Európai Méhész

Trans

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Facebook

Régi oldal


Kezdeti nehezsegek az atka csapdazas gyakorlataban

Bencsik JózsefBencsik József
Kezdeti nehézségek az atka csapdázás gyakorlatában?
Nehézkes körülmények között került sor az első atka csapdázási kísérletekre, ez év április közepén, a kis méhesemben Jarniouxban. A Márton fiammal indítottunk, összesen 4 kaptáron. Az Avignoni INRA intézetből sikerült, olyan feromon illat tömjént beszerezni, amit állítólag, a kaptár fiasítási keretei árasztanak. Majd Nottinghamban került sor annak beolvasztására, egy vazelin kenőcsbe. Ezzel az alapanyaggal készültek az első próba kísérletek.
Hat nap elteltével, az eredmény várhatóan, nem lett csillogó de nem lett reménytelen sem. Igaz ugyan, meg kell jegyezni a kedvezőtlen körülményeket. Így például és többek között, hogy az alkalmazott méh családok, október folyamán “Apivar” atka ritkító kezelést kaptak, no persze nem véletlenül. De akkor még nem tudtam, hogy majd áprilisban szükség lesz atkákra is a tavasz folyamán. Ugyanakkor az alkalmazott csali illatnak nevezett ragacs összetétele , közel se volt, szavatolt. No lám ilyen kezdetleges, hozzávetőleges körülmények között került sor az első atka csapdázási kísérletekre. Ha az eredmények nem lelkesítők, de legyenek azok nem elkeserítők. A sikertelenség végül is nem a véletlen műve ! Lásd a pecázó madár eljárását www.europaimehesz.atw.hu április; hányszor visszatette a csalétket? Míg végül is, hosszabb, többszöri, próbálgatása sikerrel járt? Na igen, ha nem tesz így, akkor éhezik! De végül is, nem kevés türelemmel, kitartással nagy halat fogott! Mi történhetne, ha mi méhészek is már az első csapdázásunkkal akkora atka tömeget fognánk?
No persze nagyon is meglehet, ha hasonló kitartással nem csak a kétlábú, pecázó madár de a magam fajta “kétlábú emlős” atka csapdázási próbálgatásai is, sikerrel járnak. Több mint nagy halat fognánk, az élősködő atkát! Többszörösen, türelmesen próbálkoznánk, valahogy úgy mint a csalétekkel halászó madár. Miért ne még inkább eredményesnek ígérkezne eljárás, amennyiben azt többen, közösen hajtanánk végre? Elvégre is, a méheink is igyekeznek közösen eljárni a közös érdekek érvényesülése érdekében. A méhészek nem szorulnak magyarázatokra, érvelésekre, ezen a téren . Ok ismerik a méheik eljárásának lényegét, csak éppen nem járnak el úgy minden esetben! Jelen pillanatban, az atka csapdázás érdekében egy hatásos a csali illat ragacs összetétele, megalkotása az elsődleges feltétel.
Régóta ismeretes tény: az atka, a feromon illatok segítségével tájékozódik a kaptárban. De nem csak tájékozódik a térben, hanem az időben és minőségben is. Pontosan értesültek, nem csak a fiasítás elhelyezéséről, hanem annak időbeli helyzetéről, életkoráról is. Történik az így a különböző helyzeteknek különböző, megfelelő, jellemző feromon illatok segítségével. Már az első tavaszi fiasítás alkalmával, és azóta is, különböző jellegzetes feromonok terjengenek a fiasítás közelében. De honnan az eredete azoknak, ki gyártja azokat, és mért? Annyi bizonyos hogy már a táplálékot készítő és szolgáltató méhecske is gyárt, akaratlanul is, jellegzetes illatokat. Ugyanakkor az anya által, a sejtbe frissen lerakott petének is jellegzetes illata van, amelyre ugyancsak jellegzetesen hat vissza az etető méhecske, vagyis nem etet. Nincs rá szükség lárva még nem kelt ki! De amikor kikelt máris szüksége van élelemre, és ezt a szükséget ezúttal már az újszülött lárva is jelzi, a maga különleges illatával. Így már az etető méhecskék is visszahatnak, elkezdhetik az etetést. Esetenként a frissen kikelt lárva, szinte úszik, a sejtbe hordott, élelem tömegben.
Aztán, eljön az idő, amikor a lárva felserdült. Tovább nincs szüksége táplálékra, de szüksége van sejt felfedezésére! Na lám azt is jelezni kell a táplálással megbízott “személyzet” felé, úgy mint sejtfelfedezők számára! Elvégre is, az ilyen jelzés a lárva dolga! Ki ha nem ő tudja, amikor eljött az idő! No, meg tudja azt is, hogyan, mivel jelezni azt? Akkor, történik az, és minden bizonnyal egy különleges feromon illat kiárasztásával: Maradjatok távol, etető méhecskék, többé nincs szükségem táplálékra! A jelzést mindenki megérti, de még az atkák is, holott az üzenet nem nekik szólt.
Kritikus percek ezek, amelyre vadásznak a szaporodni vágyó atkák.. Ez idő alatt előnyösen belopakodhatnak a felnőtt lárva mellé. Nem kell tartaniuk az etető méhek zavaró jövés –menésétől sem. De miért kell az atkának az ilyen rövid időpontra ilyen rövid idő tartalomra vadászni? Miért kell azt kivárni, holott a lárva nevelkedése, növekedése a sejtben több napon (6) keresztül folyik? Mr Jes le Conte kutatási felmérései szerint (2015) a sejtbe belopakodásra alkalmas helyzet csak alig néhány óráig tart (legtöbb 8 óra), pontosabban a sejt felfedezése előtt.
Előbb nem kerülhet sor a belopakodásra több okból is:
mert a lárvának szolgáltatott táplálék több mint undorítóan, és elviselhetetlenül ragacsos
Különben is, a méh pempőnek semmi köze az atka táplálékához, (mert az nem a lárva “vére”)
Az etető méhek állandó jövés-menése, taposása az atkának nagyon zavaró és veszélyes!
Így, belopakodhat a kiválasztott sejtbe, zavartalanul, és elindíthatja a szaporodási folyamatát.
Az eljárás sorsdöntő kiindulási pontja, tehát a lárva időzített, különleges, feromon kiáramlása. Márpedig, ezen illatanyag oly annyira különleges és olyannyira hatásos, hogy azt minden etető méhecske, amikor fölismeri, akkor, azonnal, szigorúan betartja, tovább nem etet. Ezt a különleges illatanyagot, természetesen fölismeri az atka is. Mi több fölismeri azok forrását is, vagyis a feromon kiinduló pontját, vagyis a felnőtt lárva sejtet. Nem nehéz így eljárni hiszen az érett lárva, ez idő alatt, folyamatosan árassza a különleges illatát. Ez pedig nem más mint egy természetes csali illat az atka számára. Annak már az erőssége, hatásfoka is, befolyásolja az atka eljárását. Így például, miután a here lárva sejtek nagyobbak, a here lárvák testesebbek, így az általuk kiárasztott feromon is, számottevően jelentősebb. Innen a jelenség amely szerint a here sejtek alkalmazása számbeli előnybe kerülnek (70-80%) az atka szaporodási folyamatában. Következtetésképpen az atka csapdázáshoz alkalmazott csali illat is erősebb, hatásosabb kell, hogy legyen, mint a here lárvák természetes csali illata. Ilyen feromonnal a kaptáron belül, a méhész, oda vezetheti az atkát ahová akarja, vagyis, halálos csapdába. Ezen eljárásból óriási méhészeti, gyakorlati, gazdasági, biológiai előnyök várhatók! (lásd Európai Méhész honlap, március) Azok elnyerése, megszerzése minden bizonnyal érdemlegesnek mutatkozik. Nos akkor, tettre kész szakértők, mire vàrjunk?
Ezen megállapítások folytán az elképzelt atka csapdázási eljárás sikerének elsődleges feltétele a szóban forgó csali illat azonosítása, majd annak mesterséges előállítása, hatásfokának növelése. Nem könnyű feladat, annak kiválasztása, mivel az, a kaptárban terjengő illat áramlatba keveredve terjed. De az atka minden nehézség nélkül megtalálja abban azt az illat áramlatot amire pontosan számít. De nemcsak, hiszen könnyedén megtalálja ezen különleges illat forrását, a sejtet ahonnan az áramlik. Nem véletlenül, ezen eljáráson alapul az atka csapdázásának gyakorlata is. Olyan csali illatot alkalmazni amely tévedés mentesen, és ellenállhatatlanul, magához vonzza az atkát, de nem csak, mert egyben, véglegesen fogságba rögzíti!
A magam részéről, megmaradt a meggyőződésem ami az atka csapdázás hatásosságát illeti. Marad a kérdés hogyan lehet megtalálni a hatásos csali illatot. No persze mint nyugdíjas építészmérnök, nincs különösebb ismeretségem a vegyészetben, még inkább nincs az illatanyagok előállításában. Figyeljünk föl a méhek összetartó eljárására, a csalétekkel pecázó madár kitartására!
Marad a felhívás: kit érdekelne egy hatásos csali illat kikísérletezése?
Siker esetén, az esemény, nem csak EU nemzetközi, de világméretű jelentőségű !
Szabadon továbbítható, leközölhető!
joseph.bencsik@free.fr 2017 màjus

Valóban megdöbbentőnek találtam a rövid videót

Bencsik JózsefBencsik József


A napokban kaptam a mellékelt videót egy ismerősömtől, aki tud arról is, hogy  atkairtás csapdázással  került  az elfoglaltságom előterébe. Valóban megdöbbentőnek találtam a rövid videót. Gondolom másoknak se érdektelen a tárgy, méghozzá több oldalról.  
Néhány megjegyzés,  bevezetőben; Már az állatok között is vannak akik ismerik,  a “csalétek” módszer  alkalmazását, a táplálékuk beszerzése érdekében. Működik is az mint ahogy a mellékelt  videó is bizonyítja. Megállapítható, hogy  kétlábú szárnyasok között is akadnak tehát olyan “lángész” egyedek akik a táplálkozásuk biztosítása érdekében így járnak el. No persze nem tudni, mikor, hogyan ki, tanította meg, ezeket a “lángeszű” egyedeket, az ilyen módszerek alkalmazására. Evégre is közel se bizonyos, hogy  mindnyájan, egyformán képesek csapdázással megszerezni az ennivalójukat. Azt is megjegyezhetjük, hogy nem csak a kétlábú szárnyasok, de a kétlábú emlősök, is,  pl. a pecázó halászok között is, ismeretes  az ilyen táplálékszerző eljárás, így ez  ősidők óta!   A meglepő csak az, hogy a madaraknak csak gyűszűnyi nagyságú az eszük  tömegében, míg az emberek hatalmas koponyával, tele agyvelővel, rendelkeznek.
Az előzményekről,  a videó felvétel azonban nem mutat semmit. Nem tudni , nem látni, honnan hogyan került a madár csőrébe a csalétek, feltehetően valami kenyér, sütemény darab? Lehet ugyan hogy a videó  készítője, dobálgatott a víz felszínére, kisebb nagyobb darabokat, morzsákat, mialatt a madár a partról figyelte a halak visszahatását. Jó, jó, mindez könnyen megérthető! Ami viszont nehezen magyarázható, honnan a madár képessége, megfigyelni,  majd elképzelni  a jelenséget csapdázásra? Ügyelni arra, hogy a víz felületén lebegő  csalétek, a víz partján meghúzódó madár  részére,  állandóan elérhető távolságban legyen? Azt minduntalan visszahelyezni? Szemlátomást, kellet arra ügyelni annál is inkább, mert a madárfajta látszólag képtelen a vízen úszkálni.  A csapdázó madár tehát előzőleg már elképzelte a  jelenséget, a történet lezajlását. Másképpen szólva képes volt ilyen irányban terveket szőni. Minden estere, egy “kétlábú szárnyas” részéről, az eset  ugyanakkor,  rendkívül  meglepő, magas elképzelő képességről,  tehetségről  tanúskodik.. 
Ez alkalommal, újra fölmerült egy érdemleges kérdés  most már a magam fajta “kétlábú mammifer” méhész részéről: akkor hogyan elképzelni, megvalósítani   az élősködő atka csapdázását? A kérdés most egy jó idő óta közelebbről foglalkoztat.  A morfondirozásaim, a Európai Méhész  honlapon, a tárgyban megjelent számos írásom olvasható. No persze a  méhészeket a videóban látható halászati eljárás nem érdekli. Megjegyzem mint méhészt, engem se a halászat érdekel, hanem a módszer, a csapdába csábítás!  Annak segítségével hogyan alkalmazni  az atkaözön ellen? Hogyan hatásosan  csapdába csábítani az atkát? A gyakorlati kísérletekre még csak ezek után  kerülhet sor. Az első kísérleti eszközök készen állnak. Számtalan kísérletezésre mutatkozik szükség. Az alkalmazott eszközök  ismertetése , leírása betervezve. Óriási pontosító munka a láthatáron. Tekintettel az eljárás várható előnyeire,  jelentős, érdemleges eredményekre számítunk.
Szabadon leközölhető továbbítható
joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2017 április

XIII. Tavaszváró Szakmai Méhésznap

Youtube

1,

2,

3,

4,

Az atka szaporodási utakon ?

Bencsik JózsefBencsik József

Télen, a fiasítás hiányában, az atka, a hordozója testén élősködik. Ott meleg is van, és ennivaló is bőven. Semmi szükség, fölöslegesen leszállni a hordozó hátáról . Nem így tavasszal, amikor beindul a fiasítás a méheknél, úgy mint beindul, a szaporodási vágy is, úgy az élősködőknél is. Az etető méhek már elkezdték a tápanyag gyártását, mi több, elkezdték a kikelt lárvák etetését is. Ezen tevékenységek, máris sajátságos illatokat árasztanak szerte a kaptárban. A gyakorló méhész már ismeri is ezeket az illatokat amikor kiemel egy friss fiasításos keretet, messziről megérezheti, fölismerheti az onnan kiáramló illatokat. Sajátságos, különleges illatok ezek,amelyeket könnyedén fölismerhet az élősködő atka is, annál is inkább mert a szagló szervei érzékenyek, hatásosak. Érdemes megjegyezni, hogy a lárvák tápanyaga, közel se az atkák étele. Semmi közük egymáshoz. Mi több, az egyenesen undorító az atkáknak. Az atka, kérem, nem táp tejet szopik, hanem vért! Ráadásul a lárva tej ragadós, könnyen beleragadhat az atka lábai is, és olyankor valódi mozgás gátló is lehet, igazi borzalom. Következésképpen az élősködő részére a lárva közelsége, de csakis akkor izgalmas, amikor már fölnőtt, “megérett”. Akkor már nincs szüksége táplálkozásra, már a sejtje lefedelezését várja. No persze nem könnyű azt kivárni, de annál könnyebb fölismerni. A felnőtt lárva ugyanis értesíti, a táplálással megbízott egyedeket, “nincs szükségem táplálékra, tessék lehet lefedelezni a bölcsőmet” Márpedig ezen értesítés hogyan is történhet, ha nem éppen, és pontosan egy különleges illat feromon kiárasztásával. Mi több ezen különleges értesülés megerősítésére, pontosítására a felnőtt lárva akár különleges rezgés jeleket is leadhat.
Ezen állapot helyzet különleges jeleit az élősködő is fölismeri. Mint ahogy fölismeri a táplálékot szolgáltató, szállító egyed is, pontosan, és könnyen a táplálék illatok alapján. Amikor ilyen egyénnel találkozik az atka hordozó, olyankor könnyedén átszállhat egy “megállóban”a « jó irányba », közeledő hátára . Történik az így, nyilvánvalóan nem meggondolás folytán, hiszen az élősködőnek nincs esze, nem gondolkodik, és nem megfontolás folytán cselekszik. De a kaptár térben szállongó illatok esetenként több mint csábítóak. Azokkal találkozva, majd azokat követve, messze elvezethetik, egészen az illat forrásig. Nagyon is lehetséges, hogy amikor a lárva éhes, amikor már az élelmet kéri, akkor rezgésekkel is jelzi éhségét, csönget a felszolgálónak, itt vagyok, semmi az asztalomon és persze, éhes vagyok. Ezen rezgés, csöngetés,+ illat erjesztés eljárás folytán az éhező lárva pontos elhelyezése is rögzítve, és persze, fölismerhető úgy az etetők, mint az élősködők által. Ezen jelek alapján az éhező lárvákat előbb utóbb kiszolgálják, legalábbis ha nincs éhínség a kaptárban .
No persze, eredetileg, ezek a jelek kizárólag a fiasítást gondozó méhek munka beosztása érdekében kerültek alkalmazására. De az eljárás jogosan gondolkodóba ejtheti a méhészt is. Honnan ezek a jelek fölismerése, alkalmazása, az élősködők oldalán? Azok, csak éppen kihasználják az alkalmat. Miközben ezen csábító illatok gerjesztői, terjesztői még feltehetően, “csöngetnek” is, rezgési jelekkel is igyekeznek biztosítani az illat jeleik igazát, hollétét . Miközben az “ átszállás” után az új szállító, előbb utóbb, biztosan friss fiasítás közelbe érkezik. A fiasítás illatai, a rezgési csengők is egyre erősebben, hangosabban igazolják közellétüket . Nos akkor az atka már le is szállhat a hordozója hátáról annál is inkább mert újabb, még csábítóbb, ellenállhatatlan illatok terjengenek a közelben. Most már a sejtek szélein sétálva válogathat a nyitott sejtek között. Választani is lehet, melyik közöttük a legcsábítóbb, melyik lesz közöttük a legalkalmasabb az atka szaporodásának megvalósítására ? Minden esetre, az a lárva sejt mutatkozik a legalkalmasabbnak, amelyben már nincs ételmaradék sem, nem érezni annak illatát az atka . Az ilyen sejt lakója már a lefedelezését várja.
Miért mutatkozik érdemlegesnek az ilyen megfigyelések fölidézése, emlegetése ? Volt már ezekről szó, régebben is, számos írásomban. Például “Gondolatok, képzelődések az atka irtás körül”, 2015/12. Ma szinte mint egy rögeszme, számomra, újra, meg újra visszajön. Napjainkban, ésszerű elképzelések, és valóságok szerint ugyanis miért ne kihasználni, és hogyan, az atka, újabban fölfedezett eljárásait? Az ilyen eljárás, pontosabb ismerete, ésszerűbb, hatásosabb atka irtási lehetőségre nyújthat alkalmat, mindez jobb, erősebb hatásfokkal?
Végül is, az atkának nincsenek szemei, mégis lát, tájékozódni tud. Képes így eljárni, pontosan a feromon illatok áramlása, rezgés jelek értékelése segítségével. Márpedig ha így, akkor képzeljünk el, hogy ilyen eszközök, vagyis illat áramlatok, rezgés jelzések , segítségével, egy közeli napon , maga méhész oda vezetheti az élősködőt, ahová akarja, vagyis, lépre, a csapdába ! De ha már itt tartunk, akkor mire várunk ? Egy atka csapda ajánlat már leközölve, mi több egy csali illat anyag elméletileg ugyancsak ismeretes. Marad a feltehető rezgés jelek fölfedezése, pontosítása amelyet éppen a fedelező kérelmet sugárzó lárvák gerjesztenek . De hiányzik a gyakorlat. Hogyan megtalálni a leghatásosabb csali illatot ! Valójában, több mint számos , meghatározott pontosító kísérlet végrehajtására ugyancsak, és valóban szükség mutatkozik !
Természetesen, a méhészek között, sokan, fölülről várják a helyzet javulását. Amikor is a hivatalos intézmények, végül is fölismerik a csali illat létezését, annak jelentőségét. Majd 3-4 év múltán, a saját kísérleteik folytán, kutatják, tanulmányozzák annak összetételét, esetleges alkalmazását. Akkor, szerencsés esetben, újabb évek múltán vásárolható is lesz az, a méhészeti kellékek között is. Ki tudja, ez idő alatt mennyi kínlódás többlet munka, méh betegségek, hozomány csökkenés vár, a méhészekre ? No lám, akinek így jo, hát az várakozzon! Miközben dühöng az atka szaporodás, EU-szert, és azon túl!

A Jarnioux-i, kis “méhesemben” április 7 és 17 között, egy elképzelt atka csapdázás, gyakorlati kísérletezéseim is szerepelnek. Történik az, a Márton fiam, Dr. Bencsik Martin, a Nottingham-i Műszaki Egyetem, matematika fizika tanára szíves közre működésével! Néhány év óta nem csak egyetemi tanárkodással, de tudományos megfigyelésekkel is foglalkozik, méhészeti oldalon is. Több tudományos írása jelent meg, így a biztos rajzás előjelzés rezgés méréssel,10-14 nappal előre. Egyéb, rezgés értesülések forgalma, tanulmányozása is műsoron a méh családban. Lásd a legutóbbi tudományos írását, sajnos angol nyelven.: http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0171162.
Míg az atka csapdázási kísérletezéseink sikere esetén, a magam részéről, igyekezni fogok beszámolni, röviden, magyarul is. Legyen az például az Európai Méhész honlapon, ahol, az utóbbi 10 év alatt megjelent írásaim is megtalálhatók.

Kérdés, mennyire érdekli a magyar méhészeket az írásaimban emleget, legutóbbi téma: az atka csapdázás? A magam részéről már többszörösen is felhívtam a figyelmet ilyen eljárás előnyeire. Ugyanakkor bennfentes vagyok , angol, és francia oldalon ténykedő kutatok, intézmények között is. Tervezzünk, alkossunk olyan eljárásokat, módszereket, amelyek a méhészek, közöttük első helyen a magyar méhészek előnyére szolgálnak. Például, és többek között hogyan lépre csalni az élősködő atkát? Elvégre is, a feltételek, a módszerek nyitottak, bárki bármikor bekapcsolódhat.
Tegyük fel, az erőfeszítéseink folytán a csapdázás segítségével, a magyar méhészeknek, sikerült megszabadulni az atka okozta óriási tehertől, az állandó költséges, fáradságos, munka és időigényes eljárásoktól, a méh családban okozott betegségektől, a méhész önmaga a mérgeződési veszélytől. . . . Amennyiben az erőfeszítéseink sikerrel járnak, annak jelentősége világra szóló esemény lehet!
Szabadon továbbítható, leközölhető.
Joseph.bencsik@free.fr 2017 április

Az atka csapdázás, óriási előnyei.

Bencsik JózsefBencsik József

Az atka csapdázás, óriási előnyei
Már az első meglátásra úgy tűnik, hogy a csali illatra alapozott csapdázás alkalmazása óriási előnyöket ígér, de nem csak. Ezúttal az élősködőt sikerült halálos csapdába vezetni, egyszerű csali illat segítségével. Óriási előnyök többesével, szinte még ismeretlen számban és minőségben. Míg a kezelés, az alkalmazás egyszerűsége, tisztasága és hatásfoka ugyan csak meghökkentő, szinte elképzelhetetlen szinten. Ugyanakkor semmi hátrány, semmi kellemetlen meglepetés a láthatáron !
Jegyezzük meg máris, szinte minden hagyományos kezelés igyekszik betáplálni a méh család népességére valami olyan szert, mérget, amely halálosan káros az élősködőre, de legyen az elviselhető, a méhekre. A méhész amikor számolja a lehullott, az elpusztult méhéket, akkor, megállapítja azok alacsony számát vagy hiányát, máris megnyugszik, minden rendben a családban. Holott fogalma sincs a kezelési időtartam alatt okozott zavarokról, fölfordulásokról, rend bontásról. Valójában, minden szeres kezelés legyen az füstölés, gőzölés, rendkívül zavaró helyzetet teremt a családon belül. Esetenként, akár így, a méhésznek is, amikor különleges önvédő eszközöket, kesztyűket védekező gáz álarcot is kell hordania, bizonyos gyakori, vegyszeres kezelések alkalmával. Míg a kaptárban fölborult rendről szinte csak annyit tudni, hogy különleges, hallható, zümmögés növekedést okozott a családnak. Valójában azonban ilyen mesterséges kezelési közbelépés kellemetlen, természet ellenes nyomokat hagyhat a méh családban , úgy mint a méhészen is. Minden esetre, az ilyen kezeléseknek semmi köze a méhek természetes élet viszonyaihoz. Szigorú valóságok ezek, amelyekről természetesen jobb nem tudni a szerek gyártói, kínálói oldalán. De még az alkalmazó méhészek is jobb szeretnek ilyen hátrányokról nem beszélni, nem tudni ? Ilyen különleges eljárások leközölve, olvasatok, fényképek láthatok a szak lapokban is.
Nem hiábavalók tehát az erőfeszítések, az ilyet helyzetek elkerüléséhez ? Vajon, így ez jelen esetben is, amikor a valaki magam fajta méhész, olyan atka pusztító eljárásokat ajánl, amelyek igyekeznek elkerülni a hagyományos kezelési módszerek okozta hátrányokat ? Ez utóbbiak számszerű fölsorolása, idő veszteséges hosszadalmas, és fáradtságos eljárásnak ígérkezik. Tárgyon kívül ! Ellenben, annál inkább figyelmet érdemelnek , a nyerhető előnyők megjelölése, egyeztetése. Akkor fönnáll a nagy kérdés : Hogyan eljárni előnyösen, hogyan, az atkát irtani tömegesen, ésszerűen? Hogyan halálos csapdára csalni a vérszopott ?
Megjegyezni érdemes, hogy az évad alatt, az atka szívesen, és előszeretettel alkalmazza a szaporodására, a here sejteket , amikor csak megteheti (70-80%, lásd Dr Yves le Conte kutatásait 2016 !) No persze ezen eljárás igazi okainak semmi köze a lárva nemiségének. Az igazi okok abból adódnak, hogy a here sejtek nagyobbak, testesebbek súlyosabbak mint az átlag. Következésképpen nagyobb, tömegesebb feromonokat, szagosítókat árasztanak ki a testükből. Ennek következtében könnyebben azonosíthatóak, megtalálhatók a kaptár térben. Most már csak azt volna jó tudni, honnan tudja az atka, amikor eljött az idő, itt az idő, most ajánlatos beszállni a here sejtekbe és ott elindítani a szaporodási folyamatot ? Feltehető, és minden bizonnyal, történik az is különleges azonosító illatokkal, amelyeket, az adott időben, vagyis felnőtt korban, maga a lárva terjeszt. Ugyanakkor, ugyancsak feltehető, hogy az érett lárva rezgés jeleket is ad le az érettségi állapotáról a gondozó méheknek tudósítására. Ilyen különleges rezgés jelek, illatok, jelzik tehát :Itt az idő «nincs szükségem táplálékra, tessék befedelezni a sejtemet ! » No persze több se kell az atkának, hiszen ő az illatok segítségével tájékozódik. Márpedig különleges egybevágó jellegzetes valóságok is jellemzők : a here sejtek nagyobbak kényelmesebbek az atkának, bővebb, a tápanyag, hosszabb a here fejlődésének ideje a sejtben.
Nos ha már ez így számokban is kifejezve, igazolva, akkor ezek a tények azt jelentik, hogy a here lárva által árasztott « érettségi » feromon valóban és hatásos irányítója az atkáknak. Következésképpen, valóban ilyen feromonnal hatásosan lépre lehet csalni az atkát ? A szaporodni vágyó atka részéről a fő mérv adó, az igazi vonzó erő pontosan, a here lárva által árasztott illat anyag minősége, erőssége, tömegének nagysága. Ezen az oldalon, újabb kísérletek beütemezve Nottinghamban, Jarnioux Fr, Avignon Fr ban és miért ne Magyarországon ? Valójában az idevonatkozó írásaimon keresztül, ma már nincs titok. Az elképzelt módon, ajánlott eszközökkel ma már bárki, egyszerű értelmes méhész kísérletezhet. Mint ahogy jeleztem az eredményeket is kicserélődhetnek. Talán a magyar méhészeknek is jó lenne így eljárni ? Az előnyök nem csak számosak, de egyben óriási méretűek is. Lássunk közülük néhányat, részletesebb magyarázat nélkül.
Semmiféle szer, semmikor, nem alkalmazott a kaptárban!
Nincs szükség kaptár nyitásra
Semmiféle zavaró közbelépési kényszer nem szükséges
Működtetés folyamatos és hatásos az egész évad alatt
Semmiféle különleges kellék, (légzés, arcvédő, kesztyűk), nem szükséges
Másodlagos, atka okozta betegségek csökkenése, megszűnése
Alkalmazási hatásfok állandó, az egész évad alatt
Költségek, mint hereféromon, vaseline, beszerzésének csekélysége
Semmiféle maradék szer a kaptárfalakon
Semmiféle maradék szer a kereteken
Semmiféle maradékszer a méhviaszban
Semmiféle maradékszer veszély a termékekben
Az alkalmazott feromon, nem màs mint kaptártermék
Az alkalmazás nincs időhöz, időjáráshoz kötve
Nincs szükség különleges szaktudásra az alkalmazásban
Nincs szükség különleges szerszámokra.
Az alkalmazás semmiféle védekező kötelezettséghez kötve
Semmi hozzászokási, alkalmazkodási veszély
. . . .
Tökéletesítési próbálkozások : például olyan vazelin ragacs anyag alkalmazása amely egyben a csali illatot is tartalmazná ! Időközben sor kerülhet a lárva által késztetett rezgésjelek fölkutatására a csali illatok kifinomítására, megerősítésére. a csapdázási eljárás hatásfok, növelésére.
De ha már egyes előnyök fölsorolva, de akkor hol vannak a hátrányok ? Nos hát olyan is van ! Az évad csúcs időszakában 100% os a család tevékenysége. Ilyenkor vastagon hullik, a kihúzható tisztító lapra a család hulladékai is. Ilyen esetben gyakran kell cseréli lapot mert az atkafogó ragacs vazelint teljesen eltakarva, megakadályozhatja az atka beleragadását. Legalábbis így a rakodó kaptárok higénikus aljzata, a kihúzható ellenőrző lap alkalmazásával. De hogyan az a 100 éves fekvő kaptárok esetében ?
Történik az atka irtás első sorban a here sejtek nevelése idején (április 15- augusztus 15) Ez idő alatt pontosan akkor, és ott, a here lárvák mögött történik a leghatásosabb atka irtás. Az atka csapdázási időszak azonban folyhat az egész méhészeti idény alatt, megszakítás nélkül. Képzeljük el ha ez így, akkor milyen arányszámban történhet az atka irtás egy egész évad alatt ? Hihető, tárgyilagos becsülések szerint , ily módon közel nullára csökkenthető lenne atka népesség màr az első csapdázási idény év végén. Abbahagyni azonban közel sem ajánlatos , hiszen az újrafertőzés veszélye, állandó. A kijáró, a tolvaj, a rabló méhecskék, ugyanis állandóan, újrafertőzhetik a családot!
Szabadon leközölhető, továbbítható!
Joseph.bencsik@free.fr 2017 március.

Csal-illat vadászat?

Bencsik JózsefBencsik József

Valamikor a 90- es évek elején Jarnioux-ban (F-69640) megjelent a varroa atka, az én kis méhesemben is. Abban az időben, azonban még közel se volt ismeretes az a sok-sok varroa ellenes « gyógyszer » méreg amelyet ma ajánlanak a hirdetések . De már akkor köztudott volt a méhészek között a Thymol illóolaj hatása. Abban az időben is, a patikában, bármikor vásárolható volt. Az a hír járta róla, hogy az atka nem tűri illatát. Akkor itatóspapír csíkokra öntve, azokból, az ősz folyamán, föltettük egyet-egyet, a keretfedő hálóra. Ott is maradt az, az első melegebb napokig. Hullottak is az atkák, úgy ahogy, az illat hatására. A Thymol azóta is forgalomban, többféle hivatalos atkairtó szerekben is (pl. Apiguard, Apilife,+) de arról viszont nem sokat, tudunk, mi annak a hatása a méhcsaládra! Örültünk, ha sikerült valamit találni az atkavész ellen. Jó, jó, méhek ugyan nem hullottak az atkákkal, de a kezelés állandó alkalmazása eltanácsolt ma is. Milyen zavarást, felfordulást okoz a családi szervezeten belül, arról keveset hallottunk, hacsak nem, vigyázni a túlzott adagolásra . Jelentős zavarok keletkezhetnek a méhcsaládon belül. Végülis a méhek többé kevésbé elviselték a zavarokat, jobb híján, azzal meg kellett elégedni. Így ez ma is más atkairtó szerekkel is? Kinek a gondja az, ha nem a méhésznek?
Mi több, 35 éves távlatból, sehol semmi lényeges változás az atka elleni védekezési eljárásokban. Talán annyi, hogy most már a keretlécek közé csúsztatva ajánlott a védekező, a Thymol (apiguard) atkaölő csíkokat fölakasztani. Ezek szerint tehát az atkát, csakis a kaptártérben lehet, és kell irtani, vagyis a méhcsalád kellős közepén? Márpedig a vérszopó nem száll le, a hordozójáról, csakis, a saját szaporodási életfolyamat végrehajtása céljából. Ez utóbbi eljárás egyébként időben, pontosan a méhek szaporodási sorozat naptárjához illeszkedik. Márpedig, miután a felnőtt, az érett lárvasejt lefedelezés alá kerül, így tökéletesen hozzáférhetetlen lesz, bárkinek, az atkairtónak is. No, ha ez így igaz, akkor nem hiába csak nagyon rövid idő alatt és , nagy nehezen adódik alkalom a méhésznek, közbelépni, Hogyan kihasználni azt a néhány 5-6 napot, mialatt a lárvasejtek még nincsenek lefedelezve. Az meg már nem sokat számít, hogy ily módon, ez idő alatt családon belüli élet alaposan megzavarva, fölborítva, minden “gyógyszerezés “ alkalmával? Állítólag így ez, évtizedek óta, minden atka gyérítési eljárás érdekében.
“Egy gondolat bánt engemet” (Petőfi S)
Márpedig, a thymol illat olaj eredete úgy tudott a kakukkfű, vagyis, egy mindenütt jól ismert és emberi ízlés szerint is, jó szagú növény. Nem így az atkáknak. Annak a növénynek illata, úgy látszik neki az elviselhetetlen? Így ez nem véletlenül, számos kutatás, kísérletezés igazolhatta. De ki tudja, mennyire, milyen zavarokat okozhatott, a méhcsaládnak, lárváknak, felnőtteknek?
Nos, ha már így történnek a dolgok, akkor az is elképzelhető hogy létezik olyan szagos növény, olyan virágillat is amelynek nem elrettentő, hanem ellenkezőleg ellenállhatatlan, szédítően csábító lenne a hatása, az élősködő atkára? Elvégre is, az atka is, illatok segítségével “vadászik”, tájékozódik például, és első sorban, szaporodási, alkalmakra, lehetőségekre. Ily módon, minden bizonnyal a lárvasejtek különleges illata alapján talál maga, szaporodására alkalmas, nyitott lárvasejteket. Ezen a már megfigyeléssel is bebizonyult megállapítás alapján, most már olyan “illatvadászatról” is álmodhatok amelyek az atkákat vonzzák, szédítik, miért ne szinte megbűvölik. Miközben 35 éve, mást se csinálunk, mint, halálra undorítjuk, azokat holmiféle kakukkfű illattal? Ez idő alatt senki nem törődik olyan “fű-virág”phéromone illattal, amely azokat ellenállhatatlanul csábítaná , magához vonzaná. Még kevésbé nem hallottam 35 éven keresztül olyan atkairtási módszerről amely ilyen csábító illatok segítségével csapdába csalná az atkákat. Nos, akkor hogyan keresni, hogyan megtalálni az atkabűvölő illatokat? A magam részéről ilyenről még nem hallottam. Illatszertárban, mint a thymolt? Csak éppen a patikus se tudja melyik az? Szerintem, rendkívül érdemleges lenne ilyen csal illatokat keresni, alkalmazásukat tanulmányozni, például csapdázással. Nos, ha így, akkor máris keressünk ilyen atkacsábító illatokat, növényeket, legyen az a saját kertünkben? Mi több, még hatásosabb lenne nem egyedül keresgélni, de akkor miért ne számos méhésszel együtt, közösen, betervezett műsor szerint eljárni ?
Magyarországon, több mint 17 ezer méhész kolléga, akinek szinte létérdeke, a szakmában, az atkairtás. Közöttük, talán olyanok is, akik habozás nélkül, rögvest lépéseket is tennének egy hatásos; könnyen alkalmazható, méhcsalád kímélő, hathatós atkairtás reményében. Legalábbis így amennyiben a továbbiakban leírt módszer, ésszerűnek, előnyösnek ígérkezik a számára. Még inkább így, amikor és egyben a méhei élet feltételei javítása, nyugalma zavarmentessége is ígéretes, reményteljes lenne ugyanakkor? Annyi azonban máris tagadhatatlanul, igaznak látszik az pedig , egyenesen az atkacsapdázási eljárás egyszerűségében bizonyul. Így ez pontosan, a hagyományos atkairtó módszerekhez viszonyítva! Jelentős könnyebbségek, a hatásosság oldalán ugyanakkor, költség, fáradság és idő megtakarítás , a kilátásban.
Vannak persze az országban szakmabeli tudományos intézmények, szervezetek is, akiknek feladatai közé tartozik többek között a hatásosabb atkagyérítési eljárások fölkutatása . De ők fölülről kapják a kutatási megrendeléseket, nem pedig holmiféle magamfajta hatkaptáros műkedvelőtől, nyugalmazott építészmérnök ajánlataiból. Különben is, a fizetségüket is, nem tőlem kapják, de még csak nem is a méhészektől hanem sokkal magasabb helyről (EU!) miniszteri hivatalok tisztviselőinek közreműködéssel. Így az bonyolultabbnál bonyolultabb hivatali közbejárássokkal. Miközben eltelik akár 3-4 év is míg egy kutatás sikeresen befejeződik. Gyakorlati tapasztalatok is igazolják az ilyen eljárás lomhaságát, sikerhiányát. Így ez akár Nottinghamban, vagy Lyonban, de Budapesten is, ott még inkább, írásos példával is szolgálhatok . Ilyen körülmények között a kutatások, a kísérletek, pénzelése, szabályokhoz, határidőhöz kötve több mint jelentős költségekkel, időveszteséggel jár. De hogyan elkerülni ilyen bonyodalmas eljárásokat, jelentős időveszteségeket ? No persze, azt se lehet tudni mennyire lenne zavaró, a méhcsaládra egy ilyen atkacsábító “varázs illattal” eljárni ? De ésszerű részarányos feltételezések szerint nem várható különösebb zavaró hatás. Így ez már csak azért is mert maga az atkacsapda nem a család által elfoglalt téren elhelyezve, hanem a család alatt, elválasztott térben.
A korábbiakban már emlegettem egy ajánlatot: “Segíts Méhész Magadon “ elnevezéssel. No lám, most is emlegettem, miután az az érzésem, hatásosabb, gyorsabb lenne közösen eljárni, megosztani a kísérleteket, a megfigyeléseket. Röviden: keressünk atka- csal-illatokat! A méhészek virágos kertjeiben is találhatok szagos füvek, növények, mint a rozmaring, fodormenta ,. . . a kapor, a hagymák, a dió. . . A biológus méhészek minden bizonyára széles listát tudnának ajánlani egy kutatási próbasorozat beindításához.
Folytatás a következő irásokban
Továbbítható, leközölhető
joseph.bencsik@fee.fr 2017 február

Csal-illat vadászat?

Bencsik JózsefBencsik József

Valamikor a 90- es évek elején Jarnioux-ban (F-69640) megjelent a varroa atka, az én kis méhesemben is. Abban az időben, azonban még közel se volt ismeretes az a sok-sok varroa ellenes « gyógyszer » méreg amelyet ma ajánlanak a hirdetések . De már akkor köztudott volt a méhészek között a Thymol illóolaj hatása. Abban az időben is, a patikában, bármikor vásárolható volt. Az a hír járta róla, hogy az atka nem tűri illatát. Akkor itatóspapír csíkokra öntve, azokból, az ősz folyamán, föltettük egyet-egyet, a keretfedő hálóra. Ott is maradt az, az első melegebb napokig. Hullottak is az atkák, úgy ahogy, az illat hatására. A Thymol azóta is forgalomban, többféle hivatalos atkairtó szerekben is (pl. Apiguard, Apilife,+) de arról viszont nem sokat, tudunk, mi annak a hatása a méhcsaládra! Örültünk, ha sikerült valamit találni az atkavész ellen. Jó, jó, méhek ugyan nem hullottak az atkákkal, de a kezelés állandó alkalmazása eltanácsolt ma is. Milyen zavarást, felfordulást okoz a családi szervezeten belül, arról keveset hallottunk, hacsak nem, vigyázni a túlzott adagolásra . Jelentős zavarok keletkezhetnek a méhcsaládon belül. Végülis a méhek többé kevésbé elviselték a zavarokat, jobb híján, azzal meg kellett elégedni. Így ez ma is más atkairtó szerekkel is? Kinek a gondja az, ha nem a méhésznek?
Mi több, 35 éves távlatból, sehol semmi lényeges változás az atka elleni védekezési eljárásokban. Talán annyi, hogy most már a keretlécek közé csúsztatva ajánlott a védekező, a Thymol (apiguard) atkaölő csíkokat fölakasztani. Ezek szerint tehát az atkát, csakis a kaptártérben lehet, és kell irtani, vagyis a méhcsalád kellős közepén? Márpedig a vérszopó nem száll le, a hordozójáról, csakis, a saját szaporodási életfolyamat végrehajtása céljából. Ez utóbbi eljárás egyébként időben, pontosan a méhek szaporodási sorozat naptárjához illeszkedik. Márpedig, miután a felnőtt, az érett lárvasejt lefedelezés alá kerül, így tökéletesen hozzáférhetetlen lesz, bárkinek, az atkairtónak is. No, ha ez így igaz, akkor nem hiába csak nagyon rövid idő alatt és , nagy nehezen adódik alkalom a méhésznek, közbelépni, Hogyan kihasználni azt a néhány 5-6 napot, mialatt a lárvasejtek még nincsenek lefedelezve. Az meg már nem sokat számít, hogy ily módon, ez idő alatt családon belüli élet alaposan megzavarva, fölborítva, minden “gyógyszerezés “ alkalmával? Állítólag így ez, évtizedek óta, minden atka gyérítési eljárás érdekében.
“Egy gondolat bánt engemet” (Petőfi S)
Márpedig, a thymol illat olaj eredete úgy tudott a kakukkfű, vagyis, egy mindenütt jól ismert és emberi ízlés szerint is, jó szagú növény. Nem így az atkáknak. Annak a növénynek illata, úgy látszik neki az elviselhetetlen? Így ez nem véletlenül, számos kutatás, kísérletezés igazolhatta. De ki tudja, mennyire, milyen zavarokat okozhatott, a méhcsaládnak, lárváknak, felnőtteknek?
Nos, ha már így történnek a dolgok, akkor az is elképzelhető hogy létezik olyan szagos növény, olyan virágillat is amelynek nem elrettentő, hanem ellenkezőleg ellenállhatatlan, szédítően csábító lenne a hatása, az élősködő atkára? Elvégre is, az atka is, illatok segítségével “vadászik”, tájékozódik például, és első sorban, szaporodási, alkalmakra, lehetőségekre. Ily módon, minden bizonnyal a lárvasejtek különleges illata alapján talál maga, szaporodására alkalmas, nyitott lárvasejteket. Ezen a már megfigyeléssel is bebizonyult megállapítás alapján, most már olyan “illatvadászatról” is álmodhatok amelyek az atkákat vonzzák, szédítik, miért ne szinte megbűvölik. Miközben 35 éve, mást se csinálunk, mint, halálra undorítjuk, azokat holmiféle kakukkfű illattal? Ez idő alatt senki nem törődik olyan “fű-virág”phéromone illattal, amely azokat ellenállhatatlanul csábítaná , magához vonzaná. Még kevésbé nem hallottam 35 éven keresztül olyan atkairtási módszerről amely ilyen csábító illatok segítségével csapdába csalná az atkákat. Nos, akkor hogyan keresni, hogyan megtalálni az atkabűvölő illatokat? A magam részéről ilyenről még nem hallottam. Illatszertárban, mint a thymolt? Csak éppen a patikus se tudja melyik az? Szerintem, rendkívül érdemleges lenne ilyen csal illatokat keresni, alkalmazásukat tanulmányozni, például csapdázással. Nos, ha így, akkor máris keressünk ilyen atkacsábító illatokat, növényeket, legyen az a saját kertünkben? Mi több, még hatásosabb lenne nem egyedül keresgélni, de akkor miért ne számos méhésszel együtt, közösen, betervezett műsor szerint eljárni ?
Magyarországon, több mint 17 ezer méhész kolléga, akinek szinte létérdeke, a szakmában, az atkairtás. Közöttük, talán olyanok is, akik habozás nélkül, rögvest lépéseket is tennének egy hatásos; könnyen alkalmazható, méhcsalád kímélő, hathatós atkairtás reményében. Legalábbis így amennyiben a továbbiakban leírt módszer, ésszerűnek, előnyösnek ígérkezik a számára. Még inkább így, amikor és egyben a méhei élet feltételei javítása, nyugalma zavarmentessége is ígéretes, reményteljes lenne ugyanakkor? Annyi azonban máris tagadhatatlanul, igaznak látszik az pedig , egyenesen az atkacsapdázási eljárás egyszerűségében bizonyul. Így ez pontosan, a hagyományos atkairtó módszerekhez viszonyítva! Jelentős könnyebbségek, a hatásosság oldalán ugyanakkor, költség, fáradság és idő megtakarítás , a kilátásban.
Vannak persze az országban szakmabeli tudományos intézmények, szervezetek is, akiknek feladatai közé tartozik többek között a hatásosabb atkagyérítési eljárások fölkutatása . De ők fölülről kapják a kutatási megrendeléseket, nem pedig holmiféle magamfajta hatkaptáros műkedvelőtől, nyugalmazott építészmérnök ajánlataiból. Különben is, a fizetségüket is, nem tőlem kapják, de még csak nem is a méhészektől hanem sokkal magasabb helyről (EU!) miniszteri hivatalok tisztviselőinek közreműködéssel. Így az bonyolultabbnál bonyolultabb hivatali közbejárássokkal. Miközben eltelik akár 3-4 év is míg egy kutatás sikeresen befejeződik. Gyakorlati tapasztalatok is igazolják az ilyen eljárás lomhaságát, sikerhiányát. Így ez akár Nottinghamban, vagy Lyonban, de Budapesten is, ott még inkább, írásos példával is szolgálhatok . Ilyen körülmények között a kutatások, a kísérletek, pénzelése, szabályokhoz, határidőhöz kötve több mint jelentős költségekkel, időveszteséggel jár. De hogyan elkerülni ilyen bonyodalmas eljárásokat, jelentős időveszteségeket ? No persze, azt se lehet tudni mennyire lenne zavaró, a méhcsaládra egy ilyen atkacsábító “varázs illattal” eljárni ? De ésszerű részarányos feltételezések szerint nem várható különösebb zavaró hatás. Így ez már csak azért is mert maga az atkacsapda nem a család által elfoglalt téren elhelyezve, hanem a család alatt, elválasztott térben.
A korábbiakban már emlegettem egy ajánlatot: “Segíts Méhész Magadon “ elnevezéssel. No lám, most is emlegettem, miután az az érzésem, hatásosabb, gyorsabb lenne közösen eljárni, megosztani a kísérleteket, a megfigyeléseket. Röviden: keressünk atka- csal-illatokat! A méhészek virágos kertjeiben is találhatok szagos füvek, növények, mint a rozmaring, fodormenta ,. . . a kapor, a hagymák, a dió. . . A biológus méhészek minden bizonyára széles listát tudnának ajánlani egy kutatási próbasorozat beindításához.
Folytatás a következő irásokban
Továbbítható, leközölhető
joseph.bencsik@fee.fr 2017 február

Becsületes eljárások, avagy a hagyományos szokások ?

Bencsik JózsefBencsik József
Egy kis település községházának közgyűlési határozata alapján hirdetmény jelent meg, a hivatal hirdető tábláján : vállalkozókat keresünk a községháza homlokzatának újrafestéséhez.
Három ajánlat érkezett be :
1. Egy falubéli cigány társulat egymillióért elvállalná: két réteg, garantált 10 éves időálló festékanyag alkalmazásával 1 millió Forint
2. A szomszéd faluban 1O éve székelő ismert építőipari kisvállalat ajánlata ugyanazon követelmények elvállalásával 2 millió Forint
3. Egy országosan ismert építőipari nagyvállalat ajánlata természetesen ugyanazon feltételek elvállalásával 3 millió Forint
Végülis a polgármester intézkedik :
1. A falubéli cigányok várakozzanak míg a beérkezett ajánlatok értékelése megtörténik
2. Így a kisvállalkozó is várakozzon míg a beérkezett ajánlatok értékelése megtörténik
3. Miközben, az építőipari nagyvállalkozó jelentkezett, részlet pontosítási ajánlatokkal. Röviden, ezek : a polgármester úr megtart magának 1 milliót, nekem átutal 1 milliót és a maradék pénzből munkát elvégezteti, a cigányokkal.
A baj csak akkor robbant ki amikor a cigányok, «  cigányosan » teljesítették a vállalkozásukat és cigányosan követelték a munkadíj elszámolásukat! Miközben egy « botrány vadász » újság nyilvánosságra hozta a csalafintaságot. No persze nem véletlenül ! Neki ugyanis, már nem jutott semmi a községháza lefestésének pénzeléséből. No ezt már meg kell bosszulni ! A községházi tisztviselők már megkapták a maguk részét, de elfelejtették lefizetni a botrányvadász újságot !
No persze nem újdonság az ilyen eljárás. A napokban 2017 február első napjaiban Romániában százezres, tömegek, többnapos tömegtüntetések dühöngenek a főváros utcáin. Történik az nem a csaló, sikkasztó eljárások ellen, hanem azok ellen akik hatalmon vannak. Ők ugyanis ez alkalommal az új törvény rendszer bevezetését tettek ajánlatot. Annak alapján, állítólag nem lehet felelősségre vonni a választottakat. Úgy tudott, innen a százezres tüntetések kiinduló pontja.
Jelen pillanatban is, csaló, sikkasztó eljárások a divatban Francia földön is. Lásd a köztársasági elnökválasztások első számú elnökjelölt Mr François FILLON , a napokban nyilvánosságra került esetét! Már január utolsó napjaiban csakis az elnökjelölt úr botrányos esete a napirenden úgy a TV- ben mint az újságokban, napilapokban. Mint minden választott képviselő, egy jelentős összeg áll a rendelkezésére, amelynek rendeltetése pontosan a hivatalbeli besegítő személyzet fizetségét szolgálja. A képviselő, szabadon választhat magának, akár a családtagjai közül is, munkatársakat, szabadon fizetheti meg a közreműködésüket. Így járt el Mr Fillon képviseló úr is, amikor kifizette a felesége és a gyerekei állítólagos szolgálatát. Az ilyen eljárás törvényes is. A nehézség csak abból adódott, hogy Mr Fillon, az első szinten, már megválasztott köztársasági elnökjelölt, elfelejtett szerződést kötni a családja tagjaival, nem tudja igazolni kitől, milyen szolgáltatást kért és mit kapott.
Tanulság: A “kétlábú emlősök” föntebb leírt eseteinek egyik jellemzője, hogyan az előnyök megszerzése, erőfeszítés, nélkül, csalással történik. Vajon így, az élősködő atkák esetében is kaptárban? Nem, de család értesüléseit kihasználva, és a vérét szívva szaporodik az atka?
Szabadon leközölhető, továbbítható
joseph.bencsi@free.fr Lyon, 2017 február

10 év

Bencsik JózsefTíz év összefoglalva egy elérhetőségbe.

Link elérés hivatkozás megnyitás itt
10 év

Az alkalmat vadászni szokásos ?

Bencsik JózsefBencsik József
A 46 éves méhészeti gyakorlatomban számos rendkívüli méhészeti eseményről tanúskodhatok ? Az eset, amely most felvillámlott előttem Kb. 20 évvel ezelőtt történt. A nyár folyamán, a szomszédom, öregúr, becsöngetett. A fia, a családival, egy hónapos vakáción a tengerparton, de a kis ház alsó bejárat kulcsait rábízta. Látogasson be időnként a nagypapa. De már az első látogatás alkalmával az öregúr, nem tudott bemenni a házba, mert egy hatalmas méhtömeg zsongott a kilincs és a kulcslyuk korul. Akkor segítségért jött hozzám, a méhészhez, hogyan kinyitni az ajtót? A méhek között, nagy tolakodás keletkezett, mert a szűkös kulcslyukon, csak egy méhecske közlekedhetett egyidőben. A füstölőmmel , valóban nem volt nehéz az ajtót kinyitni. No persze bent is nagy volt a méhek zsongása, tolakodása. Így ez, különösen, egy nyitott kaptár körül ahol még tele mézzel sorakoztak a keretek. No lám nem véletlenül! A teremben hatalmas mézkincsek hevertek szerte szét a pörgetőben az edényekben, mézes vödrökben. . . végül is , a tanácsomra, este a besötétedés után, az öregúr, leragasztotta kulcslyukat. A hónap végén hazatérő vakációzok megtanulták : a jövő nyáron a kulcslyukat leragasztani, avagy a kereteket, kipörgetve vagy nem, de gondosan lezárni !
Összefüggések ?
Az öreg szomszéd gyermekeinek méhei ez esetben nagyszerű alkalomvadászati képességről tettek tanúbizonyságot. Rögvest megtalálták a mézes kereteket, méghozzá egy rendkívül pici kis kulcslukon keresztül ! Az első felderítő « alkalomvadász » fölfedezte a kulcslyukat amelyen keresztül áramlott, imitt amott valami kis igazi mézillat ? No persze azon túl már könnyű volt megtalálni a mézforrást is, bent a helységben. Akkor a felderítő, rögvest hazatért egy kóstolóval. Majd, nagy örömmel bemutatta, megkóstoltatta a talált értékes kincset, de nemcsak, mert pontosan jelezte annak térbeli elhelyezését. Lelkesedésével számos « szüret »re váró, beosztott testvér ugyancsak fölfigyelt. De hogyan magyarázta meg azoknak pontosan, hol található az a kicsiny kis kulcsluk, amelyen keresztül mászva megtalálható rejtett kincs, nagy mennyiségben. (Lásd K. v. Frich 1973) Az első látogatók, majd a követők is, nagy lelkesedéssel, úgy jártak el ugyancsak. Egyre többen lettek a kivételes szüretelők. Később már, oly annyira hogy a környék nektár szegény virágjaira járó gyűjtögetők is egyre többen átálltak a kulcslyuk látogatottságra. Nem de hatásos, ésszerű, eljárás, egy hatlábú, “ ész nélküli” kis bogárka részéről ? Mindenki előbb, utóbb az első alkalomvadász, a szemfüles felderítő jelzését követi, No persze így is történt, mi több, hazatérve ugyancsak mindenki követte, jelezte a szerencsés kulcslyuk pontos elhelyezkedését a térben, úgy mint a forrás minőségét, bőségét. De nemcsak, hiszen valóban a környezetben abban az évszakban még szegényesen virágoztak egyes növényfajták. A virágpor hozam azonban már leszűkült, így a nektárhozam is, a minőség is legyengült. De nem így már kész mézhozam a kulcslukon keresztül. Nem véletlen ha az alkalomvadász méhek, tömegesen tódultak oda. A forrás kihasználása ugyanis, kevesebb energia ráfordítást igényelt, és több, értékesebb haszonnal járt mint a környezetben nyíló szegényes virágmező. Különben is, az átállás nem került semmi energiába, se időveszteségbe. Nem de viszont minden bizonnyal, ésszerű eljárásnak mondható?
A gyakorlatban.
Amikor egy méhész leteszi a kaptárjait egy új telephelyre, a méhei még nem tudják hová kell kirepülni virágporért, nektárért ,vízért. Az egész kijáró népesség eltájolódott. Tömeges zsongás, a kaptár ki-bejárat előtt is bizonyság. A kijáró bogarak ilyenkor, és először is betájékolnak. Míg a felderítő méhek máris munkában, megélhetési anyagok, elemek után, máris kutatnak. Ilyenkor még minden alkalom jó, legyen az eleinte , szegényes. Mihelyst közülük valaki egy érdemleges forrást talál, visszaszáll bejelenti, bemutatni a találmányt, tájékoztatni a bentlévő várakozókat a forrás helyéről, minőségéről, gazdaságos kihasználási lehetőségéről. No persze kóstolót is kapnak a várakozó, gyűjtő, szüreteléssel megbízott hontársak. Míg a kutatással megbízott, alkalomvadász méhecskék ilyen alkalommal nem csak tehermentesítik a méz-“tarisznyájukat”, de ugyanakkor átadják az talált források közül, az érdemleges “GPS címeket” de nem “@” segítségével, hanem, emlékezetből! Mert a méhek, visszatudnak emlékezni eseményekre helyekre, legalábbis az “emlékezetesekre “ amelyek érdemlegesek a kihasználásra. Lényeg a forrás minősége, bősége, kihasználhatóság szintje. Ezen értesüléseket elemezve azután, továbbítja, átadja azoknak akik pontosan arra várnak a kaptárban. Majd kutató, “alkalomvadász”, máris elindul újabb források fölkutatására. Ez a Ő dolga, ezért kapja a “fizetését”, vagyis az egész család szolidaritást, együttérzését, hatásos közreműködését. Ez utóbbi felsorolt “fizetségekben” fölbecsülhetetlen érték rejlik, amennyiben az, egy szilárd létbiztonságot szavatol. Talán éppen ezen eljáráshoz ragaszkodó hűség folytán éltek túl 80 millió évet? Ezen értékrendhez ma is hű a méhcsalád. De vajon túlélik e a kétlábú emlősök által alkalmazott újabb és újabb rovarirtók használatát, az ivóvizek, a levegő mérgezettségét? A kérdés nem alaptalan amikor is a mai szokás szerint vándorméhész egy vegyszerrel mérgezett virágzó repcetábláról, egy másik halálos vegyszerrel mérgezett napraforgóra vándorol. Miközben nem is tud az alkalmazott mérgek minőségéről, se mérgezési veszély szintjéről.
Összetartozása?
Összetartozás, az önzetlen haszonmegosztás , együttérzés , valamikor regés régen, volt a “kétlábú emlősök” között is. De időközben kiderült, hogy nem jó, nem hatásos, a hatlábú méhbogarak eljárása szerint eljárni? Ma a kétlábúak többsége nem kíván méhek módjára közös pénztárnak dolgozni, közös tartalékokat gyűjteni, abból élni, abból szaporodni . Na jó jó nem vagyunk méhek, de mi is vagyunk, legalább esetenként, alkalomvadászok. Egyesek szerint kincsek hevernek az utca porában is csak éppen nem látjuk azokat. No meg azokért le kell hajolni és kutatni! Mások úgy vélik, nehéz, és nem becsületes a kulcslukon keresztül a “kincstárba” jutni! Marad a herék esete, amikor is a nyár végén kizárják őket a közösségből. No persze, a hasztalan, a tehetetlen tétlenségükre a kaptárban, semmire kellő jelenlétükre, nincs szükség a tél folyamán. Annál inkább szükség van rájuk a szaporodási , kirajzás folyamán az eljövendő petéző anya megtermékenyítéséhez . Kérdés: vajon megbocsátható-e, a méhcsalád, velük szemben alkalmazott könyörtelen, kitagadó eljárása? Ésszerű hozzáállás? De honnan, tudja a közösség , a méhcsalád?
Ma is így?
Lehet-e levonni valami érdemleges tanulságot a szövegben szereplő, « alkalomvadászati » történetből ? Valójában, amikor a vándorméhész jó vándor telephelyet keres, végül is , Ő is ugyanakkor, alkalomvadászatot is gyakorol. No persze nem a kincstári kulcslukra vadászik, hanem tiszta, gazdag méregmentes, virágmezőkre, bőséges virágpor hozamra, nektárforrásra. De ez utóbbiakra , a vadászati alkalom, már egyre kevesebb, rövidesen semmi ! Ilyen úton haladunk?
Szabadon továbbítható, leközölhető!
Josep.bencsik@free.fr 2016, Január

Elképesztő pontosítások VI.

Bencsik JózsefBencsik József
Az előző írás, « Elképesztő pontosítások 5 » végén, egy ajánlat olvasható : « Segíts Méhész magadon  » Ezúttal, tegyük fel, többen, önkéntesen, jelentkeztek. Elvégre is kutatási kísérletekről van szó, pontosabban az atka csapdázása érdekében. Annyi bizonyos, hogy egy kísérleti eszköz ajánlata, már megtörtént, (5) pontosan, egy atkacsapda vázlatrajz leközlése folytán . No persze az se szentírás ! De annak lényege alapján, bárki elkezdheti az egyéni kísérletezéseit, avagy, tervek szerint, közösen. Legalábbis így, és máris , amennyiben csábító illatanyaggal is, rendelkezik.
Első feltétel, megtalálni, kikísérletezni azt a csal-illat, feromont , amelyre, hatásosan, legjobban, « harapnak » az atkák. Ma már tudjuk, hogy azt a különleges illatanyagot, maga a « kamasz » korba növekedett lárva « gyártja» és árasztja magából. Egyben azzal kéri a sejtje lefedelezését. No persze ezt a jelzést , a szaporodni vágyó atka is fölismeri. Csak hát, ilyen illat nem vásárolható, a szakpiacon. No persze nem így, amikor majd az atkacsapda kísérletek sikerével, az is, pontosan ismeretes lesz. Rajtunk, kísérletező méhészeken is múlik!
Nos hát, akkor mire várunk? Előbb, találjuk meg , majd pontosítsuk, és gyártsuk azt az illatanyagokat, melyek a leghatásosabban csábítják az atkákat, Ugyanakkor pontosítsuk a csapdázáshoz illő, besegítő, biztosító, csábító lárvarezgéseket is. No lám a jelen írás célja is, pontosan ilyen kísérletek elvégzésére probléma méhésztársakat meghívni. Márpedig a csapdázasi eljárás pontosítsa folytán, rendkívül hatásos, és gazdaságos atkagyérítési előnyök, ígérkeznek.
Ne felejtsük el, hogy a kutatási gyakorlatok szerint, még a másodlagos jelentőségű kísérletek igazolására is legalább 40 kísérleti kaptár kerül alkalmazásra. Ilyen esetekben, szükséges egy gyakorlott méhész közreműködése, egy a kutatást kisegítő személyzet alkalmazósa, és természetesen, maga kutatás felelős személy közreműködése, jelenléte, valamint, a vásárlási,és a szállítás költségek fedezése . Mindez, esetenként több éven keresztül. Nem hiába, az ilyen kísérletek tervezése, pénzelése, a legtöbb esetben, állami, és egyéb (EU) intézményeken keresztül szokásos. Ily módon, a gyakorlatban 3-4, akár több év is eltelik, egy - egy kísérleti sorozat megtervezése, jóváhagyása elvégzése alkalmával.

Jelen esetben, amennyiben egy méhész, legyen az műkedvelő, de kísérletezni is szeretne, akár, csak egy kaptárral is, több mint jelentős előnyre számíthat, már saját méhészetében! De még inkább jobban, ha többen is, sokan, megosztanák egymás között a tapasztalataikat, az eredményeket. Melyik az a internetes honlap, melyik az a szaklap amely elfogadná közreműködését legyen az csak eredmények folyamatos kicserélődését ? A lehetőségek kihasználásával, minden bizonnyal, óriási gyakorlati előnyök, költségek, munkaidő, megtakarítások várhatók a méhészeti szakma számára.

Amikor maga a méhész ajánlkozik egy élő kaptár bevetésével, a kísérletek előkészítésével, az eredmények följegyzésével, továbbításával, akkor, már az első, akár részleges, kísérleti eredmények fölhasználásával jelentős e atkagyérítési reményekre számíthat. . . Ugyanakkor, egy ilyen “egykaptáros” kutató szolgálat költségei szinte jelentéktelenek. No persze, történhet az így, önzetlen módon, közösen is, egymás között is. Jelen esetben azonban, már az egyéni kísérletek elkezdéséhez is, feltétlen szükséges egy kiinduló « csal-illat » felfedezése, beszerzése. Annak ismerete folytán , no persze, az ma már előállítható, gyártható is lenne ! Siker esetében az illatanyag piaca, rövid időn belül, jelentősen kibontakozhat .
Hozzá kell tenni, hogy Francia, Angol oldalon már megtörténtek a lépések . De valójában ésszerűbb, gyakorlatiasabb lenne helybéli szolgáltatokkal egyeztetni. Így ez, annál is inkább, miután a nagyobb hatásfok kikísérletezése érdekében, több illatváltozat alkalmazására mutatkozik szükség. Azok fölfedezése érdekében esetenként, egymás-közötti szoros közreműködés kerülhet napirendre. Például, ma még nem tudni pontosan, hány nappal a sejt lefedelezése előtt indul be, lárva “kamasz” kora, mikor indul be a kornak a különleges illatjele, van e abban időközi minőségi, és erősségi változás, hogyan zajlik le a rezgésváltozás? Ilyen pontosításoknak igen nagy jelentősége lehet az atkaírás hatásosságában. Márpedig ezen kérdésekre a gyakorlati választ, csakis gyakorlati kísérletekkel lehet kimutatni. Ily módon, az egyéni méhészek közreműködése, valóban jelentősnek bizonyulhat.

Az első évad eredményeinek elemzésével, azonban, még számos eljövendő évad tökéletesítő kísérletei, megfigyelései, hasznosnak ígérkezik. Ily módon és egyben ilyen kísérletek segítségével sikerülhet egy valódi, tiszta, vegyszermentes, atkamentességet megközelíteni. Majd az újabb atkafertőzést, ugyancsak ily módon újabb és újabb, hatásosabb, tokéletesebb csapdázási eljárással sikerülne az atkamentességet ily módon szavatolni. Szerencsére ilyen eljárás nem kerül különlegesebb költségekbe, se fáradságba, se időveszteségbe se a méhcsalád zaklatásába! Érdemes újra, meg újra, szem előtt tartani, az ajánlott módszer többesszámú jelentős előnyeit.

A méhész egy kísérleti kaptárjában elért első sikerek alapján, azonnal beindíthatja az egész állománya kezelését ! Ugyanakkor , összehasonlítható kísérletek folyhatnak bárhol, az ország négy sarkában. Egyforma feltételek között, egyforma eszközökkel egyforma, kísérleti illatanyaggal egyforma, hasonlítható körülmények között, egy időben végrehajtva. Ilyen körülmények között, és persze, folyamatosan a minden idők leghatásosabb, atkairtási szint ígérkezik . Egyben, a módszerek, az eljárások tökéletesítésével, az évről évre hathatósabb eljárás várható.
Ugyanakkor vegyük figyelembe az érdekeket : a méhészet és az iparág érdekeit, a feromon, csal-illat piac jövőbeli robbanás szerű növekedését is. Marad a felnőtt lárva különleges sejtfedelezési kérelemének azonosítása, pontosítása rezgésméréssel. Angliában ezen kutatási műsorterv, már folyamatban! Francia, angol, tapasztalatok szerint, egy első a csal-illat azonosítása már megtörtént. Marad a pontosítási és hatásfok kísérletek végrehajtása. A legjobb hatásfokú csal-illat fölfedezése, még, a további feladatok között ! Valójában, tekintettel a jelentéktelen előkészületi költségekre, bárki egyedül is, akár egy kaptárral belevághat ilyen kísérletezésekbe, vagy, legyen az csoportosan ! Lényeg az atka mielőbbi legyőzése ! « Segíts Méhész Magadon » ! Avagy várjunk még 3-4, még több évig , míg az intézményes EU« támogatott » eljárások közé kerül a csal-illatos csapda módszer ?
Tessék, ajánlkozni, véleményt nyilvánítani ! Cseréljük ki nézeteinket, osszuk meg a kísérleteinket !
Szabadon továbbítható, leközölhető !
Joseph.bencsik@free.fr December 2016
Generálási idő: 0.10 másodperc