtt, és mindenhol hivatkozni lehet!
Győzzön az IRET közvélemény!
joseph.bencsik@free.fr kelt: Lyonban 2014 március. 1.
NOVEL RESEARCH LOOKS TO REVERSE THE DECLINE OF THE BEEKEEPING SECTOR

Honeybees may soon be able to communicate their poor health to beekeepers as a result of major new research which looks set to transform the practice of beekeeping and halt the worrying decline of the sector in Europe.

A consortium – initiated by Nottingham Trent University and the Bee Farmers Association of the United Kingdom (BFA) – has launched  a €1.4m EU-funded study, which aims to monitor and decode the buzzing of bees in the hive and pass crucial information to beekeepers via wireless technology.

The researchers have already developed a hi-tech method of using accelerometers – devices which are sensitive to minute vibrations – to detect and translate the vibrations caused by bees during their activities and as they communicate with one another.

As a result they have been able to detect when a hive is about to swarm, which leads to the loss of bees – but are now investigating changes and patterns in buzzing which may indicate specific health disorders, or deterioration in the hive.

The experts are developing methods to transfer wirelessly instant alerts to the beekeeper, either via email or SMS, so that they can intervene and manage their colonies accordingly.

They have set up an apiary at the INRA of Avignon, France, comprising 20 hives, and have started monitoring them continuously by means of a collection of non-invasive sensors, and also by means of extensive and regular standardised colony status assessments involving laboratory measurements. Some of the hives are also benefiting from wireless sensing of hive weight with balances supplied by CAPAZ GmbH and ARNIA Ltd.

The twenty bee hives, at the Avignon INRA, monitored within the Swarmonitor project.
 
High-performance hardware is used to detect the smallest hive vibrations induced by honey bee activity.

The research is expected to significantly improve the efficiency of beekeeping, making it far less time-consuming and costly, as well as improving the health monitoring of the honeybee. Beekeeping currently requires physical visits and regular inspections of every single hive by Europe’s 600,000 beekeepers, who have to nurture their bees, regardless of conditions.
 
Beekeeping generates more than €400m a year in Europe alone, yet only 54% of the total demand for honey and other bee products is being produced on the continent. Bee populations and beekeeper numbers in Europe have been falling at an alarming rate and honey imports to the EU, from countries such as Argentina and China, have risen by 20% since 2001.

“Despite its importance and the obvious potential for growth, serious problems face the beekeeping sector,” said Dr Martin Bencsik a physicist and researcher in Nottingham Trent University's School of Science and Technology.


He said: “Action to bring modern management tools to beekeeping and action to halt the decline of the European beekeeping sector is urgently needed, particularly as bees play such a vital role in agricultural productivity. We now have the potential to achieve this.

“Our tool will allow us to remotely diagnose colony status without the need for systematic invasive opening of individual hives for inspection. Commercial beekeepers will be able to keep more hives over greater geographical distances, which will both increase their efficiency and profitability.”

Honeybees' contribution to the world’s economy is huge. The economic value of pollination worldwide is estimated to be at least €153bn, which represents almost one-tenth of the value of the world’s agricultural production for human food. More than two-thirds of food crops and more than one-third of food production depends on pollinators, while 84% of vegetables grown in Europe depend on pollination.
 
The study, funded by EU Framework Programme 7, also involves the European Professional Beekeepers Association (EPBA) in Germany, and the National Institute for Agricultural Research (INRA) in France.

SMEs including the Research and Information Centre for Bee Culture in Belgium; Germany’s CAPAZ GmbH and SZOMEL Services and Trade LLC of Hungary, are also collaborating.
 
David Bancalari, for the Bee Farmers Association, said: “This could be the golden hour for bee farmers. For years we have been struggling to improve the health of our bees. We know early intervention is crucial. This research could give us those vital, lifesaving early signs of problems allowing us to tend to our bees much sooner – giving us the equivalent of the golden hour in human first aid.”

Yves Le Conte of the National Institute for Agricultural Research (INRA) added: “This research is especially stimulating as it can lead to a new modern way of managing hives and it will also be a very beneficial tool for research into honey bee biology.”
 
ENDS
Notes for editors:
 
The honey bee is the only bee that can be moved in or out of crops in large numbers for pollination. A typical colony is 30,000-50,000 honey bees. Loss of bees due to swarming results in a zero honey crop for the year. Honey is bees own food and it is essential for the colony to store honey for use over the winter months in order to survive.
 
Colonies can collapse and die in a matter of weeks if affected by disease since bees do not have an immune system in the way that humans do. Intense vigilance on the part of beekeepers is essential for a colonies long term survival.
 
For more on Nottingham Trent University’s School of Science and Technology visit www.ntu.ac.uk/sat
 
Press enquiries please contact Dave Rogers, Senior Press Officer, on telephone +44 (0)115 848 8782 or via email, or Therese Easom, Press and Internal Communications Manager, on telephone +44 (0)115 848 8774 or via email.
 



Egy új felfedezés visszafordíthatja a méhészet hanyatlását

Egy kiemelkedő, új kutatásnak köszönhetően talán nemsokára képesek lesznek jelezni gazdáiknak a méhek, ha valami baj van az egészségükkel. E kutatómunka eredményeképpen várhatóan átalakul a méhészkedés gyakorlata és megállítható az ágazat aggasztó hanyatlása Európában.

A Nottingham Trent Egyetem és az Egyesült Királyság Méhészeinek Egyesülete (The Bee Farmers Association ― BFA) által alapított konzorcium elindított egy 1,4 millió eurós, az EU által is támogatott kutatást. A tudományos munka célja a méhek kaptáron belüli zümmögésének megfigyelése és értelmezése, fontos információkat közvetítve ezáltal a méhészeknek vezetéknélküli technológia segítségével.

A kutatók már kifejlesztettek egy gyorsulásmérőkre épülő módszert, melynek lényege, hogy gyors, kismértékű rezgésekre érzékeny eszközök segítségével veszik és értelmezik a méhek által keltett rezgéseket, miközben azok dolgoznak és egymással kommunikálnak.

A fenti az eredménynek köszönhetően már észlelni tudják a méhek elvesztéséhez vezető rajzás közeledtét. A további kutatások célja azt kideríteni, hogy fellelhetők-e bizonyos minták, illetve változások a méhek zümmögésében, amelyek az állatok egészségében vagy a kaptár állapotában bekövetkező elváltozásokra utalhatnak.

A szakemberek emellett olyan módszereken dolgoznak, amelyekkel vezeték nélküli technológiák révén – elektronikus levélben vagy SMS-ben – azonnali figyelmeztetéseket lehetne küldeni a méhészeknek, hogy szükség szerint beavatkozhassanak az eseményekbe.

A franciaországi Avignon-ban található Nemzeti Agronómiai Kutatóintézet (Institut National de la Recherche Agronomique ― INRA) ad otthont egy húsz kaptárból álló méhesnek, amelyet folyamatos megfigyelés alatt tartanak. Ehhez egyrészt számos külső, nem invazív érzékelőt alkalmaznak, másrészt laboratóriumi teszteket magukba foglaló, rendszeres időközönként végrehajtott, rutinvizsgálatokra épülő állapotfelméréseket. Pár család még vezetéknélküli átvitellel rendelkező mérlegekkel is fel van szerelve, amelyet a CAPAZ GmbH, illetve az ARNIA Ltd. biztosít.


A Swarmonitor projekt keretein belül megfigyelt húsz méhcsalád az avingoni INRA-ban



A megfigyelésnél használt nagy teljesítőképességű áramkörök, amelyek képesek a méhek tevékenysége által kiváltott legapróbb rezgéseket is észlelni

A kutatás eredményeképpen jelentősen olcsóbbá és kevésbé időigényessé válhat a méhészet, amitől sokkal hatékonyabb lehet a méhészek tevékenysége, miközben a méhek egészségének ellenőrzése is javulhat. Jelenleg Európa mind a hatszázezer méhészének személyesen kell látogatnia és ellenőriznie minden egyes kaptárját ahhoz, hogy kellőképpen gondozni tudja a méheit, legyenek bármilyenek a körülmények.

A méhészet csak Európában 400 millió eurót termel évente, noha a teljes méz- és egyéb méhészeti termékek iránti keresletének csupán 54%-át termeli ki a kontinensről. A méhek, illetve a méhészek száma drasztikusan csökken Európában, miközben a többek között Argentínából vagy Kínából származó méz behozatala 20%-kal emelkedett 2001 óta.

„Jelentősége és nyilvánvaló növekedési potenciálja ellenére a méhészetnek komoly problémákkal kell szembenéznie” – nyilatkozta Dr. Martin Bencsik, a Nottingham Trent Egyetem Tudomány és Technológia Intézetének fizikus-kutatója. Állítása szerint: „Sürgős lépéseket kell tenni korszerű módszerek bevezetésére az ágazatban, valamint az európai méhészetben beállt visszaesés megállítására, különösen mivel a méhek kiemelkedő szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelékenységben. Most adott a lehetőség, hogy mindez megvalósuljon.”

„Ez az új eszköz lehetővé teszi, hogy távolról is ellenőrizzük egy család állapotát anélkül, hogy rendszeresen meg kellene nyitni minden egyes kaptárt. A hivatásos méhészek így nagyobb területen több kaptárt tarthatnak majd, ami mind a hatékonyságot, mind a keresőképességet növeli.”

„A méhek jelentős mértékben hozzájárulnak a világ termeléséhez. A beporzás világgazdasági értékét 153 milliárd euróra becsülik, ami az emberi fogyasztásra irányuló mezőgazdasági termelésnek majd egytizedét teszi ki. A növénytermesztés több mint kétharmada és az élelmiszergyártás több mint egyharmada függ a beporzástól – az európai zöldségek esetében ez 84%-ot tesz ki.”

Az EU 7. Keretprogramjából finanszírozott munkában az Európai Hivatásos Méhészek Egyesülete (European Professional Beekeepers Association ― EPBA) és a francia Nemzeti Agronómiai Kutatóintézet (Institut National de la Recherche Agronomique ― INRA) is képviselteti magát. A projektben kis- és középvállalkozásként a belga Méhkultúra-Információs és Kutatóközpont (Centre Apicole De Recherche Et D’Information ― CARI), a német CAPAZ GmbH. és a magyar SZOMEL Szolgáltató és Kereskedelmi Kft vesz részt.

David Bancalari a Méhészek Egyesületétől elmondta – „Ahogy az elsősegélynyújtásban kulcsszerepe van az első észlelő megfelelő reakciójának, úgy ennek a metódusnak is a méhészetben. Évekig küzdöttünk azért, hogy javítsuk a méhek egészségét. Tudjuk, hogy a korai beavatkozás döntő fontosságú. Ennek a kutatásnak a segítségével talán nemsokára fel lehet ismerni a korai, életmentő jeleit a problémáknak, ami lehetővé tenné, hogy szükség esetén megfelelően elláthassuk méheinket – csakúgy, ahogy az első észlelő az elsősegély során.”

Yves Le Conte, a Nemzeti Intézet az Agronómiai Kutatásokért munkatársa hozzátette – „Ez az új kutatás azért is különösen felvillanyozó, mert új utakat nyithat a kaptárak kezelésében és egy hasznos eszköz lehet a házi méhek biológiája terén végzett további kutatásokban.”

Szerkesztői megjegyzések:

A mézelő méh az egyetlen méhfajta, amit nagy mennyiségben lehet a termésekhez szállítani beporzás céljából. Egy kolónia száma átlagosan harminc- és ötvenezer méhből áll. Ha rajzás következtében a méhek elmennek, az évi méhtermésből semmi nem lesz. A méz a méheknek maguknak is táplálék, így nekik létszükség, hogy a téli időszakra elraktározzanak maguknak a termésből.

Ha egy méhkolóniát valamilyen fertőzés éri, egy hét alatt akár ki is pusztulhatnak, mivel nem rendelkeznek az emberekéhez hasonló immunrendszerrel. Az állandó készenlét elengedhetetlen a méhészek részéről, mivel csak így biztosíthatják a kolóniáik hosszú életét.

A Nottingham Trent Egyetem Tudomány és Technológia Intézetéről további információ a www.ntu.ac.uk/sat oldalon található.

Sajtómegkeresésekkel kapcsolatban kérjük Dave Rogers sajtókapcsolatokért felelős munkatársat (+44 (0)115 848 8782; dave.rogers@ntu.ac.uk) vagy Therese Easom PR-menedzsert (+44 (0)115 848 8774; therese.easom@ntu.ac.uk) keressék.