Nem csak a virágokat látogatják !
Egy napon, a méhesemtől 150 méterre, a szomszéd terület tulajdonosa, nyitott fészert állított föl a két nyerges lova számára. Egész télen szénával, abrakkal etette őket, inni is adott minden nap számukra, de még a fölgyülemlett trágyát is kihordta alóluk. Míg, a kicsit lejtős területen, a lovak vizelete, kicsurgott a lovak lába alól. Eljött a tavasz is és akkor, szemlátomás jelentős méhrepdesés zümmögött a méhésem és a lóvizelet mezeje között. Mindennapos útszéli eset volt az ilyen, még a gyermekkoromban. Ma azonban különleges, ritka, a környéken lovakat látni. Valamikor, régen ők voltak a mezőgazdaság erőforrásai. Úton útfélen lovak ürülékével, vizeleteivel lehetett találkozni . A méhesem pontosan olyan műveletlen területen kapott elhelyezést, amelyet,a múlt század elején még, csakis, lovakkal műveltek. Most, több mint 100 éve, elhagyott, vad, terület lett.
Ma annál inkább nem látni lovakat, de minduntalan találkozni lehet, traktorokkal. Csöpög is azokból némi olaj, meg üzemanyag is, de azokra nem járnak a méhek! Nem véletlen, hiszen még a kipufogó csőből is elviselhetetlen szagok, füstök, budos gázok áramlanak ki. Még rosszabb, rovarirtókat fecskendeznek ezekkel, a virágos mezőkre. Nem hiába lett abból nélkülözhetetlen gazdasági feltétel. Míg lett az a méhek, és a méhészek számára, rémálmom. Pusztulnak is a kaptárok lakói tömegesen! Már a permetező traktorkezelők is, újabban, gázálarcot kénytelenek viselni.
Érdekes módon a számítógépeink Web oldalain, számos értesülés olvasható a lovak vizelete körül. Ugyanakkor, semmi arról, hogy miért járnak arra méhek. No és vajon csak isznak abból egyet, mert éppen megkívánták, vagy hazahordják ? Feltehető, hogy hazahordják, valahogy így az itatom tiszta vizével is? Minden bizonnyal mindkettőre szükség mutatkozik a családban. Az is könnyen feltehető, és magyarázható, hogy a lovak vizeletében nélkülönözhetetlen életszükségleti anyagok, ásványok, sók találhatók. Nos ha így, akkor hogyan viszonyulni, egy IRET szellemben ténykedő méhésznek? (IRET= Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető)
Térjünk vissza egy kis gondolkozóra, a méhesembe, ahonnan tömegesen járnak a méhek, a szomszéd lovai alá. Márpedig a lóvizelet 150 méterrel távolabb fekszik. Hát akkor miért járnak oda, mert megéri a fáradságot? Tegyük fel, hogy szomszéd lovainak fészere nem 150 méterre hanem 1 km -re fekszik. A méheimnek pedig oda kell járni, amennyiben, közelebbre, nem találni lovakat, és csurgadozó lóvizeleteket. Ez esetben milyen fáradsággal, idővesztegetéssel, korai öregedéssel jár annak kihasználása a kaptárjaink lakói részére? Jó, jó, vannak méhészek akik úgy tartják, azoknak vizelethordó méheknek az a dolga, hogy megfelelő forrásokat keressenek, találjanak maguknak. Elvégre a virágokra se járnak akármilyenekre, nem de? Különben is kitől kapják ezek a méhek a megbízatást, arra, hogy éppen lóvizeletet, és csak azt hordjanak ?

Márpedig IRET eljárás szerint érdemes lenne minden méhes előtt ivóvizes, és ásványvizes (ló-vizeletes) itatókat helyezni, azok szintvonalát rendszeresen felügyelni a méhészévad alatt. Legyen az méhek “sörözője”! Mi több, érdemesnek mutatkozna tanulmányokat indítani : melyek azok az ásványanyagok, sók, savak, amelyek szükségesnek mutatkoznak és milyen arányban ,a méhcsalád életviszonyainak egyensúlyához. A mai méhészeti szaklapokban, külföldön se könnyű ebben a témában szakértesüléseket olvasni. Magyarországon is, csak a tápszerek, és a “méhpatika” hirdetéseiben lehet ilyenről olvasni. például: “Amit szeretnek a méhek “, Méhészújság 2014/08 31. oldal, Méhészet , 33. oldal. Tíz féle, ásványi anyag jelei , mint, CO. P.E, Na., Mg., . . . + gombaölők+ de vitaminok, felsorolása is, olvashatók. A táplálási sziruphoz is csak 15-20% -ban tanácsos keverni az ajánlott tápanyagból, amelynek belső részarányossága, ismeretlen! Talán éppen ilyen formában szeretik azokat a méhek ? A hirdetés szerint, ugyanis, a méhtakarmányt , az “íze, és cukortartalma miatt a méhek szívesen fogyasztják”. No és persze valami édesítővel, kényszerítik a méhekre, mint valamikor a gyerekeket, a keserű gyógyszerek elfogadásához ?Mi több, van abban “ásványi, anyag receptúra” is! Sajnos, nem tudni, van e azokban lóvizelet, legalábbis az abból származó ásványokból, és milyen arányban? Pontosan így például a francia “Abelles et Fleurs “ szaklapban is (2014/08)
Ugyanakkor IRET lényegesnek és érdemlegesnek mutatkoznék a méhcsalád ásványanyagi szükségletét kísérletekkel, további megfigyelésekkel pontosítani, úgy a minőségében, mint a mennyiségében. A méhecskék, a lóvizelet iránti mutatott érdekeltsége irányadó lenne. Ugyanakkor kitenni a kaptárok elé olyan édesítő nélküli itatótálcákat amelyekben különböző feltételezett ásványi anyagok lennének, ismert arányban, föloldva. Megfigyelni, melyik itatóba hányan és mikor jártak a méhek. Lehet, hogy történtek már ilyen kísérletek, próbálkozások, de azokról nem sokat tudni. A szaklapok úgy nyugaton mint Magyarországon szívesebben leközölnek például, a méhpatika hirdetésekben oldalszámra menő igazolatlan állításokat. Nem véletlenül! Azokat jól megfizetik! A hiszékeny “Pista bácsi” méhész megveszi a csodás gyártmányokat, tele ásványi anyagokkal vitaminokkal, gombaölőkkel. Nem tudni miből mennyi, és milyen arányban, és miért éppen, és egy jó adag cukorral, hát, hogy azokat fogadják el a méhek! Az én “hülye” méheim meg, jobb szeretik a ló vizeletet, édesítő nélkül! Ja kérem, azok olyan oktalanok mint a gazdájuk!
No persze, lenne bőven miről tanakodni a lóvizelet további sorsáról a kaptáron belül. Vajon, hazatérve a megbízott beszerző és szállító méhecske máris kiabál : ki kér az itókámból? Valódi sör! Mennyit akarsz? Avagy máris viszi szállítmányát a közös a raktárba, úgy mint a mézet, vagy a virágport? Feltehető azonban, hogy a fészer mögött fölszurcsölt lóvizelet, nem eredeti , természetes formában lesz raktározva. Nem is található annak nyomai a mézben! De kire van bízva, és hol történik a “desztilálás” a finomítási folyamat? Míg a raktározás, történhet kaptárbontás alkalmával megfigyelhető számos ,kisebb, nyitott sejtekben, a felső keretlécek között, esetenként a tetején is. Ezek, többé, kevésbé, mélyek, és kizárólag fölfelé néznek, és soha nem fedelezettek. Időnként némi kevés folyadék is csilloghat bennük. A méhek valóban látogatják is azokat, hosszabb, rövidebb ideig. De azt már nehéz megállapítani, hogy hoznak e vagy visznek abból. De miért készültek ilyen sejtek, ha nem valamit tárolni azokban, legyen az ideiglenesen? Minden esetre az összes ilyen nyitott sejt, a család rendelkezésére áll. Minden méhecske szabadon, fizetés nélkül vehet azokból ! Esetenként, egy egy méhecske, egymás után több sejtbe is belepillant! Keresi a kívánatos csemegét, vagy sőt a levesébe, vagy letesz oda valamit? Másokban, időzik hosszasan. Lehet abban ugyanis esetleg kristályos anyag, amelynek éppen, hiányát érzi? Magam, oktalan, méhész is, szükség esetén, a fölszolgált ételekhez sőt kérek! De csak annyi teszek abból, a levesembe amennyi éppen kell! A méhecske bogaraim is, feltehetően így! Csak annyi lóvizeletet hordanak haza amennyi kell, és nem többet? Vajon, a “méhpatikus” is tudja, milyen ásványi anyagok, és mennyi , és milyen arányban, és mikor szükséges. Vajon így az őszi etető cukoroldatban, például a család téli fűtéséhez is? Az én méheim úgy látszik tudják: a nyár vége felé egyre kevesebben járnak a lóvizeletre, avagy, abból már raktároztak eleget télidejére is? Míg a Pista bácsi szerencséjére van “méhpatika” lehet az akár több mint “sós”! Lényegtelen, elvégre is az Öreg Úr megfizetett érte! Nem kívánom a méhpatika szirupokat gyártók halálát! Ellenkezőleg ajánlanám ásvány, mint ló vizeletet itatók gyártását, hozzá a szükséges, sók, ásványok szolgáltatását! A méheink tudni fogják miből, mennyi kell!
Írás, szabadon továbbítható, az itatótálca fényképpel ! Kérdés: vajon mire szolgált a nagy tükör a háttérbe helyezve?
Válaszokat a www.europamehesze.atw.hu honlapra küldeni, Az esetleges visszahatások elemzésének beütemezése, betervezve!
joseph.bencsik@free.fr 2014 szeptember