Európai Méhész

Trans

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Facebook

Régi oldal


Ime egy példa a francia méhész szervezetek hozzáállásáról,

Bencsik JózsefAz UNAF, az egyik francia méhésszövetség, október 6.ai közleményéről.
Neonicotinoid nyomok, a mézben : Az UNAF szerint, újabb bizonyiték, a szer szükséges és sürgős betiltására !
Október 6 –án egy Svájci laboratórium leközölt a « Science” tudományos szaklap egy tanulmányt, amely szerint a világon termelt méz 75 % a neonicodinoid-dal fertőzött!
Az UNAF szerint, a tanulmány igazolja amit visszautasít a szervezet már évek óta : a neonicotinoid –ok, bőségesen mérgezik a környezetünket (növény termékek, megművelt mint a szabad területek, a víz, a termőföld, stb.) széles körben veszélyben !
Ha ugyan a méz még mérgezési határ alatt, de közel se így a méhek esetében, a mérgezés szintje, nagyon is komolyan érintve.
Az UNAF elnoke Mr Gilles Lanio szerint, (idézet) « A méhek és a méhészet már régóta a permetszerek áldozata; Ez a tanulmány megerősíti a neonicodiniod –ok sürgős és szükséges teljes betiltását ! »
Francia földön a szer betiltása beütemezve 2018 szeptemberétől ! Kivéve amennyiben a kormány, az ANSES EU labor intézmény felmentést határoz. Az UNAF méhésszervezet továbbra is különleges figyelemmel kíséri az ügyet !

Ime egy példa a francia méhésszervezetek hozzáállásáról. lásd Google Drive (fordítás) !

Bonjour à tous,

Pour faire suite à la publication d'une étude Suisse sur les traces de néonicotinoïdes retrouvés dans le miel, et à la médiatisation de ces résultats ce jour, je vous propose de prendre connaissance de la réponse de notre structure nationale, l'UNAF par voie de communiqué de presse.

Cette étude a été réalisée par des chercheurs suisses, et concerne des traces de plusieurs néonicotinoïdes dans 75% des miels produits au niveau mondial.

La fréquence de contamination la plus élevée a concerné l'Amérique du Nord 89%, puis l'Asie 80% et ... l'Europe 79%.
L'Amérique du Sud a la plus faible contamination, mais qui est quand même de l’ordre de 57%.
Il faut aussi mentionner que 34% des 198 échantillons analysés contenaient des concentrations nocives pour les abeilles et que l'exposition chronique à ces molécules menace terriblement nos colonies.

On peut regretter le fait que l’on ne parle que du miel, et pas des fruits et légumes plus lourdement impactés par ces molécules systémiques véhiculées par la sève des plantes et des arbres. Elles persistent souvent des années dans les sols.
Ce n’est pas bon pour l’image de notre produit naturel qu’est le miel.
Le syndicat d'apiculture du Rhône s'associe à ce communiqué de presse et ajoute qu'une telle étude aurait dû inclure l'analyse des néonicotinoïdes retrouvés dans les autres produits agricoles.

Les néonicotinoïdes sont un vrai fléau pour notre environnement.
Leur interdiction votée en France pour septembre 2018 doit servir d'exemple au niveau européen.

Cordialement
Emmanuelle BOUGRELLE




Természetesen leközölhető, fölhasználható !
joseph.bencsik@free.fr 2017 október

UNAF

Bencsik JózsefBencsik József

UNAF=( Union National des Apiculteurs Français) elnöke, Mr Giles LANIO, szokásos, havonkénti  beszámolójárol az « Abeilles et Fleurs » szervezeti szaklapban, 2017/09.
Lehet, hogy a magyar méhészek között egyeseket, miért ne, többeket is,  érdekelne külföldi, méhészeti hírek. Ezúttal, közöttük egy francia  méhész egyesületi szövetség, az UNAF, elnökének híreiről szeretnék némi ismertetővel jelentkezni. Ezen egyesület az ország második legnagyobb független méhész szövetségi szervezete, közel 10 ezer taggal. A szak lapjuk, havonként jelenik meg, 60 oldalon. Fiatalabb koromban, számos írásom jelent meg a szak lapjukban. A címlap belső oldalával szemben jelenik meg minden alkalommal egy vezércikk, az elnök tollából. Így ez most is, de ez alkalommal máris úgy éreztem érdemleges témákat emleget, akár a magyar méhészek előtt is.
A cikk bevezetője nem kapott külön címet
Kiindulásként, a nyár elején felfedezett tyúk tojások amelyekben « fipronil » rovarölő mérget találtak számos EU országban. No persze, már jóval a felfedezés előtt az ilyen « mérgezett »  tojások tömeges fogyasztása már megtörtént. Azóta megtalálták a bűnöst is, hivatalosan  megállították a szer alkalmazását is a tojás termelésében ! De ezzel az eljárással  az igazi botrány közel se szűnt meg. A méreg alkalmazása közel se került letiltásra minden ágazatban, és mindenütt. MR G. Lanio UNAF Président  szerint többek között a fipronil ma is bőven alkalmazásában például a kutyák, a macskák, háziállatok élősködői ellen. Márpedig ezen a téren semmi tilalom a hatóságok oldalán. Ki tudná megmondani mennyi fipronil mérget nyeltek le a gyermekeink a kutyák a macskák simogatása közben? (Így ez Magyarországon is?) A hatóságok nem állíthatják, azt hogy nem tudnak a szer alkalmazásának veszélyeiről, más oldalról!
2004 év óta, a méhészek, közöttük az UNAF szervezet közbejárása folytán betiltották a “Régent”  Friponil szer alkalmazását  a mezőgazdaság teljes ágazatában, pontosan a méhekre veszélyes hatása folytán. Igazi botrány  a társadalom valódi rák betegsége! Számos tanulmány bizonyítja, hogy a gyermekek, már egész fiatal korban fertőzöttek az ilyen szerekkel. A  megnyugtató beszédek nem veszik figyelembe az elfogyasztott méreg mennyiség fölgyülemlését, még kevésbé nem, a keverékek hatását  fölgyülemlését. Szerencsére még nem vagyunk egyfajták, nem vagyunk   “Clon”ozottak
Újabb fejezet
A BIO GAZDÁLKODÁS  JÖVŐJE
A mezőgazdaság nagy válságban évek óta, ha nem változtatjuk meg a termelési módszereinket, akkor az  egyenesen, végzetes veszélyes helyzetbe vezet.  Az élők tiszteletben tartása elkerülhetetlen feltétel. Segíteni támogatni kell a biogazdálkodást. Igaz ugyan egy idő óta növekvőben az ilyen gazdálkodás, de ezzel szemben és  ugyan akkor, jelentéktelen az ipari gazdálkozáshoz képest. Eljött az idő az átállás segítségére mindazok részére akik  szeretnének átállni. A Minisztérium ugyan segítséget ígér, vagyis, közel semmit! Egy újabb valódi kudarcról lenne szó?  Avagy a szert gyártók Lobbi nyomásának nézetei győzedelmeskednek ? Ebben az esetben súlyos tévedés lenne a  várakozás! Annyi bizonyos, hogy hallani fogunk újabb beszédeket, szónoklatokat, de semmi változás?
A MÉHÉSZETI HELYZET
A legtöbb vidéken már megtörtént a hozam betakarítás, jelen pillanatban az eredmény szélsőségesnek mutatkozik. Úgytűnik, a 2017 átlag  mézhozama, megint keserves. Szélsőséges időjárás, északi szelek, tartós hőhullámok a virágzások idején, akadályozó  hatás a méhcsalád kibontakozásra, úgy a termék hozamra. Becslések szerint 18 % hozam csökkenést okoztak a tavalyi terméshez képest. A szeptember múltával beütemezett felmérések  nagyobb pontossággal fogják az eredményeket kimutatni. A mézhozam csökkenése ellenére  a méz árfolyam csökkenése is várható. Kivéve a bioméhészet esetében. De könnyű a méz kereskedőknek  a francia mézért jobb árat ígérni amikor nincs is  ilyen áru.
Mint minden, évben ahol a Velutina darázzsal nem törődtek, számos méhcsalád veszélybe került. A legközelebbi  FM miniszteri gyűlés alkalmával az UNAF tényleges segélyintézkedést fog kérni a méhészet segítségére, a már három éve növekvő termék hozam csökkenés következtében.
Időközben kérem a tagokat jelentkezzenek számosan az általunk szervezett   “Francia méz” versenyre! Hatásos eszköz és alkalom  az ország  különböző méhészeti termékeinek, a szakmai értékeinek bemutatására. Vigyázzatt !  Föliratkozás szeptember 22 ig.
Az IPBS, másképpen GIEC bio változatossági szervezet figyelmeztett: a méhek számának csökkenése következtében, végzetes sors fordulat vár az emberiségre! Ezen kormányok közötti szervezet emlékeztet: a haszon növények mint egy ¾ része a beporzástól függ. Már meddig a lakosság táplálása függ a beporzáson. A legutóbbi 5 évtized alatt a beporzási feltétel fölemelkedett egészen 300% ban. A méhészet helyzete mint az emberiség életszükséglete, közérdekű lendületbe fog kerülni, míg ez jelen esetben sajnos csak  várakozás alatt!
Talán ennyit a vezércikkről
A szaklap 8 és 9 ik oldalán érdekesebb rövid hírek, többek között:
Kanadában a Ouebecben, szabályozni fogják  a neonicotinoidok  használatát;
Táplálkozás témában : civil szervezetek értekezlete, az UNAF fölhívása  harmadik politikai szakaszra .
Génmódosított szomon hal  a Kanadai tányérokba!
A veszélyek elkerülésére :Országos felügyelet a méhek pusztulásában, hogyan követni az UNAF följelentését? A szervezet nyilvánosságra hozta az Agrár Minisztériumi súlyos hiányosságait a méhek pusztulásának felügyelete oldalán. Nyilvànosságra került “la Santé de l’Abeille” című szaklapban. Majd több hét múltán  a minisztérium jelezte hogy megbízással fordult az ENSES EU-os  intézményhez. A megállapodás is megtörtént.  Két értekező gyűlés beütemezve Okt/26.
Az utóbbi rövidebb fejezetek, sorok zsugorodása szem látomást arra engednek következtetni, hogy az elnök úrnak még sok mondanivalója lenne de hely hiány miatt ezúttal csak rövid  emlékeztető vonalakat vet föl.
 Míg a magam részéről úgy érzem élénk törtető lendület sugárzik a mondani valójából. Nem véletlen ha ott választotta a francia méhészek fele vezérnek.  Természetesen a méhészek másik felének is van elnöke, szaklapja, vezércikkje. . Sose veszekednek se szóban se írásban! Nem töltenek energiát ilyen eljárásra. Mindenki csinálja dolgát a legjobb képessége szerint.

Befejezésül jelezném, nem látom akadályát annak hogy ezen írás egyes részleteire hivatkozás történjen magyar oldalon. Igen természetesen, minden fordítás, mint jelen esetben is tökéletlen, de igyekszik a lényeget visszatükrözni.
Természetesen leközölhető akár részleteiben!
Joseph.bencsik@free.fr  2017 október

Másokat is gondolkodóba ejtenek az atkák

Bencsik JózsefBencsik József

Másokat is gondolkodóba ejtenek az atkák
A közelmúltban alkalmam adódott, több, újabb, az atkára vonatkozó tudományos írás elolvasására. Újra észrevehettem, hogy az élősködő eljárása a kaptárban nem csak jómagamat érdekel közelebbről, hanem számos, akár nemzetközi tudományos intézményt is. Sajnos sehol semmi gyökeres eredményt nem találtam a járvány végleges csökkentésére. Kisebb, nagyobb mértékben, világviszonylatban is, továbbra is, dühöng annak pusztítása. A kutató intézményekben, természetesen, minden csapat a saját elképzelése szerint, ténykedik, ki hogyan, milyen oldalról vizsgálódik, majd a maga fajta eljárásokkal kérkedik; de senki nem meri állítani, hogy legyőzte az élősködőt! Mindezek folytán, végülis, sehol semmilyen, valóban hatásos, és efogadható védekező eljárási ajánlatra nem találtam. Miközben az atkajárvány közel 40 éve dühöng, nem csak EU- ban, de világszerte.
Nemrég, olvastam, például az “Organisation des Recherches Agricoles Bet Dragon, Izraelben, mint az « Université Burnaly B. C. » Kanadában alakult közös kutató csoport közleményét. A kutatásaik eredményeként, 2014 augusztus 3.-án megjelent írásuk, összesen 46 oldalon. A fölvetett kérdés : « Hogyan megzavarni az atka, fölismerő, tájékozódó képességeit ? Hogyan tévedésbe zavarni az atkát, hogyan ily módon, a szükséges felszereléssel, alkalmazott módszerrel, hogyan leszűkíteni, megállítani, az atka szaporodását.
Az írás olvasása, valamint a saját megfigyeléseim, némi visszahatásra bátorítottak. No persze ez utobbiak közel se tudományosak, inkább kontárkodók, de lehet hogy másokat is gondolkodásra, elképzelésekre bátorítanak. Most, a fiatalabbaknak bevallom; annak idején kb. harminc évvel ezelőtt, valamikor már a 80-as évek elején, szokásos volt a thymol illóolaj alkalmazása az atka ellen. Abban az időben az egyetlen szer, ami forgalomban volt. Mi több annak alkalmazása, az atka ellen, több kevesebb sikerrel járt. Magam is azt használtam, mi több annak korszerűsített változatát ma is. Mindenképpen, más szer ismeretlen volt a méhészek között. Hogy pontosabban milyen hatása lehetett az ilyen kezelésnek a méhekre csak annyit tudtunk, hogy méhek nem hullottak a család alá helyezett vizsga lemezre, nem ugy az atkák. Ilyen eredménnyel meg kellett elégedni! Evente két alkalommal volt szükséges ilyen védekezés alkalmazására. Ugyancsak meg kell jegyezzem hogy a thymol illóolaj szer ma is alkalmazott pl. a keretsorok közé helyezett párolgó szelet formában. Valószínüen az ilyen kezelésnek köszönhető ha még ma is méhészkedek!
No persze a ma alkalmazott eljárások tele számos kémiai, biológiai bizonyító megjegyzésekkel képletekkel. Így ez most is a Kanada-Izraeli cikkben is. Sajnos a magamféle épitészmérnöki képzettségemmel messze állok az ilyen kémiai képletekkel való, bűvészkedéstől. Így hát a megjegyzéseim is, közel se ezen a téren kerülhetnek szóba. Valójában tehát, amennyiben sikerülne az atka tájékozódási képességét valamilyen módon fölborítani, azzal talán, akár meg is szünne az atkajárvány? Úgytudott, Magyarországon Csáki Tamás és csapata is foglalkozott hasonló, atkát zavaró, bio kisérletekkel is, kisebb nagyobb sikerrel.
De az , Izrael- Kanadai kisérletek folytán a kutatóknak már azt is sikerült felfedezni, hogy az atka már megkülönbözteti azokat a méhegyedeket amelyek a lárva etetésével vannak megbizva, szemben azokkal akik a lárva gondozását véózik. Pontosabban ez utóbbiak vannak nagy többségben. Feltehető, hogy a szaporodni vágyó atka jár el így előszeretettel. Egyébként is, a megkülönböztetett egyedek alkalmazása határozottan szokásos, a kaptárban. Ott, mindenki végzi az előre kiszámított és kiszabott dolgát. Következtetés képpen, és minden valószínűség szerint a szaporodni vágyó atka is, szabályok szerint jár el. Már képes fölismerni a fiasitás szolgálatban működő méhegyedeket, mi több, azokat így, a beosztásuk szerint ! Így azután, az utazásihoz olyan méhegyedet választ amelyik egyben a cél felé, vagyis számára, “jó úton”, a fiasítás felé halad, ott ténykedik. Az ilyen egyedek rendelkeznek tehát különleges jelekkel, amelyeket fölismer az atka is. Nem véletlen ha azok nemszeretik az etető méhek ételének gyártásával, és felszolgálásával szolgáló egyedek társaságát, miutàn utálják a larva eledelt, annak, keserűségét, ragacsosságát méginkább. Őket inkább a lárvák “vére” érdekli. Nem hatolnak be akármelyik fiasított sejtbe, keserű ragacsos lárva ételek mellé, csak úgy, “meggondolatlanul”. Különben is az etető méhek állandó jövés- menése, etetés, takaritás, gondozás, szolgálata, zaklatása, lehetetlenné tenné az atka szaporodását, legyen az egy növekedő herelárva sejtjében . Az élősködök, azonban fölismerik a különleges helyzeteket, nem csak szolgálatban működő méhek által, de ugyanakkor a lárva által is! Ez utóbbi, felnőtt korba érve ugyancsak különleges jelekkel, illatokkal jelzi, amikor felnött! Már nincs szüksége további táplálkozásra ! Ezek a jelek már olyannyira pontosak és helymeghatározók, jellegzetesek, hogy azokra, az atka egyenesen vadászik, pontosan a saját szaporodási folyamatának beinditására. Természetesen, maga a felnőtt lárva jelzi, értesíti, különleges jelekkel az etető szolgálatban beosztott egyedeket is: “Nincs szükségem élelemre! “Mi sem kell több, az élősködőnek,amint lehet, az első alkalommal beszállnak az ilyen sejtbe, pontosan a saját szaporodási folyamatának elindítására. A sejt befedelezése is elkezdődött, ott már nyugalom uralkodik, senki, semmi se zavar, senki oda nem jár!
Máris megjegyezném, egyszerü elfogulatlan módon, hogy az értesüléseket zavaró eljárás minden bizonnyal, csakis, és ugyancsak valamiféle szer alkalmazásával képzelhető el. Az atkák ugyanis teszik a dolgukat a maguk oldalán, és nem biztos, hogy gyökeresen, teljes mértékben, véglegesen zavarba esnek, holmiféle kémiai egyenlet előtt. No azért mégsem kell visszautasítani a hatásosnak ígérkező módszereket, legyenek azok csakis, szerek alkalmazásával elérhetők, de legyenek azok özöngátlok, messzemenően korlátozók, és főleg legyenek veszélytelenek a méhekre.
Az ilyen hatásosnak számítható eljárásokban , azonban máris több mint hatalmas a bökkenő. Ugyanis, egy beavatkozási szer alkalmazása is, elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik ! Márpedig, mint minden kaptáridegen szer, különleges , előre nem kiszámítható, káros hatást válthat ki, a kaptár életében, legyen az a fiasitásban. Mi több, előfordulhat esetenként akár kezelő méhész személyére is, kellemetlen hatást válthat ki. Gyakorlati eredmények ismerete hijján nehéz lesz valós, és végleges véleményt nyilvánítani.
Minden esetre, elképesztően ésszerünek bizonyul az atka tényleges, rendkivul kifinomult, szaporodási eljáása. Így az amikor is várakozva, leselkedik, pontosan a fisításos sejtek közvetlen közelében. Immár nem hordozója hátán , de türelmesen kivárja a saját szaporodási műsora kezdetének, időpontját. Történik az , miután elhagyta a hordozóját, közel a sejt bejáratánál. Az eljárás, nyilvánvalóan nem történik előre beütemezett “atkaszámítások” szerint, de történik az, pontos jelek, jelzések alapján. Pontos időpontokhoz kötött illatferomonok, és miért ne, egyéb időjelek alakulnak, jelentkeznek a kaptártérben. Na, jó, jó, ha így, de honnan tudja az atka, oly annyira előre, a kiindulást, pontos időben, helyben, és feltételekben, hogyan, fog lejátszódni az eljövendő a szaporodási folyamat? Nem indulhat az el akár mikor és nem akár hol, nem is akár melyik lárva sejtjében! Valós felmérések szerint (Dr Yves le Conte 2016) történik az így 70-80 % -ban a heresejtekben. Na persze, maguk az érett, a felnőtt lárvák, jelzik amikor már eljött az idő, amikor már nincs szükségük élelemre, mert már fölnőttek, elfogyott az ételmaradék is a sejtben. Valójában , a szaporodási folyamat beindulása nem az atka kezdeményezésével történik. Nos hát, akkor ki, mi, váltja ki, inditja el a folyamatot? Talán valami fölrázó, értesítő jeleket várhat az élősködő akár mesze távolból, a környezetből? Megteheti, hiszen, egész évben, az évadon kivül is a hordozóján él, aki éjjel nappal közlekedők a kaptártérben . De eljön az idő, a szaporodás ideje, amikor már keresni kell a szaporodási feltételeket, alkalmakat. Legyen az csakis az érett, a fölnőtt lárvák közelében, vagy éppen és pontosan azok közreműködésével? Valójában ilyen különleges idő és helyzetjelek nélkül el se kezdődhet a szaporodási folyamat lejátszódása. No lám, egyszer csak megjon a várva várt jel is, és az pontosan a felnőtt, az érett lárva, akaratlan jóvoltából. A felnőtt lárva ugyanis ilyenkor, különös feromon illattal « csönget » ! A megfigyelhető jelek szerint, éppen az ilyen pontos, határozott jel, inditja el, szabályozza, pontosítja az atka eljárását is. Történik az ráadásul, rendkivül rövid időtartam alatt (8-12 óra ?) a szaporodási sejt kiválasztására, majd a belopakodásra, esetenként sor kerülhet akár a fedelezési munkálatok alatt. Márpedig, az értesülések, kezdődése, áramlása, abbamaradása, vagyis az atka által kapott jelek, csakis a kaptár lakóinak a műve !
joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2017 szeptember
Szabadon továbbítható , leközölhető


Atka csapda a homlok lyukban.

Bencsik József30 év óta dühöng az atkaözön világszerte, a méhcsaládokban. Míg Mr.Dr.Yves le Conte utóbbi megfigyelései szerint is,(2016): az atka, csak néhány órával a sejt lefedése előtt lopakodik be a felnőtt lárva sejtjébe! Ezen igazolt valóság, a fejembe verte atkák csapdázás elgondolását. Hogyan kihasználni ilyen ritka alkalmat, atka írtásra? A kérdés, azóta is üldöz, ezen írás is igazolja.

Évtizedek óta homloklyukas kaptárokkal méhészkedek. A módszer alkalmazási előnyeiről számos alkalommal írásban emlegettem, magyarázkodtam. Az utolsó 10 évben megjelent irásaim gyüjteményében, egyesek, ma is olvashatók a Európai Méhész honlapon. Ezúttal, ezen emlegetett homlok lyuk előnyei jelentősen kibővülhet, egy újabb fajta, remélhetőleg ugyancsak hatásos, atka csapda behelyezésével. Alapvető, előnyös, olcsó, egyszerű, ugyanakkor hatásos, szermentes, eljárásnak ígérkezik. Jelen pillanatban már a kísérleti tervek megvalósitása a műsoron. A megvalósítás szinte semmi módosítást nem igényel a kaptáraimon. Valójában tehát az én esetemben, egy 26 mm-es kifúrt lyuk létezik, minden kaptárom homlokfalán, és létezik az kérem, évtizedek óta. De ezidáig semmi köze nem volt az atkairtáshoz. Pedig annak kihasználása, az atkák csapdázásához, csak némi jelentéktelen kiegészítő kellékre lenne szükség. Az eljárás egyszerűsége folytán szinte minden műkedvelő méhész is elkészítheti, fölhasználhatja. Egyedül az alkalmazott csalillat-ragacs beszerzése okozhat némi, pillanatnyi gondot, remélhetőleg nem sokáig.
imcsi: IMG 9352 - indafoto.hu

Kérdés; hogyan az atkát oda becsalni, lábait vazelin kenőcsbe ragacsolni? Könnyű ilyet elképzelni, hiszen ilyen alaptervekre épül a 8 cm és átmérőjü atka csapba működése is, amelynek rövid leírása már leközölve . (04/2017) Ugyanakkor, a gyakorlati felmérések hiányában, lehetetlen megalapozott, végleges véleményt nyilvánítani a módszer, és az eszköz valóságos hatásosságáról. No lám, legyünk többen, vállalkozzunk hasonló kisérletezésekre. A módszer előnyeiről ily módon a valóságban is meggyőzödhetünk. Szabadítsuk meg ideje korán a méhcsaládjainkat az atka óriási terhétől, méghozzá bármiféle szer alkalmazása nélkül! Megtehetnénk megszakítás nélkül az egész évad alatt, legyen az ha nem is általános atka írtási célból, de csak felügyeleti okokból.

Hogyan elképzelni egy hathatós atka csapdázást “homloklyukban”? Kezdjük azzal, hogy a 26 mm és lyukba behelyezünk már készen is vásárolható, villanyszereléshez használatos, KB 50 mm hosszú, toldó csoda darabot ? (Lásd a mellékelt fényképen, több más minta között)Míg a homloklyukat a belső oldalon lezárjuk olyan ritka lyuku hálóval amely csak éppen a méheket akadályozza az átjárásban. Most helyezzünk a csődarabba, egy ki-be húzható közönséges parafadugót. Ezen dugón tengelyében és azon keresztül egy hosszabb fa csavart becsavarozunk oly annyira, hogy azzal akár a csapda homlokfalához érjünk. Vigyázni, a dugó, ki -be húzható legyen ugyanakkor, a homlokzati záró haló és a dugó között maradjon 8-10 mm távolság, miután ebbe a térbe kap elhelyezést a csapda illat ragacs. A homlokzati záróhálót időnként ellenőrizni, mivel annak nyílásait gyakorta, több kevesebb idővel, a méhek beragacsolják, miután a csalillat egyik jelentése, a sejt felfedezése, lehet .

Az így alkotott csapda, valódi, az igazi, működő képességéhez, nélkülönözhetetlen, egy, ugyancsak valódi, hatásos csalillat-ragacs. Az atka írtás hatásfoka minden bizonnyal, csakis a csalillat erejével lehet arányos. Következésképpen tehát annak összetétele, előállitása, alapvető. Márpedig, valójában ma még közel se áll a méhészek rendelkezésre egy ideálisan hatásos csali lllat készitmény. Úgytudott, senki nem gyárt ilyet. De Franciában már próbálkozások is folyamatban. (ANSES d’Avignon Fr.) Bevallom annak hatásossága még több mint kétséges, most, az első kísérletek alkalmával fog kiderülni. De miért ne ilyen eljárásokkal próbálkozni akár Magyarországon is?

Annyi azonban bizonyos, hogy az atka, pontosan “tudja” érzi, hol helyezkedik a fiasítás a kaptárban. Azt is tudja, melyik az a sejt amelybe már nem járnak az etetéssel megbízott méhek. Ott ugyanis nincs élelem maradék, legalábbis nem érezni annak illatát. Az ilyen lárva már fölnőtt, és nem táplálkozik, viszont van “vére”, ami pontosan az atka táplálásra remekül alkalmas. Az élősködő tehát fölismeri a helyzetet, vagyis, és pontosan értesült. Itt az alkalom belopakodni az érett, a felnőtt lárva mellé a sejtbe. Ott már nyugalom, bőséges élelem a lárva testének “véréből”. Ott, a lefedett sejtben, megvan minden kényelem, biztonság kényelmes, helyszíni megélhetőség, ott màr lehet kényelmesen szaporodni! Ugye nem bolond az atka? Pedig nincs esze, nem tud gondolkodni? De egy ilyen eset, egy magamfajta, öreg méhészt, akár gondolkodóba is ejthet. Honnan az atka, több mint ésszerű eljárása? Kényelem és zavarmentes szaporodási biztonság? Nem így a magunk fajta “kétlábú emlősök” esetében. Nekünk van eszünk, csak éppen, annak használatában bőséges hiányosságokban szenvedünk. Előfordulnak közöttünk, több mint gyakran, képtelen esztelenségek is, nem de? Ja kérem mi nem vagyunk atkák! Elnézést a gondolatok kisiklásáért!

Na jó, de honnan tudja maga a lárvákat etető méhecske is, mikor áll elő az a helyzet, amikor már nincs szükség etetésre? Feltehető, hogy pontosan ezen különleges “érett lárva” illat, az atka útmutatója, egyben a szaporodási program jelzője is. Igazi, hathatós, csábító, illat! Legyen az így a csapdázáshoz is. Az eljárás igazolására jelenleg kísérletek is folynak a Jarnioux-i méhesemben, mégpedig Avignon-ból, az ANSES Intézetből kapott kísérleti alapanyaggal.

Minden esetre, itt, Lyonban, hiába megyek a méhészeti kellékek árusítóihoz. A csali illat-ragacs, mint olyan, ismeretlen. No persze ne is említsük az atka csapdát mint eszközt, ugyancsak nem létezik a szaküzletekben! Gondolom, így ez Magyarföldön is! Legalábbis a két nagy szaklapban atkacsapdázási hírekről ezidáig nem láttam írásokat. Feltehető, hogy maga az atka csapda téma is, mint olyan érdektelennek számít! Nem hiába fordított hátat az ajánlatomra már a “Csalomon” intézmény is!

Annál inkább olvashatok írások, újabb és újabb, különböző atkaírtó szerek alkalmazásáról, de még, olyanokról is, gyakran, amelyek alkalmazásához szigorúan ajánlatos védekező felszerelések, álarc, szemüveg, kesztyűk, ruházatok használata. No persze, a szer alkalmazásával ugyanakkor, a méheink nem kapnak védekező álarcot? Ok még nem mérgeződtek meg eléggé, a virágtáblákon? No lám, arra most a bőségesen rátesz, a méhész, de még saját magának is! Ja kérem megteheti, ő nem atka neki van esze, és tud védekezni a megmérgezés ellen? Magam is majdnem így, hosszú idők óta. Ma még csak Thymol, és Amitráz csíkokkal felváltva védekezek. Évenként kétszer, hetekig tartó zaklatás a méheknek. De hol, melyik szaklapban olvashatok, csali illat ragacsról, atka csapdáról, hirdetmények?

Nos hát akkor mire várunk? Tegyük fel naiv módon, hogy az « atka- csali illat » hatásának fölismerése, alkalmazása, meggyőzne több méhészt is. Majd az érdekeltek alapítanának akár egy “atkacsapda” egyesületet. Kisérleteznének is, ki, ki a maga oldalán, majd kicserélhetnék nézeteiket, tapasztalataikat. . . Egy ilyen eljárásból komoly előnyök ígérkezhetnek, avagy esztelen eljárás lenne? A tagok egymás közt módosító, javító ajánlatokkal, ötletekkel közreműködnének. Nem titkolom, ősidők óta álmodok olyan “klub” alakulásáról ahol fölvetődhetnek újitó tökéletesítő ötletek, elgondolások, a méhészet gyakorlatában. A tagok pedig nem személyeskedő bírálatokra töltenék az időt, az energiát, hanem tökéletesiítő, javító elgondolások megvalósítására. Szabad e álmodni?

A leirt eljárások alkalmazásának hatásosságáról jelen pillanatban még nem rendelkezek végleges bizonyítékokkal, csak érvekkel. Ez utóbbiak, mint az előzőek, figyelemre se érdemlegesek! A kérdés pedig talán nem is alaptalan. Na majd Franciában, Angliában, Németországban. . . nem így?

Szabadon lekezelhető, továbbítható joseph.bencsik@free.fr

2017 augusztus





Illóolajok az atka ellen ?

Bencsik JózsefBencsik József

imcsi: IMG 588 3 atkacsapda a homokfalon - indafoto.hu


Különös figyelemmel olvastam e cím alatt megjelent szakcikket, a Méhészet szaklap, júniusi száma 12- 13 oldalán, Csáki Tamás, az ÖMKI Intézet, kutatója tollából. Számomra a cikk több oldalról is ugyancsak tanulságos. Ezúttal engedek a cikk felhívásának, visszahatok az alábbi sorokban. Teszek igy, esetleges további kapcsolat, mi több, hathatós közreműködés, reményében.
Előzőleg szeretném ismét megjegyezni, mint régóta nyugdíjas építészmérnök, közel se vagyok méhészeti tudományos kutató, habár időközben számos méhészeti kísérletezéssel is foglalkoztam. Jelenleg is különösen érdekelnek az atkagyérítési eljárások. No persze sajnálatosnak találtam, hogy az írásban jelzett ÖMKI atkazavarási eljárások, nem vezettek sikerre. Mind ezek ellenére elismerésem Csáki Tamás Úr, kitartó munkásságához. A szaklap májusi számában úgy olvastam, hogy a kutatási téma, a szaklap, tudományos szakírója, Német Tibor ajánlata volt. Feltehető, hogy a kutatás témája, a szükséges, és széles eszmecsere folytán került megvalósításra.
No persze részletek firtatása messze távol áll az érdekkörömtől. De Csáki Tamás bekapcsolódási felhívása annál inkább felkeltette figyelmemet. Így az, miután hasonló tárgykörben a Nottingham-i Műszaki Egyetemen a Márton fiam Dr.Bencsik Martin Matematika-fizika tanár is, magam is, mindketten érdekeltek vagyunk. Nem véletlenül, Ö ugyanis nem csak benfentes több nemzetközi méhészei kutatásban, évek óta, több oldalon, egyben EU kutatások sikeres megvalósítója is. (Lásd pl. a rajzás előjelzés rezgésméréssel) Természetesen, mint kíváncsi, műkedvelő méhész, a gyakorlatban is, magam is érdekeltek között.
Jelen esetben, nálunk is, ugyancsak a méhészeti illatok világa is a műsoron ! Az előttünk fölmerült kérdés azonban, nem az atka zavarása, hanem ellenkezőleg az atka csábítása a terv. Régóta köztudott hogy a méhek és a kaptártér egyéb lakói is, a téren belül áramló illatok segítségével tájékozódnak. Különben is, úgy tudott az atkának nincsennek szemei. De még, a méhek is a sötétben, akár az éjszaka folyamán már csak rezgések és illatok segítségével tájékozódnak, igy az tokéletesen .
Természetesen, elképzelhető, hogy a kaptárban terjengő illatokat, illatértesüléseket zavarni, változtatni, módosítani is lehet. A kérdés csak az, hogyan eljárni kizárólag, az atka kárára. De ha már igy, akkor, miért ne, akár félre vezetni, akár csapdába csalni ? De egy ilyen eljárás még nem zárja ki, a belül terjengő eredeti illatokat. Ugyanakkor, egy erősen zavaró, felborító eljárás, a kaptár lakóira, elsősorban méhekre is káros, veszélyekkel járhat. Nem igy, egy alkalmazott, hatásos, csalillat
Régóta köztudott például, hogy az atka szaporodása 70-80 % ban a heresejtekben valósul meg. Vannak olyan (bio)méhészek akik fáradságos közbelépésekkel következetesen megszűntetik, eltávolítják a herefiasítást. Igy próbálkoznak megszabadulni az szermentes módon, az atkafiasítástól. Nagyobb állományban, az ilyen eljárás azonban szinte megvalósíthatatlan védekezés.
Ma már azt is tudjuk hogy a szaporodni kívánó atka nem akár mikor lopakodik be a kiválasztott sejtbe, hanem alig néhány órával annak befedelezése előtt (8-12 H). No persze nem ok nélkül : az atka utálja a ragadós, elviselhetetlen lárvaeledelt, ő az atka vérével táplálkozik ! No meg az etető méhek állandó és gyakori zaklatását is jobb elkerülni ! Éppen ezért történik a szaporodni kívánó atka belopakodása a lárva sejtjébe, pontosan akkor, amikor a lárva már nem kéri, hanem visszautasítja a táplálékot. Tesz igy, amikor eljott az ido! Amikor felnőtt, megérett a lárva, akkor egy különleges étel visszautasító feromon illatot áraszt ki magából, egyben, igy kéri, a sejtje lefedelezését. Érdemes lesz a továbbiakban is szem előtt tartani e lényeges valóságot. Valójában minden felnőtt lárva igy jár el. De a herelávák testesebbek, következés képpen az illatjeleik is testesebbek erősebbek, vonzóbbak, (70-80 % al) Ezen rövid ideig tartó (10-12 óra) különleges értesítő illat sugárzása alkalmával lopakodik az atka előszeretettel a heresejtbe (Dr. Yves le Conte, 2015) De miért inkább a heresejtekbe, és nem akármelyik sejtbe ? Mert, pontosan a heresejtekből áramlik gazdagabban, tömegesebben, érthetőbben a különleges, étel visszautasító illat ! Ily módon, pontosan azzal a különleges illattjelekkel értesülnek a sejtbe szaporodni belopakodni kívánó atkák is. Az ilyen sejteket tehát sokkal könnyebb megtalálni az atkának, pontosan a gazdagabb, az erősebb, nem utolsó sorban különleges illataik segítségével .
Következés képpen tehát olyan csalillat felfedezésére és alkalmazására mutatkozik szükség amely erősebb hathatosabb mint here lárva által árasztott helyzetértsítő, természetes, csalillat. Ezen feltételek kielégítésével tehát olyan természetes szermentes atkagyérítés lehetőség képzelhető el amelynek hatásossága messze magasan az eddig ismert szeres atkairtók között. Következmények : Ma még, szinte beláthatatlan gazdasági, biológiai előnyok a kilátásban !
A Európai Méhész honlapon megjelent korábbi írásaimban már több alkalommal sorra került ilyen kérdések firtatásan méghozzá többféle változatban. Minden bizonyára, az atka csapdába csábításának nélkülönözhetetlen feltétele, egy hatásos csalillat fölfedezése. Annak alkalmazása eredetileg nem okozhat semmi rendbontást a kaptártérben, a méhcsaládon belül. Egy erősebb élelemvisszautasító illat, erősebben jelzi a kifejlett fiasítás állapotát. Ugyanakkor erősebben vonza magához a szaporodni kívánó atkákat, akik pedig, pontosan ilyen illatokra vadásznak. Mi történhet akkor, amikor a kaptáron belül ilyen csábitó bőséges illatok csakis az előre behelyezett csapdából áramlanak. Egy, egy ilyen illatcsepp, vazelin féle ragaccsal körülvéve, rostahálóval védve, kész az atkacsapda. Marad annak kaptárba való behelyezésének hatásossági próbái. Elképzelhető az, például úgy a kaptár hátsó homlokfalán (fénykép N°1) a kaptárban a keretekre helyezve, akár a keretek alatt is, avagy egyenesen a kaptárzáró rostaháló alatt. Be kell valljam, a Jarnioux –i kis méhesemben a csapdázási előkészületek már előrehaladott állapotba kerültek. Hathatos csalillat hijján azonban még nem vezettek nyomatékos eredményekre.
A megvalósítás első számú nehézségekről : Első sorban már a próbálkozások beindításához feltétlen szükséges egy hatásos csalillat használata. Hogyan megtalálni hogyan kiszúrni azt az illatot amelyet pontosan az érett, a felnőtt herelárva áraszt ki, amikor is, annak segítségével visszautasítja az élelmet. Valóban nem megoldhatatlan szakkérdés, az illatszer kutatok számára ?
A terv megvalósítása érdekében, az ország leghíresebb csapdázási eljárások intézményéhez a “Csalomon” hoz fordultam május 15.- én. Rogvest megérkezett a válasz is: Sajnálják, de ilyen szer, vagyis a herelárvák befedelése előtt árasztott illatszer nem szerepel a terméklistájukon. Azóta se semmi több. A kezdeményezési ajánlatom tehát számukra július 1._én, még teljesen érdektelen?
Most, újabban, abban reménykedek, hogy az időközben fölvett ÖMKI intézeti kapcsolat, hathatos eredménnyel fog járni. Beindulnak a kezdeményezések a Nottingham-i Műszaki Egyetemmel, Dr. Bencsik Márton matematika- fizika tanár, martin.bencsik@ntu.ac.uk között is. Illetékes szakosztályon ott már utban egy törtető indítvány, kezdeményezés. Ugyanakkor nincs kizárva, hogy a tárgyban érdekelt magyar szakkorok is fölfigyelnek a sikereket ígérő a kapcsolat lehetőségekre. No persze történhet az igy, abban az esetben, amennyiben a fölvetett elgondolások eljutnak a szakoldal illetékeseihez, talán igy az ÖMKI intézménynél, Csáki Tamás révén ? Jelezném, hogy jelenleg, ezen a téren, itt Franciában részemről, még nem tettem lépéseket. A Nottigham-i bizalmas kapcsolaton kívül még sehol nem történt kezdeményezés ! Miközben, magyar oldalon több mint fél éve számos írásom olvasható ebben a témában az Európai Méhész honlapon, mind hiába.
Szabadon továbbítható, leközölhető !
Joseph.bencsik@free.fr 2017 július

Kezdeti nehezsegek az atka csapdazas gyakorlataban

Bencsik JózsefBencsik József
Kezdeti nehézségek az atka csapdázás gyakorlatában?
Nehézkes körülmények között került sor az első atka csapdázási kísérletekre, ez év április közepén, a kis méhesemben Jarniouxban. A Márton fiammal indítottunk, összesen 4 kaptáron. Az Avignoni INRA intézetből sikerült, olyan feromon illat tömjént beszerezni, amit állítólag, a kaptár fiasítási keretei árasztanak. Majd Nottinghamban került sor annak beolvasztására, egy vazelin kenőcsbe. Ezzel az alapanyaggal készültek az első próba kísérletek.
Hat nap elteltével, az eredmény várhatóan, nem lett csillogó de nem lett reménytelen sem. Igaz ugyan, meg kell jegyezni a kedvezőtlen körülményeket. Így például és többek között, hogy az alkalmazott méh családok, október folyamán “Apivar” atka ritkító kezelést kaptak, no persze nem véletlenül. De akkor még nem tudtam, hogy majd áprilisban szükség lesz atkákra is a tavasz folyamán. Ugyanakkor az alkalmazott csali illatnak nevezett ragacs összetétele , közel se volt, szavatolt. No lám ilyen kezdetleges, hozzávetőleges körülmények között került sor az első atka csapdázási kísérletekre. Ha az eredmények nem lelkesítők, de legyenek azok nem elkeserítők. A sikertelenség végül is nem a véletlen műve ! Lásd a pecázó madár eljárását www.europaimehesz.atw.hu április; hányszor visszatette a csalétket? Míg végül is, hosszabb, többszöri, próbálgatása sikerrel járt? Na igen, ha nem tesz így, akkor éhezik! De végül is, nem kevés türelemmel, kitartással nagy halat fogott! Mi történhetne, ha mi méhészek is már az első csapdázásunkkal akkora atka tömeget fognánk?
No persze nagyon is meglehet, ha hasonló kitartással nem csak a kétlábú, pecázó madár de a magam fajta “kétlábú emlős” atka csapdázási próbálgatásai is, sikerrel járnak. Több mint nagy halat fognánk, az élősködő atkát! Többszörösen, türelmesen próbálkoznánk, valahogy úgy mint a csalétekkel halászó madár. Miért ne még inkább eredményesnek ígérkezne eljárás, amennyiben azt többen, közösen hajtanánk végre? Elvégre is, a méheink is igyekeznek közösen eljárni a közös érdekek érvényesülése érdekében. A méhészek nem szorulnak magyarázatokra, érvelésekre, ezen a téren . Ok ismerik a méheik eljárásának lényegét, csak éppen nem járnak el úgy minden esetben! Jelen pillanatban, az atka csapdázás érdekében egy hatásos a csali illat ragacs összetétele, megalkotása az elsődleges feltétel.
Régóta ismeretes tény: az atka, a feromon illatok segítségével tájékozódik a kaptárban. De nem csak tájékozódik a térben, hanem az időben és minőségben is. Pontosan értesültek, nem csak a fiasítás elhelyezéséről, hanem annak időbeli helyzetéről, életkoráról is. Történik az így a különböző helyzeteknek különböző, megfelelő, jellemző feromon illatok segítségével. Már az első tavaszi fiasítás alkalmával, és azóta is, különböző jellegzetes feromonok terjengenek a fiasítás közelében. De honnan az eredete azoknak, ki gyártja azokat, és mért? Annyi bizonyos hogy már a táplálékot készítő és szolgáltató méhecske is gyárt, akaratlanul is, jellegzetes illatokat. Ugyanakkor az anya által, a sejtbe frissen lerakott petének is jellegzetes illata van, amelyre ugyancsak jellegzetesen hat vissza az etető méhecske, vagyis nem etet. Nincs rá szükség lárva még nem kelt ki! De amikor kikelt máris szüksége van élelemre, és ezt a szükséget ezúttal már az újszülött lárva is jelzi, a maga különleges illatával. Így már az etető méhecskék is visszahatnak, elkezdhetik az etetést. Esetenként a frissen kikelt lárva, szinte úszik, a sejtbe hordott, élelem tömegben.
Aztán, eljön az idő, amikor a lárva felserdült. Tovább nincs szüksége táplálékra, de szüksége van sejt felfedezésére! Na lám azt is jelezni kell a táplálással megbízott “személyzet” felé, úgy mint sejtfelfedezők számára! Elvégre is, az ilyen jelzés a lárva dolga! Ki ha nem ő tudja, amikor eljött az idő! No, meg tudja azt is, hogyan, mivel jelezni azt? Akkor, történik az, és minden bizonnyal egy különleges feromon illat kiárasztásával: Maradjatok távol, etető méhecskék, többé nincs szükségem táplálékra! A jelzést mindenki megérti, de még az atkák is, holott az üzenet nem nekik szólt.
Kritikus percek ezek, amelyre vadásznak a szaporodni vágyó atkák.. Ez idő alatt előnyösen belopakodhatnak a felnőtt lárva mellé. Nem kell tartaniuk az etető méhek zavaró jövés –menésétől sem. De miért kell az atkának az ilyen rövid időpontra ilyen rövid idő tartalomra vadászni? Miért kell azt kivárni, holott a lárva nevelkedése, növekedése a sejtben több napon (6) keresztül folyik? Mr Jes le Conte kutatási felmérései szerint (2015) a sejtbe belopakodásra alkalmas helyzet csak alig néhány óráig tart (legtöbb 8 óra), pontosabban a sejt felfedezése előtt.
Előbb nem kerülhet sor a belopakodásra több okból is:
mert a lárvának szolgáltatott táplálék több mint undorítóan, és elviselhetetlenül ragacsos
Különben is, a méh pempőnek semmi köze az atka táplálékához, (mert az nem a lárva “vére”)
Az etető méhek állandó jövés-menése, taposása az atkának nagyon zavaró és veszélyes!
Így, belopakodhat a kiválasztott sejtbe, zavartalanul, és elindíthatja a szaporodási folyamatát.
Az eljárás sorsdöntő kiindulási pontja, tehát a lárva időzített, különleges, feromon kiáramlása. Márpedig, ezen illatanyag oly annyira különleges és olyannyira hatásos, hogy azt minden etető méhecske, amikor fölismeri, akkor, azonnal, szigorúan betartja, tovább nem etet. Ezt a különleges illatanyagot, természetesen fölismeri az atka is. Mi több fölismeri azok forrását is, vagyis a feromon kiinduló pontját, vagyis a felnőtt lárva sejtet. Nem nehéz így eljárni hiszen az érett lárva, ez idő alatt, folyamatosan árassza a különleges illatát. Ez pedig nem más mint egy természetes csali illat az atka számára. Annak már az erőssége, hatásfoka is, befolyásolja az atka eljárását. Így például, miután a here lárva sejtek nagyobbak, a here lárvák testesebbek, így az általuk kiárasztott feromon is, számottevően jelentősebb. Innen a jelenség amely szerint a here sejtek alkalmazása számbeli előnybe kerülnek (70-80%) az atka szaporodási folyamatában. Következtetésképpen az atka csapdázáshoz alkalmazott csali illat is erősebb, hatásosabb kell, hogy legyen, mint a here lárvák természetes csali illata. Ilyen feromonnal a kaptáron belül, a méhész, oda vezetheti az atkát ahová akarja, vagyis, halálos csapdába. Ezen eljárásból óriási méhészeti, gyakorlati, gazdasági, biológiai előnyök várhatók! (lásd Európai Méhész honlap, március) Azok elnyerése, megszerzése minden bizonnyal érdemlegesnek mutatkozik. Nos akkor, tettre kész szakértők, mire vàrjunk?
Ezen megállapítások folytán az elképzelt atka csapdázási eljárás sikerének elsődleges feltétele a szóban forgó csali illat azonosítása, majd annak mesterséges előállítása, hatásfokának növelése. Nem könnyű feladat, annak kiválasztása, mivel az, a kaptárban terjengő illat áramlatba keveredve terjed. De az atka minden nehézség nélkül megtalálja abban azt az illat áramlatot amire pontosan számít. De nemcsak, hiszen könnyedén megtalálja ezen különleges illat forrását, a sejtet ahonnan az áramlik. Nem véletlenül, ezen eljáráson alapul az atka csapdázásának gyakorlata is. Olyan csali illatot alkalmazni amely tévedés mentesen, és ellenállhatatlanul, magához vonzza az atkát, de nem csak, mert egyben, véglegesen fogságba rögzíti!
A magam részéről, megmaradt a meggyőződésem ami az atka csapdázás hatásosságát illeti. Marad a kérdés hogyan lehet megtalálni a hatásos csali illatot. No persze mint nyugdíjas építészmérnök, nincs különösebb ismeretségem a vegyészetben, még inkább nincs az illatanyagok előállításában. Figyeljünk föl a méhek összetartó eljárására, a csalétekkel pecázó madár kitartására!
Marad a felhívás: kit érdekelne egy hatásos csali illat kikísérletezése?
Siker esetén, az esemény, nem csak EU nemzetközi, de világméretű jelentőségű !
Szabadon továbbítható, leközölhető!
joseph.bencsik@free.fr 2017 màjus

Valóban megdöbbentőnek találtam a rövid videót

Bencsik JózsefBencsik József


A napokban kaptam a mellékelt videót egy ismerősömtől, aki tud arról is, hogy  atkairtás csapdázással  került  az elfoglaltságom előterébe. Valóban megdöbbentőnek találtam a rövid videót. Gondolom másoknak se érdektelen a tárgy, méghozzá több oldalról.  
Néhány megjegyzés,  bevezetőben; Már az állatok között is vannak akik ismerik,  a “csalétek” módszer  alkalmazását, a táplálékuk beszerzése érdekében. Működik is az mint ahogy a mellékelt  videó is bizonyítja. Megállapítható, hogy  kétlábú szárnyasok között is akadnak tehát olyan “lángész” egyedek akik a táplálkozásuk biztosítása érdekében így járnak el. No persze nem tudni, mikor, hogyan ki, tanította meg, ezeket a “lángeszű” egyedeket, az ilyen módszerek alkalmazására. Evégre is közel se bizonyos, hogy  mindnyájan, egyformán képesek csapdázással megszerezni az ennivalójukat. Azt is megjegyezhetjük, hogy nem csak a kétlábú szárnyasok, de a kétlábú emlősök, is,  pl. a pecázó halászok között is, ismeretes  az ilyen táplálékszerző eljárás, így ez  ősidők óta!   A meglepő csak az, hogy a madaraknak csak gyűszűnyi nagyságú az eszük  tömegében, míg az emberek hatalmas koponyával, tele agyvelővel, rendelkeznek.
Az előzményekről,  a videó felvétel azonban nem mutat semmit. Nem tudni , nem látni, honnan hogyan került a madár csőrébe a csalétek, feltehetően valami kenyér, sütemény darab? Lehet ugyan hogy a videó  készítője, dobálgatott a víz felszínére, kisebb nagyobb darabokat, morzsákat, mialatt a madár a partról figyelte a halak visszahatását. Jó, jó, mindez könnyen megérthető! Ami viszont nehezen magyarázható, honnan a madár képessége, megfigyelni,  majd elképzelni  a jelenséget csapdázásra? Ügyelni arra, hogy a víz felületén lebegő  csalétek, a víz partján meghúzódó madár  részére,  állandóan elérhető távolságban legyen? Azt minduntalan visszahelyezni? Szemlátomást, kellet arra ügyelni annál is inkább, mert a madárfajta látszólag képtelen a vízen úszkálni.  A csapdázó madár tehát előzőleg már elképzelte a  jelenséget, a történet lezajlását. Másképpen szólva képes volt ilyen irányban terveket szőni. Minden estere, egy “kétlábú szárnyas” részéről, az eset  ugyanakkor,  rendkívül  meglepő, magas elképzelő képességről,  tehetségről  tanúskodik.. 
Ez alkalommal, újra fölmerült egy érdemleges kérdés  most már a magam fajta “kétlábú mammifer” méhész részéről: akkor hogyan elképzelni, megvalósítani   az élősködő atka csapdázását? A kérdés most egy jó idő óta közelebbről foglalkoztat.  A morfondirozásaim, a Európai Méhész  honlapon, a tárgyban megjelent számos írásom olvasható. No persze a  méhészeket a videóban látható halászati eljárás nem érdekli. Megjegyzem mint méhészt, engem se a halászat érdekel, hanem a módszer, a csapdába csábítás!  Annak segítségével hogyan alkalmazni  az atkaözön ellen? Hogyan hatásosan  csapdába csábítani az atkát? A gyakorlati kísérletekre még csak ezek után  kerülhet sor. Az első kísérleti eszközök készen állnak. Számtalan kísérletezésre mutatkozik szükség. Az alkalmazott eszközök  ismertetése , leírása betervezve. Óriási pontosító munka a láthatáron. Tekintettel az eljárás várható előnyeire,  jelentős, érdemleges eredményekre számítunk.
Szabadon leközölhető továbbítható
joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2017 április

XIII. Tavaszváró Szakmai Méhésznap

Youtube

1,

2,

3,

4,

Az atka szaporodási utakon ?

Bencsik JózsefBencsik József

Télen, a fiasítás hiányában, az atka, a hordozója testén élősködik. Ott meleg is van, és ennivaló is bőven. Semmi szükség, fölöslegesen leszállni a hordozó hátáról . Nem így tavasszal, amikor beindul a fiasítás a méheknél, úgy mint beindul, a szaporodási vágy is, úgy az élősködőknél is. Az etető méhek már elkezdték a tápanyag gyártását, mi több, elkezdték a kikelt lárvák etetését is. Ezen tevékenységek, máris sajátságos illatokat árasztanak szerte a kaptárban. A gyakorló méhész már ismeri is ezeket az illatokat amikor kiemel egy friss fiasításos keretet, messziről megérezheti, fölismerheti az onnan kiáramló illatokat. Sajátságos, különleges illatok ezek,amelyeket könnyedén fölismerhet az élősködő atka is, annál is inkább mert a szagló szervei érzékenyek, hatásosak. Érdemes megjegyezni, hogy a lárvák tápanyaga, közel se az atkák étele. Semmi közük egymáshoz. Mi több, az egyenesen undorító az atkáknak. Az atka, kérem, nem táp tejet szopik, hanem vért! Ráadásul a lárva tej ragadós, könnyen beleragadhat az atka lábai is, és olyankor valódi mozgás gátló is lehet, igazi borzalom. Következésképpen az élősködő részére a lárva közelsége, de csakis akkor izgalmas, amikor már fölnőtt, “megérett”. Akkor már nincs szüksége táplálkozásra, már a sejtje lefedelezését várja. No persze nem könnyű azt kivárni, de annál könnyebb fölismerni. A felnőtt lárva ugyanis értesíti, a táplálással megbízott egyedeket, “nincs szükségem táplálékra, tessék lehet lefedelezni a bölcsőmet” Márpedig ezen értesítés hogyan is történhet, ha nem éppen, és pontosan egy különleges illat feromon kiárasztásával. Mi több ezen különleges értesülés megerősítésére, pontosítására a felnőtt lárva akár különleges rezgés jeleket is leadhat.
Ezen állapot helyzet különleges jeleit az élősködő is fölismeri. Mint ahogy fölismeri a táplálékot szolgáltató, szállító egyed is, pontosan, és könnyen a táplálék illatok alapján. Amikor ilyen egyénnel találkozik az atka hordozó, olyankor könnyedén átszállhat egy “megállóban”a « jó irányba », közeledő hátára . Történik az így, nyilvánvalóan nem meggondolás folytán, hiszen az élősködőnek nincs esze, nem gondolkodik, és nem megfontolás folytán cselekszik. De a kaptár térben szállongó illatok esetenként több mint csábítóak. Azokkal találkozva, majd azokat követve, messze elvezethetik, egészen az illat forrásig. Nagyon is lehetséges, hogy amikor a lárva éhes, amikor már az élelmet kéri, akkor rezgésekkel is jelzi éhségét, csönget a felszolgálónak, itt vagyok, semmi az asztalomon és persze, éhes vagyok. Ezen rezgés, csöngetés,+ illat erjesztés eljárás folytán az éhező lárva pontos elhelyezése is rögzítve, és persze, fölismerhető úgy az etetők, mint az élősködők által. Ezen jelek alapján az éhező lárvákat előbb utóbb kiszolgálják, legalábbis ha nincs éhínség a kaptárban .
No persze, eredetileg, ezek a jelek kizárólag a fiasítást gondozó méhek munka beosztása érdekében kerültek alkalmazására. De az eljárás jogosan gondolkodóba ejtheti a méhészt is. Honnan ezek a jelek fölismerése, alkalmazása, az élősködők oldalán? Azok, csak éppen kihasználják az alkalmat. Miközben ezen csábító illatok gerjesztői, terjesztői még feltehetően, “csöngetnek” is, rezgési jelekkel is igyekeznek biztosítani az illat jeleik igazát, hollétét . Miközben az “ átszállás” után az új szállító, előbb utóbb, biztosan friss fiasítás közelbe érkezik. A fiasítás illatai, a rezgési csengők is egyre erősebben, hangosabban igazolják közellétüket . Nos akkor az atka már le is szállhat a hordozója hátáról annál is inkább mert újabb, még csábítóbb, ellenállhatatlan illatok terjengenek a közelben. Most már a sejtek szélein sétálva válogathat a nyitott sejtek között. Választani is lehet, melyik közöttük a legcsábítóbb, melyik lesz közöttük a legalkalmasabb az atka szaporodásának megvalósítására ? Minden esetre, az a lárva sejt mutatkozik a legalkalmasabbnak, amelyben már nincs ételmaradék sem, nem érezni annak illatát az atka . Az ilyen sejt lakója már a lefedelezését várja.
Miért mutatkozik érdemlegesnek az ilyen megfigyelések fölidézése, emlegetése ? Volt már ezekről szó, régebben is, számos írásomban. Például “Gondolatok, képzelődések az atka irtás körül”, 2015/12. Ma szinte mint egy rögeszme, számomra, újra, meg újra visszajön. Napjainkban, ésszerű elképzelések, és valóságok szerint ugyanis miért ne kihasználni, és hogyan, az atka, újabban fölfedezett eljárásait? Az ilyen eljárás, pontosabb ismerete, ésszerűbb, hatásosabb atka irtási lehetőségre nyújthat alkalmat, mindez jobb, erősebb hatásfokkal?
Végül is, az atkának nincsenek szemei, mégis lát, tájékozódni tud. Képes így eljárni, pontosan a feromon illatok áramlása, rezgés jelek értékelése segítségével. Márpedig ha így, akkor képzeljünk el, hogy ilyen eszközök, vagyis illat áramlatok, rezgés jelzések , segítségével, egy közeli napon , maga méhész oda vezetheti az élősködőt, ahová akarja, vagyis, lépre, a csapdába ! De ha már itt tartunk, akkor mire várunk ? Egy atka csapda ajánlat már leközölve, mi több egy csali illat anyag elméletileg ugyancsak ismeretes. Marad a feltehető rezgés jelek fölfedezése, pontosítása amelyet éppen a fedelező kérelmet sugárzó lárvák gerjesztenek . De hiányzik a gyakorlat. Hogyan megtalálni a leghatásosabb csali illatot ! Valójában, több mint számos , meghatározott pontosító kísérlet végrehajtására ugyancsak, és valóban szükség mutatkozik !
Természetesen, a méhészek között, sokan, fölülről várják a helyzet javulását. Amikor is a hivatalos intézmények, végül is fölismerik a csali illat létezését, annak jelentőségét. Majd 3-4 év múltán, a saját kísérleteik folytán, kutatják, tanulmányozzák annak összetételét, esetleges alkalmazását. Akkor, szerencsés esetben, újabb évek múltán vásárolható is lesz az, a méhészeti kellékek között is. Ki tudja, ez idő alatt mennyi kínlódás többlet munka, méh betegségek, hozomány csökkenés vár, a méhészekre ? No lám, akinek így jo, hát az várakozzon! Miközben dühöng az atka szaporodás, EU-szert, és azon túl!

A Jarnioux-i, kis “méhesemben” április 7 és 17 között, egy elképzelt atka csapdázás, gyakorlati kísérletezéseim is szerepelnek. Történik az, a Márton fiam, Dr. Bencsik Martin, a Nottingham-i Műszaki Egyetem, matematika fizika tanára szíves közre működésével! Néhány év óta nem csak egyetemi tanárkodással, de tudományos megfigyelésekkel is foglalkozik, méhészeti oldalon is. Több tudományos írása jelent meg, így a biztos rajzás előjelzés rezgés méréssel,10-14 nappal előre. Egyéb, rezgés értesülések forgalma, tanulmányozása is műsoron a méh családban. Lásd a legutóbbi tudományos írását, sajnos angol nyelven.: http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0171162.
Míg az atka csapdázási kísérletezéseink sikere esetén, a magam részéről, igyekezni fogok beszámolni, röviden, magyarul is. Legyen az például az Európai Méhész honlapon, ahol, az utóbbi 10 év alatt megjelent írásaim is megtalálhatók.

Kérdés, mennyire érdekli a magyar méhészeket az írásaimban emleget, legutóbbi téma: az atka csapdázás? A magam részéről már többszörösen is felhívtam a figyelmet ilyen eljárás előnyeire. Ugyanakkor bennfentes vagyok , angol, és francia oldalon ténykedő kutatok, intézmények között is. Tervezzünk, alkossunk olyan eljárásokat, módszereket, amelyek a méhészek, közöttük első helyen a magyar méhészek előnyére szolgálnak. Például, és többek között hogyan lépre csalni az élősködő atkát? Elvégre is, a feltételek, a módszerek nyitottak, bárki bármikor bekapcsolódhat.
Tegyük fel, az erőfeszítéseink folytán a csapdázás segítségével, a magyar méhészeknek, sikerült megszabadulni az atka okozta óriási tehertől, az állandó költséges, fáradságos, munka és időigényes eljárásoktól, a méh családban okozott betegségektől, a méhész önmaga a mérgeződési veszélytől. . . . Amennyiben az erőfeszítéseink sikerrel járnak, annak jelentősége világra szóló esemény lehet!
Szabadon továbbítható, leközölhető.
Joseph.bencsik@free.fr 2017 április

Az atka csapdázás, óriási előnyei.

Bencsik JózsefBencsik József

Az atka csapdázás, óriási előnyei
Már az első meglátásra úgy tűnik, hogy a csali illatra alapozott csapdázás alkalmazása óriási előnyöket ígér, de nem csak. Ezúttal az élősködőt sikerült halálos csapdába vezetni, egyszerű csali illat segítségével. Óriási előnyök többesével, szinte még ismeretlen számban és minőségben. Míg a kezelés, az alkalmazás egyszerűsége, tisztasága és hatásfoka ugyan csak meghökkentő, szinte elképzelhetetlen szinten. Ugyanakkor semmi hátrány, semmi kellemetlen meglepetés a láthatáron !
Jegyezzük meg máris, szinte minden hagyományos kezelés igyekszik betáplálni a méh család népességére valami olyan szert, mérget, amely halálosan káros az élősködőre, de legyen az elviselhető, a méhekre. A méhész amikor számolja a lehullott, az elpusztult méhéket, akkor, megállapítja azok alacsony számát vagy hiányát, máris megnyugszik, minden rendben a családban. Holott fogalma sincs a kezelési időtartam alatt okozott zavarokról, fölfordulásokról, rend bontásról. Valójában, minden szeres kezelés legyen az füstölés, gőzölés, rendkívül zavaró helyzetet teremt a családon belül. Esetenként, akár így, a méhésznek is, amikor különleges önvédő eszközöket, kesztyűket védekező gáz álarcot is kell hordania, bizonyos gyakori, vegyszeres kezelések alkalmával. Míg a kaptárban fölborult rendről szinte csak annyit tudni, hogy különleges, hallható, zümmögés növekedést okozott a családnak. Valójában azonban ilyen mesterséges kezelési közbelépés kellemetlen, természet ellenes nyomokat hagyhat a méh családban , úgy mint a méhészen is. Minden esetre, az ilyen kezeléseknek semmi köze a méhek természetes élet viszonyaihoz. Szigorú valóságok ezek, amelyekről természetesen jobb nem tudni a szerek gyártói, kínálói oldalán. De még az alkalmazó méhészek is jobb szeretnek ilyen hátrányokról nem beszélni, nem tudni ? Ilyen különleges eljárások leközölve, olvasatok, fényképek láthatok a szak lapokban is.
Nem hiábavalók tehát az erőfeszítések, az ilyet helyzetek elkerüléséhez ? Vajon, így ez jelen esetben is, amikor a valaki magam fajta méhész, olyan atka pusztító eljárásokat ajánl, amelyek igyekeznek elkerülni a hagyományos kezelési módszerek okozta hátrányokat ? Ez utóbbiak számszerű fölsorolása, idő veszteséges hosszadalmas, és fáradtságos eljárásnak ígérkezik. Tárgyon kívül ! Ellenben, annál inkább figyelmet érdemelnek , a nyerhető előnyők megjelölése, egyeztetése. Akkor fönnáll a nagy kérdés : Hogyan eljárni előnyösen, hogyan, az atkát irtani tömegesen, ésszerűen? Hogyan halálos csapdára csalni a vérszopott ?
Megjegyezni érdemes, hogy az évad alatt, az atka szívesen, és előszeretettel alkalmazza a szaporodására, a here sejteket , amikor csak megteheti (70-80%, lásd Dr Yves le Conte kutatásait 2016 !) No persze ezen eljárás igazi okainak semmi köze a lárva nemiségének. Az igazi okok abból adódnak, hogy a here sejtek nagyobbak, testesebbek súlyosabbak mint az átlag. Következésképpen nagyobb, tömegesebb feromonokat, szagosítókat árasztanak ki a testükből. Ennek következtében könnyebben azonosíthatóak, megtalálhatók a kaptár térben. Most már csak azt volna jó tudni, honnan tudja az atka, amikor eljött az idő, itt az idő, most ajánlatos beszállni a here sejtekbe és ott elindítani a szaporodási folyamatot ? Feltehető, és minden bizonnyal, történik az is különleges azonosító illatokkal, amelyeket, az adott időben, vagyis felnőtt korban, maga a lárva terjeszt. Ugyanakkor, ugyancsak feltehető, hogy az érett lárva rezgés jeleket is ad le az érettségi állapotáról a gondozó méheknek tudósítására. Ilyen különleges rezgés jelek, illatok, jelzik tehát :Itt az idő «nincs szükségem táplálékra, tessék befedelezni a sejtemet ! » No persze több se kell az atkának, hiszen ő az illatok segítségével tájékozódik. Márpedig különleges egybevágó jellegzetes valóságok is jellemzők : a here sejtek nagyobbak kényelmesebbek az atkának, bővebb, a tápanyag, hosszabb a here fejlődésének ideje a sejtben.
Nos ha már ez így számokban is kifejezve, igazolva, akkor ezek a tények azt jelentik, hogy a here lárva által árasztott « érettségi » feromon valóban és hatásos irányítója az atkáknak. Következésképpen, valóban ilyen feromonnal hatásosan lépre lehet csalni az atkát ? A szaporodni vágyó atka részéről a fő mérv adó, az igazi vonzó erő pontosan, a here lárva által árasztott illat anyag minősége, erőssége, tömegének nagysága. Ezen az oldalon, újabb kísérletek beütemezve Nottinghamban, Jarnioux Fr, Avignon Fr ban és miért ne Magyarországon ? Valójában az idevonatkozó írásaimon keresztül, ma már nincs titok. Az elképzelt módon, ajánlott eszközökkel ma már bárki, egyszerű értelmes méhész kísérletezhet. Mint ahogy jeleztem az eredményeket is kicserélődhetnek. Talán a magyar méhészeknek is jó lenne így eljárni ? Az előnyök nem csak számosak, de egyben óriási méretűek is. Lássunk közülük néhányat, részletesebb magyarázat nélkül.
Semmiféle szer, semmikor, nem alkalmazott a kaptárban!
Nincs szükség kaptár nyitásra
Semmiféle zavaró közbelépési kényszer nem szükséges
Működtetés folyamatos és hatásos az egész évad alatt
Semmiféle különleges kellék, (légzés, arcvédő, kesztyűk), nem szükséges
Másodlagos, atka okozta betegségek csökkenése, megszűnése
Alkalmazási hatásfok állandó, az egész évad alatt
Költségek, mint hereféromon, vaseline, beszerzésének csekélysége
Semmiféle maradék szer a kaptárfalakon
Semmiféle maradék szer a kereteken
Semmiféle maradékszer a méhviaszban
Semmiféle maradékszer veszély a termékekben
Az alkalmazott feromon, nem màs mint kaptártermék
Az alkalmazás nincs időhöz, időjáráshoz kötve
Nincs szükség különleges szaktudásra az alkalmazásban
Nincs szükség különleges szerszámokra.
Az alkalmazás semmiféle védekező kötelezettséghez kötve
Semmi hozzászokási, alkalmazkodási veszély
. . . .
Tökéletesítési próbálkozások : például olyan vazelin ragacs anyag alkalmazása amely egyben a csali illatot is tartalmazná ! Időközben sor kerülhet a lárva által késztetett rezgésjelek fölkutatására a csali illatok kifinomítására, megerősítésére. a csapdázási eljárás hatásfok, növelésére.
De ha már egyes előnyök fölsorolva, de akkor hol vannak a hátrányok ? Nos hát olyan is van ! Az évad csúcs időszakában 100% os a család tevékenysége. Ilyenkor vastagon hullik, a kihúzható tisztító lapra a család hulladékai is. Ilyen esetben gyakran kell cseréli lapot mert az atkafogó ragacs vazelint teljesen eltakarva, megakadályozhatja az atka beleragadását. Legalábbis így a rakodó kaptárok higénikus aljzata, a kihúzható ellenőrző lap alkalmazásával. De hogyan az a 100 éves fekvő kaptárok esetében ?
Történik az atka irtás első sorban a here sejtek nevelése idején (április 15- augusztus 15) Ez idő alatt pontosan akkor, és ott, a here lárvák mögött történik a leghatásosabb atka irtás. Az atka csapdázási időszak azonban folyhat az egész méhészeti idény alatt, megszakítás nélkül. Képzeljük el ha ez így, akkor milyen arányszámban történhet az atka irtás egy egész évad alatt ? Hihető, tárgyilagos becsülések szerint , ily módon közel nullára csökkenthető lenne atka népesség màr az első csapdázási idény év végén. Abbahagyni azonban közel sem ajánlatos , hiszen az újrafertőzés veszélye, állandó. A kijáró, a tolvaj, a rabló méhecskék, ugyanis állandóan, újrafertőzhetik a családot!
Szabadon leközölhető, továbbítható!
Joseph.bencsik@free.fr 2017 március.

Csal-illat vadászat?

Bencsik JózsefBencsik József

Valamikor a 90- es évek elején Jarnioux-ban (F-69640) megjelent a varroa atka, az én kis méhesemben is. Abban az időben, azonban még közel se volt ismeretes az a sok-sok varroa ellenes « gyógyszer » méreg amelyet ma ajánlanak a hirdetések . De már akkor köztudott volt a méhészek között a Thymol illóolaj hatása. Abban az időben is, a patikában, bármikor vásárolható volt. Az a hír járta róla, hogy az atka nem tűri illatát. Akkor itatóspapír csíkokra öntve, azokból, az ősz folyamán, föltettük egyet-egyet, a keretfedő hálóra. Ott is maradt az, az első melegebb napokig. Hullottak is az atkák, úgy ahogy, az illat hatására. A Thymol azóta is forgalomban, többféle hivatalos atkairtó szerekben is (pl. Apiguard, Apilife,+) de arról viszont nem sokat, tudunk, mi annak a hatása a méhcsaládra! Örültünk, ha sikerült valamit találni az atkavész ellen. Jó, jó, méhek ugyan nem hullottak az atkákkal, de a kezelés állandó alkalmazása eltanácsolt ma is. Milyen zavarást, felfordulást okoz a családi szervezeten belül, arról keveset hallottunk, hacsak nem, vigyázni a túlzott adagolásra . Jelentős zavarok keletkezhetnek a méhcsaládon belül. Végülis a méhek többé kevésbé elviselték a zavarokat, jobb híján, azzal meg kellett elégedni. Így ez ma is más atkairtó szerekkel is? Kinek a gondja az, ha nem a méhésznek?
Mi több, 35 éves távlatból, sehol semmi lényeges változás az atka elleni védekezési eljárásokban. Talán annyi, hogy most már a keretlécek közé csúsztatva ajánlott a védekező, a Thymol (apiguard) atkaölő csíkokat fölakasztani. Ezek szerint tehát az atkát, csakis a kaptártérben lehet, és kell irtani, vagyis a méhcsalád kellős közepén? Márpedig a vérszopó nem száll le, a hordozójáról, csakis, a saját szaporodási életfolyamat végrehajtása céljából. Ez utóbbi eljárás egyébként időben, pontosan a méhek szaporodási sorozat naptárjához illeszkedik. Márpedig, miután a felnőtt, az érett lárvasejt lefedelezés alá kerül, így tökéletesen hozzáférhetetlen lesz, bárkinek, az atkairtónak is. No, ha ez így igaz, akkor nem hiába csak nagyon rövid idő alatt és , nagy nehezen adódik alkalom a méhésznek, közbelépni, Hogyan kihasználni azt a néhány 5-6 napot, mialatt a lárvasejtek még nincsenek lefedelezve. Az meg már nem sokat számít, hogy ily módon, ez idő alatt családon belüli élet alaposan megzavarva, fölborítva, minden “gyógyszerezés “ alkalmával? Állítólag így ez, évtizedek óta, minden atka gyérítési eljárás érdekében.
“Egy gondolat bánt engemet” (Petőfi S)
Márpedig, a thymol illat olaj eredete úgy tudott a kakukkfű, vagyis, egy mindenütt jól ismert és emberi ízlés szerint is, jó szagú növény. Nem így az atkáknak. Annak a növénynek illata, úgy látszik neki az elviselhetetlen? Így ez nem véletlenül, számos kutatás, kísérletezés igazolhatta. De ki tudja, mennyire, milyen zavarokat okozhatott, a méhcsaládnak, lárváknak, felnőtteknek?
Nos, ha már így történnek a dolgok, akkor az is elképzelhető hogy létezik olyan szagos növény, olyan virágillat is amelynek nem elrettentő, hanem ellenkezőleg ellenállhatatlan, szédítően csábító lenne a hatása, az élősködő atkára? Elvégre is, az atka is, illatok segítségével “vadászik”, tájékozódik például, és első sorban, szaporodási, alkalmakra, lehetőségekre. Ily módon, minden bizonnyal a lárvasejtek különleges illata alapján talál maga, szaporodására alkalmas, nyitott lárvasejteket. Ezen a már megfigyeléssel is bebizonyult megállapítás alapján, most már olyan “illatvadászatról” is álmodhatok amelyek az atkákat vonzzák, szédítik, miért ne szinte megbűvölik. Miközben 35 éve, mást se csinálunk, mint, halálra undorítjuk, azokat holmiféle kakukkfű illattal? Ez idő alatt senki nem törődik olyan “fű-virág”phéromone illattal, amely azokat ellenállhatatlanul csábítaná , magához vonzaná. Még kevésbé nem hallottam 35 éven keresztül olyan atkairtási módszerről amely ilyen csábító illatok segítségével csapdába csalná az atkákat. Nos, akkor hogyan keresni, hogyan megtalálni az atkabűvölő illatokat? A magam részéről ilyenről még nem hallottam. Illatszertárban, mint a thymolt? Csak éppen a patikus se tudja melyik az? Szerintem, rendkívül érdemleges lenne ilyen csal illatokat keresni, alkalmazásukat tanulmányozni, például csapdázással. Nos, ha így, akkor máris keressünk ilyen atkacsábító illatokat, növényeket, legyen az a saját kertünkben? Mi több, még hatásosabb lenne nem egyedül keresgélni, de akkor miért ne számos méhésszel együtt, közösen, betervezett műsor szerint eljárni ?
Magyarországon, több mint 17 ezer méhész kolléga, akinek szinte létérdeke, a szakmában, az atkairtás. Közöttük, talán olyanok is, akik habozás nélkül, rögvest lépéseket is tennének egy hatásos; könnyen alkalmazható, méhcsalád kímélő, hathatós atkairtás reményében. Legalábbis így amennyiben a továbbiakban leírt módszer, ésszerűnek, előnyösnek ígérkezik a számára. Még inkább így, amikor és egyben a méhei élet feltételei javítása, nyugalma zavarmentessége is ígéretes, reményteljes lenne ugyanakkor? Annyi azonban máris tagadhatatlanul, igaznak látszik az pedig , egyenesen az atkacsapdázási eljárás egyszerűségében bizonyul. Így ez pontosan, a hagyományos atkairtó módszerekhez viszonyítva! Jelentős könnyebbségek, a hatásosság oldalán ugyanakkor, költség, fáradság és idő megtakarítás , a kilátásban.
Vannak persze az országban szakmabeli tudományos intézmények, szervezetek is, akiknek feladatai közé tartozik többek között a hatásosabb atkagyérítési eljárások fölkutatása . De ők fölülről kapják a kutatási megrendeléseket, nem pedig holmiféle magamfajta hatkaptáros műkedvelőtől, nyugalmazott építészmérnök ajánlataiból. Különben is, a fizetségüket is, nem tőlem kapják, de még csak nem is a méhészektől hanem sokkal magasabb helyről (EU!) miniszteri hivatalok tisztviselőinek közreműködéssel. Így az bonyolultabbnál bonyolultabb hivatali közbejárássokkal. Miközben eltelik akár 3-4 év is míg egy kutatás sikeresen befejeződik. Gyakorlati tapasztalatok is igazolják az ilyen eljárás lomhaságát, sikerhiányát. Így ez akár Nottinghamban, vagy Lyonban, de Budapesten is, ott még inkább, írásos példával is szolgálhatok . Ilyen körülmények között a kutatások, a kísérletek, pénzelése, szabályokhoz, határidőhöz kötve több mint jelentős költségekkel, időveszteséggel jár. De hogyan elkerülni ilyen bonyodalmas eljárásokat, jelentős időveszteségeket ? No persze, azt se lehet tudni mennyire lenne zavaró, a méhcsaládra egy ilyen atkacsábító “varázs illattal” eljárni ? De ésszerű részarányos feltételezések szerint nem várható különösebb zavaró hatás. Így ez már csak azért is mert maga az atkacsapda nem a család által elfoglalt téren elhelyezve, hanem a család alatt, elválasztott térben.
A korábbiakban már emlegettem egy ajánlatot: “Segíts Méhész Magadon “ elnevezéssel. No lám, most is emlegettem, miután az az érzésem, hatásosabb, gyorsabb lenne közösen eljárni, megosztani a kísérleteket, a megfigyeléseket. Röviden: keressünk atka- csal-illatokat! A méhészek virágos kertjeiben is találhatok szagos füvek, növények, mint a rozmaring, fodormenta ,. . . a kapor, a hagymák, a dió. . . A biológus méhészek minden bizonyára széles listát tudnának ajánlani egy kutatási próbasorozat beindításához.
Folytatás a következő irásokban
Továbbítható, leközölhető
joseph.bencsik@fee.fr 2017 február
Generálási idő: 0.19 másodperc