Európai Méhész

Trans

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Facebook

Régi oldal


Egy tényleges elgondolás ajánlat, a méhészeti károk megtérítésekhez!

Bencsik JózsefBencsik József
Hiába, hőbörgünk a kipusztított kaptárjaink mentén, jelenleg, szinte semmi remény az elszenvedett károk megtérítéséhez. Míg, kártérítés hiányában, semmi remény az újrakezdéshez. Hogyan, honnan várni kártéritést? Csak nem a miniszter úrtól, aki fölfüggesztette a NNK használati tilalmát, ezzel meghosszabbította a méhveszteségek további veszélyét ? Miközben, semmi remény az elszenvedett, károk, se a várható károk megtérítésére. Magam is a károsultak között! Elvesztettem a teljes méhállományomat, tudom miről értekezek! Az egyéni kérelmi eljárás szerint, semmi remény kártérítésre. Kihez fordulni, az NNK alkalmazását újra engedélyező miniszter úrhoz?
De van egy elgondolásom, amely által ezen nehézség ténylegesen, föloldódhat!
Az EU országok mindegyikében a forgalmazott vegyszerek, már megadóztatva, ki, ki, a maga, rendszabálya, % szintje szerint. Igy ez Franciában, úgy tudom, Magyarországon is, avagy Dániában. Ez utóbbi országban azonban, különösen, és az átlagnál sokkal magasabb % ban a megadózás szintje. Az így nyert adóösszeg pedig a biogazdálkodás fejlesztésére szentelve.
Mi történne, ha Magyarországon is, a mérgezési károsultak, valamint a helyhatóságok, hatalmas nyomása következtében, a mezőgazdaságban alkalmazott összes szerek forgalmi többlet adózása máris megtörténne ? A befutott összegből pedig arányosan jutna méhészeti kártéritésekre is!
De, nem csak, mert, jutna abbol a környezeti egyensúly visszaállításra is, jelentős összeg. Igy az, a biogazdálkodás fejlesztésére is! Az ilyen politika bevezetése rendkivűl hatásosnak igérkezne a méhészet foglalkozási ágazat védelmére, de még a fejlesztésére i!, Igy az, a bioágazatban is. Az ilyen eljárás, a méhészeti károsultak sokaságának, reményforrása lenne! A labo-eredményekkel igazolt méhveszteségek kártéritése megtörténhet, közvetlenül, akár a helyhatóságokon keresztül.
A kárbejelentés, ma, a miniszteri hatóságoknál, semmire se szolgál! Mi több, a pusztító méreg tilalalmának fölfüggesztése már megtörtént. Ezidáig is voltak komoly, és súlyos méhmérgezések (mint nálam is) igy hát, továbbra is lesznek! Már a zöldkörnyezet bio-egyensúlya is fölborulva !
Tegyük fel, hogy az ajánlott szerek fölemelt forgalmi adózásával, jelentős pénz összeg gyűlemlett össze, az államháztartásban. Miért ne, abból igényelni, követelni, pontosan, szerek által okozott károk, megtérítésére? Legyen az kérelem megküldve, ezennel, nem a károkozó méreg alkalmazását engedélyező szakminisztérumba, hanem az elszenvedett károkhoz tartozó helyhatóságokhoz. Elvégre is, ez utóbbiak is felelősek, a környezet egyensúlyának felügyeletében, és a védelmében is ! Legyenek ők, felelősek a náluk alkalmazott szerek, tilalmával avagy, engedelmével is. Következés képpen és természetesen, a felelosek a méhmérgezések oldalàn, akaratlanul is .
Ezen valóság fölismerésevel és annak tudatában, magam is, így jelentettem be a méhészetem, hirtelen és teljes kipusztulását a méhésem illetékes a polgármester urának . Egyben, kértem járjon közbe a bejelentésemmel az illetékes szerveknél ! Lásd az alábbiakban, a levelem, magyarul es franciául is! fo
Polgármester Úr!
1994 év óta, karbatartunk, Ville sur Jarnioux 69640 község területén, parcella szám 410 alatt egy méhest. Általában ott, 20-30 kaptár van elhelyezve, szabályok szerint, és a tulajdonos valamint a szomszédok jóváhagyásával. 23 év alatt soha, sehol semmi nézeteltérés, se panasz nem történt!
Akkor, 2017 november végén, december folyamán, a méhállomány teljes egészében, minden előjelek nélkül kipusztult, néhány nap leforgása alatt. Az eset annál is inkább lényeges, miután a környezetben, más méhészek, más kaptárokkal, ugyancsak hasonló helyzetben lehetnek. Hatalmas katasztrófa, nem csak a méhészeknek, de a környezetben élőknek is. A méheken kivűl, minden más megtermékenyitő rovar is áldozat lehet. Következmény: Fölborul a zöld környezet egyensúlya a megtermékenyítők hiánya miatt. Óriási nehézségek várnak mindazokra akik a környezetben élnek.
Holnap itt a tavasz, és mint mindig beindul a virágzás! De a méhek hiányában, hogyan fog megvalósulni a megtermékenyités, különösen a gyümölcsök, és sok más virágzó növény esetében? Várható eredmény, jelentős veszteségek a gyümölcstermelésben. De ugyancsak lényeges csökkenés, minden olyan agrártermékben, amelyek virágzás folytán valósulnak meg.
Mi méhészek, az ilyen katasztrófa áldozatai, úgy gondoljuk, nekünk is feladatunk a lakosság hatásos értesítése a Polgármester Úr közvetítésével. Hogyan fölhívni az itt élők figyelmét a katasztrófára, ami lakosságra vár, hacsak nem a városháza hirdető tábláján. Ugyanakkor, hogyan fölhívni a szomszéd települések lakosságát? A mi méhesünk már tökéletesen kipusztult de az is feltehető, hogy nem vagyunk egyedül! Kitegyünk egy hirdetést a méhesünk bejáratára?
Méhekre halálos terület!
Polgármester Úr, kérjük az Ön közbejárását, védelmét úgy mint a méheikét, azon keresztül a lakosság érdekeinek védelmét! Ugyanakkor és egyben megköszönjük, közbejárását, az illetékes hatoságoknál!
Tisztelettel: Bencsik Jozsef, nyugdíjas, méhész; Ville / Jarnioux, 2018 február 10.

Váratlan sorsfordulat történetéhez, néhány pontosítás.

Bencsik József
A korábbi írásaimban már beszámoltam röviden az eseményekről, szinte részletek nélkül. Természetesen ma még nincsenek végleges, elfogadható, magyarázataim a tragikus helyzet kialakulásáról. De az esetek továbbra is nyomatékosan foglalkoztatják elképzeléseimet. November- decemberben, a méhek már nem járnak ki gyűjteni, a begyűjtött tartalékaikat pedig, egyszer, korábban már “áttermesztették”! Mégis, hogyan a betegség, hogyan a meg mérgeződés, és főleg, hogyan elkerülni azt? A kérdés égető most már nem is annyira önmagamnak, hiszen én már elveszítettem 2017 november Decemberi időfolyam alatt, több mint 95% -ban a méh családjaimat. Közöttük azonban rendkívül érdekes, különleges esetetek hívták föl a figyelmemet.
A tragikus események alkalmával különböző helyzet esetek kerültek előtérbe.
1. Előszöris a Ville/Jarnioux méhes esete ahol a társammal, Jacques de Chavigny- vel közös telephelyen kezeltünk a magam oldalán 9, míg a Jacques oldalán 7 méh családot. A szeptember végén történt elővizsgálatok alkalmával semmi különleges megjegyzés. Hacsak nem, helyenként némi élelem tartalék hiány egyes családok esetében. Soha nem látott hőség, szárazság egész évben, méz hozam=0, de 90% os kirajzás! Szeptemberben még találtunk normális fiasítást,a családoknál tenyérnyi felületen, több kereten. Akkor megtörtént a élelem pótlás. A Lyon-I méhész kooperatívban vásárolt, garantált, élelem pótló sziruppal. Majd beütemeztük az atka irtás kezelést október végére.
Ez alkalommal, már akkor több kaptárt kiüresedve találtunk, de a kaptárok többségénél a ki be járás még rendszeresen működött. Minden élő család megkapta előbb az élelém szirupot, majd a befüggesztett API-val atkairtó csíkot. Majd november elején kiszálltunk a lehullott atkák számlálására. Na itt és akkor ért bennünket a tragikus meglepetés. Akkor már összesen csak két- két kaptárban volt élet. Majd amikor December elején újabb vizsgálati alkalommal, nálam csak egy a kollégánál egy se maradt életben!
2. Miközben, a történtekkel egy időben, a szomszéd faluban, Jarniouxban (2 km) fekvő kisházam udvarában volt egy rezgés mérőkkel fölszerelt méhcsalád, állandó megfigyelés alatt évek óta . A felmérési eredmények, önműkodöen minden 24 óra elteltével, interneten megküldve, a Nottingham-I Műszaki egyetem fizika- matematika tanárának laborjába a Màrton fiamhoz. Miután ezen kaptár méhei is megszöktek november- december folyamán így nincs kizárva, hogy a szökési időszak mozgásai is rögzítésre kerültek. A kivizsgálások még nem kezdődtek el. De előzetesen meg kell jegyezni, hogy ezen kísérleti kaptár a tavasz folyamán ugyancsak kirajzott. Egy olyan kisebb rajt szállt meg kb. 30 méterre a kaptár előtt és azt sikerült is befogni. Ideiglenesen a helyszínen akartam tartani. Majd másnap, a betelepített raj, megszokott. Alig 100 m rel tovább újra megtaláltam, majd újra befogtam. De ez alkalommal már, a kísérleti kaptár mellé telepítettem. Ugyanakkor, a megszokott raj által kiürült kaptár a helyszínen maradt, keretekkel fölszerelve.
Egy hét múltán helyszínen maradt üres kaptárban amelyet az első raj otthagyott, most, kisebb jövés- menés mutatkozott, de nem törődtem vele. Míg előrehaladt a nyár és kirajzott kísérleti kaptár mellé helyezett kicsinyke raj szépen haladt az építkezésben. Időközben a kint maradt kaptárban, amelyet egy korábbi raj elhagyott, előbb látogató repülések, voltak megfigyelhetik, míg egy szép napon kis idő múltán egy önmagától betelepedett raj foglalta el az üres kaptárt. A nyár végén meg is találtam abban három kiépített keretet szép fiasítással.
3. Akkor jött hozzám egy kaptár kérelemmel a vejem Dr Didier Reynier, La Tour du Pin –bol (Isere megye 60 km). No akkor, szeptemberben meg is kapta azt az ajándékot, az önmaga betelepedett “meglepetés” családot. Akkor már 4-5 kiépített keret volt benne , szép, kiegyensúlyozott fiasítással. Majd ezt a családot is, bőségesen betápláltuk, október közepén , a méhészeti cooperatívben vásárolt és garantált, méh eledel sziruppal. Na és persze megkapták a varroa elleni csíkokat is!
Majd eljött a karácsony is, a családi találkozó, La Tour du Pin ben December 25 én a lányomnál. Szép langyos idő 10-12° meleg a méhek járnak de úgylátszik csak kifelé. A kaptár körül pedig vastagon hevernek a földön a méh hullák. Lásd a mellékelt fényképeken. Azóta nem jártam náluk se a közelben, no meg a hideg idők, havazás is megjött. Erősen feltehető hogy a kaptár lakossága is teljesen kipusztult.
Na jó , de hogyan magyarázható egy ilyen helyzet? 47 év óta méhészkedek, de ilyen esettel soha sehol még hírekben se találkoztam. Hogyan magyarázzam például a Jarnioux ban helyezkedő kísérleti kaptár kipusztulásának esetét és hogyan a többit Ville sur Jarniuox-ban, és hogyan La tour du Pin ben? A kísérleti kaptár méhei megszöktek, míg az abból származó rajok egyike ma is vígan él! Ez utóbbi kaptárjára akkor, fölszereltem a kipusztul kaptár rezgésmérőit. Kiderült, azok is remekül működnek azóta is. A fölmérési eredmények interneten rögzítve , önműkődöen a naponkénti internet beszámolókon is láthatók, úgy Lyon ban, mint Nottingham ban.
Nos akkor összefoglalva; hogyan magyarázható e különleges helyzet: az eredeti család, két leszármazottja is, vagyis 2 raj kozul egy elpusztult míg a másik, ma is él és virul? Így az, ugyan azon a helyen, egy rezgésmérőkkel fölszerelt kaptárban, az elpusztult “anyacsalád” kaptárja mellett? Nehezen elképzelhető lenne azt állítani, hogy ezek a családok gyűjtés közben lettek megmérgeződve, November-decemberben? Igy az La Tour d Pin ben mint Jarnioux ban? Ez időben, màr nincs nektárgyűjtés, nincs virágsátor porgyűjtés, màr sehol nincs permetezni való sem. Miközben minden kaptár garantált ugyanazon táp szirupot kapott ?
Valójában az elpusztult méhek nem a kaptárban hullottak alá, hanem megszöktek és nem szálltak vissza. Nagyon jól megfigyelhető volt ez a helyzet a lányomnál (lásd a mellékelt fényképeket !) Valójában azt hinné a méhész, hogy a méhei nem is voltak igazából megmérgezve, csak éppen megrészegedve , elvesztették a tájékozó képességüket, vagyis képtelen voltak hazatérni ? No persze ha az egész család valamilyen oknál fogva lerészegedett, azt már mérgezésnek lehet számítani !
A korábbi írásaimban már volt rá eset, hogy jeleztem, talán már több alkalommal is, az évad végén előfordult (2/24) megszokott családok esetét, közel 10 éve. Ma azonban a veszteség 95% os ! 47 éves méhészeti gyakorlatomban soha ilyen esetre nem nem került sor. Hogyan fordulhatott az elő ? marad a gond ! Hogyan elkerülni ilyen helyzet kialakulását?
Az okozatok, minden bizonnyal a környezetben keresendők. Annyi közönyös, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott szerek ma már magasan megsokszorozdtak nem csak mennyiségben de minőségben is. A nálam bekövetkezett 95%os, hatalmas veszteség, (1/47 év alatt), holnap már minden bizonnyal egyre gyakori eset lesz. Egyre inkább fölborul a környezet biológiai egyensúlya. A mindenféle szerekkel agyonkezelt fogyasztási termékek hatására így lesz az a “kétlábú emlősök” esetében is, előbb utóbb ! De vajon lehet e számítani ésszerű védekező döntésekre, határozatokra ezen a téren? Minden bizonnyal nem, mindaddig míg a mezőgazdaságban a fogyasztási termékek magasabb hozamára való törekedés uralkodik! De ki törődik a ma élő társadalomban a környezet rombolásával, méh pusztulási károkkal, a méhészeken kívül ? No persze nekik az lét érdek. Míg a beporzáson a természet megtermékenyítésen keresztül ha akarjuk ha nem, a méhészet egyben, sokkal fontosabb : közérdek is !
Joseph.bencsik@free.fr 2018, Március. Szabadon leközölhető továbbítható

Végzetes sorsfordulat a méhesemben!

Bencsik JózsefBencsik József
Végzetes sorsfordulat a méhesemben !
2017 November- December folyamán kipusztultak az összes kaptáraink V/Jarniouxban, F69640 ! Nem lehet ilyen végzetes eseményt elfelejteni? Tenni kell valami érdemlegeset, hathatós, nyomatékos eljárással visszahatni! Elvégre is ilyen tragikus eseményt, ha nem is teljes veszteséggel szinte minden méhész megélhet a jövőben, avagy ilyen meg is történt, nem egyszer ha nem is végzetes formában; Nem lehet, nem ajánlatos az eseményeket elhallgatni, semmit nem tenni, felejtésre bízni! Hogyan megtalálni az okokat, és főleg az okozókat? A tapasztalatok szerint ugyancsak nem érdemes megbízni a hosszú évekig tartó bírósági eljárásokra, a bizonytalan határozatokra.
Hosszabb morfondírozás után a méhész barátommal úgy határoztunk, hogy első ként, a helyi, a falusi hatóságoknál, a polgármesternél jelentkezünk segítségért. Végül is úgy tudott, hogy annak hatáskörébe tartozik a közrendtartás. Legalább is meglehet az is, hogy valaki, méhes közelbe, nem tartotta be a rendszabályokat! Ha valaki, méhekre halálos mérgek alkalmazására vetemedett volna, még ha nem is készakarva. De egy 100% -os kaptár kipusztulás nem tűnik természetesnek.
A károk határai messze túl a méhészeten! Valójában nem csak méhészeti érdek, hanem közérdek a kérdés. No akkor a kiinduló pont legyen a polgármesteri hivatal, a közélet legalacsonyabb foka. Ha már a virágok megtermékenyülése közérdek, akkor legyen az hivatalosan is, már a legalacsonyabb fokon, a polgármesteri hivatalban. A polgármester Úrhoz intézett levelünk, Magyar fordításban:
Polgármester Úr!
1994 év Óta, karbantartunk , Ville sur Jarnioux 69640 község területén, parcella szám 410 alatt egy méhest. Általában ott, 20-30 kaptár van elhelyezve, szabályok szerint, és a tulajdonos valamint a szomszédok jóváhagyásával. 23 év alatt soha, sehol semmi nézet eltérés, se panasz nem történt!
2017 november végén, december folyamán, a méhállomány teljes egészében, minden előjelek nélkül kipusztult, néhány nap leforgása alatt. Az eset annál is inkább lényeges, miután a környezetben, más méhészek, más kaptárokkal, ugyancsak hasonló helyzetben lehetnek. Hatalmas katasztrófa, nem csak a méhészeknek, de a környezetben élőknek is. A méheken kívül minden más megtermékenyitő rovar is áldozat lehet. Következmény: Fölborul a zöld környezet egyensúlya a megtermékenyítők hiánya miatt. Óriási nehézségek várnak mindazokra akik a környezetben élnek.
Holnap itt a tavasz, és mint mindig beindul a virágzás! De a méhek hiányában, hogyan fog megvalósulni a megtermékenyítés, különösen a gyümölcsök, és sok más virágzó növény esetében ? Várható eredmény, jelentős veszteségek a gyümölcs termelésben. De ugyancsak lényeges csökkenés minden olyan agrártermékben, amelyek virágzás folytán valósulnak meg.
Mi méhészek, az ilyen katasztrófa áldozatai úgy gondoljuk, nekünk is feladatunk a lakosság hatásos értesítése a Polgármester Úr közvetítésével. Hogyan fölhívni az itt élők figyelmét a katasztrófára, ami lakosságra vár, hacsak nem a városháza hirdető tábláján. Ugyanakkor, hogyan fölhívni a szomszéd települések lakosságát? A mi méhesünk már tökéletesen kipusztult de az is feltehető, hogy nem vagyunk egyedül! Kitegyünk egy hirdetést a méhesünk bejáratára?:
Méhekre halálos terület !
Polgármester Úr, kérjük az ön közbenjárását, védelmét úgy mint a méheikét, azon keresztül a lakosság érdekeinek védelmét! Ugyanakkor és egyben megköszönjük, közbenjárását az illetékes hatóságoknál!
Bencsik József, nyugdíjas méhészek; Ville / Jarnioux, 2018. február 10
No persze meglehet, hogy az ilyen eljárás érdektelen Magyar földön. A polgármestereknek semmi köze a környezet védelméhez, még ha az, egyben közérdek is ?
Elképzeléseink, kérelmeink, ajánlataink a polgármester úrnak igenlő visszahatás esetében:
Bejelentésünket kitűzni a hivatal hirdető tábláján.
Megküldeni a levelünket:
szomszéd települések polgármesterének, tűzzék ki levelünket a hirdetéseik közé.
Értesítsenek, mindazon illetékes hivatalt amelyeknek bennfentesek a tárgyban.
Értesítsék a természetvédő, bio, társulatokat.
Továbbítani , hírszolgálatoknak, TV, rádió, és az illetékes szaklapoknak. . .
Továbbítani a kormányzati szak felelősöknek .
A visszahatások folytán egyre nagyobb méretű kárfelmérések, miért ne kivizsgálások, várhatók! Azok hatására, előbb utóbb, országos méretűvé válnak a követelések. Következtetés képpen a méhekre káros szerek alkalmazására, jelentős szigorítások, tilalmak remélhetők!
Idővel: Nem csak hathatós méh védelem, de egyben a zöld környezeti egyensúly védelme, ugyanakkor emberi egészségvédelem is megvalósulhat! Ne felejtsük el, hogy a méhek által elfogyasztott mérgek az emberi egészségre is halálosan káros lehet? Ne legyünk, a mérgeket gyártok, és alkalmazók, oldalán, akik nem látják a saját érdekeiket, fürészelik a természet azon ágát, a zöld környezetet, amelyben élnek, rombolják a saját, és mindenki egészségét, megélhetési környezetét !
Elveimhez hüen, fölvetettem az estünket a január 20 -án történt helyi, Lyoni egyesületi közgyülésen, (850 tag). Nagy meglepetésemre a bejelentésem, nem váltott ki különleges visszahatást. Mintha csak az eset jelentéktelen lett volna úgy a vezetőség mint a tagság előtt. A szünetben pedig ketten is jelentkeztek nálam és tanúskodtak hasonló esetről. A károsultak azonban nem tettek semmit, de nagyon kíváncsiak voltak az eljárási terveinkre. Márpedig, amennyiben az emlegetett esetek számát beszorozzuk a ország területén működő méhészeti társulatok számával akkor az esetek száma messze meghaladhatja az százat is és ki tudja mennyi, ha nincs ilyen felmérés? Úgy látszik az ilyen halálosan káros nehézség, nem szervezeti probléma. Vajon így az Magyarföldön is ?
A magyar méhészet ez irányú aggodalmait ugyancsak mindenütt és állandóan hangoztatni lenne szükséges, de nem csak a méhészeti szaklapokban! De legyen az fontos, lényeges közérdek más oldalon is. Miért ne hangoztatni, a közéletben is, Kezdve a polgármesteri hivatalokban felhívni a helyi hatóságok, a lakosság figyelmét már a kis települések hirdető tábláin is! Közérdek! ! ! Legyen minden polgár tudatában a zöld környezet egyensúlyának fontossága! Abban a méhészet szerepe: nélkülözhetetlen lényege, végül is nem a méz termelése, hanem a virágok megtermékenyítése. Azon keresztül pedig a zöld környezeti egyensúly fönntartása; a társadalom jólétének, biztosítása.
No persze, nem szándékozunk senki méhésznek beleszólni a “belügyeibe” még kevésbé beleszólni a szervezeti eljárásaikba; a polgármesteri hivatalok eljárásaiba, pl. Magyar földön ! Meglehet azonban, hogy a mi esetünk tanulságosnak bizonyul és azok, sokaknak, közelebbről is érdek feszítőnek mutatkoznak Magyarországon is! Még nem tudni de “Majd meglátjuk, a vak is úgy mondta “! Lehet hogy a károsultak hallgatnak, nem szeretnek hőbörögni nem csak Lyonban de így, Magyar földön is?
joseph.bencsik@free.fr Lyon 2018 február

MONSIEUR LE MAIRE


Depuis 1994, nous entretenons dans la commune de Ville sur Jarnioux 69640, Parcelle N°410, un rucher d’abeilles. En général, 20 à 30 ruches y sont installées selon les règles, et en accord avec le propriétaire et les voisins. Depuis 23 ans, nous n’avons jamais de problèmes, ni plaintes.
Arrive alors 2017, fin novembre, et décembre, ou toutes les colonies sans exceptions dépérissent en espace de quelques jours. Le cas est d’autant plus important, que d’autres apiculteurs, d’autres ruches, peuvent, se retrouver dans une situation identique. Désastre immense, non seulement pour les apiculteurs, mais aussi tous ceux qui vivent dans la proximité. Au-delà des abeilles, tous les insectes fertiliseurs sont, aussi victimes ! Conséquence : perte de l’équilibre de l’espace vert. Par manque de fertiliseurs, immenses difficultés attendent, pour tous ceux qui vivent dans la région!
Demain arrivera le printemps, comme toujours avec la saison de fleuraison. Comment ce passera la fertilisation des fleurs, notamment des fruitiers ? Mais aussi pertes importantes dans les rendements de toutes les productions agricoles, à fertilisation florale.
Nous croyons, qu’en tant qu’apiculteurs, et victimes de tel désastre, qu’il est de notre devoir de vous informer, Monsieur le Maire ? Mais, comment prévenir les habitants, si non en affichant notre appelle sur le panneau d’affichage de la mairie ? Et comment prévenir les habitants des communes voisines, sur le désastre qui peut survenir? Notre rucher est totalement éliminé, mais peut être que d’autres cas semblables se sont déjà produits, ou se produiront ailleurs ? Faudrait-t-il afficher sur le terrain de notre rucher :
Zone mortelle pour abeilles!
Monsieur le Maire, nous demandons votre protection et celle de nos abeilles et par là, défendre l’intérêt des habitants de la commune !
En vous remerciant de votre bienveillance et votre aide et assistance. Bien sûr, nous nous adresseront aussi, aux organismes concernés, afin découvrir les véritables causes !
Joseph Bencsik, retraité apiculteur à Jarnioux
Jarnioux le 1O février 2018

Éppen az ilyen értesülések . . .

Bencsik JózsefBencsik József

Maradjunk az méhek, mai legvadabb kártevõi, az atkák elleni küzdelem tárgykörében. A fölmerült alapvetõ kérdésekre valójában senkinek nem sikerült érdemleges választ fölmutatni, az élõskõdöt tartósan, véglegesen visszatartani. Annyi azonban teljes mértékben bizonyos, hogy az atkát különbözõ, észlelt hatások, értesülések vezérlik az eljárásukban ! Azokat elõszöris a helyszínen, a kaptárban, fiasításközelben kapja. No, persze kap õ értesüléseket ugyanakkor a környezettõl is, de valõjában, és elsõ sorban kap, a felnõtt, az érett, lárvától. Így történt az eredetileg is mindaddig míg a méhész, nem tudott zavaró értesüléseket, illatokat kelteni, azokkal megzavarni az atka életrendjét. Így kerülhetett sor annak idején például, már az atkaözõn megérkezésekor, a Thymol illóolaj alkalmazására. No persze nem lehetett így eljárni, azt folyamatosan és àllandóan alkalmazni, miután ilyen közbejárás minden alkalommal káros zavaró hatást váltott ki a méhcsalád szervezetében is. Másrészt el kell ismerni hogy a módszer alkalmazása közel se jár, az atka teljes kipusztulásával. Így ez ma is, 30 év múltán, azzal a különbséggel, hogy ma már nem csak zavaró illatokat használ a gyakorló méhész, hanem egyre erosebb kémiai szereket is. Az igy kialakult helyzet szerint, az alkalmazott, az engedélyezett szerek száma, az EU ban, ma csak 12, de a közel jövõben, egyre növekedõben várható. Az ilyen szerek számának szaporodási folyamatára, továbbra is minden bizonnyal komoly siker vár. Így lesz az a továbbiakban is, amennyiben nem sikerül olyan illatszereket elõállítani amelyek nem zavarnának, hanem képesek lennének ellenállhatatlanul magukhoz vonzani az atkát. Valami igazi “csalillat”ot kellene fölfedezni , amelynek segítségével sikerülne csapdába csalni az élõsködõtt.
Jelen pillanatban ilyen meghatározott illatanyagokat, még kevésbé atkacsapdát, nem lehet találni a méhészeti kellékek között. Ilyet még senki nem állít élõ, senki nem ajánl, de még csak, senki méhész, sehol nem is, keres. Ilyen igény nincs a méhészetben. Szinte hihetetlen, a szakirodalomban is sehol, még csak szóba se kerül. Jómagam ugyan egy ideje, szinte régóta (2010?) egyre erõsebben emlegetem, a csapdázási eljárást de még mindig nem tapasztaltam érdemleges, gyakorlati visszahatást. Márpedig , úgytûnik, az ilyen értesülések pontosításában, a szükséges elemek elõállításában, mutatkozik nagy hiány. Maga a csapda elkészítése, alkalmazásának hatásfoka már másodlagos nehézség.
A tárgyban nyilvánosságra hozott irásaim célja, meggyõzni a méhészeket, a módszer alkalmazàsànak elonyeirol, szukségérol. Ma is igy, ezekkel a sorokkal is! Azokban, màr 2010 évben szoba kerult az alapeszme, mig a kozeli iràsaimban 2017 ben már szinte rendszeresen, havonként. Ma, 2017 november, nem tapasztaltam semmiféle figyelemre méltó visszahatást. Ez idõ alatt, legalábbis senki nem jelentkezett csapdázási ajánlatokkal, se nálam, se a szakirodalomban. Míg a szerek alkalmazásával történõ atkairtáshoz, a kesztyû, a gázáálarc viselése szükséges, mégis esetenként egyre inkàbb divatban a méhészek kozott. Lehet, hogy ez igy jo a méhészek oldalàn, akkor a méhek védekezzenek az atkairto szerek ellen ahogy tudnak! Az màr nem a méhész gondja???
A magam részérol, az atka eljàràsai tovàbbra is gondolkodàsra késztetnek. Például az a tény is amely szerint, a lárva és az atka szaporodása idõbeli összhangban van egymàással. Szinte csodálatra méltó az illeszkedés, úgy a helyben, mint az idõzítésben, valamint a lejátszodásban. Történik az pontosan és kizárólag a lárva, méhecskévé fejlõdése, az átalakulás ideje, 12 nap alatt! Se több se kevesebb. Ugyancsak bizonyos, hogy az összhang megvalósulásához az atka igyekszik illeszkedni, a feltételekhez igazodni. Addig nem száll be a szaporodásra alkalmas sejtbe amíg abban, friss, ragacsos, kellemetlen és számára hasztalan lárvaélelmet észlel. Különben is, a fiasítás gondozásával, az élelmezésével megbízott méhegyedek jövése, menése zaklatása lehetetlené tenné az atka szaporodásának zavarmentes lebonyulását. Nem véletlen tehát, ha az élõsködõ jobbszeret közlekedni egy gondozó méhecskén, mint egy lárva táplálása körül, állandóan ügyködõ ételgyártó, etetõ egyed hátán. (lásd a Kanadai Université Bournaly Bc kutatatások 2014!) Nem is emlitve a lárva étel “keserûségét”, undorító ragacsosságát. Míg a gondozó, takarító egyedek ugyanis az etetési idény alatt nagyon is gyakran ha nem is állandóan, de legalábbis kapcsolatban vannak a lárvával. Így hát az élõsködõ kénytelen kivárni az etetés megszûnését, a fedelezés idejének eljöttét. Ezen idõszakasz egyébként ugyancsak felismerhetõ részére, pontosabban, nem csak a fedelezésre kirendelt egyedek munkájának beindulásával, de fõleg az etetési és élelmi illatak hiányából is. Érdekes jelenség amikor is a szaporodni kivánó élõsködõ esetében, nem csak az illatok, hanem az illathiányok is mérvadok! Amikor is a fiasitásos sejtek peremén kutat, akkor pontosan olyan sejtet keres, amelybol már nem áramlik az etetés illata. Rendkivûl kifinomult, ésszeru eljárás, holott az atkának nincs esze! No persze nagyon is feltehetõ, hogy a méh szaporulati sejtek fedelezési munkálati kezdetével, maga ezen munkálatok, és annak anyaga is, illatokat áraszt. Ez a különleges, jellegzetes fedelezési illat ugyancsak megerõsiti a sejtek idõbeli állapotát. Miután a heresejtek testesebbek, így az ilyen sejtekbõl származó illatok is arányosan nagyobbak, vagyis hatásosabban csábitobbak. (70-80%). A fedelezést várá làrva a saját különleges illatával ugyancsak jelzi, nincs szüksége élelemre, de szüksége van a befedelezésre. Az atka is úgy tudja? Eljött az idõ a szaporodási folyamat elinditására!
Mialatt, gomolyognak a kaptárban a tájékoztató illatok szinte vastagon és természetesen. Az atka pedig észleli ezeket az értesüléseket. Nemhiába jobbszeret, ésszerûen, az ott alkalmazott méhegyedek hátán közlekedni, és természetesen. Na jó, jó de az atkának nincs esze, avagy csak a feltételek ésszerûek, de azokat is fel kell ismerni! A ragacsós, és keserû, a “büdõs” méheledelt szolgáltatok használata nem kivánatos? No lám, nem hiába itt is, ezúttal is, a jelenlevõ illatok amelyek befolyásolják az atka eljárását. Nem hiába szívesebben utaznak a takaritó méhek hátán.
Tegyük fel, hogy a sejtek fedelezéskor alkalmazott anyagok különleges illatát is ugyancsak sikerült utánozni, nagyobbított formában. Amennyiben ez a jelenség is vezérfonal lenne az atkaszaporodás és a lárva fejlõdése között akkor annak a térbeli csúsztatását fölhasználásával megerõsödne az atka, csapdára vezetésének sikere! Hogyan kihasználni az atkát irányító illatok hatását csapdázására?
Azonban, minden bizonnyal, a méhcsalád és az atka kapcsolata között, nem csak, és nem kizárólag sejtfedelezési illatjelek a közvetítõdnek. Végülis, maga a kifejlõdött, felnõtt lárvának is van különleges és az atka által fölismerhetõ testillata. Mi több az, a testillat teljesen különleges a lárva kifejlõdése, felnövése, befejezõdése folytán szinte állandóan formálódik. A korábbi irásaimban már több alkalommal szóba került az ilyen helyzet. Ezen különleges illat, az atka eljárásának, egyik, alapvetõ vezérfonala. A kaptárban ugyanis, nem kizárólag a lárva fejldésének ezen befejezõdési idõpontja érvényesül. Ugyanakkor, de úgy nevezett fedelezési illatok is terjengenek amelyeket a fedelezõ méhek a munkájukkal terjesztenek. Ezek pedig megerõsitik, igazolják az atka “érettségi” értesülését, bátorítják az atka szaporodási folyamatának beinditását. A gyakorlatban nagyon is meglehet, hogy az élõsködõ is szívesebben engedelmeskedik, biztosabban visszahat, az ilyen kétszeresen, többszöresen, beigazolódott, megerõsített jelzésekre.
Mindezek folytán, ésszerûnek igérkezne tehát olyan csalillat elkészítése, amely tartalmazza a másodlagos, többszörõs értesüléseket is. No lám az ilyen különbségek minden valószínûség szerint egymást is igazolják, megerõsítik. Több mint bizonyos, ezek a különbségek is szerepelhetnek az atka tájékozodásának szolgálatában is.
Végülis, tanulságként is megállapítható, hogy az atka eljárásának lefolyása szigorú ésszerûségek szerint bonyolodik le. Nemhiába, ésszerûsség híján, minden atkairtó eljárás tökéletlen!
Természetesen leközölhetõ, továbbítható
Joseph.bencsik@free.fr 2018 január

Váratlan, végzetes sorsfordulat a méhesemben !

Bencsik JózsefBencsik József


Családostól szöknek a méhek a kaptáraimból!
47 év óta méhészkedek mint egy megszállt műkedvelő, de ilyen tömeges menekülés családostól, soha nem történt a méhesemben. Lehet az ilyen eset gyakori, csak éppen, magam, nem hallottam ilyenekről, habár legutóbb átéltem ilyen esetet ? Nem is találok rá magyarázatot! Talán az olvasóim kisegítenének, megmondják hol hibáztam, amennyiben az eset az én hibámból történt.
8 darab méh családból négy, szinte 100 % ban elnéptelenedett, vagyis megszökött, így az, egyik napról a másikra . Történt az október 15-én és november 15 között. No persze nem nyitottam kaptárt ezen időszakban. Már helybéli szélsőséges időjárás, is az évad folyamán rendkívül kivételes volt. Egész nyáron eső nem esett, és persze nagy hőhullámok dühöngtek. A nyár végefelé belenéztem a kaptárokba, de sehol semmi nyoma, érdemleges, hozamnak. A népesség ugyan dolgozott, de nem láttam, sehol semmi tömeghordást, azoknál a családoknál sem amelyek nem rajoztak ki. Rossz érzelmek, hiszen a család többsége a tavasz folyamán, kirajzott. Érdekes módon a legtöbb raj befoghatatlan helyzetbe szállt meg de nem szokásos módon, a közeli bokrok között, hanem, kicsit távolabbi óriás, fák, elérhetetlen tetején, befoghatatlanul, természetesen, meg is szöktek.
No persze a korábbi években, volt alkalom különleges raj megszállási esetekre is. Egyet közülük ezúttal meg is jegyeznék: Egy földbe vert kis akác karót, amelyen szinte minden évben egy egy raj telepedett meg. Az egyik évben néhány nap elteltével megszállt oda egy második is. Miért történt az így szokás szerint és miért kétszer is ? De ez évben, senkinek, a kiszállt rajok közül nem kellett az akác karó? Jobb szerették a magas ágakat a felhők között? No persze a rajok elvándoroltak, nagy tartalékokkal, így, az otthon ragadt maradék családnak nem sok élelem maradt. Rá három hónapos esőtlen kánikulla, “betette az ajtót”. Szeptember elején, nyárvégi helyzetellenőrzés, etetni kellett. A kaptárokban 3-4 kereten, tenyérnyi fiasításokat találtam . Ugyanakkor, a röpdeszkákon, igen kevés, szinte semmi, döglött méhecske nem hevert.
Majd november elején eljött az atka kezelési eljárás ideje. Kinyitottam a kaptárokat egy utolsó év végi látogatásra, a gyógyszer csíkok behelyezésére . A kaptárok előtt semmi külöleges elhullási jelenség! Míg a kaptáron belül borzalmas felfedezés! A kiürült kaptárok mindegyikében megtaláltam az elhagyott fiasitásos lépeket, szinte még élő lárvákkal, többeket is, takaró, gondozó méhek nélkül. Érdekes módon sehol semmi méh hulla tömeg a keretek alatt. Kétség kivül a méhek elhagyták a családi otthont! Minden bizonnyal nem idúltak útnak élelem tartalékok nélkül! Vajon mi kényszeríthette a családi otthont elhagyni? Otthagyni csapot, papot, az élelem tartalékokat? Csak nem valami muzulmán, “dzsiadista” rémuralmi társaságtol való, valami francia félelem ragadt rájuk?
Igaz ugyan, volt rá eset, a 47 éves méhészeti gyakorlatom alatt, egyszer màr megtörtént egy hasonló, szinte azonos megdöbbentő eset. 1998 október végén, az utolsó kaptárnyitás, a qyóqyszercsikok befüggesztése alkalmával, meglepő megállapítást kellet elismernem. A 24 kaptárom közül, kettő üres volt! Kellemetlen meglepetés, mert kb. egy hónappal előbb tartott kaptárkezelés alkalmával még mindent rendben találtam. Minkét esetben a keretek a helyükön, egyesekben fiasítás és még fedelezett méz is látható volt. Kétség kivúl mind a két család elhagyta a kaptárt. Sehol semmi nyoma a kóbor rajoknak a környéken, család tehát valóban megszökött. Abban az időben, igazából már csak az volt meglepő kérdés, hogy miért történt a menekülés az évad végén? Az esetet magam részéről szégyenletesnek tartottam, ha így történt én is hibás vagyok!
Az is igaz, hogy volt a megelőző években, két három éven keresztül, több néhány, ugyancsak külöleges, megfigyelt jelenség. Szeptember folymán még szép idők alatt egyszer csak egy cserje bokor szemelőtti kis ágán egy ökölnyi nagyságú méhecske fürt csüngott, szinte az orrom előtt. Rögvest meg is akartam találni a pici rajban az anyát. De ilyet nem találtam. A raj szétbomlott, majd az a kevés számú méhécske pillanatok alatt szétszéledt, de újra nem vonultak rajtfürtbe. Akkor tűzetesen megvizsgáltam minden kaptárt, és mindegyiken megtaláltam az anyát és minden rendben. Így más közeli években még két alkalommal, találtam a méhésem körüli faágon olyan “rajcsöppet”csüngeni. Ugyancsak történt az augusztus végén, vagy szeptember folyamán. A jelenség, a kicsinsége révén, végülis érdektelenné vált. A legtöbb esetben, nem fogtam be a maroknyi rajt, csak éppen leráztam az ágról. A méhek pedig mind visszaszálltak a kaptárokba. Na jó- jó, de miért, honnan, a kiszállási indulat?
Míg, egyszer csak, 2012/08/25 év, augusztus végén, a (Jarnioux) falu tanácselnöknője telefonált: Egy méhraj csüng a tanácsterem bejárata előtt, márpedig, a délután folyamán, ott közgyűlés lesz! Egy kis bonyolodás után, végülis sikerült a szökevény rajt befogni. Még aznap este föl is tettem a közeli méhesemben egy gyöngébb családra, egy újság papír közbeiktatásával. Az egyesülés is tökéletesen működött. Ha jól emlékszem, azután, az “Európai Méhész” honlapon megjelent ezen különleges eseményről egy beszámolom is. Vigasztaltam is magam : na lám, mégiscsak sikerült egy szökevény rajt befognom! De az igazi baj azzal kezdődött amikor a (Lozanne-I ) méhésemből, ezúttal már, egyszerre két család megszökött, úgy hogy nyomát se láttam, csak a hűlt helyét találtam !
Ma, azonban, az eset sokkal súlyosabbnak bizonyult. Nem csak azért, mert a méhek eljárás, megszökése újra megtörtént 2017 november közepén, hanem azért főleg, mert a dolog rendkivűl megrendítő állapotot okozott. Ezúttal ugyanis nem 2/24 a veszteség arány, hanem, most már 4/8 volt (50%) a szökevény családok száma. Ugyanakkor, megjegyezném, jelen pillanatban még nem hallottam szökevény rajokról, és sehol nem találkoztam ilyen rajokkal a környéken, kivéve a polgármester régebbi telefonhivását.
Valójában a fő kérdés ezen események után most már az; jóvolna tudni, mi az okozat és hogyan elkerülni az ilyen veszteségeket. Miért kényszerül egy méhcsalád lemondani minden kincséről, minden biztonságról, ily módon menekülni az évad végén? Melyek azok a, tegyük fel, ritka körülmények, feltételek amelyek ilyen öngyilkos lépésre kényszerítik a méhcsaládokat, ezúttal szinte tömegesen? Ha jól belegondolunk, szinte valóságos öngyilkosságnak minősíthető eljárás. Legalábbis mint méhész nem látom hol hogyan találhat egy kóbor raj olyan alkalomra amely lehetővé tenné a téli kemény viszontagságok átélését, mindenféle tartalékok nélkül ! Ki tudna ilyen kérdésre érdemleges választ találni?
Bevallom, sehol a szakirodalomban, sehol a méhészek között nem találtam, példát egy ilyen jelenségre, se francia se Magyar oldalon. No persze, amennyiben az egészségem, valamint a maradék törtető akaratom lehetővé teszi, felvetem a kérdést a januárban tartandó legközelebbi méhészeti közgyűlésen, Lyonban, értesítem az INRA intézetet Avignon-ban, az egyetemet Nottingham ban. . .
Az is jól jönne, ha kérdés fölvetődne Magyar oldalon is, még akkor is ha hasonló eset nem fordult elő a Magyar méhészek között. Ki tudja, hol mi történhetett a legutóbbi időkben ott is ilyen katasztrófa ? Szerintem nem lenne érdektelen, ilyen, és hasonló esetekről tudni, tapasztalatainkat kicserélni, tanácsokat kapni! Miközben halad az idő, november végére járunk, és mi lesz a folytatásban? Újabb szökevény esetek várhatók, vagy vége a katasztrófának? Vannak e szökési előjelek, előkészületek? Addig is gondolkodóban, magyarázatokat volna jó találni. Magam is így, keresek, mialatt a fejleményekről ugyancsak szeretnék beszámolni!
Természetesen leközölhető, gátlás nélkül továbbitható, több mint ajánlatos !
joseph.bencsik@free.fr 2017 december

Másokat is gondolkodóba ejtenek az atkák II.

Bencsik JózsefBencsik József

Amilyen mértékben elöre halad az atka szaporodási eljárásainak, pontosabb ismerete a kaptárban, szinte olyan mértékben nyilik lehetőség, az élősködő kártevésének csökkentésére. Alapvető kérdés, csak az ,milyen atka ellenes szerek lesznek akkor forgalomban az eljövendő évadok alatt? A hivatalos, felügyelő EU szervek, mint ANSES intézet Francia földön, már ugyancsak nyilvánosságra hozták az úgynevezett, atka ellen használható, hivatalosan engedélyezett szerek listáját. Közöttük szerepel 12 féle gyártmány szer. Lásd a mellékletben. Mindegyik szernek ugyanakkor megvan a maga alkalmazási módszere. Ugyancsak a szükséges védekező felszerelések, kellékek használata, ki- ki, az okozott veszélyek szerint. Szerencsére senki nem fog alkalmazni tizenkettő szert a szükséges védekező kellékeket egyszerre! No lám, az EU méhészek, válogathatnak, a szerek és módszerek között! Mindegyik a maga különleges méhészeti felszerelése, kötelező feltételeknek felel meg ! Van amihez csak kesztyűt kell használni, de olyan is amihez gázálarc, szemvédő is szükséges. De szinte semmi védekező kellék, se feltétel nincs előírva, magának méhcsaládnak! Hacsak nem az adagolás mennyiségének, valamint az alkalmazás idő hosszának, felügyelete. A kémiai összetétel nem számít, mindaddig, míg nem hullanak méhek is a kontrol lemezre. Elégedjen meg a méhcsalád az engedélyezett szerekkel, na és persze védekezzen, ahogy tud. Nem a szergyártó dolga ? Míg a kezeléseket, évenkét kétszer ajánlatos elvégezni. Miközben az élősködő, újra és újra fölszaporodik, így ez évtizedek óta !
No persze nagy az aggodalom a méhészek között, mivel, nem tudni pontosan, melyik alkalmazott szer, milyen hatást vált ki a méhcsalád életfolyamatára. Szerencsére a hivatalos szervizsgáló laboratóriumok garantálják a szer elviselhetőségét. Ugyanakkor a szabály előírja maga a méhész egészségi feltételeinek, betartását. Végülis, ily módon szavatolja egyrészt a méhésznek másrészt méhcsaládjainak életét. Ezek hiányában a méhész részére, szinte csakis káros hatású eljárás lehet a kilátásban ? Mi több, egyes szerek használati utasítása máris védekező felszereléseket, akár gázálarc, kesztyű , védőszemüveg viselésére kötelezi az alkalmazott. No persze nem így a méheknek ! Mi több, az alkalmazott szer egyenesen rájuk zúdul, de nekik a szerek gyártói nem ajánl semmiféle védekező eszközt, még kevésbé gázálarcot, pedig úgy tudott azok is lélégzenek. Ugyanakkor senki szergyártó nem szavatol termék hozam emelkedést !
Márpedig a méhcsalád életének bonyolultsága, szervezeti fölépülése, rendkivül kifinomult formában működik. A legkisebb zavar, komoly nehézségeket okozhat, sok esetben, akár elkerülhetetlen károkat. Következés képpen, az alkalmazott szerek hatására, többé, kevésbé fölborulhat a család szervezete, a munka beosztás. Mások eltájolódnak, megbetegednek, lecsökken a létszám, a hozam képesség. Na persze, a méhészek között, sokan akik, észre se veszik a kissebb káros jelenségeket. Megcsappan a méz hozam is, de pontosan nem tudni mennyi lett volna ha nincs atka özön. A méhcsaládban azonban már, többé kevésbbé, fölborult rend! Például a kívül, belül, munkaképtelen, és eltájolódott egyedeket helyettesíteni kellene. A munkabeosztás ugyan állandóan felügyelet alatt a családban de most máris, a hirtelen és váratlanul kialakult atka okozta hiányok szerint sürgősen, és állandóan újra, és újra kell szervezkedni. De hogyan történhet az akkor, amikor az alkalmazott szerek hatására maga a munkabeosztó rendszer is, eltájolódott a családban? No persze ez már nem szergyártok gondja? De talán a méhész se akar tudni rola?
Na, és, még akkor szóba se került, az atka okozta számos rendellenesség, mint a betegségek, a kellemetlen mellékhatások fölsorolása, magyarázata. A téma felvetése azonban ezen írás keretein kivül áll. Annyit azonban érdemes megjegyezni, és elismerni hogy az atka özön elviselése, rendkívül veszélyes helyzetet okoz a méhcsaládban, végűl is a méhcsalád pusztulását. Maga az a tény amely szerint az atka “csípése”, vérszívása a lárva testén, ugyancsak súlyos betegségek, fertőzések forrása, kiindúló pontja! Ezen vitathatatlan tényt azonban ugyancsak illő lenne számításba venni, az ajánlott és szavatolt atkairtó szerek alkalmazásában.
No persze nincs gond! Állítják a tizenkettő fajta, szavatolt atkairtószer gyártói! Az ajánlott eljàràssaikkal, remek, ha nem, majdnem tokéletes atkapusztulàs vàrhato! Nos ha így, akkor nincs is szükség tizenkettő változatra. Talán az alkalmazási módszer és az eszközök változata lenne a lényeg, a döntő, a gázállarc használatát előírók hatásosabbak lennének? Miközben a szerek alkalmazási feltételekhez, tanácsok, szigorú szabályok is kapcsolódnak. Mindegyik szer gyártója a saját gyártmányát tukmálja. Miközben, közöttük valamennyi ajánlat, a méhcsaládra akar ráerőszakolni, valami idegen, oda nem illő, zavaró szert. Pontosan nem tudni a méhekre mennyire elviselhető, milyen mértében kàros az ajánlott szer, de atkairtás hatásossága érdekében szükséges kaptárban. Természetesen a szerek ajánlóinak állítása szerint igen kevés, ha nem semmi zavaró hatás, nem várható! A lényeg, tehát kizárólag az atka irtásának foka, és nem a méhcsaládnak okozott zavarok?
Elképzelhető e, atkairtás, szerek alkalmazása nélkül ?
De egy magamféle, kémia tudatlan, műkedvelő méhész, képzeletében, kaptáridegen szerek alkalmazása a méhcsaládra, egyenesen fölháborító. Úgy tűnik az, annál is inkább, mert elképzelhető, atkairtás, szerek nélküli is! Ilyen eljárás létezik ősidők óta a mezőgazdaságban! Egy valóságos eszmény: Kártevő irtás csapdázással! De valójában, ma (2017/07) az Országban, ilyen méhészeti eljárás ismeretlen, legalábbis, sehol nem emlegetett. Szinte így az bàrhol az EU ban! Legalábbis sehol nem találtam a szakmai hirdetésekben atkacsapdázási kinálatot. De, ott már mindenütt megtalálható a tizenkettő hivatalos atkairtó szer. Azok alkalmazása, legyen az bármelyik, a legjobb esetben is, csakis zavaró és kellemetlen, esetenkét egyenesen káros lehet a méhcsaládra. Ugyanakkor megjegyezném, hogy végülis, az útóbbi időkben, a csapdázási elgondolás körül kezdeményezések a kilátásban, nem csak Lyonban, és Avignonban, vagy Nottinghamban is de lehet az így máshol is, csak éppen nem nyilvánosan. Miért ne így Magyarszágon is, egyszer csak, a hivatalosan is szavatolt atkairtó szereken túl, azok fölött, egy “csalillatos” csapdázási ajánlat is fényeskedne? De, sehol, még a méhészeti szaklapok, se szakirodalom, nem emleget ilyen eljárásokat. Holott a gyűmölcstermelők esetében, szinte ősidők óta divatban az ilyen eljárás. Lásd például a “Csalomon” csalétekeket, módszereket ! No persze, azok, kivül állnak a szergyártók érdekein! Ők a saját szereik gyártásáből élnek?
Nos, ha màr az atka szaporodási folyamata az előző írásaimban leirt formában zajlanak le, akkor elegendő lenne ilyen értesítő, csalogató “játékot” lejátszani, nem a felnőtt lárva sejtjének bejáratánál, csak egy kicsit odább, egy csapdában, a megfelelő feltételekkel, megfelelő időben! A feltevések szerint, különleges, fölerősített illatjelekről, van szó. Magam is, e jelenségek alkalmazásában hiszek! Az évad folyamán ebben az ágazatban végzett próbálkozásaim alkalmával azonban nem sikerült olyan csalillatot alkalmaznom, amely hatásosságát bizonyítani is képes lett volna. Míg, a rovarirtó csapdázás első számú magyar hőse a “Csalomon” intézmény, sajnálkozva, írásban jelezte (15/05/2017): ilyen atkacsalillat nem létezik a terméklistájukon. A továbblépési ajánlatomra nem jött visszahatás, vagyis, részükre a dolog érdektelen. Hàt igen, de létezik, tizenkettő féle atkairtó szergyártmány, mind EU szavatolt, és mind külföldi! No lám, elégedjünk meg azokkal? Ugyanakkor a csapdázással történő eljárás, előnyei ma is magasan a többi fölött. Valami vitathatatlan ésszerűség csillog abból! Sehol hátrány, semmi féle kaptáridegen anyag használatban. Az eljárás működhet megszakítás nélkül, az egész évad alatt. Semmiféle védekező eszközre, eljárásra nincs szükség! Nos akkor mirre várunk ? Van pénz újabb atkairtó szerek kutatására, gyártására, de sehol egy ajánlat az atka csapdázásához szükséges csalillat fölkutatására?
Leközölhető, továbbitható
joseph.Bencsik@free.fr 2017 november

Ime egy példa a francia méhész szervezetek hozzáállásáról,

Bencsik JózsefAz UNAF, az egyik francia méhésszövetség, október 6.ai közleményéről.
Neonicotinoid nyomok, a mézben : Az UNAF szerint, újabb bizonyiték, a szer szükséges és sürgős betiltására !
Október 6 –án egy Svájci laboratórium leközölt a « Science” tudományos szaklap egy tanulmányt, amely szerint a világon termelt méz 75 % a neonicodinoid-dal fertőzött!
Az UNAF szerint, a tanulmány igazolja amit visszautasít a szervezet már évek óta : a neonicotinoid –ok, bőségesen mérgezik a környezetünket (növény termékek, megművelt mint a szabad területek, a víz, a termőföld, stb.) széles körben veszélyben !
Ha ugyan a méz még mérgezési határ alatt, de közel se így a méhek esetében, a mérgezés szintje, nagyon is komolyan érintve.
Az UNAF elnoke Mr Gilles Lanio szerint, (idézet) « A méhek és a méhészet már régóta a permetszerek áldozata; Ez a tanulmány megerősíti a neonicodiniod –ok sürgős és szükséges teljes betiltását ! »
Francia földön a szer betiltása beütemezve 2018 szeptemberétől ! Kivéve amennyiben a kormány, az ANSES EU labor intézmény felmentést határoz. Az UNAF méhésszervezet továbbra is különleges figyelemmel kíséri az ügyet !

Ime egy példa a francia méhésszervezetek hozzáállásáról. lásd Google Drive (fordítás) !

Bonjour à tous,

Pour faire suite à la publication d'une étude Suisse sur les traces de néonicotinoïdes retrouvés dans le miel, et à la médiatisation de ces résultats ce jour, je vous propose de prendre connaissance de la réponse de notre structure nationale, l'UNAF par voie de communiqué de presse.

Cette étude a été réalisée par des chercheurs suisses, et concerne des traces de plusieurs néonicotinoïdes dans 75% des miels produits au niveau mondial.

La fréquence de contamination la plus élevée a concerné l'Amérique du Nord 89%, puis l'Asie 80% et ... l'Europe 79%.
L'Amérique du Sud a la plus faible contamination, mais qui est quand même de l’ordre de 57%.
Il faut aussi mentionner que 34% des 198 échantillons analysés contenaient des concentrations nocives pour les abeilles et que l'exposition chronique à ces molécules menace terriblement nos colonies.

On peut regretter le fait que l’on ne parle que du miel, et pas des fruits et légumes plus lourdement impactés par ces molécules systémiques véhiculées par la sève des plantes et des arbres. Elles persistent souvent des années dans les sols.
Ce n’est pas bon pour l’image de notre produit naturel qu’est le miel.
Le syndicat d'apiculture du Rhône s'associe à ce communiqué de presse et ajoute qu'une telle étude aurait dû inclure l'analyse des néonicotinoïdes retrouvés dans les autres produits agricoles.

Les néonicotinoïdes sont un vrai fléau pour notre environnement.
Leur interdiction votée en France pour septembre 2018 doit servir d'exemple au niveau européen.

Cordialement
Emmanuelle BOUGRELLE




Természetesen leközölhető, fölhasználható !
joseph.bencsik@free.fr 2017 október

UNAF

Bencsik JózsefBencsik József

UNAF=( Union National des Apiculteurs Français) elnöke, Mr Giles LANIO, szokásos, havonkénti  beszámolójárol az « Abeilles et Fleurs » szervezeti szaklapban, 2017/09.
Lehet, hogy a magyar méhészek között egyeseket, miért ne, többeket is,  érdekelne külföldi, méhészeti hírek. Ezúttal, közöttük egy francia  méhész egyesületi szövetség, az UNAF, elnökének híreiről szeretnék némi ismertetővel jelentkezni. Ezen egyesület az ország második legnagyobb független méhész szövetségi szervezete, közel 10 ezer taggal. A szak lapjuk, havonként jelenik meg, 60 oldalon. Fiatalabb koromban, számos írásom jelent meg a szak lapjukban. A címlap belső oldalával szemben jelenik meg minden alkalommal egy vezércikk, az elnök tollából. Így ez most is, de ez alkalommal máris úgy éreztem érdemleges témákat emleget, akár a magyar méhészek előtt is.
A cikk bevezetője nem kapott külön címet
Kiindulásként, a nyár elején felfedezett tyúk tojások amelyekben « fipronil » rovarölő mérget találtak számos EU országban. No persze, már jóval a felfedezés előtt az ilyen « mérgezett »  tojások tömeges fogyasztása már megtörtént. Azóta megtalálták a bűnöst is, hivatalosan  megállították a szer alkalmazását is a tojás termelésében ! De ezzel az eljárással  az igazi botrány közel se szűnt meg. A méreg alkalmazása közel se került letiltásra minden ágazatban, és mindenütt. MR G. Lanio UNAF Président  szerint többek között a fipronil ma is bőven alkalmazásában például a kutyák, a macskák, háziállatok élősködői ellen. Márpedig ezen a téren semmi tilalom a hatóságok oldalán. Ki tudná megmondani mennyi fipronil mérget nyeltek le a gyermekeink a kutyák a macskák simogatása közben? (Így ez Magyarországon is?) A hatóságok nem állíthatják, azt hogy nem tudnak a szer alkalmazásának veszélyeiről, más oldalról!
2004 év óta, a méhészek, közöttük az UNAF szervezet közbejárása folytán betiltották a “Régent”  Friponil szer alkalmazását  a mezőgazdaság teljes ágazatában, pontosan a méhekre veszélyes hatása folytán. Igazi botrány  a társadalom valódi rák betegsége! Számos tanulmány bizonyítja, hogy a gyermekek, már egész fiatal korban fertőzöttek az ilyen szerekkel. A  megnyugtató beszédek nem veszik figyelembe az elfogyasztott méreg mennyiség fölgyülemlését, még kevésbé nem, a keverékek hatását  fölgyülemlését. Szerencsére még nem vagyunk egyfajták, nem vagyunk   “Clon”ozottak
Újabb fejezet
A BIO GAZDÁLKODÁS  JÖVŐJE
A mezőgazdaság nagy válságban évek óta, ha nem változtatjuk meg a termelési módszereinket, akkor az  egyenesen, végzetes veszélyes helyzetbe vezet.  Az élők tiszteletben tartása elkerülhetetlen feltétel. Segíteni támogatni kell a biogazdálkodást. Igaz ugyan egy idő óta növekvőben az ilyen gazdálkodás, de ezzel szemben és  ugyan akkor, jelentéktelen az ipari gazdálkozáshoz képest. Eljött az idő az átállás segítségére mindazok részére akik  szeretnének átállni. A Minisztérium ugyan segítséget ígér, vagyis, közel semmit! Egy újabb valódi kudarcról lenne szó?  Avagy a szert gyártók Lobbi nyomásának nézetei győzedelmeskednek ? Ebben az esetben súlyos tévedés lenne a  várakozás! Annyi bizonyos, hogy hallani fogunk újabb beszédeket, szónoklatokat, de semmi változás?
A MÉHÉSZETI HELYZET
A legtöbb vidéken már megtörtént a hozam betakarítás, jelen pillanatban az eredmény szélsőségesnek mutatkozik. Úgytűnik, a 2017 átlag  mézhozama, megint keserves. Szélsőséges időjárás, északi szelek, tartós hőhullámok a virágzások idején, akadályozó  hatás a méhcsalád kibontakozásra, úgy a termék hozamra. Becslések szerint 18 % hozam csökkenést okoztak a tavalyi terméshez képest. A szeptember múltával beütemezett felmérések  nagyobb pontossággal fogják az eredményeket kimutatni. A mézhozam csökkenése ellenére  a méz árfolyam csökkenése is várható. Kivéve a bioméhészet esetében. De könnyű a méz kereskedőknek  a francia mézért jobb árat ígérni amikor nincs is  ilyen áru.
Mint minden, évben ahol a Velutina darázzsal nem törődtek, számos méhcsalád veszélybe került. A legközelebbi  FM miniszteri gyűlés alkalmával az UNAF tényleges segélyintézkedést fog kérni a méhészet segítségére, a már három éve növekvő termék hozam csökkenés következtében.
Időközben kérem a tagokat jelentkezzenek számosan az általunk szervezett   “Francia méz” versenyre! Hatásos eszköz és alkalom  az ország  különböző méhészeti termékeinek, a szakmai értékeinek bemutatására. Vigyázzatt !  Föliratkozás szeptember 22 ig.
Az IPBS, másképpen GIEC bio változatossági szervezet figyelmeztett: a méhek számának csökkenése következtében, végzetes sors fordulat vár az emberiségre! Ezen kormányok közötti szervezet emlékeztet: a haszon növények mint egy ¾ része a beporzástól függ. Már meddig a lakosság táplálása függ a beporzáson. A legutóbbi 5 évtized alatt a beporzási feltétel fölemelkedett egészen 300% ban. A méhészet helyzete mint az emberiség életszükséglete, közérdekű lendületbe fog kerülni, míg ez jelen esetben sajnos csak  várakozás alatt!
Talán ennyit a vezércikkről
A szaklap 8 és 9 ik oldalán érdekesebb rövid hírek, többek között:
Kanadában a Ouebecben, szabályozni fogják  a neonicotinoidok  használatát;
Táplálkozás témában : civil szervezetek értekezlete, az UNAF fölhívása  harmadik politikai szakaszra .
Génmódosított szomon hal  a Kanadai tányérokba!
A veszélyek elkerülésére :Országos felügyelet a méhek pusztulásában, hogyan követni az UNAF följelentését? A szervezet nyilvánosságra hozta az Agrár Minisztériumi súlyos hiányosságait a méhek pusztulásának felügyelete oldalán. Nyilvànosságra került “la Santé de l’Abeille” című szaklapban. Majd több hét múltán  a minisztérium jelezte hogy megbízással fordult az ENSES EU-os  intézményhez. A megállapodás is megtörtént.  Két értekező gyűlés beütemezve Okt/26.
Az utóbbi rövidebb fejezetek, sorok zsugorodása szem látomást arra engednek következtetni, hogy az elnök úrnak még sok mondanivalója lenne de hely hiány miatt ezúttal csak rövid  emlékeztető vonalakat vet föl.
 Míg a magam részéről úgy érzem élénk törtető lendület sugárzik a mondani valójából. Nem véletlen ha ott választotta a francia méhészek fele vezérnek.  Természetesen a méhészek másik felének is van elnöke, szaklapja, vezércikkje. . Sose veszekednek se szóban se írásban! Nem töltenek energiát ilyen eljárásra. Mindenki csinálja dolgát a legjobb képessége szerint.

Befejezésül jelezném, nem látom akadályát annak hogy ezen írás egyes részleteire hivatkozás történjen magyar oldalon. Igen természetesen, minden fordítás, mint jelen esetben is tökéletlen, de igyekszik a lényeget visszatükrözni.
Természetesen leközölhető akár részleteiben!
Joseph.bencsik@free.fr  2017 október

Másokat is gondolkodóba ejtenek az atkák

Bencsik JózsefBencsik József

Másokat is gondolkodóba ejtenek az atkák
A közelmúltban alkalmam adódott, több, újabb, az atkára vonatkozó tudományos írás elolvasására. Újra észrevehettem, hogy az élősködő eljárása a kaptárban nem csak jómagamat érdekel közelebbről, hanem számos, akár nemzetközi tudományos intézményt is. Sajnos sehol semmi gyökeres eredményt nem találtam a járvány végleges csökkentésére. Kisebb, nagyobb mértékben, világviszonylatban is, továbbra is, dühöng annak pusztítása. A kutató intézményekben, természetesen, minden csapat a saját elképzelése szerint, ténykedik, ki hogyan, milyen oldalról vizsgálódik, majd a maga fajta eljárásokkal kérkedik; de senki nem meri állítani, hogy legyőzte az élősködőt! Mindezek folytán, végülis, sehol semmilyen, valóban hatásos, és efogadható védekező eljárási ajánlatra nem találtam. Miközben az atkajárvány közel 40 éve dühöng, nem csak EU- ban, de világszerte.
Nemrég, olvastam, például az “Organisation des Recherches Agricoles Bet Dragon, Izraelben, mint az « Université Burnaly B. C. » Kanadában alakult közös kutató csoport közleményét. A kutatásaik eredményeként, 2014 augusztus 3.-án megjelent írásuk, összesen 46 oldalon. A fölvetett kérdés : « Hogyan megzavarni az atka, fölismerő, tájékozódó képességeit ? Hogyan tévedésbe zavarni az atkát, hogyan ily módon, a szükséges felszereléssel, alkalmazott módszerrel, hogyan leszűkíteni, megállítani, az atka szaporodását.
Az írás olvasása, valamint a saját megfigyeléseim, némi visszahatásra bátorítottak. No persze ez utobbiak közel se tudományosak, inkább kontárkodók, de lehet hogy másokat is gondolkodásra, elképzelésekre bátorítanak. Most, a fiatalabbaknak bevallom; annak idején kb. harminc évvel ezelőtt, valamikor már a 80-as évek elején, szokásos volt a thymol illóolaj alkalmazása az atka ellen. Abban az időben az egyetlen szer, ami forgalomban volt. Mi több annak alkalmazása, az atka ellen, több kevesebb sikerrel járt. Magam is azt használtam, mi több annak korszerűsített változatát ma is. Mindenképpen, más szer ismeretlen volt a méhészek között. Hogy pontosabban milyen hatása lehetett az ilyen kezelésnek a méhekre csak annyit tudtunk, hogy méhek nem hullottak a család alá helyezett vizsga lemezre, nem ugy az atkák. Ilyen eredménnyel meg kellett elégedni! Evente két alkalommal volt szükséges ilyen védekezés alkalmazására. Ugyancsak meg kell jegyezzem hogy a thymol illóolaj szer ma is alkalmazott pl. a keretsorok közé helyezett párolgó szelet formában. Valószínüen az ilyen kezelésnek köszönhető ha még ma is méhészkedek!
No persze a ma alkalmazott eljárások tele számos kémiai, biológiai bizonyító megjegyzésekkel képletekkel. Így ez most is a Kanada-Izraeli cikkben is. Sajnos a magamféle épitészmérnöki képzettségemmel messze állok az ilyen kémiai képletekkel való, bűvészkedéstől. Így hát a megjegyzéseim is, közel se ezen a téren kerülhetnek szóba. Valójában tehát, amennyiben sikerülne az atka tájékozódási képességét valamilyen módon fölborítani, azzal talán, akár meg is szünne az atkajárvány? Úgytudott, Magyarországon Csáki Tamás és csapata is foglalkozott hasonló, atkát zavaró, bio kisérletekkel is, kisebb nagyobb sikerrel.
De az , Izrael- Kanadai kisérletek folytán a kutatóknak már azt is sikerült felfedezni, hogy az atka már megkülönbözteti azokat a méhegyedeket amelyek a lárva etetésével vannak megbizva, szemben azokkal akik a lárva gondozását véózik. Pontosabban ez utóbbiak vannak nagy többségben. Feltehető, hogy a szaporodni vágyó atka jár el így előszeretettel. Egyébként is, a megkülönböztetett egyedek alkalmazása határozottan szokásos, a kaptárban. Ott, mindenki végzi az előre kiszámított és kiszabott dolgát. Következtetés képpen, és minden valószínűség szerint a szaporodni vágyó atka is, szabályok szerint jár el. Már képes fölismerni a fiasitás szolgálatban működő méhegyedeket, mi több, azokat így, a beosztásuk szerint ! Így azután, az utazásihoz olyan méhegyedet választ amelyik egyben a cél felé, vagyis számára, “jó úton”, a fiasítás felé halad, ott ténykedik. Az ilyen egyedek rendelkeznek tehát különleges jelekkel, amelyeket fölismer az atka is. Nem véletlen ha azok nemszeretik az etető méhek ételének gyártásával, és felszolgálásával szolgáló egyedek társaságát, miutàn utálják a larva eledelt, annak, keserűségét, ragacsosságát méginkább. Őket inkább a lárvák “vére” érdekli. Nem hatolnak be akármelyik fiasított sejtbe, keserű ragacsos lárva ételek mellé, csak úgy, “meggondolatlanul”. Különben is az etető méhek állandó jövés- menése, etetés, takaritás, gondozás, szolgálata, zaklatása, lehetetlenné tenné az atka szaporodását, legyen az egy növekedő herelárva sejtjében . Az élősködök, azonban fölismerik a különleges helyzeteket, nem csak szolgálatban működő méhek által, de ugyanakkor a lárva által is! Ez utóbbi, felnőtt korba érve ugyancsak különleges jelekkel, illatokkal jelzi, amikor felnött! Már nincs szüksége további táplálkozásra ! Ezek a jelek már olyannyira pontosak és helymeghatározók, jellegzetesek, hogy azokra, az atka egyenesen vadászik, pontosan a saját szaporodási folyamatának beinditására. Természetesen, maga a felnőtt lárva jelzi, értesíti, különleges jelekkel az etető szolgálatban beosztott egyedeket is: “Nincs szükségem élelemre! “Mi sem kell több, az élősködőnek,amint lehet, az első alkalommal beszállnak az ilyen sejtbe, pontosan a saját szaporodási folyamatának elindítására. A sejt befedelezése is elkezdődött, ott már nyugalom uralkodik, senki, semmi se zavar, senki oda nem jár!
Máris megjegyezném, egyszerü elfogulatlan módon, hogy az értesüléseket zavaró eljárás minden bizonnyal, csakis, és ugyancsak valamiféle szer alkalmazásával képzelhető el. Az atkák ugyanis teszik a dolgukat a maguk oldalán, és nem biztos, hogy gyökeresen, teljes mértékben, véglegesen zavarba esnek, holmiféle kémiai egyenlet előtt. No azért mégsem kell visszautasítani a hatásosnak ígérkező módszereket, legyenek azok csakis, szerek alkalmazásával elérhetők, de legyenek azok özöngátlok, messzemenően korlátozók, és főleg legyenek veszélytelenek a méhekre.
Az ilyen hatásosnak számítható eljárásokban , azonban máris több mint hatalmas a bökkenő. Ugyanis, egy beavatkozási szer alkalmazása is, elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik ! Márpedig, mint minden kaptáridegen szer, különleges , előre nem kiszámítható, káros hatást válthat ki, a kaptár életében, legyen az a fiasitásban. Mi több, előfordulhat esetenként akár kezelő méhész személyére is, kellemetlen hatást válthat ki. Gyakorlati eredmények ismerete hijján nehéz lesz valós, és végleges véleményt nyilvánítani.
Minden esetre, elképesztően ésszerünek bizonyul az atka tényleges, rendkivul kifinomult, szaporodási eljáása. Így az amikor is várakozva, leselkedik, pontosan a fisításos sejtek közvetlen közelében. Immár nem hordozója hátán , de türelmesen kivárja a saját szaporodási műsora kezdetének, időpontját. Történik az , miután elhagyta a hordozóját, közel a sejt bejáratánál. Az eljárás, nyilvánvalóan nem történik előre beütemezett “atkaszámítások” szerint, de történik az, pontos jelek, jelzések alapján. Pontos időpontokhoz kötött illatferomonok, és miért ne, egyéb időjelek alakulnak, jelentkeznek a kaptártérben. Na, jó, jó, ha így, de honnan tudja az atka, oly annyira előre, a kiindulást, pontos időben, helyben, és feltételekben, hogyan, fog lejátszódni az eljövendő a szaporodási folyamat? Nem indulhat az el akár mikor és nem akár hol, nem is akár melyik lárva sejtjében! Valós felmérések szerint (Dr Yves le Conte 2016) történik az így 70-80 % -ban a heresejtekben. Na persze, maguk az érett, a felnőtt lárvák, jelzik amikor már eljött az idő, amikor már nincs szükségük élelemre, mert már fölnőttek, elfogyott az ételmaradék is a sejtben. Valójában , a szaporodási folyamat beindulása nem az atka kezdeményezésével történik. Nos hát, akkor ki, mi, váltja ki, inditja el a folyamatot? Talán valami fölrázó, értesítő jeleket várhat az élősködő akár mesze távolból, a környezetből? Megteheti, hiszen, egész évben, az évadon kivül is a hordozóján él, aki éjjel nappal közlekedők a kaptártérben . De eljön az idő, a szaporodás ideje, amikor már keresni kell a szaporodási feltételeket, alkalmakat. Legyen az csakis az érett, a fölnőtt lárvák közelében, vagy éppen és pontosan azok közreműködésével? Valójában ilyen különleges idő és helyzetjelek nélkül el se kezdődhet a szaporodási folyamat lejátszódása. No lám, egyszer csak megjon a várva várt jel is, és az pontosan a felnőtt, az érett lárva, akaratlan jóvoltából. A felnőtt lárva ugyanis ilyenkor, különös feromon illattal « csönget » ! A megfigyelhető jelek szerint, éppen az ilyen pontos, határozott jel, inditja el, szabályozza, pontosítja az atka eljárását is. Történik az ráadásul, rendkivül rövid időtartam alatt (8-12 óra ?) a szaporodási sejt kiválasztására, majd a belopakodásra, esetenként sor kerülhet akár a fedelezési munkálatok alatt. Márpedig, az értesülések, kezdődése, áramlása, abbamaradása, vagyis az atka által kapott jelek, csakis a kaptár lakóinak a műve !
joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2017 szeptember
Szabadon továbbítható , leközölhető


Atka csapda a homlok lyukban.

Bencsik József30 év óta dühöng az atkaözön világszerte, a méhcsaládokban. Míg Mr.Dr.Yves le Conte utóbbi megfigyelései szerint is,(2016): az atka, csak néhány órával a sejt lefedése előtt lopakodik be a felnőtt lárva sejtjébe! Ezen igazolt valóság, a fejembe verte atkák csapdázás elgondolását. Hogyan kihasználni ilyen ritka alkalmat, atka írtásra? A kérdés, azóta is üldöz, ezen írás is igazolja.

Évtizedek óta homloklyukas kaptárokkal méhészkedek. A módszer alkalmazási előnyeiről számos alkalommal írásban emlegettem, magyarázkodtam. Az utolsó 10 évben megjelent irásaim gyüjteményében, egyesek, ma is olvashatók a Európai Méhész honlapon. Ezúttal, ezen emlegetett homlok lyuk előnyei jelentősen kibővülhet, egy újabb fajta, remélhetőleg ugyancsak hatásos, atka csapda behelyezésével. Alapvető, előnyös, olcsó, egyszerű, ugyanakkor hatásos, szermentes, eljárásnak ígérkezik. Jelen pillanatban már a kísérleti tervek megvalósitása a műsoron. A megvalósítás szinte semmi módosítást nem igényel a kaptáraimon. Valójában tehát az én esetemben, egy 26 mm-es kifúrt lyuk létezik, minden kaptárom homlokfalán, és létezik az kérem, évtizedek óta. De ezidáig semmi köze nem volt az atkairtáshoz. Pedig annak kihasználása, az atkák csapdázásához, csak némi jelentéktelen kiegészítő kellékre lenne szükség. Az eljárás egyszerűsége folytán szinte minden műkedvelő méhész is elkészítheti, fölhasználhatja. Egyedül az alkalmazott csalillat-ragacs beszerzése okozhat némi, pillanatnyi gondot, remélhetőleg nem sokáig.
imcsi: IMG 9352 - indafoto.hu

Kérdés; hogyan az atkát oda becsalni, lábait vazelin kenőcsbe ragacsolni? Könnyű ilyet elképzelni, hiszen ilyen alaptervekre épül a 8 cm és átmérőjü atka csapba működése is, amelynek rövid leírása már leközölve . (04/2017) Ugyanakkor, a gyakorlati felmérések hiányában, lehetetlen megalapozott, végleges véleményt nyilvánítani a módszer, és az eszköz valóságos hatásosságáról. No lám, legyünk többen, vállalkozzunk hasonló kisérletezésekre. A módszer előnyeiről ily módon a valóságban is meggyőzödhetünk. Szabadítsuk meg ideje korán a méhcsaládjainkat az atka óriási terhétől, méghozzá bármiféle szer alkalmazása nélkül! Megtehetnénk megszakítás nélkül az egész évad alatt, legyen az ha nem is általános atka írtási célból, de csak felügyeleti okokból.

Hogyan elképzelni egy hathatós atka csapdázást “homloklyukban”? Kezdjük azzal, hogy a 26 mm és lyukba behelyezünk már készen is vásárolható, villanyszereléshez használatos, KB 50 mm hosszú, toldó csoda darabot ? (Lásd a mellékelt fényképen, több más minta között)Míg a homloklyukat a belső oldalon lezárjuk olyan ritka lyuku hálóval amely csak éppen a méheket akadályozza az átjárásban. Most helyezzünk a csődarabba, egy ki-be húzható közönséges parafadugót. Ezen dugón tengelyében és azon keresztül egy hosszabb fa csavart becsavarozunk oly annyira, hogy azzal akár a csapda homlokfalához érjünk. Vigyázni, a dugó, ki -be húzható legyen ugyanakkor, a homlokzati záró haló és a dugó között maradjon 8-10 mm távolság, miután ebbe a térbe kap elhelyezést a csapda illat ragacs. A homlokzati záróhálót időnként ellenőrizni, mivel annak nyílásait gyakorta, több kevesebb idővel, a méhek beragacsolják, miután a csalillat egyik jelentése, a sejt felfedezése, lehet .

Az így alkotott csapda, valódi, az igazi, működő képességéhez, nélkülönözhetetlen, egy, ugyancsak valódi, hatásos csalillat-ragacs. Az atka írtás hatásfoka minden bizonnyal, csakis a csalillat erejével lehet arányos. Következésképpen tehát annak összetétele, előállitása, alapvető. Márpedig, valójában ma még közel se áll a méhészek rendelkezésre egy ideálisan hatásos csali lllat készitmény. Úgytudott, senki nem gyárt ilyet. De Franciában már próbálkozások is folyamatban. (ANSES d’Avignon Fr.) Bevallom annak hatásossága még több mint kétséges, most, az első kísérletek alkalmával fog kiderülni. De miért ne ilyen eljárásokkal próbálkozni akár Magyarországon is?

Annyi azonban bizonyos, hogy az atka, pontosan “tudja” érzi, hol helyezkedik a fiasítás a kaptárban. Azt is tudja, melyik az a sejt amelybe már nem járnak az etetéssel megbízott méhek. Ott ugyanis nincs élelem maradék, legalábbis nem érezni annak illatát. Az ilyen lárva már fölnőtt, és nem táplálkozik, viszont van “vére”, ami pontosan az atka táplálásra remekül alkalmas. Az élősködő tehát fölismeri a helyzetet, vagyis, és pontosan értesült. Itt az alkalom belopakodni az érett, a felnőtt lárva mellé a sejtbe. Ott már nyugalom, bőséges élelem a lárva testének “véréből”. Ott, a lefedett sejtben, megvan minden kényelem, biztonság kényelmes, helyszíni megélhetőség, ott màr lehet kényelmesen szaporodni! Ugye nem bolond az atka? Pedig nincs esze, nem tud gondolkodni? De egy ilyen eset, egy magamfajta, öreg méhészt, akár gondolkodóba is ejthet. Honnan az atka, több mint ésszerű eljárása? Kényelem és zavarmentes szaporodási biztonság? Nem így a magunk fajta “kétlábú emlősök” esetében. Nekünk van eszünk, csak éppen, annak használatában bőséges hiányosságokban szenvedünk. Előfordulnak közöttünk, több mint gyakran, képtelen esztelenségek is, nem de? Ja kérem mi nem vagyunk atkák! Elnézést a gondolatok kisiklásáért!

Na jó, de honnan tudja maga a lárvákat etető méhecske is, mikor áll elő az a helyzet, amikor már nincs szükség etetésre? Feltehető, hogy pontosan ezen különleges “érett lárva” illat, az atka útmutatója, egyben a szaporodási program jelzője is. Igazi, hathatós, csábító, illat! Legyen az így a csapdázáshoz is. Az eljárás igazolására jelenleg kísérletek is folynak a Jarnioux-i méhesemben, mégpedig Avignon-ból, az ANSES Intézetből kapott kísérleti alapanyaggal.

Minden esetre, itt, Lyonban, hiába megyek a méhészeti kellékek árusítóihoz. A csali illat-ragacs, mint olyan, ismeretlen. No persze ne is említsük az atka csapdát mint eszközt, ugyancsak nem létezik a szaküzletekben! Gondolom, így ez Magyarföldön is! Legalábbis a két nagy szaklapban atkacsapdázási hírekről ezidáig nem láttam írásokat. Feltehető, hogy maga az atka csapda téma is, mint olyan érdektelennek számít! Nem hiába fordított hátat az ajánlatomra már a “Csalomon” intézmény is!

Annál inkább olvashatok írások, újabb és újabb, különböző atkaírtó szerek alkalmazásáról, de még, olyanokról is, gyakran, amelyek alkalmazásához szigorúan ajánlatos védekező felszerelések, álarc, szemüveg, kesztyűk, ruházatok használata. No persze, a szer alkalmazásával ugyanakkor, a méheink nem kapnak védekező álarcot? Ok még nem mérgeződtek meg eléggé, a virágtáblákon? No lám, arra most a bőségesen rátesz, a méhész, de még saját magának is! Ja kérem megteheti, ő nem atka neki van esze, és tud védekezni a megmérgezés ellen? Magam is majdnem így, hosszú idők óta. Ma még csak Thymol, és Amitráz csíkokkal felváltva védekezek. Évenként kétszer, hetekig tartó zaklatás a méheknek. De hol, melyik szaklapban olvashatok, csali illat ragacsról, atka csapdáról, hirdetmények?

Nos hát akkor mire várunk? Tegyük fel naiv módon, hogy az « atka- csali illat » hatásának fölismerése, alkalmazása, meggyőzne több méhészt is. Majd az érdekeltek alapítanának akár egy “atkacsapda” egyesületet. Kisérleteznének is, ki, ki a maga oldalán, majd kicserélhetnék nézeteiket, tapasztalataikat. . . Egy ilyen eljárásból komoly előnyök ígérkezhetnek, avagy esztelen eljárás lenne? A tagok egymás közt módosító, javító ajánlatokkal, ötletekkel közreműködnének. Nem titkolom, ősidők óta álmodok olyan “klub” alakulásáról ahol fölvetődhetnek újitó tökéletesítő ötletek, elgondolások, a méhészet gyakorlatában. A tagok pedig nem személyeskedő bírálatokra töltenék az időt, az energiát, hanem tökéletesiítő, javító elgondolások megvalósítására. Szabad e álmodni?

A leirt eljárások alkalmazásának hatásosságáról jelen pillanatban még nem rendelkezek végleges bizonyítékokkal, csak érvekkel. Ez utóbbiak, mint az előzőek, figyelemre se érdemlegesek! A kérdés pedig talán nem is alaptalan. Na majd Franciában, Angliában, Németországban. . . nem így?

Szabadon lekezelhető, továbbítható joseph.bencsik@free.fr

2017 augusztus





Illóolajok az atka ellen ?

Bencsik JózsefBencsik József

imcsi: IMG 588 3 atkacsapda a homokfalon - indafoto.hu


Különös figyelemmel olvastam e cím alatt megjelent szakcikket, a Méhészet szaklap, júniusi száma 12- 13 oldalán, Csáki Tamás, az ÖMKI Intézet, kutatója tollából. Számomra a cikk több oldalról is ugyancsak tanulságos. Ezúttal engedek a cikk felhívásának, visszahatok az alábbi sorokban. Teszek igy, esetleges további kapcsolat, mi több, hathatós közreműködés, reményében.
Előzőleg szeretném ismét megjegyezni, mint régóta nyugdíjas építészmérnök, közel se vagyok méhészeti tudományos kutató, habár időközben számos méhészeti kísérletezéssel is foglalkoztam. Jelenleg is különösen érdekelnek az atkagyérítési eljárások. No persze sajnálatosnak találtam, hogy az írásban jelzett ÖMKI atkazavarási eljárások, nem vezettek sikerre. Mind ezek ellenére elismerésem Csáki Tamás Úr, kitartó munkásságához. A szaklap májusi számában úgy olvastam, hogy a kutatási téma, a szaklap, tudományos szakírója, Német Tibor ajánlata volt. Feltehető, hogy a kutatás témája, a szükséges, és széles eszmecsere folytán került megvalósításra.
No persze részletek firtatása messze távol áll az érdekkörömtől. De Csáki Tamás bekapcsolódási felhívása annál inkább felkeltette figyelmemet. Így az, miután hasonló tárgykörben a Nottingham-i Műszaki Egyetemen a Márton fiam Dr.Bencsik Martin Matematika-fizika tanár is, magam is, mindketten érdekeltek vagyunk. Nem véletlenül, Ö ugyanis nem csak benfentes több nemzetközi méhészei kutatásban, évek óta, több oldalon, egyben EU kutatások sikeres megvalósítója is. (Lásd pl. a rajzás előjelzés rezgésméréssel) Természetesen, mint kíváncsi, műkedvelő méhész, a gyakorlatban is, magam is érdekeltek között.
Jelen esetben, nálunk is, ugyancsak a méhészeti illatok világa is a műsoron ! Az előttünk fölmerült kérdés azonban, nem az atka zavarása, hanem ellenkezőleg az atka csábítása a terv. Régóta köztudott hogy a méhek és a kaptártér egyéb lakói is, a téren belül áramló illatok segítségével tájékozódnak. Különben is, úgy tudott az atkának nincsennek szemei. De még, a méhek is a sötétben, akár az éjszaka folyamán már csak rezgések és illatok segítségével tájékozódnak, igy az tokéletesen .
Természetesen, elképzelhető, hogy a kaptárban terjengő illatokat, illatértesüléseket zavarni, változtatni, módosítani is lehet. A kérdés csak az, hogyan eljárni kizárólag, az atka kárára. De ha már igy, akkor, miért ne, akár félre vezetni, akár csapdába csalni ? De egy ilyen eljárás még nem zárja ki, a belül terjengő eredeti illatokat. Ugyanakkor, egy erősen zavaró, felborító eljárás, a kaptár lakóira, elsősorban méhekre is káros, veszélyekkel járhat. Nem igy, egy alkalmazott, hatásos, csalillat
Régóta köztudott például, hogy az atka szaporodása 70-80 % ban a heresejtekben valósul meg. Vannak olyan (bio)méhészek akik fáradságos közbelépésekkel következetesen megszűntetik, eltávolítják a herefiasítást. Igy próbálkoznak megszabadulni az szermentes módon, az atkafiasítástól. Nagyobb állományban, az ilyen eljárás azonban szinte megvalósíthatatlan védekezés.
Ma már azt is tudjuk hogy a szaporodni kívánó atka nem akár mikor lopakodik be a kiválasztott sejtbe, hanem alig néhány órával annak befedelezése előtt (8-12 H). No persze nem ok nélkül : az atka utálja a ragadós, elviselhetetlen lárvaeledelt, ő az atka vérével táplálkozik ! No meg az etető méhek állandó és gyakori zaklatását is jobb elkerülni ! Éppen ezért történik a szaporodni kívánó atka belopakodása a lárva sejtjébe, pontosan akkor, amikor a lárva már nem kéri, hanem visszautasítja a táplálékot. Tesz igy, amikor eljott az ido! Amikor felnőtt, megérett a lárva, akkor egy különleges étel visszautasító feromon illatot áraszt ki magából, egyben, igy kéri, a sejtje lefedelezését. Érdemes lesz a továbbiakban is szem előtt tartani e lényeges valóságot. Valójában minden felnőtt lárva igy jár el. De a herelávák testesebbek, következés képpen az illatjeleik is testesebbek erősebbek, vonzóbbak, (70-80 % al) Ezen rövid ideig tartó (10-12 óra) különleges értesítő illat sugárzása alkalmával lopakodik az atka előszeretettel a heresejtbe (Dr. Yves le Conte, 2015) De miért inkább a heresejtekbe, és nem akármelyik sejtbe ? Mert, pontosan a heresejtekből áramlik gazdagabban, tömegesebben, érthetőbben a különleges, étel visszautasító illat ! Ily módon, pontosan azzal a különleges illattjelekkel értesülnek a sejtbe szaporodni belopakodni kívánó atkák is. Az ilyen sejteket tehát sokkal könnyebb megtalálni az atkának, pontosan a gazdagabb, az erősebb, nem utolsó sorban különleges illataik segítségével .
Következés képpen tehát olyan csalillat felfedezésére és alkalmazására mutatkozik szükség amely erősebb hathatosabb mint here lárva által árasztott helyzetértsítő, természetes, csalillat. Ezen feltételek kielégítésével tehát olyan természetes szermentes atkagyérítés lehetőség képzelhető el amelynek hatásossága messze magasan az eddig ismert szeres atkairtók között. Következmények : Ma még, szinte beláthatatlan gazdasági, biológiai előnyok a kilátásban !
A Európai Méhész honlapon megjelent korábbi írásaimban már több alkalommal sorra került ilyen kérdések firtatásan méghozzá többféle változatban. Minden bizonyára, az atka csapdába csábításának nélkülönözhetetlen feltétele, egy hatásos csalillat fölfedezése. Annak alkalmazása eredetileg nem okozhat semmi rendbontást a kaptártérben, a méhcsaládon belül. Egy erősebb élelemvisszautasító illat, erősebben jelzi a kifejlett fiasítás állapotát. Ugyanakkor erősebben vonza magához a szaporodni kívánó atkákat, akik pedig, pontosan ilyen illatokra vadásznak. Mi történhet akkor, amikor a kaptáron belül ilyen csábitó bőséges illatok csakis az előre behelyezett csapdából áramlanak. Egy, egy ilyen illatcsepp, vazelin féle ragaccsal körülvéve, rostahálóval védve, kész az atkacsapda. Marad annak kaptárba való behelyezésének hatásossági próbái. Elképzelhető az, például úgy a kaptár hátsó homlokfalán (fénykép N°1) a kaptárban a keretekre helyezve, akár a keretek alatt is, avagy egyenesen a kaptárzáró rostaháló alatt. Be kell valljam, a Jarnioux –i kis méhesemben a csapdázási előkészületek már előrehaladott állapotba kerültek. Hathatos csalillat hijján azonban még nem vezettek nyomatékos eredményekre.
A megvalósítás első számú nehézségekről : Első sorban már a próbálkozások beindításához feltétlen szükséges egy hatásos csalillat használata. Hogyan megtalálni hogyan kiszúrni azt az illatot amelyet pontosan az érett, a felnőtt herelárva áraszt ki, amikor is, annak segítségével visszautasítja az élelmet. Valóban nem megoldhatatlan szakkérdés, az illatszer kutatok számára ?
A terv megvalósítása érdekében, az ország leghíresebb csapdázási eljárások intézményéhez a “Csalomon” hoz fordultam május 15.- én. Rogvest megérkezett a válasz is: Sajnálják, de ilyen szer, vagyis a herelárvák befedelése előtt árasztott illatszer nem szerepel a terméklistájukon. Azóta se semmi több. A kezdeményezési ajánlatom tehát számukra július 1._én, még teljesen érdektelen?
Most, újabban, abban reménykedek, hogy az időközben fölvett ÖMKI intézeti kapcsolat, hathatos eredménnyel fog járni. Beindulnak a kezdeményezések a Nottingham-i Műszaki Egyetemmel, Dr. Bencsik Márton matematika- fizika tanár, martin.bencsik@ntu.ac.uk között is. Illetékes szakosztályon ott már utban egy törtető indítvány, kezdeményezés. Ugyanakkor nincs kizárva, hogy a tárgyban érdekelt magyar szakkorok is fölfigyelnek a sikereket ígérő a kapcsolat lehetőségekre. No persze történhet az igy, abban az esetben, amennyiben a fölvetett elgondolások eljutnak a szakoldal illetékeseihez, talán igy az ÖMKI intézménynél, Csáki Tamás révén ? Jelezném, hogy jelenleg, ezen a téren, itt Franciában részemről, még nem tettem lépéseket. A Nottigham-i bizalmas kapcsolaton kívül még sehol nem történt kezdeményezés ! Miközben, magyar oldalon több mint fél éve számos írásom olvasható ebben a témában az Európai Méhész honlapon, mind hiába.
Szabadon továbbítható, leközölhető !
Joseph.bencsik@free.fr 2017 július
Generálási idő: 0.34 másodperc