Bencsik József


Gondolatok “A csávázószerek és a méhek” című beszámoló körül.
Méhészújság 2014/04 old: 20:“ Növényvédelmi Tudományos Napok” a Magyar Tudományos Akadémián. Méhvédelmi oldalon, Dr. Tóth Péter OMME szaktanácsadónak köszönhető egy érdemleges előadás. Úgy tudott, “mindkét szakterület naprakész ismerője” Váljék becsületére, fölhívta a figyelmet a, méhvédelem jelentőségére ? Feltehető, hogy ő volt az egyetlen ilyen?
Ha így, akkor az előadás, 1/66= 1,51 % -ban volt része a tudományos napok előadásainak? Míg a 26 kiállított poszter, között, talán egy sem! Ezen matematikai részarányosság szerint feltehető, hogy a méhészeti tevékenység, a mezőgazdasági ágazatok összességében, nem tesz ki többet mint 1,51 %. Ezen alacsony arányosságra gyakran történik hivatkozás, a méreggyártók részéről. E tény, más oldalról, bizonyság is: Feltétlenül szükséges figyelembe venni az IRET =Igazságosság, Részarányosság, Ésszerűség Törtetés, feltételeket együttesen és nem, külön külön.
A méhek értéke? Lényeges kérdés! Így már felmerülhet az igazságosság kérdése is : Vajon a méhek csakis 1,51 % -os arányban, termékenyítik meg a mezőgazdasági növények összességét? Ja kérem, ilyen kérdések, már nem tartoznak a növényvédő szerek gyártó trösztök gondjaihoz. Ők tudják mivel foglalkoznak, első sorban, hát igen, kizárólag növényvédelemmel. A méhek csak zavaró, hátráltató, kellemetlen tényezők. A vegyszer iparnak nem kenyere a méhvédelem!
Éhínség fenyeget számos népességet, világszerte, növényvédő szerek hiányában! Szabadkoznak így, szinte minden alkalommal. Ilyen körülmények között, hogy jöhet számításba a méhveszteség? Nem de jelentéktelen az éhínséghez képest! A méhek mezőgazdasági megtermékenyítő szerepe is lényegtelen? Ugyanakkor, tudományos kísérleteket pénzelnek olyan növények előállítására, (OGM) amelyeknek nincs szüksége méhekre, se megtermékenyítő beporzásra.
Hogy vannak hátrányok is? Azokról jobb nem tudni! A növényvédő szerek alkalmazása ugyanis előbb utóbb ismert és ismeretlen betegségeket okoznak? Így ez nem csak a szerek használóinak, hanem a környezetben élő állatvilágnak, közöttük a magamfajta kétlábú emlősöknek is. Legyen szabad egy megtörtént esetre hivatkozni: Paraguay ország szója-bab mezők szerkezelőit rendőrkordonnal kellett megvédeni a lakosság föllázadása folytán . Lásd “Abeilles et Fleurs” szaklap 04/2014 fénykép is 40. oldal. A környéken ugyanis aránytalanul számos ismert és ismeretlen megbetegedés lépett föl. Az orvosok szerint az alkalmazott szerek az okozok. Paraguayban nem csak a méhek, de a lakosság egészsége se számít! Holnap talán már Magyarországon is így?
Szerencsére Dr. Tóth Péter föllépett a rovarirtók, méheket érintő pusztulási veszélyek ellen. Vajon mások is így a környezetben élő vadakat, madarakat, halakat fenyegető veszedelemmel szemben? Voltak e orvos -kutatok akik, a magamfajta kétlábú emlősök betegségi veszélyekről tartottak volna előadást? Avagy nincs szükség ilyen elővigyázatosságra. No lám, Paraguayban sem volt arra szükség!
A beszámoló, harmadik oszlop közepén, Dr. Tóth Péter valóban tárgyilagos és találó meglátása szerint : “A rendelkezésre álló adatok ismeretében a talajok és a talajvíz további vizsgálata viszont elengedhetetlenül fontos feladat lenne”. De miért is csak lenne ? Talán azért mert a szóban forgó konferenciának tárgya, kizárólag a növényvédelem ? Francia gondolatjárás és kifejezés szerint az ilyen szellemben rendezett konferenciák esetében a méhvédelem, csak olyan, mint egy piszkos hajszál amely a föltálalt leves (tudományos értekezlet!) felszínére került? Nem de ki is fog kerülni onnan mihamarabb, és nem véletlenül! Elvégre is, az ilyen kutatások, tárgya, közel sem növényvédelem ?
Méhvédelmi kutatásokra nincs pénzelés! Nem titok, a méreggyártók, hatalmas befektetésekkel pénzelik a növényvédelmi kutatásokat. Míg a méhészek csak nem képzelik, hogy ugyanazon pénztőke eléjük szalad tárt karokkal, méhvédelmi kutatásokat pénzelő ajánlatokkal? Az ilyen befektetések ugyanis nem növelik a jövedelmeiket, ellenkezőleg, terhelik, de nem csak, hanem egyenesen csökkentik a legyártott szerek forgalmazását! Nem hiába, Dr. Tóth Péter szerint “elengedetlenül fontos feladat lenne, de csak lenne? de nincs aki pénzelné, ilyen kutatások beindítását, elvégzését. A magyar méhészek, és EU országok méhei, a természet ösztönrendje szerint (többletjövedelem , haszon hajszolás) nem számíthatnak kíméletre, a méreggyártók részéről.
Az igazi szervezeti feladat úgy tudott, sehol Nyugat Európában, nem az EU támogatás szétosztása. Valójában az, semmi esetre se tartozik a szakmai feladatok közé. A méhvédelem sokkal fontosabb! Már csak azért is, miután előbb utóbb egyre inkább pusztulnak a méhek, csökkenni fog, megszűnik a méhészkedés, rövidesen nem lesz szükség semmiféle EU támogatás szétosztására ! Jelen pillanatban, ugyan még megy az, de mi lesz holnap? Nem hiába jelentette ki Dr. Tóth Péter mi az ami “elengedetlenül fontos lenne” vagyis a méhvédelem? Tapsolnak is a méreggyártók szolgálói, tudományos kutatok a Tudományos Akadémiákon rendezett értekezletek alkalmával csak éppen nem a méhvédelemnek!
Tudni érdemes, hogy a nyugati EU méhésszervezetei számos esetben egyenesen bojkottálják azokat az értekezéseket amelyek a rovarirtó trösztök pénzelésével épültek. Tesznek így sajtóközleményeben, összefognak rokonérzelmű szervezetekkel, közösen tiltakoznak a minisztériumokban. Előttük, az sem titok, hogy nemzetközi ipari trösztök erős nyomást fejtenek ki a politikai hatalom birtokosai felé is. Magyar példa is rendelkezésre áll.
Tanulságként, 2012 év folyamán a neonicodinoid rovarirtók gyártói hivatalosan kérték a legyártott szereik forgalmazási engedélyét Magyarországon. Ám akkor, a VM által összehívott Növényvédelmi Bizottsági ülésen (2013/02/18 ?) ezen méhmérgező szerekkel szemben nem történt elutasító állásfoglalás. Vajon történhetett ez így a méreggyártók nyomására? A nemzetközi Greenpaece szervezeten kívül semmi ellenkezés nem történt. Az összehívott, válogatott specialisták, talán nem is akartak, ellent állni, elutasítani, a forgalmazási engedélyt? Így történhetett meg a méhek gyilkolásának engedélyezése neonikodinoidokkal. Szerencsére időközben EU -os tilalom került napvilágra. Lehetne valami tanulságot e tényekből levonni? Ki fogja megvédeni a méheket és vele a méhészetet ha nem éppen és pontosan és első sorban a méhészek, avagy Dr. Tóth Péter, egyedül?
Márpedig, IRET elgondolás alapján, a méhek védelme, ezen keresztül a szakmavédelem, első sorban, és igen természetesen szervezetei feladat, kötelesség. Legalábbis így ez Nyugaton. Ott, a méhészek szervezetei minden (V)M határozatot és közhatalmi állásfoglalást szigorú bírálat alá vetnek? Az IRET szellemben való eljárás, nem de elengedhetetlenül fontos feladat lenne” mindenütt ? Régóta elfogadott www.europamehesze.atw.hu honlapon ! Váljon becsületére !
joseph.bencsik@free.fr 2014 Június