Európai Méhész

Trans

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Facebook

Régi oldal


Halálos menekülés !

Bencsik JózsefBencsik Jozsef

Már több mint egy féléve történt tömeges méhszökés, a Ville sur Jarnioux (Fr 69640) határában fekvő méhésemben. Október elején, a családok mindegyikének súlyából ítélve, nem mutatkozott különlegesebb szükségpótló, téli táplálék, de azért egyik másik, kaptár, azért mégis kapott egy kis pótlást, a biztonság kedvéért ? A többiek súlya annyira bíztató volt, hogy hozzá se nyúltunk. Időközben mégis, ki, ki mentem, ha másért nem, behordani a fölösleges tartalék kellékeket, etetőket. . Egy ilyen alkalommal, jó meleg idő, volt is imitt amott bővebb kijárás, máshol semmi. Gyanús lett a helyzet: miért járnak ki egyesek olyan bőven, amikor nincs virágzás, lehullottak már a falevelek is, és miért nem igy mások. Akkor kinyitottam egy hallgatag kaptárt. Nagy meglepetésemre teljesen néptelen volt. A család tele, lefedelezett mézes kertekkel, de sehol semmi életjel. Igaz ugyan találtam egy, a keret közepén, kis csomóban kb egy tucatnyi elpusztult méhet. Mi több, a középső kereteken találtam némi lefedelezett, otthagyott fiasitást is, de sehol semmi népesség. Ugyanakkor a keretek alatt se semmi hullatömeg. No persze megnéztem rögvest mindazon kaptárt is amely, csendben hallgatott. Karasztrófa!!! Igy az 6/16 kaptárban! Tömeges pusztulás!
A népesség megszokott teljes egészében!
47 éves méhészeti gyakorlatom alatt ilyen esettel nem volt dolgom. A helyzet, annyira különlegesnek bizonyult, szinte, azóta is, a mai napig is, számomra, megmagyarázhatatlan! Vajon milyen okokból kényszerült a méhcsalád öngyilkosságra, és miért októberben? Ott hagyták úgy a befedelezett fiasitásos keretet mint a mézeseket, egyetlen gondozó nélkül! Ellenben találtam szinte minden kaptárban, közepén, egy kereten összegyűlve egy kis marék méhecske csomó hulláját, a sejtekbe kapaszkodva, több esetben benne az elpusztult anya is!
10 nap elteltével ismét látogatás a telepen. Ezúttal már csak egy kaptárt találtam életben. Már beállt a decemberi hideg idő, nem bontottam föl csak a hallgatag kaptárokat. Denagy kérdések merültek föl előttem. Ilyen halálos tünettel 47 éves méhészeti gyakorlatom alatt, nem volt alkalmam találkozni! Hogyan és miért kerülhetett arra a sor? Hol hibáztam, és milyen eljárásban,? Hogyan és miért ilyen kényszerűség?
Kapcsolatos mellék-események
Miközben, a faluban, kb. 1 km távolságra, a kis házunk előtt, helyezkedett egy kaptár, rezgésmérési felszereléssekkel ellátott méhcsalád szinte 10 év óta. Helyzetfelmérési rezgések minden nap elteltével láthatók voltak úgy a Márton fiam labojának képernyőjén Nottinghamban, úgy mint az én számítógépem Lyon ban. Az a család a tavasz folyamán, (2017) a szemem látára kirajzott. A rajt, könnyű volt befogni a kerítés melletti ribizlibokron. Megfelelő keretekkel fölszerelt kaptárba telepítve otthagytam a ribizlibokor előtt, gondolván, hogy másnap elviszem La Tourt du Pin- be a lányomhoz, akinek a férje szeretne elkezdeni a méhészkedést. A befogott raj tömege a ribizli bokor előtt azonban másnap elhagyta a kaptárt? Szerencsére alig 100 méterre újra megtaláltam, újra befogtam, de ezúttal már a kisérleti, kirajzott kaptár mellé helyeztem. Idő híján akkor kint hagytam, a ribizli bokor előtt az igy kiürült kaptárt amiből megszokott a befogott raj. Az első napokban rá se néztem, majd 10 nap elteltével, némi, jelentéktelen jövés menés mutatkozott az üresnek vélt kaptárban . Míg végülis valóban egy kis betelepedett, avagy benne maradt raj, rendezkedett be. Majd szeptemberben elején, màr 4 fiasitásos kerettel elvittem a lányomhoz La Tour du Pin (100 Km). Ott aztán kiegészítettük az kis család élelem készletét.
De miért is csinálok ilyen jelentéktelennek látszó eseményekről beszámolót? Mert az kis raj amelyik ott maradt a ribizlibokor előtt, még a nyárfolyán szinte remekül “fölnőtt”, de ugyan arra sorsra jutott la Tour du Pin-ben a lányomnál mint az eredeti “anya” család is, jarnioux ban, vagyis, megszokott, mindkettő, anya és a lánya családostul. Történhetett ez így “családi vonás” folytán?
Ugyanakkor a La tour du Pin ben kipusztult család testvére, amely kipusztult anyacsalád helyén kapott helyet, Jarnioux banl, remekül túlélte a telet. De nem csak! Nem szökött meg mint a testvére La Tour du Pin –ben, hanem már áprilisban kirajzott! Lehet e ezen eseményekből arra kovetkeztetni hogy ez a “szökevénység” nem családi vonás? Mi több talán nem is ragályos? Jó, jó, de miért zajlik az le tömegesen, 15/16, szinte néhány óra alatt ?
Rendes körülmények között, minden élő méhcsaládon belül, állandóan folyik valami tevékenység! Még akkor is igy, ha nincs mit gyűjteni. A anya ugyan már ritkán, vagy nem is petézik, de korábbi petézésekből meg nem kelt ki, minden fiasítás. Na és persze a különböző külső beosztásban ténykedő egyedek már nem dolgoznak. Míg a belső munkálatokkal, felelősséggel megbízott egyedek folytatják megbiztatásukat. Normális körülmények között, a családon belül, rendesen, és állandóan folynak az értesülések. Mindenki “tudja” mi a helyzet, mi a dolga, legyen az, a változó a körülmények szerint.
Egyszer csak beüt egy “mennykőcsapás”, elkerülhetetlen, “értesülés –rendelet”, és az könyörtelenül terjeng a családban : Tessék rögvest elhagyni kaptárt !!! Kifelé, mindenki!!! Az értesítettek között olyanok is, akik, jelenleg is, a belső tevékenységben munkálkodnak! Honnan jöhetett, avagy hogyan születhetett egy ilyen könyörtelen mindenkire vonatkozó halálos rendelkezés? És miért engedelmeskedett mindenki? Kivéve a petéző anyát, és kiséretét. Rájuk miért nem érvényesült a kiutasítási rendelkezés? Ott haltak éhen, gondozatlanul, elhagyatva egy középső kereten, miközben mindenki, szó nélkül végre is hajtotta a könyörtelen rendelkezést ! Sehol semmi hullatömeg a keretek alatt! Semmi jel a tiltakozásnak, a védekezésnek! Hihetetlen, de így történt! Hogyan ésszerű magyarázatot találni arra a vitathatatlan tényre amely szerint a ribizli bokor előtt talált két testvérraj közül csak az egyik szokott meg? Másik miért nem kapott “kiutasítàsi” rendelkezést? Ugyanakkor, a két testvérraj “anyjának” családja is, megszokott.
Igaz ugyan hogy a méhcsaládok, szinte állandóan, és egyre tömegesebben, egyre halálosabb rovarirtók hatásának vannak kitéve! Talán a környéken is így? De jelen esetben ilyen érvekre se lehet hivatkozni, hiszen, novemberben a levéhullás után sehol semmi rovarirtó permetezés nincs alkalmazásban! Különben is a méhek ilyenkor már csak hygénikus okokból, jó idő esetén, csak “pisilni” szállnak ki a kaptárból. No, akkor, hogyan elképzelni, a “kilakoltatási rendelet”végrehajtását a szezon befejeztével? Ki irányítja azt, honnan, kitől a kezdeményezés? Vajon, elképzelhető lenne olyan mérgezési hatás amelynek eredménye csak hetek, hónapok, elteltével érvényesülne? Avagy hogyan alakulhat ki hirtelenében a kaptártérben olyan légkor amely elviselhetetlen, mindenkinek! Menekülni kell!!! De miért egy kivétel: 16 család közül, egyetlen maradt életben? Majd áprlisiban anyabölcsőket épített amelyekből sikerült újabb kis családot nevelni?
Ugyanakkor, a faluban, egyedülálló a kisérleti kaptár amely két kis rajt bocsájtott ki 2017 áprilisában, majd “kilakoltatási” rendeletet kapott, októberben végén ? Míg a leszármazott, két testvér-raj közül az egyik, ugyancsak kilakoltatási utasítás sújtott, la tour dun Pin ben a lányomnál. Miközben a másik nagyszerűen kifejlődött, és április folyamán (2018) ugyancsak, szokásos módon, kirajzott. Így áll a helyzet ma 2018 június végén.
Aki pedig nem nyugszik bele egy ilyen tömeges pusztulásba, annak van miről, legalább, morfondirozni, mint magamnak is! Remélem és szivből kivánom, ne forduljon elő ilyen lesúlytó eset, senkinél se, Magyarországon! De, ha mégis, jó volna véleményeket olvasni a szaklapokban is!
Joseph.bencsik@free.fr 2018 június Továbbítható , leközölhető

A magam részéről.

Bencsik JózsefBencsik Jozsef


További megjegyzések, elgondolások, az elszenvedett méhészeti pusztulásokhoz, kártérítéshez.
A magam részéről ugyancsak, nem egyéni, hanem egy közös eljárási ajánlatról álmodok már hónapok óta, mint ahogy arról időközben be is számoltam az « Európai Méhész », honlapon. Mindamellett számos, előnyősöbbnek mutatkozó különbség mutatkozik az én személyes elképzelésem oldalán, legalábbis a Francia UNAF, elképzeléshez képest.
A véleményem szerint, a helyi közösségi hatoságokhoz való fordulás politikai súlya sokkal jelentősebb, mint 3-4 kisebb francia, környezetvédő, és méhész egyesület csoportulása esetében, még akkor is ha a tagok száma a legmagasabbak közé számított, az országban. A helyhatoságok kapcsolata a környezettel annak egyensúlya, ugyancsak és első sorban az ő hatáskorukhoz tartozik. Méhészeti pusztulások, kárbejelentések is, első sorban a helyszínen nyilvánulnak meg, még akkor is ha azok kivizsgálásával a labor intézmények foglalkoznak. Következésképpen a kárveszteségek bejelentése nem az egészségügyi intézményeknél, avagy bíróságokon keresztül bizonyul hatásosnak ! De történjék a bejelentés a helyhatoságoknál, a polgármestereknél besegítő kérelemmel !
Az elképzelésem szerint, messzemenően hatásosabb lenne, a helyhatósàgok beavakoztását kikérni, ha nem is kényszeríteni,. A károkat, náluk bejelenteni, közreműkődésüket kérni, és nem a minisztériumokban. Valójában a gyakorlatban, a helyhatoságok, képviselik a lakosságot, és megfordítva is : a lakosságot képviseli a helyhatóság. Amikor tehát a helyhatósági képviselet a méhészek védelmére áll ki, akkor azt kötelességből teszi. Legyünk hát akkor összhangban a helyhatóságokkal. Végülis, a helység zúldkornyezetének egyensúlya, a beporzok védelme, teljes méretben közérdeknek számítható ! Amikor a helyhatóság a környezet egyensúlyának védelmében cselekszik akkor közérdekből tesz így ! Pontosan ilyen okokból forduljunk bizalommal előszöris a helyhatoságokhoz, a polgármesterekhez : a méhészet védelme közérdek, egyben létérdek is !
A gyakorlatban, első lépésben, egy lehetőségről :
A méhészeti, a mezőgazdasági magyar szaklapokban megjelenik egy felhívás, pontosabban, a méhészeti károsultak figyelmére. Felhívás :Tessék bejelenteni az elszenvedett méhészeti károkat, körülményeket, egyben támogatást kérni a helyhatoságoknál !Feladó, név, cím telefon internet. . . , ugyanakkor, egy példányt megküldeni azon szaklapoknak akik leközölték a kárbejelentési felhívást. Az eljárás segítségével, összesítésekkel ismeretessé válik a károsultak száma, a károsodás tömege, az azonositási adatak, helységnevek. Majd az föliratkozottak, megalapítanak egy közös « méhvédelmi » lobby csoportot, amelynek segítségével most már nem kérelmekkel, hanem tényleges, valódi követelményekkel fordulhat az illetékes helyeken, hivatalnokban, Így történhet az akár a miniszterhez is, és bármi más hivatalos helyen ! Óriàsi eőony, a helyhatoságok részvételére hivatkozni ! No persze ezzel még nem szűnik meg a méhpusztulási járvány, de legalább tudni fogunk egymásról, egymás bajáról !
Időközben, az én méhpusztulási esetem is alaposan gondolkodóba ejtett. Valójában, amikor az lezajlott, vagyis, november - december folyamán a méhek már nem jàrtak ki, gyűjtőgetni, a mezőgazdák, sehol se permeteztek, a fák levelei már lehullottak, így hát a méhek közel se kerülhettek érintkezésbe semmiféle pusztitó mérgekkel. De az is feltehető, hogy igazában nem is ragályos betegségről van szó, hiszen a méhek ilyenkor már nem igen járnak ki, képtelenek egymást tömegesen fertőzni! Nos akkor, hol, mikor, hogyan, kerülhettek érintkezésbe ragályos betegségekkel ? Mi volt az oka, a feltétele ilyen betegség kialakulásának ? Mit szólhatnak az eseményhez a méhegszégyügyi felügyelők ? A Ville sur Jarnioux i méhesemben, soha, nem fordult elő méhpusztulás, de most, 17 méhcsaládból egyetlen egy maradt életben  és a környéken nem egyedüli eset! Márpedig, hogyan történt a fertőzés ? Miközben az életben maradt család pontosan a kaptársor közepén volt elhelyezve . Talán abban a családban már kifejlődött az okozó betegségi ellenállás. Avagy, valami olyan mérgezés, történhetett amelynek hatása, alattomosan, csak hosszabb, hónapok elteltével nyilvánul meg ? De miért éppen november december folyamán, szinte egyszere és tömegesen, néhány nap leforgása alatt? Nem lehetett az eset kivételes ?
Megjegyezném még, hogy a polgármesterhez küldött kárbejelentésen, személyesen adtam át egy gyűlés alkalmával a helyi méhegészségügyi felelősnek, mig egy konferencia alkalmàval, màs, a mégegészségugyi eloado tanàrnak is. Visszahatàst engyénileg nem kaptam ! De megtortént egy visszahatàs. A szomszéd négy megyében felhívàs a károsultak följegyzésére !
Fönnmaradt nehézségek között, hogyan, és ki által, kinek a terhére a kártérítés, amennyiben arra számitani is lehetne ?
Tegyük föl, hogy az ajánlatom, a méhészek, a helyhatóságokkal való szövetségére, meghallgatása talált. Nem véletlenül, hiszen egy ilyen közreműkődés valódi közérdek ! Hatására, maga a Miniszter úr is meghunyázkodva követi a « méhész-lobby » követeléseit. Ez utóbbiak között, egy adózàsi követelmény is: A különböző mezőgazdasági vegyszereket gyártó cégek alkalmazott szereit jelentősen megadóztatni, és az így nyert összeget a kártérítésre fordítani ! Amennyiben méhészek és polgármesterek, helyhatóságok lobby szövetsége valóban kialakult, úgy egy ilyen követelményt, akár az országházi képviselőség se utasíthatja vissza ! Ily módon, megtörténhet a kártérítés a mérgeket, a szereket gyártók és alkalmazok hátrányára !
Nincs kizárva azonban, hogy francia földön előfordult káresetek számaránya messze a Magyar esetek fölött. Következtetésképpen, ott, nincs is szükség olyan gyökeres eljáràsokra mint francia földön. Ebben az esetben természetesen francia hőbörgéseim is jelentéktelenek. Az azokra kapott visszahatások alapján, Magyarországon, nincs szükség hőbörgésekre. Itt most meg kell emlitsem, hogy Internet- ten olvastam a “méhpusztulàsok.hu” honlapon számos kàresetrol. Sajnos nem talàltam osszefoglalo beszàmolot se semmi cselekvési kezdeményezést, se koveteléseket. De a lekozolt esetekbol arra lehet kovetkeztetni, hogy ott is duhong a méhpusztulás. No de minden bizonnyal minden károsult azon a honlapon nem jelentkezett a saját esetének beszámolójával. Ugyanakkor, se az említett honlapon, se a Magyar szakirodalomban nem találtam pontosabb számadatokat.
Lehet hogy Magyar földön nincs szükség a francia hőbörgésekre? A korábbi, régebbi tapasztalatok, gyakori visszahatások szerint, így igaz! Ne avatkozzanak a franciák, Magyar Ügyekbe! Lehet hogy ma is így! Megjegyezhetem e, hogy kizárólag Magyar állampolgár vagyok azóta is (1956)! Meglehet, hogy az én személyes káresetem közel se összehasonlítható a Magyar esetekkel!
No persze be kell valljam, semmi esetre se szándékozok beavatkozni a magyar méhészek belügyeibe, ki a fejes, mit határoz. De persze, azért még lehetnek egyéni elképzeléseim. De szabad e azokról nyilatkoznom ? Miközben a franciák nem csak meghallgatják hőbörgésem, hanem tesznek is!
Természetesen leközölhető, továbbítható !
joseph.bencsik@free.fr 2018 június 1



Méhésztuntetés a Prefectura elott junius 7. én !

Bencsik JózsefMéhésztuntetés a Prefectura elott junius 7. én !

Torténik az, miutàn a foldmuvelés ugyi miniszter még mindig nem ismerte el a télen bekovetkezett méhpusztulàsi kàrokat.

A miniszter szerint : A méhegészség felugyeleti hivatalos szervezet nem tett ilyen bejelentést !

Nem véletlen irja felhivàs szerzoje : 20 év ota, az àllami megbizott szervezet igy jàr el !


A tuntetésen kovetelni :

Surgos kàrtéritési segitséget !

Helyreàllitani a kornyezet egyensulyàt !



Minden bizonyàra, és szokàs szerint, fényképes beszàmolok vàrthatok a szaklapokban !



Szerencsére Magyarorszàgon nincs szukség igy eljàrn ! Ott, minden rendben !



Tisztelettel : egy Franciàban élo, hoborgo, 85 éves, sulyos, méhészeti kàrosult, magyar méhész !



Joseph.bencsik@free.fr Lyon 2018, màjus 29

Franciàban màr nem egyedül höbörgök a méhpusztulàsok miatt!

Bencsik JózsefBencsik Jozsef
Franciàban màr nem egyedül höbörgök a méhpusztulàsok miatt!
Eppen a napokban kaptam meg az « Abeilles et Fleurs » méhészeti szaklap, màjusi szàmàt. Tele szàmos megdobbento hirekkel, pontosan a téli méhészeti kàrokkal kapcsolatban is. Mi sokkal fontosabb, tobb kezdeményezés is, a musoron. Ezuttal ido és helyhiàny miatt csak két fontosabbnak szàmithato esetrol igyekszek, roviden beszàmolni.
Az elszor is, egy 6 oldalas beszàmolo egy parlamenti vàlasztmànyi « bizottsàg » megalakulàsàrol, az elso oszejovetelrol. . . Az inditvàny, az UNAF (magam is tagja!)méhésztàrsulati szovetség kezdeményezésére tortént, és persze nagy sikert aratott, màr alapulo gyulésen. Az osszejovetelt, az méhésszervezet szervezte meg, az inditvàny tàrsulati tagok részvételével. Kozottuk példàul, a Professzionàlis Méhészek Szovetsége, az « Eljovendo Nemzetség » tàrsulat, a « Madarak Védelme » Ligàja, « Tenni a Kornyezet Védelmében » tàrsulat . . . Pontosabb értesulések WWW.comitéelusabeille.org. Majd a 20-21 odalon, osszesen 8 résztvevo felszolalàsànak osszefoglaloja. A gyulés részvevoi kozott 150 parlamenti képviselo, parlamenti szenàtorok, kozottuk EU parlamenti képviselok is. A részvevok listàja beosztàsa, szakképviselete, neve a cikk, osszesen 6 oldalon olvashato is. Minden esetre jelentos jo hir francia méhészeti àgazatra részére. Tortént az, az orszàg màsodik méhészegyesuleti szovetsége ( UNAF,kb 10 ezer tag) az egyik legharciasabb méhészérdekvédelmi szervezet kezdeményezésére. A jelen beszàmolo is ezt az àllitàst igazolja. Foszerkesztoje egyben a tàrsulat elnoke, Giles LANIO a szaklap minden egyes szàmàban egy oldalas beszàmoloval jelentkezik a szaklapban. Ezuttal és ismételten kulon szakaszokban foglalkozik a méhpusztulàsokkal is. De maga a szaklap is, ez alkalommal egy kulon két oldalas cikkben foglalkozik a neonicotinoidok betiltàsàval. A tàrgyban egy fogalmazott “Nyilt Levél”, a Foldmuvelési, és Kornyezetegészség miniszterekhez, cimén is. Hosszadalmas lenne annak teljes lefoditàsa (kozel, 2 oldal!) Néhàny fejezet cim: Mit mond, az ANSES hivatalos EU labortorium, Elfoghatatlan kritikai pont, A kozhatalom nem tévesztheti ossze a technikàt és a gazdasàgot és a kereskedelemet. A neonicotinoidek pusztito hatàsa, elviselhetetlen!
Majd, màrcius 27 . a Bourbon palotàban (orszàghàz) a parlamenti ujsàgirok sajtoértekezte kovette. A hatalmas siker folytàn jelentos kiszélesedés vàrhato ezen a téren. Franciàban tehàt màr messze, nem egyedul hoborgok, de lehet, hogy kozel igy Magyarorszàgon is, csak éppen ott elkerulhette figyelmemet, amennyiben ott kevesen hoborognek a kàrosultak, legalàbbis a M U ban.
Ugyanakkor szabad legyen megjegyeznem, hogy az az ilyen eseményeknek lényeges kovetkezményei lehetnek, a méhegészégi ugyek oldalàn. Nem kell ugyanis elfelejteni, hogy az UNAF méhész-egyesuletek szovetsége, parlamenti bizottsàgànak tagjai, jelentos politikai személyek, màris az értesultek kozè szàmithatok . Ok tehetnek fol kérdéseket a parlamentben, mi tobb ok azok akik, ajànlatokat, torvényjavaslatokat tehetnek a parlamentben, még jobb, ok azok akik azt megis szavazhatjàk. Oriàsi elore lépés, legalàbbis miniszterhez intézett felhivàshoz képest. Ez tubbinak ugyanis le kell mondani a kivételes helyzetek kinyilvànositàsàrol. Ezen alkalommal, egyben megszunik az àllami hivatalolkban divatos, megvesztegetési alkalom is.
De a legérdekesebb hir nem is a szaklap soraibol szàrmazik hanem egy kis kulonàllo kétoldalas “hirdetmény” fuzetecskébol, amely a szaklaphoz csatolva érkezett. Làsd, màr cimoldalon :
ROVARIRTOK, MEHGYILKOSOK : Nem, Nem !
Majd indokolàsok: Oriàsi méhveszteségek! A neonikotinoidok, ugyan màr EU tilalom alatt, de folfuggesztés lehetséges! De miért lenne arra szukség? A méreggyàrtok lobby-nyomàsa, màris alkalmazàsban! (làsd Magyarorszàgon is, folfuggesztések, majd OMME tiltakozàs ?!)
Tessék, most, surgosen, cselekedni kell! Kiàlt a felhivàs, hogyan eljàrni?(rovid forditàsban!)Tessék megkuldeni Julius 31 elott, a mellékelt felhivàst az illetékes miniszterhez. (Làsd a tiltakozok jelképei az oldallap aljàn. Igy az UNAF méhészegyesulet, “Cselekedni a kornyezetért”) jelképei. A felhivàs 4 oldalànak egy oldalra csokkentett oldala a mellékelve.
Miniszter Ur!
Hàla, honpolgàrok és a méhészek eros mozgositàsànak, a biovàltozatok, a természetben, helyreàllitàsa érdekében , 2016 juliusàban hozott torvény szerint, tilos a neonikodionokkal torténo vetemény és mag bevonat, alkalmazàsa 2018 szeptember 1, tol. Kulombozo tanulmànyok megerositették ezen mérgezo szerek surgos betiltàsànak szukségességét. Azok alkalmazàsa a beporzo rovarokra és a kornyezet biovàltozattossàgàra, katasztrofàlis.
Ugyanakkor, tobb mint 37 000 bio mezogazdàsz dolgozik Franciàban ezen idegmérgezok alkalmazàsa nélkul, 18 millio hektàrteruleten.
Màris kérem, megàllitani a folfuggesztéseket, a kivételes teruletek alkalmazàsi engedélyezését a neonicotinoidok részére!
Szàmitva az Ön meghallgatàsàra, kérem Miniszter Ur fogadja tiszteletes udvozletemet!
Kuldemény:
Neve, keresztneve: Alàiràsa:
Cime :
Mail cime :
Majd a folytatàsban, és roviden: Tàmogassa kuzdelmunket a méhek érdekében !
(Személyes banki adatok, kulombozo onmukodo tagdijfizetési lehetoségek)
Alàirva, megkuldeni a szoveget a cimzett miniszternek, egy màsik példànyt ugyanakkor megkuldeni a a mozgalom inditvànyozoinnak, egy bejelento lapot, szeményi adatokkal példàul : alulirott, tàmogatom az egyesulet eljàràsàt, mellekelve 30, 60, 100, € . . . vagy tobb hozzàjàrulàssal. A vàlasz hatàrozat megkuldve az AGIR pour l’Environnement, 2 rue du Nord 75018 Paris cimre.
Elnézést kérek a gyorsforditàsi hibàkért, hiànyossàgaiért !
Ime, egy francia méhvédelmi mozgalom màris beinditott egy hoborgést, az UNAF méhészegyesuletek kezdeményezésére ! (Az OMME is bàtran tiltakozott !)
* * *
JO, JO, DE HOL, HOGYAN, ES MILYEN LESSZ, A MEHESZETI KARTERITES?
Es hogyan a zold kornyezetben? Fol se merult kérdések?
Tovàbbithato, lekozolheto !
joseph.bencsik@free.fr Lyon 2018 màjus
Elnézést kérek a francia betuskàlàn készult ékezethiànyokért, elfranciàsodott kifejezéseimért !

A MÉHPUSZTULÁSI HŐBÖRGÉSEIM FOLYAMÁN !

Bencsik JózsefBencsik József
Lásd az « Európai méhész » honlapon
Már április végén járunk és még csak most került arra sor, hogy a 2017 november- decemberi tömeges méh pusztulásokra, méhészeti katasztrófákra, is elismerés kerüljön. Végülis kiderült, hogy nem jó magam, egyedül a károsult a környéken. Igaz ugyan, többszöri alkalommal, január, februárban tartott méhészeti gyűléseken, nem csak jeleztem, de magasan kiabáltam a kár esetemet, de még írásban is a polgármesternél. De ezen alkalmak folyamán még sehol a környékről (Jarnioux 69640) ez idáig, nem kaptam visszahatást. Úgy látszik a méhészek többsége még nem végezte el a télvégi kaptár látogatásokat? Avagy szégyenükben nem merik bevallani az elszenvedett méh veszteség káraikat ?
De a napokban kaptam a Rhone megyei méhészegyesülettől, pontosabb értesüléseket éppen, a méhpusztulások ügyében. Lásd a már közretett üzenetet, a továbbiak során.
No persze nem akarom szóról szóra fordítani, a e-mail üzenetet, helyet időt pazarolni a részletekről, csak éppen a lényeget szeretném jelezni. Az üzenet a Rhone megyei méhész egyesület alelnökétől, származik. Ezúttal tehát megkaphatták azok is akik valamilyen oknál fogva nem vettek részt a januárban tartott közgyűlésen, és nem hallották höbőrgéseim (Kb 180 tag jelen, a 800 közül !). Íme a társulat szervezeti üzenet eredetiben, majd fordítása, röviden, kivonatosan.
De : Jacques Freney [mailto:contact@rhone-apiculture.fr]
Envoyé : samedi 28 avril 2018 08:13
À : Jacques Freney
Objet : Mortalité des colonies d'abeilles dans le Rhône

Message important du GDSA du Rhône

Bonjour,

L'hécatombe se poursuit dans les colonies d'abeilles. De nombreux apiculteurs ont été touchés par des mortalités importantes.

Avec le réseau apilibres composés des GDSA73,74 et le GASA01, le GDSA69 a souhaité une enquête mortalité plus simplifiée que l'année dernière et qui doit prendre moins de temps à remplir.

Le constat est souvent le même : abeilles mortes au fond de la ruche ou sur un cadre, et rayons pleins de miel.
Les abeilles ne vivent plus assez longtemps pour maintenir une grappe assez importante capable de passer les coups de froid que nous avons eu cette année.
Les reines sont de moins en moins fertiles, le sperme des mâles étant de moins en moins viable.
Les ruches orphelines sont nombreuses ce printemps.

Vous trouverez ci-dessous le questionnaire à remplir de préférence avant le 2 Juin.
http://sondage.abeilles-lyon.ovh/index.php/136688
Si vous le souhaitez, des visites peuvent être réalisées par l'intermédiaire de nos 10 techniciens sanitaires apicoles qui ont aussi le formulaire de déclarations de mortalités.Si vous ne déclarez pas, certains penseront que les abeilles vont bien.
Cordialement,
Olivier Martel
Président du GDSA69
Rhône et Métropole de Lyon
Rövid fordításban:
A Rhone megyei méhegészségügyi társulat fontos üzenete!
A méhpusztulási katasztrófa továbbra is folytatódik! Számos méhész a károsultak között !
A környék, négy megyéjében O1, 69, 71, 73, műkődő méh egészség védő szervezet, a károk felmérésre, a mellékelt kérdőívek kitöltését kéri a tagoktól. Azon méhészek akik nem töltenék ki a kérdőíveket, ott, feltehetően, nem történtek kár esetek !
Szívélyesen:
Olivier Martel
GDSA69 elnöke
Rhone és Lyon, városi egyesulet, elnöke
No persze történhettek hasonló pusztulások nem csak a szomszéd négy megyéjében, hanem országszerte, vagyis összesen mint egy 100 francia megyében. Ilyen esetekről több mint valószínű, minden egyesület a saját honlapján fog visszahatni. Majd az országos szak lapokban is bekerül, egy egy, beszámoló ha nem is holnap, de a közeljövőben!
Ezúttal, talán nem véletlenül kiderült, hogy nem csak Lyon és környékén fordultak elő méhpusztulás esetek a tél folyamán. Még nem tudok hivatalos, írásban megjelent esetről beszámoló. Történtek ilyen esetek akàr Angliában is!
Ezúttal máris jelezném, hogy a Márton fiam mint a Nottingham-i Műszaki Egyetem matematika fizika tanára, EU szert közismert kutató a méhek rezgéseinek azonosítása terén, gyakran szerepel, mint meghívott szakmai előadó a környék méhész egyesületeiben, közgyűléseken. Legutóbb, valamikor április közepén Londonban az egyik ilyen méhész közgyűlésen volt meghívott előadó, a téma körében. Ez alkalommal hallott megrökönyödve, az egyesületen belül történt számtalan méh pusztulásról. No lám a jelenség tehát közel se az én Jarnioux-Imre méheimre jellemző. Van abból már böven akár Angliában is!
Nos ha már így Londonban is, akkor feltehető hogy hasonló jelenség már ismeretes Magyarországon is. Akkor már elképzelhető, hogy ott is megtörténnek a szükséges intézkedések, a tömeges mérgezésekkel okozott méh pusztulásokkal szemben. A méhész egyesületek ott is felméréseket végeznek, ki, hol, mikor, mennyi, kárt szenvedett az utóbbi időkben. Ha jól emlékszem, akkor az Méhészújság márciusi számában már található volt egy különálló értesítő füzetecske is, amelyben pontos leírás, hogyan eljárni méh mérgezés esetén? Jelen esetben azonban, nem hagyományos méh mérgezésekről van szó, hanem téli kipusztulásról amikor is a természetben nincs sehol mérgező anyag alkalmazásban, a méhek nem járnak ki gyűjtésre. A káresetek tehát nem is, a zöld évad alatt alkalmazott kezelések következménye. A téli kipusztulásról azonban még nem olvastam híreket a szaklapokban.
No lám, elismerést érdemelnek a Lyon és környéke, méhegészszégügyi szervezeteik, akik megértették az olyan magam fajta höbörgéseket. Máris lépéseket tettek a helyzet tüzetesebb kivizsgálására. Újabb fejlemények is beindulóban a kipusztult méhesem környezeti hatóságok szintjén. Minden bizonnyal így lesz az Magyarországon is, legalábbis remélhetőleg. No persze a Márton fiam segítségével, Angliából is várom a fejleményeket. Meglehet, akár Amerikában se különb a helyzet! Hogyan megtudni, ha ott senki nem hőbörög? A méhek kipusztulása ott is érdektelen lenne?
Jómagam, több mint 47 éve, gyakorlatilag méhészetben is gyakorlatoskodók de nálam, ilyen katasztrofális veszteség, soha nem fordult elő! Nem de gondolkodóba ejtő? Most kiderült, nem vagyok egyedül ilyen helyzetben!
Leközölhető, továbbitható.
Joseph.bencsik@free.fr
Lyon 2018 àprilis 30

Egy tényleges elgondolás ajánlat, a méhészeti károk megtérítésekhez!

Bencsik JózsefBencsik József
Hiába, hőbörgünk a kipusztított kaptárjaink mentén, jelenleg, szinte semmi remény az elszenvedett károk megtérítéséhez. Míg, kártérítés hiányában, semmi remény az újrakezdéshez. Hogyan, honnan várni kártéritést? Csak nem a miniszter úrtól, aki fölfüggesztette a NNK használati tilalmát, ezzel meghosszabbította a méhveszteségek további veszélyét ? Miközben, semmi remény az elszenvedett, károk, se a várható károk megtérítésére. Magam is a károsultak között! Elvesztettem a teljes méhállományomat, tudom miről értekezek! Az egyéni kérelmi eljárás szerint, semmi remény kártérítésre. Kihez fordulni, az NNK alkalmazását újra engedélyező miniszter úrhoz?
De van egy elgondolásom, amely által ezen nehézség ténylegesen, föloldódhat!
Az EU országok mindegyikében a forgalmazott vegyszerek, már megadóztatva, ki, ki, a maga, rendszabálya, % szintje szerint. Igy ez Franciában, úgy tudom, Magyarországon is, avagy Dániában. Ez utóbbi országban azonban, különösen, és az átlagnál sokkal magasabb % ban a megadózás szintje. Az így nyert adóösszeg pedig a biogazdálkodás fejlesztésére szentelve.
Mi történne, ha Magyarországon is, a mérgezési károsultak, valamint a helyhatóságok, hatalmas nyomása következtében, a mezőgazdaságban alkalmazott összes szerek forgalmi többlet adózása máris megtörténne ? A befutott összegből pedig arányosan jutna méhészeti kártéritésekre is!
De, nem csak, mert, jutna abbol a környezeti egyensúly visszaállításra is, jelentős összeg. Igy az, a biogazdálkodás fejlesztésére is! Az ilyen politika bevezetése rendkivűl hatásosnak igérkezne a méhészet foglalkozási ágazat védelmére, de még a fejlesztésére i!, Igy az, a bioágazatban is. Az ilyen eljárás, a méhészeti károsultak sokaságának, reményforrása lenne! A labo-eredményekkel igazolt méhveszteségek kártéritése megtörténhet, közvetlenül, akár a helyhatóságokon keresztül.
A kárbejelentés, ma, a miniszteri hatóságoknál, semmire se szolgál! Mi több, a pusztító méreg tilalalmának fölfüggesztése már megtörtént. Ezidáig is voltak komoly, és súlyos méhmérgezések (mint nálam is) igy hát, továbbra is lesznek! Már a zöldkörnyezet bio-egyensúlya is fölborulva !
Tegyük fel, hogy az ajánlott szerek fölemelt forgalmi adózásával, jelentős pénz összeg gyűlemlett össze, az államháztartásban. Miért ne, abból igényelni, követelni, pontosan, szerek által okozott károk, megtérítésére? Legyen az kérelem megküldve, ezennel, nem a károkozó méreg alkalmazását engedélyező szakminisztérumba, hanem az elszenvedett károkhoz tartozó helyhatóságokhoz. Elvégre is, ez utóbbiak is felelősek, a környezet egyensúlyának felügyeletében, és a védelmében is ! Legyenek ők, felelősek a náluk alkalmazott szerek, tilalmával avagy, engedelmével is. Következés képpen és természetesen, a felelosek a méhmérgezések oldalàn, akaratlanul is .
Ezen valóság fölismerésevel és annak tudatában, magam is, így jelentettem be a méhészetem, hirtelen és teljes kipusztulását a méhésem illetékes a polgármester urának . Egyben, kértem járjon közbe a bejelentésemmel az illetékes szerveknél ! Lásd az alábbiakban, a levelem, magyarul es franciául is! fo
Polgármester Úr!
1994 év óta, karbatartunk, Ville sur Jarnioux 69640 község területén, parcella szám 410 alatt egy méhest. Általában ott, 20-30 kaptár van elhelyezve, szabályok szerint, és a tulajdonos valamint a szomszédok jóváhagyásával. 23 év alatt soha, sehol semmi nézeteltérés, se panasz nem történt!
Akkor, 2017 november végén, december folyamán, a méhállomány teljes egészében, minden előjelek nélkül kipusztult, néhány nap leforgása alatt. Az eset annál is inkább lényeges, miután a környezetben, más méhészek, más kaptárokkal, ugyancsak hasonló helyzetben lehetnek. Hatalmas katasztrófa, nem csak a méhészeknek, de a környezetben élőknek is. A méheken kivűl, minden más megtermékenyitő rovar is áldozat lehet. Következmény: Fölborul a zöld környezet egyensúlya a megtermékenyítők hiánya miatt. Óriási nehézségek várnak mindazokra akik a környezetben élnek.
Holnap itt a tavasz, és mint mindig beindul a virágzás! De a méhek hiányában, hogyan fog megvalósulni a megtermékenyités, különösen a gyümölcsök, és sok más virágzó növény esetében? Várható eredmény, jelentős veszteségek a gyümölcstermelésben. De ugyancsak lényeges csökkenés, minden olyan agrártermékben, amelyek virágzás folytán valósulnak meg.
Mi méhészek, az ilyen katasztrófa áldozatai, úgy gondoljuk, nekünk is feladatunk a lakosság hatásos értesítése a Polgármester Úr közvetítésével. Hogyan fölhívni az itt élők figyelmét a katasztrófára, ami lakosságra vár, hacsak nem a városháza hirdető tábláján. Ugyanakkor, hogyan fölhívni a szomszéd települések lakosságát? A mi méhesünk már tökéletesen kipusztult de az is feltehető, hogy nem vagyunk egyedül! Kitegyünk egy hirdetést a méhesünk bejáratára?
Méhekre halálos terület!
Polgármester Úr, kérjük az Ön közbejárását, védelmét úgy mint a méheikét, azon keresztül a lakosság érdekeinek védelmét! Ugyanakkor és egyben megköszönjük, közbejárását, az illetékes hatoságoknál!
Tisztelettel: Bencsik Jozsef, nyugdíjas, méhész; Ville / Jarnioux, 2018 február 10.

Váratlan sorsfordulat történetéhez, néhány pontosítás.

Bencsik József
A korábbi írásaimban már beszámoltam röviden az eseményekről, szinte részletek nélkül. Természetesen ma még nincsenek végleges, elfogadható, magyarázataim a tragikus helyzet kialakulásáról. De az esetek továbbra is nyomatékosan foglalkoztatják elképzeléseimet. November- decemberben, a méhek már nem járnak ki gyűjteni, a begyűjtött tartalékaikat pedig, egyszer, korábban már “áttermesztették”! Mégis, hogyan a betegség, hogyan a meg mérgeződés, és főleg, hogyan elkerülni azt? A kérdés égető most már nem is annyira önmagamnak, hiszen én már elveszítettem 2017 november Decemberi időfolyam alatt, több mint 95% -ban a méh családjaimat. Közöttük azonban rendkívül érdekes, különleges esetetek hívták föl a figyelmemet.
A tragikus események alkalmával különböző helyzet esetek kerültek előtérbe.
1. Előszöris a Ville/Jarnioux méhes esete ahol a társammal, Jacques de Chavigny- vel közös telephelyen kezeltünk a magam oldalán 9, míg a Jacques oldalán 7 méh családot. A szeptember végén történt elővizsgálatok alkalmával semmi különleges megjegyzés. Hacsak nem, helyenként némi élelem tartalék hiány egyes családok esetében. Soha nem látott hőség, szárazság egész évben, méz hozam=0, de 90% os kirajzás! Szeptemberben még találtunk normális fiasítást,a családoknál tenyérnyi felületen, több kereten. Akkor megtörtént a élelem pótlás. A Lyon-I méhész kooperatívban vásárolt, garantált, élelem pótló sziruppal. Majd beütemeztük az atka irtás kezelést október végére.
Ez alkalommal, már akkor több kaptárt kiüresedve találtunk, de a kaptárok többségénél a ki be járás még rendszeresen működött. Minden élő család megkapta előbb az élelém szirupot, majd a befüggesztett API-val atkairtó csíkot. Majd november elején kiszálltunk a lehullott atkák számlálására. Na itt és akkor ért bennünket a tragikus meglepetés. Akkor már összesen csak két- két kaptárban volt élet. Majd amikor December elején újabb vizsgálati alkalommal, nálam csak egy a kollégánál egy se maradt életben!
2. Miközben, a történtekkel egy időben, a szomszéd faluban, Jarniouxban (2 km) fekvő kisházam udvarában volt egy rezgés mérőkkel fölszerelt méhcsalád, állandó megfigyelés alatt évek óta . A felmérési eredmények, önműkodöen minden 24 óra elteltével, interneten megküldve, a Nottingham-I Műszaki egyetem fizika- matematika tanárának laborjába a Màrton fiamhoz. Miután ezen kaptár méhei is megszöktek november- december folyamán így nincs kizárva, hogy a szökési időszak mozgásai is rögzítésre kerültek. A kivizsgálások még nem kezdődtek el. De előzetesen meg kell jegyezni, hogy ezen kísérleti kaptár a tavasz folyamán ugyancsak kirajzott. Egy olyan kisebb rajt szállt meg kb. 30 méterre a kaptár előtt és azt sikerült is befogni. Ideiglenesen a helyszínen akartam tartani. Majd másnap, a betelepített raj, megszokott. Alig 100 m rel tovább újra megtaláltam, majd újra befogtam. De ez alkalommal már, a kísérleti kaptár mellé telepítettem. Ugyanakkor, a megszokott raj által kiürült kaptár a helyszínen maradt, keretekkel fölszerelve.
Egy hét múltán helyszínen maradt üres kaptárban amelyet az első raj otthagyott, most, kisebb jövés- menés mutatkozott, de nem törődtem vele. Míg előrehaladt a nyár és kirajzott kísérleti kaptár mellé helyezett kicsinyke raj szépen haladt az építkezésben. Időközben a kint maradt kaptárban, amelyet egy korábbi raj elhagyott, előbb látogató repülések, voltak megfigyelhetik, míg egy szép napon kis idő múltán egy önmagától betelepedett raj foglalta el az üres kaptárt. A nyár végén meg is találtam abban három kiépített keretet szép fiasítással.
3. Akkor jött hozzám egy kaptár kérelemmel a vejem Dr Didier Reynier, La Tour du Pin –bol (Isere megye 60 km). No akkor, szeptemberben meg is kapta azt az ajándékot, az önmaga betelepedett “meglepetés” családot. Akkor már 4-5 kiépített keret volt benne , szép, kiegyensúlyozott fiasítással. Majd ezt a családot is, bőségesen betápláltuk, október közepén , a méhészeti cooperatívben vásárolt és garantált, méh eledel sziruppal. Na és persze megkapták a varroa elleni csíkokat is!
Majd eljött a karácsony is, a családi találkozó, La Tour du Pin ben December 25 én a lányomnál. Szép langyos idő 10-12° meleg a méhek járnak de úgylátszik csak kifelé. A kaptár körül pedig vastagon hevernek a földön a méh hullák. Lásd a mellékelt fényképeken. Azóta nem jártam náluk se a közelben, no meg a hideg idők, havazás is megjött. Erősen feltehető hogy a kaptár lakossága is teljesen kipusztult.
Na jó , de hogyan magyarázható egy ilyen helyzet? 47 év óta méhészkedek, de ilyen esettel soha sehol még hírekben se találkoztam. Hogyan magyarázzam például a Jarnioux ban helyezkedő kísérleti kaptár kipusztulásának esetét és hogyan a többit Ville sur Jarniuox-ban, és hogyan La tour du Pin ben? A kísérleti kaptár méhei megszöktek, míg az abból származó rajok egyike ma is vígan él! Ez utóbbi kaptárjára akkor, fölszereltem a kipusztul kaptár rezgésmérőit. Kiderült, azok is remekül működnek azóta is. A fölmérési eredmények interneten rögzítve , önműkődöen a naponkénti internet beszámolókon is láthatók, úgy Lyon ban, mint Nottingham ban.
Nos akkor összefoglalva; hogyan magyarázható e különleges helyzet: az eredeti család, két leszármazottja is, vagyis 2 raj kozul egy elpusztult míg a másik, ma is él és virul? Így az, ugyan azon a helyen, egy rezgésmérőkkel fölszerelt kaptárban, az elpusztult “anyacsalád” kaptárja mellett? Nehezen elképzelhető lenne azt állítani, hogy ezek a családok gyűjtés közben lettek megmérgeződve, November-decemberben? Igy az La Tour d Pin ben mint Jarnioux ban? Ez időben, màr nincs nektárgyűjtés, nincs virágsátor porgyűjtés, màr sehol nincs permetezni való sem. Miközben minden kaptár garantált ugyanazon táp szirupot kapott ?
Valójában az elpusztult méhek nem a kaptárban hullottak alá, hanem megszöktek és nem szálltak vissza. Nagyon jól megfigyelhető volt ez a helyzet a lányomnál (lásd a mellékelt fényképeket !) Valójában azt hinné a méhész, hogy a méhei nem is voltak igazából megmérgezve, csak éppen megrészegedve , elvesztették a tájékozó képességüket, vagyis képtelen voltak hazatérni ? No persze ha az egész család valamilyen oknál fogva lerészegedett, azt már mérgezésnek lehet számítani !
A korábbi írásaimban már volt rá eset, hogy jeleztem, talán már több alkalommal is, az évad végén előfordult (2/24) megszokott családok esetét, közel 10 éve. Ma azonban a veszteség 95% os ! 47 éves méhészeti gyakorlatomban soha ilyen esetre nem nem került sor. Hogyan fordulhatott az elő ? marad a gond ! Hogyan elkerülni ilyen helyzet kialakulását?
Az okozatok, minden bizonnyal a környezetben keresendők. Annyi közönyös, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott szerek ma már magasan megsokszorozdtak nem csak mennyiségben de minőségben is. A nálam bekövetkezett 95%os, hatalmas veszteség, (1/47 év alatt), holnap már minden bizonnyal egyre gyakori eset lesz. Egyre inkább fölborul a környezet biológiai egyensúlya. A mindenféle szerekkel agyonkezelt fogyasztási termékek hatására így lesz az a “kétlábú emlősök” esetében is, előbb utóbb ! De vajon lehet e számítani ésszerű védekező döntésekre, határozatokra ezen a téren? Minden bizonnyal nem, mindaddig míg a mezőgazdaságban a fogyasztási termékek magasabb hozamára való törekedés uralkodik! De ki törődik a ma élő társadalomban a környezet rombolásával, méh pusztulási károkkal, a méhészeken kívül ? No persze nekik az lét érdek. Míg a beporzáson a természet megtermékenyítésen keresztül ha akarjuk ha nem, a méhészet egyben, sokkal fontosabb : közérdek is !
Joseph.bencsik@free.fr 2018, Március. Szabadon leközölhető továbbítható

Végzetes sorsfordulat a méhesemben!

Bencsik JózsefBencsik József
Végzetes sorsfordulat a méhesemben !
2017 November- December folyamán kipusztultak az összes kaptáraink V/Jarniouxban, F69640 ! Nem lehet ilyen végzetes eseményt elfelejteni? Tenni kell valami érdemlegeset, hathatós, nyomatékos eljárással visszahatni! Elvégre is ilyen tragikus eseményt, ha nem is teljes veszteséggel szinte minden méhész megélhet a jövőben, avagy ilyen meg is történt, nem egyszer ha nem is végzetes formában; Nem lehet, nem ajánlatos az eseményeket elhallgatni, semmit nem tenni, felejtésre bízni! Hogyan megtalálni az okokat, és főleg az okozókat? A tapasztalatok szerint ugyancsak nem érdemes megbízni a hosszú évekig tartó bírósági eljárásokra, a bizonytalan határozatokra.
Hosszabb morfondírozás után a méhész barátommal úgy határoztunk, hogy első ként, a helyi, a falusi hatóságoknál, a polgármesternél jelentkezünk segítségért. Végül is úgy tudott, hogy annak hatáskörébe tartozik a közrendtartás. Legalább is meglehet az is, hogy valaki, méhes közelbe, nem tartotta be a rendszabályokat! Ha valaki, méhekre halálos mérgek alkalmazására vetemedett volna, még ha nem is készakarva. De egy 100% -os kaptár kipusztulás nem tűnik természetesnek.
A károk határai messze túl a méhészeten! Valójában nem csak méhészeti érdek, hanem közérdek a kérdés. No akkor a kiinduló pont legyen a polgármesteri hivatal, a közélet legalacsonyabb foka. Ha már a virágok megtermékenyülése közérdek, akkor legyen az hivatalosan is, már a legalacsonyabb fokon, a polgármesteri hivatalban. A polgármester Úrhoz intézett levelünk, Magyar fordításban:
Polgármester Úr!
1994 év Óta, karbantartunk , Ville sur Jarnioux 69640 község területén, parcella szám 410 alatt egy méhest. Általában ott, 20-30 kaptár van elhelyezve, szabályok szerint, és a tulajdonos valamint a szomszédok jóváhagyásával. 23 év alatt soha, sehol semmi nézet eltérés, se panasz nem történt!
2017 november végén, december folyamán, a méhállomány teljes egészében, minden előjelek nélkül kipusztult, néhány nap leforgása alatt. Az eset annál is inkább lényeges, miután a környezetben, más méhészek, más kaptárokkal, ugyancsak hasonló helyzetben lehetnek. Hatalmas katasztrófa, nem csak a méhészeknek, de a környezetben élőknek is. A méheken kívül minden más megtermékenyitő rovar is áldozat lehet. Következmény: Fölborul a zöld környezet egyensúlya a megtermékenyítők hiánya miatt. Óriási nehézségek várnak mindazokra akik a környezetben élnek.
Holnap itt a tavasz, és mint mindig beindul a virágzás! De a méhek hiányában, hogyan fog megvalósulni a megtermékenyítés, különösen a gyümölcsök, és sok más virágzó növény esetében ? Várható eredmény, jelentős veszteségek a gyümölcs termelésben. De ugyancsak lényeges csökkenés minden olyan agrártermékben, amelyek virágzás folytán valósulnak meg.
Mi méhészek, az ilyen katasztrófa áldozatai úgy gondoljuk, nekünk is feladatunk a lakosság hatásos értesítése a Polgármester Úr közvetítésével. Hogyan fölhívni az itt élők figyelmét a katasztrófára, ami lakosságra vár, hacsak nem a városháza hirdető tábláján. Ugyanakkor, hogyan fölhívni a szomszéd települések lakosságát? A mi méhesünk már tökéletesen kipusztult de az is feltehető, hogy nem vagyunk egyedül! Kitegyünk egy hirdetést a méhesünk bejáratára?:
Méhekre halálos terület !
Polgármester Úr, kérjük az ön közbenjárását, védelmét úgy mint a méheikét, azon keresztül a lakosság érdekeinek védelmét! Ugyanakkor és egyben megköszönjük, közbenjárását az illetékes hatóságoknál!
Bencsik József, nyugdíjas méhészek; Ville / Jarnioux, 2018. február 10
No persze meglehet, hogy az ilyen eljárás érdektelen Magyar földön. A polgármestereknek semmi köze a környezet védelméhez, még ha az, egyben közérdek is ?
Elképzeléseink, kérelmeink, ajánlataink a polgármester úrnak igenlő visszahatás esetében:
Bejelentésünket kitűzni a hivatal hirdető tábláján.
Megküldeni a levelünket:
szomszéd települések polgármesterének, tűzzék ki levelünket a hirdetéseik közé.
Értesítsenek, mindazon illetékes hivatalt amelyeknek bennfentesek a tárgyban.
Értesítsék a természetvédő, bio, társulatokat.
Továbbítani , hírszolgálatoknak, TV, rádió, és az illetékes szaklapoknak. . .
Továbbítani a kormányzati szak felelősöknek .
A visszahatások folytán egyre nagyobb méretű kárfelmérések, miért ne kivizsgálások, várhatók! Azok hatására, előbb utóbb, országos méretűvé válnak a követelések. Következtetés képpen a méhekre káros szerek alkalmazására, jelentős szigorítások, tilalmak remélhetők!
Idővel: Nem csak hathatós méh védelem, de egyben a zöld környezeti egyensúly védelme, ugyanakkor emberi egészségvédelem is megvalósulhat! Ne felejtsük el, hogy a méhek által elfogyasztott mérgek az emberi egészségre is halálosan káros lehet? Ne legyünk, a mérgeket gyártok, és alkalmazók, oldalán, akik nem látják a saját érdekeiket, fürészelik a természet azon ágát, a zöld környezetet, amelyben élnek, rombolják a saját, és mindenki egészségét, megélhetési környezetét !
Elveimhez hüen, fölvetettem az estünket a január 20 -án történt helyi, Lyoni egyesületi közgyülésen, (850 tag). Nagy meglepetésemre a bejelentésem, nem váltott ki különleges visszahatást. Mintha csak az eset jelentéktelen lett volna úgy a vezetőség mint a tagság előtt. A szünetben pedig ketten is jelentkeztek nálam és tanúskodtak hasonló esetről. A károsultak azonban nem tettek semmit, de nagyon kíváncsiak voltak az eljárási terveinkre. Márpedig, amennyiben az emlegetett esetek számát beszorozzuk a ország területén működő méhészeti társulatok számával akkor az esetek száma messze meghaladhatja az százat is és ki tudja mennyi, ha nincs ilyen felmérés? Úgy látszik az ilyen halálosan káros nehézség, nem szervezeti probléma. Vajon így az Magyarföldön is ?
A magyar méhészet ez irányú aggodalmait ugyancsak mindenütt és állandóan hangoztatni lenne szükséges, de nem csak a méhészeti szaklapokban! De legyen az fontos, lényeges közérdek más oldalon is. Miért ne hangoztatni, a közéletben is, Kezdve a polgármesteri hivatalokban felhívni a helyi hatóságok, a lakosság figyelmét már a kis települések hirdető tábláin is! Közérdek! ! ! Legyen minden polgár tudatában a zöld környezet egyensúlyának fontossága! Abban a méhészet szerepe: nélkülözhetetlen lényege, végül is nem a méz termelése, hanem a virágok megtermékenyítése. Azon keresztül pedig a zöld környezeti egyensúly fönntartása; a társadalom jólétének, biztosítása.
No persze, nem szándékozunk senki méhésznek beleszólni a “belügyeibe” még kevésbé beleszólni a szervezeti eljárásaikba; a polgármesteri hivatalok eljárásaiba, pl. Magyar földön ! Meglehet azonban, hogy a mi esetünk tanulságosnak bizonyul és azok, sokaknak, közelebbről is érdek feszítőnek mutatkoznak Magyarországon is! Még nem tudni de “Majd meglátjuk, a vak is úgy mondta “! Lehet hogy a károsultak hallgatnak, nem szeretnek hőbörögni nem csak Lyonban de így, Magyar földön is?
joseph.bencsik@free.fr Lyon 2018 február

MONSIEUR LE MAIRE


Depuis 1994, nous entretenons dans la commune de Ville sur Jarnioux 69640, Parcelle N°410, un rucher d’abeilles. En général, 20 à 30 ruches y sont installées selon les règles, et en accord avec le propriétaire et les voisins. Depuis 23 ans, nous n’avons jamais de problèmes, ni plaintes.
Arrive alors 2017, fin novembre, et décembre, ou toutes les colonies sans exceptions dépérissent en espace de quelques jours. Le cas est d’autant plus important, que d’autres apiculteurs, d’autres ruches, peuvent, se retrouver dans une situation identique. Désastre immense, non seulement pour les apiculteurs, mais aussi tous ceux qui vivent dans la proximité. Au-delà des abeilles, tous les insectes fertiliseurs sont, aussi victimes ! Conséquence : perte de l’équilibre de l’espace vert. Par manque de fertiliseurs, immenses difficultés attendent, pour tous ceux qui vivent dans la région!
Demain arrivera le printemps, comme toujours avec la saison de fleuraison. Comment ce passera la fertilisation des fleurs, notamment des fruitiers ? Mais aussi pertes importantes dans les rendements de toutes les productions agricoles, à fertilisation florale.
Nous croyons, qu’en tant qu’apiculteurs, et victimes de tel désastre, qu’il est de notre devoir de vous informer, Monsieur le Maire ? Mais, comment prévenir les habitants, si non en affichant notre appelle sur le panneau d’affichage de la mairie ? Et comment prévenir les habitants des communes voisines, sur le désastre qui peut survenir? Notre rucher est totalement éliminé, mais peut être que d’autres cas semblables se sont déjà produits, ou se produiront ailleurs ? Faudrait-t-il afficher sur le terrain de notre rucher :
Zone mortelle pour abeilles!
Monsieur le Maire, nous demandons votre protection et celle de nos abeilles et par là, défendre l’intérêt des habitants de la commune !
En vous remerciant de votre bienveillance et votre aide et assistance. Bien sûr, nous nous adresseront aussi, aux organismes concernés, afin découvrir les véritables causes !
Joseph Bencsik, retraité apiculteur à Jarnioux
Jarnioux le 1O février 2018

Éppen az ilyen értesülések . . .

Bencsik JózsefBencsik József

Maradjunk az méhek, mai legvadabb kártevõi, az atkák elleni küzdelem tárgykörében. A fölmerült alapvetõ kérdésekre valójában senkinek nem sikerült érdemleges választ fölmutatni, az élõskõdöt tartósan, véglegesen visszatartani. Annyi azonban teljes mértékben bizonyos, hogy az atkát különbözõ, észlelt hatások, értesülések vezérlik az eljárásukban ! Azokat elõszöris a helyszínen, a kaptárban, fiasításközelben kapja. No, persze kap õ értesüléseket ugyanakkor a környezettõl is, de valõjában, és elsõ sorban kap, a felnõtt, az érett, lárvától. Így történt az eredetileg is mindaddig míg a méhész, nem tudott zavaró értesüléseket, illatokat kelteni, azokkal megzavarni az atka életrendjét. Így kerülhetett sor annak idején például, már az atkaözõn megérkezésekor, a Thymol illóolaj alkalmazására. No persze nem lehetett így eljárni, azt folyamatosan és àllandóan alkalmazni, miután ilyen közbejárás minden alkalommal káros zavaró hatást váltott ki a méhcsalád szervezetében is. Másrészt el kell ismerni hogy a módszer alkalmazása közel se jár, az atka teljes kipusztulásával. Így ez ma is, 30 év múltán, azzal a különbséggel, hogy ma már nem csak zavaró illatokat használ a gyakorló méhész, hanem egyre erosebb kémiai szereket is. Az igy kialakult helyzet szerint, az alkalmazott, az engedélyezett szerek száma, az EU ban, ma csak 12, de a közel jövõben, egyre növekedõben várható. Az ilyen szerek számának szaporodási folyamatára, továbbra is minden bizonnyal komoly siker vár. Így lesz az a továbbiakban is, amennyiben nem sikerül olyan illatszereket elõállítani amelyek nem zavarnának, hanem képesek lennének ellenállhatatlanul magukhoz vonzani az atkát. Valami igazi “csalillat”ot kellene fölfedezni , amelynek segítségével sikerülne csapdába csalni az élõsködõtt.
Jelen pillanatban ilyen meghatározott illatanyagokat, még kevésbé atkacsapdát, nem lehet találni a méhészeti kellékek között. Ilyet még senki nem állít élõ, senki nem ajánl, de még csak, senki méhész, sehol nem is, keres. Ilyen igény nincs a méhészetben. Szinte hihetetlen, a szakirodalomban is sehol, még csak szóba se kerül. Jómagam ugyan egy ideje, szinte régóta (2010?) egyre erõsebben emlegetem, a csapdázási eljárást de még mindig nem tapasztaltam érdemleges, gyakorlati visszahatást. Márpedig , úgytûnik, az ilyen értesülések pontosításában, a szükséges elemek elõállításában, mutatkozik nagy hiány. Maga a csapda elkészítése, alkalmazásának hatásfoka már másodlagos nehézség.
A tárgyban nyilvánosságra hozott irásaim célja, meggyõzni a méhészeket, a módszer alkalmazàsànak elonyeirol, szukségérol. Ma is igy, ezekkel a sorokkal is! Azokban, màr 2010 évben szoba kerult az alapeszme, mig a kozeli iràsaimban 2017 ben már szinte rendszeresen, havonként. Ma, 2017 november, nem tapasztaltam semmiféle figyelemre méltó visszahatást. Ez idõ alatt, legalábbis senki nem jelentkezett csapdázási ajánlatokkal, se nálam, se a szakirodalomban. Míg a szerek alkalmazásával történõ atkairtáshoz, a kesztyû, a gázáálarc viselése szükséges, mégis esetenként egyre inkàbb divatban a méhészek kozott. Lehet, hogy ez igy jo a méhészek oldalàn, akkor a méhek védekezzenek az atkairto szerek ellen ahogy tudnak! Az màr nem a méhész gondja???
A magam részérol, az atka eljàràsai tovàbbra is gondolkodàsra késztetnek. Például az a tény is amely szerint, a lárva és az atka szaporodása idõbeli összhangban van egymàással. Szinte csodálatra méltó az illeszkedés, úgy a helyben, mint az idõzítésben, valamint a lejátszodásban. Történik az pontosan és kizárólag a lárva, méhecskévé fejlõdése, az átalakulás ideje, 12 nap alatt! Se több se kevesebb. Ugyancsak bizonyos, hogy az összhang megvalósulásához az atka igyekszik illeszkedni, a feltételekhez igazodni. Addig nem száll be a szaporodásra alkalmas sejtbe amíg abban, friss, ragacsos, kellemetlen és számára hasztalan lárvaélelmet észlel. Különben is, a fiasítás gondozásával, az élelmezésével megbízott méhegyedek jövése, menése zaklatása lehetetlené tenné az atka szaporodásának zavarmentes lebonyulását. Nem véletlen tehát, ha az élõsködõ jobbszeret közlekedni egy gondozó méhecskén, mint egy lárva táplálása körül, állandóan ügyködõ ételgyártó, etetõ egyed hátán. (lásd a Kanadai Université Bournaly Bc kutatatások 2014!) Nem is emlitve a lárva étel “keserûségét”, undorító ragacsosságát. Míg a gondozó, takarító egyedek ugyanis az etetési idény alatt nagyon is gyakran ha nem is állandóan, de legalábbis kapcsolatban vannak a lárvával. Így hát az élõsködõ kénytelen kivárni az etetés megszûnését, a fedelezés idejének eljöttét. Ezen idõszakasz egyébként ugyancsak felismerhetõ részére, pontosabban, nem csak a fedelezésre kirendelt egyedek munkájának beindulásával, de fõleg az etetési és élelmi illatak hiányából is. Érdekes jelenség amikor is a szaporodni kivánó élõsködõ esetében, nem csak az illatok, hanem az illathiányok is mérvadok! Amikor is a fiasitásos sejtek peremén kutat, akkor pontosan olyan sejtet keres, amelybol már nem áramlik az etetés illata. Rendkivûl kifinomult, ésszeru eljárás, holott az atkának nincs esze! No persze nagyon is feltehetõ, hogy a méh szaporulati sejtek fedelezési munkálati kezdetével, maga ezen munkálatok, és annak anyaga is, illatokat áraszt. Ez a különleges, jellegzetes fedelezési illat ugyancsak megerõsiti a sejtek idõbeli állapotát. Miután a heresejtek testesebbek, így az ilyen sejtekbõl származó illatok is arányosan nagyobbak, vagyis hatásosabban csábitobbak. (70-80%). A fedelezést várá làrva a saját különleges illatával ugyancsak jelzi, nincs szüksége élelemre, de szüksége van a befedelezésre. Az atka is úgy tudja? Eljött az idõ a szaporodási folyamat elinditására!
Mialatt, gomolyognak a kaptárban a tájékoztató illatok szinte vastagon és természetesen. Az atka pedig észleli ezeket az értesüléseket. Nemhiába jobbszeret, ésszerûen, az ott alkalmazott méhegyedek hátán közlekedni, és természetesen. Na jó, jó de az atkának nincs esze, avagy csak a feltételek ésszerûek, de azokat is fel kell ismerni! A ragacsós, és keserû, a “büdõs” méheledelt szolgáltatok használata nem kivánatos? No lám, nem hiába itt is, ezúttal is, a jelenlevõ illatok amelyek befolyásolják az atka eljárását. Nem hiába szívesebben utaznak a takaritó méhek hátán.
Tegyük fel, hogy a sejtek fedelezéskor alkalmazott anyagok különleges illatát is ugyancsak sikerült utánozni, nagyobbított formában. Amennyiben ez a jelenség is vezérfonal lenne az atkaszaporodás és a lárva fejlõdése között akkor annak a térbeli csúsztatását fölhasználásával megerõsödne az atka, csapdára vezetésének sikere! Hogyan kihasználni az atkát irányító illatok hatását csapdázására?
Azonban, minden bizonnyal, a méhcsalád és az atka kapcsolata között, nem csak, és nem kizárólag sejtfedelezési illatjelek a közvetítõdnek. Végülis, maga a kifejlõdött, felnõtt lárvának is van különleges és az atka által fölismerhetõ testillata. Mi több az, a testillat teljesen különleges a lárva kifejlõdése, felnövése, befejezõdése folytán szinte állandóan formálódik. A korábbi irásaimban már több alkalommal szóba került az ilyen helyzet. Ezen különleges illat, az atka eljárásának, egyik, alapvetõ vezérfonala. A kaptárban ugyanis, nem kizárólag a lárva fejldésének ezen befejezõdési idõpontja érvényesül. Ugyanakkor, de úgy nevezett fedelezési illatok is terjengenek amelyeket a fedelezõ méhek a munkájukkal terjesztenek. Ezek pedig megerõsitik, igazolják az atka “érettségi” értesülését, bátorítják az atka szaporodási folyamatának beinditását. A gyakorlatban nagyon is meglehet, hogy az élõsködõ is szívesebben engedelmeskedik, biztosabban visszahat, az ilyen kétszeresen, többszöresen, beigazolódott, megerõsített jelzésekre.
Mindezek folytán, ésszerûnek igérkezne tehát olyan csalillat elkészítése, amely tartalmazza a másodlagos, többszörõs értesüléseket is. No lám az ilyen különbségek minden valószínûség szerint egymást is igazolják, megerõsítik. Több mint bizonyos, ezek a különbségek is szerepelhetnek az atka tájékozodásának szolgálatában is.
Végülis, tanulságként is megállapítható, hogy az atka eljárásának lefolyása szigorú ésszerûségek szerint bonyolodik le. Nemhiába, ésszerûsség híján, minden atkairtó eljárás tökéletlen!
Természetesen leközölhetõ, továbbítható
Joseph.bencsik@free.fr 2018 január

Váratlan, végzetes sorsfordulat a méhesemben !

Bencsik JózsefBencsik József


Családostól szöknek a méhek a kaptáraimból!
47 év óta méhészkedek mint egy megszállt műkedvelő, de ilyen tömeges menekülés családostól, soha nem történt a méhesemben. Lehet az ilyen eset gyakori, csak éppen, magam, nem hallottam ilyenekről, habár legutóbb átéltem ilyen esetet ? Nem is találok rá magyarázatot! Talán az olvasóim kisegítenének, megmondják hol hibáztam, amennyiben az eset az én hibámból történt.
8 darab méh családból négy, szinte 100 % ban elnéptelenedett, vagyis megszökött, így az, egyik napról a másikra . Történt az október 15-én és november 15 között. No persze nem nyitottam kaptárt ezen időszakban. Már helybéli szélsőséges időjárás, is az évad folyamán rendkívül kivételes volt. Egész nyáron eső nem esett, és persze nagy hőhullámok dühöngtek. A nyár végefelé belenéztem a kaptárokba, de sehol semmi nyoma, érdemleges, hozamnak. A népesség ugyan dolgozott, de nem láttam, sehol semmi tömeghordást, azoknál a családoknál sem amelyek nem rajoztak ki. Rossz érzelmek, hiszen a család többsége a tavasz folyamán, kirajzott. Érdekes módon a legtöbb raj befoghatatlan helyzetbe szállt meg de nem szokásos módon, a közeli bokrok között, hanem, kicsit távolabbi óriás, fák, elérhetetlen tetején, befoghatatlanul, természetesen, meg is szöktek.
No persze a korábbi években, volt alkalom különleges raj megszállási esetekre is. Egyet közülük ezúttal meg is jegyeznék: Egy földbe vert kis akác karót, amelyen szinte minden évben egy egy raj telepedett meg. Az egyik évben néhány nap elteltével megszállt oda egy második is. Miért történt az így szokás szerint és miért kétszer is ? De ez évben, senkinek, a kiszállt rajok közül nem kellett az akác karó? Jobb szerették a magas ágakat a felhők között? No persze a rajok elvándoroltak, nagy tartalékokkal, így, az otthon ragadt maradék családnak nem sok élelem maradt. Rá három hónapos esőtlen kánikulla, “betette az ajtót”. Szeptember elején, nyárvégi helyzetellenőrzés, etetni kellett. A kaptárokban 3-4 kereten, tenyérnyi fiasításokat találtam . Ugyanakkor, a röpdeszkákon, igen kevés, szinte semmi, döglött méhecske nem hevert.
Majd november elején eljött az atka kezelési eljárás ideje. Kinyitottam a kaptárokat egy utolsó év végi látogatásra, a gyógyszer csíkok behelyezésére . A kaptárok előtt semmi külöleges elhullási jelenség! Míg a kaptáron belül borzalmas felfedezés! A kiürült kaptárok mindegyikében megtaláltam az elhagyott fiasitásos lépeket, szinte még élő lárvákkal, többeket is, takaró, gondozó méhek nélkül. Érdekes módon sehol semmi méh hulla tömeg a keretek alatt. Kétség kivül a méhek elhagyták a családi otthont! Minden bizonnyal nem idúltak útnak élelem tartalékok nélkül! Vajon mi kényszeríthette a családi otthont elhagyni? Otthagyni csapot, papot, az élelem tartalékokat? Csak nem valami muzulmán, “dzsiadista” rémuralmi társaságtol való, valami francia félelem ragadt rájuk?
Igaz ugyan, volt rá eset, a 47 éves méhészeti gyakorlatom alatt, egyszer màr megtörtént egy hasonló, szinte azonos megdöbbentő eset. 1998 október végén, az utolsó kaptárnyitás, a qyóqyszercsikok befüggesztése alkalmával, meglepő megállapítást kellet elismernem. A 24 kaptárom közül, kettő üres volt! Kellemetlen meglepetés, mert kb. egy hónappal előbb tartott kaptárkezelés alkalmával még mindent rendben találtam. Minkét esetben a keretek a helyükön, egyesekben fiasítás és még fedelezett méz is látható volt. Kétség kivúl mind a két család elhagyta a kaptárt. Sehol semmi nyoma a kóbor rajoknak a környéken, család tehát valóban megszökött. Abban az időben, igazából már csak az volt meglepő kérdés, hogy miért történt a menekülés az évad végén? Az esetet magam részéről szégyenletesnek tartottam, ha így történt én is hibás vagyok!
Az is igaz, hogy volt a megelőző években, két három éven keresztül, több néhány, ugyancsak külöleges, megfigyelt jelenség. Szeptember folymán még szép idők alatt egyszer csak egy cserje bokor szemelőtti kis ágán egy ökölnyi nagyságú méhecske fürt csüngott, szinte az orrom előtt. Rögvest meg is akartam találni a pici rajban az anyát. De ilyet nem találtam. A raj szétbomlott, majd az a kevés számú méhécske pillanatok alatt szétszéledt, de újra nem vonultak rajtfürtbe. Akkor tűzetesen megvizsgáltam minden kaptárt, és mindegyiken megtaláltam az anyát és minden rendben. Így más közeli években még két alkalommal, találtam a méhésem körüli faágon olyan “rajcsöppet”csüngeni. Ugyancsak történt az augusztus végén, vagy szeptember folyamán. A jelenség, a kicsinsége révén, végülis érdektelenné vált. A legtöbb esetben, nem fogtam be a maroknyi rajt, csak éppen leráztam az ágról. A méhek pedig mind visszaszálltak a kaptárokba. Na jó- jó, de miért, honnan, a kiszállási indulat?
Míg, egyszer csak, 2012/08/25 év, augusztus végén, a (Jarnioux) falu tanácselnöknője telefonált: Egy méhraj csüng a tanácsterem bejárata előtt, márpedig, a délután folyamán, ott közgyűlés lesz! Egy kis bonyolodás után, végülis sikerült a szökevény rajt befogni. Még aznap este föl is tettem a közeli méhesemben egy gyöngébb családra, egy újság papír közbeiktatásával. Az egyesülés is tökéletesen működött. Ha jól emlékszem, azután, az “Európai Méhész” honlapon megjelent ezen különleges eseményről egy beszámolom is. Vigasztaltam is magam : na lám, mégiscsak sikerült egy szökevény rajt befognom! De az igazi baj azzal kezdődött amikor a (Lozanne-I ) méhésemből, ezúttal már, egyszerre két család megszökött, úgy hogy nyomát se láttam, csak a hűlt helyét találtam !
Ma, azonban, az eset sokkal súlyosabbnak bizonyult. Nem csak azért, mert a méhek eljárás, megszökése újra megtörtént 2017 november közepén, hanem azért főleg, mert a dolog rendkivűl megrendítő állapotot okozott. Ezúttal ugyanis nem 2/24 a veszteség arány, hanem, most már 4/8 volt (50%) a szökevény családok száma. Ugyanakkor, megjegyezném, jelen pillanatban még nem hallottam szökevény rajokról, és sehol nem találkoztam ilyen rajokkal a környéken, kivéve a polgármester régebbi telefonhivását.
Valójában a fő kérdés ezen események után most már az; jóvolna tudni, mi az okozat és hogyan elkerülni az ilyen veszteségeket. Miért kényszerül egy méhcsalád lemondani minden kincséről, minden biztonságról, ily módon menekülni az évad végén? Melyek azok a, tegyük fel, ritka körülmények, feltételek amelyek ilyen öngyilkos lépésre kényszerítik a méhcsaládokat, ezúttal szinte tömegesen? Ha jól belegondolunk, szinte valóságos öngyilkosságnak minősíthető eljárás. Legalábbis mint méhész nem látom hol hogyan találhat egy kóbor raj olyan alkalomra amely lehetővé tenné a téli kemény viszontagságok átélését, mindenféle tartalékok nélkül ! Ki tudna ilyen kérdésre érdemleges választ találni?
Bevallom, sehol a szakirodalomban, sehol a méhészek között nem találtam, példát egy ilyen jelenségre, se francia se Magyar oldalon. No persze, amennyiben az egészségem, valamint a maradék törtető akaratom lehetővé teszi, felvetem a kérdést a januárban tartandó legközelebbi méhészeti közgyűlésen, Lyonban, értesítem az INRA intézetet Avignon-ban, az egyetemet Nottingham ban. . .
Az is jól jönne, ha kérdés fölvetődne Magyar oldalon is, még akkor is ha hasonló eset nem fordult elő a Magyar méhészek között. Ki tudja, hol mi történhetett a legutóbbi időkben ott is ilyen katasztrófa ? Szerintem nem lenne érdektelen, ilyen, és hasonló esetekről tudni, tapasztalatainkat kicserélni, tanácsokat kapni! Miközben halad az idő, november végére járunk, és mi lesz a folytatásban? Újabb szökevény esetek várhatók, vagy vége a katasztrófának? Vannak e szökési előjelek, előkészületek? Addig is gondolkodóban, magyarázatokat volna jó találni. Magam is így, keresek, mialatt a fejleményekről ugyancsak szeretnék beszámolni!
Természetesen leközölhető, gátlás nélkül továbbitható, több mint ajánlatos !
joseph.bencsik@free.fr 2017 december

Másokat is gondolkodóba ejtenek az atkák II.

Bencsik JózsefBencsik József

Amilyen mértékben elöre halad az atka szaporodási eljárásainak, pontosabb ismerete a kaptárban, szinte olyan mértékben nyilik lehetőség, az élősködő kártevésének csökkentésére. Alapvető kérdés, csak az ,milyen atka ellenes szerek lesznek akkor forgalomban az eljövendő évadok alatt? A hivatalos, felügyelő EU szervek, mint ANSES intézet Francia földön, már ugyancsak nyilvánosságra hozták az úgynevezett, atka ellen használható, hivatalosan engedélyezett szerek listáját. Közöttük szerepel 12 féle gyártmány szer. Lásd a mellékletben. Mindegyik szernek ugyanakkor megvan a maga alkalmazási módszere. Ugyancsak a szükséges védekező felszerelések, kellékek használata, ki- ki, az okozott veszélyek szerint. Szerencsére senki nem fog alkalmazni tizenkettő szert a szükséges védekező kellékeket egyszerre! No lám, az EU méhészek, válogathatnak, a szerek és módszerek között! Mindegyik a maga különleges méhészeti felszerelése, kötelező feltételeknek felel meg ! Van amihez csak kesztyűt kell használni, de olyan is amihez gázálarc, szemvédő is szükséges. De szinte semmi védekező kellék, se feltétel nincs előírva, magának méhcsaládnak! Hacsak nem az adagolás mennyiségének, valamint az alkalmazás idő hosszának, felügyelete. A kémiai összetétel nem számít, mindaddig, míg nem hullanak méhek is a kontrol lemezre. Elégedjen meg a méhcsalád az engedélyezett szerekkel, na és persze védekezzen, ahogy tud. Nem a szergyártó dolga ? Míg a kezeléseket, évenkét kétszer ajánlatos elvégezni. Miközben az élősködő, újra és újra fölszaporodik, így ez évtizedek óta !
No persze nagy az aggodalom a méhészek között, mivel, nem tudni pontosan, melyik alkalmazott szer, milyen hatást vált ki a méhcsalád életfolyamatára. Szerencsére a hivatalos szervizsgáló laboratóriumok garantálják a szer elviselhetőségét. Ugyanakkor a szabály előírja maga a méhész egészségi feltételeinek, betartását. Végülis, ily módon szavatolja egyrészt a méhésznek másrészt méhcsaládjainak életét. Ezek hiányában a méhész részére, szinte csakis káros hatású eljárás lehet a kilátásban ? Mi több, egyes szerek használati utasítása máris védekező felszereléseket, akár gázálarc, kesztyű , védőszemüveg viselésére kötelezi az alkalmazott. No persze nem így a méheknek ! Mi több, az alkalmazott szer egyenesen rájuk zúdul, de nekik a szerek gyártói nem ajánl semmiféle védekező eszközt, még kevésbé gázálarcot, pedig úgy tudott azok is lélégzenek. Ugyanakkor senki szergyártó nem szavatol termék hozam emelkedést !
Márpedig a méhcsalád életének bonyolultsága, szervezeti fölépülése, rendkivül kifinomult formában működik. A legkisebb zavar, komoly nehézségeket okozhat, sok esetben, akár elkerülhetetlen károkat. Következés képpen, az alkalmazott szerek hatására, többé, kevésbé fölborulhat a család szervezete, a munka beosztás. Mások eltájolódnak, megbetegednek, lecsökken a létszám, a hozam képesség. Na persze, a méhészek között, sokan akik, észre se veszik a kissebb káros jelenségeket. Megcsappan a méz hozam is, de pontosan nem tudni mennyi lett volna ha nincs atka özön. A méhcsaládban azonban már, többé kevésbbé, fölborult rend! Például a kívül, belül, munkaképtelen, és eltájolódott egyedeket helyettesíteni kellene. A munkabeosztás ugyan állandóan felügyelet alatt a családban de most máris, a hirtelen és váratlanul kialakult atka okozta hiányok szerint sürgősen, és állandóan újra, és újra kell szervezkedni. De hogyan történhet az akkor, amikor az alkalmazott szerek hatására maga a munkabeosztó rendszer is, eltájolódott a családban? No persze ez már nem szergyártok gondja? De talán a méhész se akar tudni rola?
Na, és, még akkor szóba se került, az atka okozta számos rendellenesség, mint a betegségek, a kellemetlen mellékhatások fölsorolása, magyarázata. A téma felvetése azonban ezen írás keretein kivül áll. Annyit azonban érdemes megjegyezni, és elismerni hogy az atka özön elviselése, rendkívül veszélyes helyzetet okoz a méhcsaládban, végűl is a méhcsalád pusztulását. Maga az a tény amely szerint az atka “csípése”, vérszívása a lárva testén, ugyancsak súlyos betegségek, fertőzések forrása, kiindúló pontja! Ezen vitathatatlan tényt azonban ugyancsak illő lenne számításba venni, az ajánlott és szavatolt atkairtó szerek alkalmazásában.
No persze nincs gond! Állítják a tizenkettő fajta, szavatolt atkairtószer gyártói! Az ajánlott eljàràssaikkal, remek, ha nem, majdnem tokéletes atkapusztulàs vàrhato! Nos ha így, akkor nincs is szükség tizenkettő változatra. Talán az alkalmazási módszer és az eszközök változata lenne a lényeg, a döntő, a gázállarc használatát előírók hatásosabbak lennének? Miközben a szerek alkalmazási feltételekhez, tanácsok, szigorú szabályok is kapcsolódnak. Mindegyik szer gyártója a saját gyártmányát tukmálja. Miközben, közöttük valamennyi ajánlat, a méhcsaládra akar ráerőszakolni, valami idegen, oda nem illő, zavaró szert. Pontosan nem tudni a méhekre mennyire elviselhető, milyen mértében kàros az ajánlott szer, de atkairtás hatásossága érdekében szükséges kaptárban. Természetesen a szerek ajánlóinak állítása szerint igen kevés, ha nem semmi zavaró hatás, nem várható! A lényeg, tehát kizárólag az atka irtásának foka, és nem a méhcsaládnak okozott zavarok?
Elképzelhető e, atkairtás, szerek alkalmazása nélkül ?
De egy magamféle, kémia tudatlan, műkedvelő méhész, képzeletében, kaptáridegen szerek alkalmazása a méhcsaládra, egyenesen fölháborító. Úgy tűnik az, annál is inkább, mert elképzelhető, atkairtás, szerek nélküli is! Ilyen eljárás létezik ősidők óta a mezőgazdaságban! Egy valóságos eszmény: Kártevő irtás csapdázással! De valójában, ma (2017/07) az Országban, ilyen méhészeti eljárás ismeretlen, legalábbis, sehol nem emlegetett. Szinte így az bàrhol az EU ban! Legalábbis sehol nem találtam a szakmai hirdetésekben atkacsapdázási kinálatot. De, ott már mindenütt megtalálható a tizenkettő hivatalos atkairtó szer. Azok alkalmazása, legyen az bármelyik, a legjobb esetben is, csakis zavaró és kellemetlen, esetenkét egyenesen káros lehet a méhcsaládra. Ugyanakkor megjegyezném, hogy végülis, az útóbbi időkben, a csapdázási elgondolás körül kezdeményezések a kilátásban, nem csak Lyonban, és Avignonban, vagy Nottinghamban is de lehet az így máshol is, csak éppen nem nyilvánosan. Miért ne így Magyarszágon is, egyszer csak, a hivatalosan is szavatolt atkairtó szereken túl, azok fölött, egy “csalillatos” csapdázási ajánlat is fényeskedne? De, sehol, még a méhészeti szaklapok, se szakirodalom, nem emleget ilyen eljárásokat. Holott a gyűmölcstermelők esetében, szinte ősidők óta divatban az ilyen eljárás. Lásd például a “Csalomon” csalétekeket, módszereket ! No persze, azok, kivül állnak a szergyártók érdekein! Ők a saját szereik gyártásáből élnek?
Nos, ha màr az atka szaporodási folyamata az előző írásaimban leirt formában zajlanak le, akkor elegendő lenne ilyen értesítő, csalogató “játékot” lejátszani, nem a felnőtt lárva sejtjének bejáratánál, csak egy kicsit odább, egy csapdában, a megfelelő feltételekkel, megfelelő időben! A feltevések szerint, különleges, fölerősített illatjelekről, van szó. Magam is, e jelenségek alkalmazásában hiszek! Az évad folyamán ebben az ágazatban végzett próbálkozásaim alkalmával azonban nem sikerült olyan csalillatot alkalmaznom, amely hatásosságát bizonyítani is képes lett volna. Míg, a rovarirtó csapdázás első számú magyar hőse a “Csalomon” intézmény, sajnálkozva, írásban jelezte (15/05/2017): ilyen atkacsalillat nem létezik a terméklistájukon. A továbblépési ajánlatomra nem jött visszahatás, vagyis, részükre a dolog érdektelen. Hàt igen, de létezik, tizenkettő féle atkairtó szergyártmány, mind EU szavatolt, és mind külföldi! No lám, elégedjünk meg azokkal? Ugyanakkor a csapdázással történő eljárás, előnyei ma is magasan a többi fölött. Valami vitathatatlan ésszerűség csillog abból! Sehol hátrány, semmi féle kaptáridegen anyag használatban. Az eljárás működhet megszakítás nélkül, az egész évad alatt. Semmiféle védekező eszközre, eljárásra nincs szükség! Nos akkor mirre várunk ? Van pénz újabb atkairtó szerek kutatására, gyártására, de sehol egy ajánlat az atka csapdázásához szükséges csalillat fölkutatására?
Leközölhető, továbbitható
joseph.Bencsik@free.fr 2017 november
Generálási idő: 0.07 másodperc