Bencsik József

A lányom, Dr Bencsik Anna, az ANSES, az EU hivatalos élelmiszer ellenőrző kutatólaboratórium hálózat, Lyon-i labo , tudományos kutató igazgatójának a figyelme, néhány év óta, a nano technológia felé irányult. Kutatásai témája és különlegessége: rendkívül piciny nanoelemek behatolása és biológiai hatása az agyvelőben! Lásd legújabban, e témában megjelent írása a “Pour la SCIENCE” tudományos, nemzetközi folyóiratban, n° 448, február, 2015 :“Nanoparticules nuisent-elles le cerveau” = Nanoelemek, rongálják-e, az agyvelőt? címen. Az írásban ismét komoly veszélyek gyanúja kerültek napvilágra. Mint ismeretes, a nanotechnológia már évek óta alkalmazott számos iparban; Így a felhőkarcoló épületek homlokzatának, víz és porhatlanítója, vízvisszavetője, rozsdásodás mentesítője. Ezer tonna számban alkalmazott szinte évtizedek óta. De most már nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban, mi több, az előkészített élelmiszerek esetében is így. Különleges nano elemek, így például hentesáruk frissességének látványosságában, tartósításában, de még, legyen az akár a konyhasó, avagy cukor, összecsomósodásának megakadályozásában, (lásd ez utóbbit a méhek élelmezésében!) De így ez, akár mint gyorsító, hatásnövelő növényvédő, és kezelő szerek összetételében. 2013 január óta, a nanoelemek jelzése EU kötelező a forgalmazott kezelési szerek csomagolásán. Míg, 2015 évtől, azok jelzése kötelező, az élelmiszer árucikkek forgalmazásában is. Az eljárások, ma már, rendkivűl előnyös alkalmazást kaptak. A probléma csak ott, hogy még nem tudni, csak gyanítani lehet, mennyi idővel derül ki annak káros hatàsa az egészségre. Tudományos kutatások folyamatban!
Kiegészítés képpen megjegyezném, hogy az Anna lányom korábbi kutaóigazgatói kinevezése az úgynevezett “kerge marha kór” okozójának, vagyis a “prion” körül történő kutatásai folytán került sor. Mint ismeretes, a kutató igazgatói kinevezése, pontosan, az agyvelőben elért “prion” kutatási sikerek következménye lett. A “prion” elem, végülis nem csak a marhák, de a kétlábu emlősök agyában is halálos károkat okoztak. Ma ez jelenség megszünt, amióta tilos, a döglött halakból, táplisztet készíteni az olyan állatok táplálására, amelyek emberi táplálkozásra használódik? Azóta is, szigorú felügyelet alatt a hentesáruk kereskedelmi forgalmazása. Ugyanezek a élelmiszer húsok, ma azonban màr bőven, nanoelemekkel házasítva kerülnek forgalomba.
Időközben, ezen kutatások eredményei folytán, fölmerült, újabb tudományos gyanúsítás. Előfordulhatnak a “prion” helyébe, mintájára más káros “nano”lerakodás az emberi agyvelőben? Ezen elemek kicsinysége folytán rendkivűl könnyen társulhatnak más elemekkel, bejuthatnak az emberi szervezetbe is több mint könnyedén, szinte természetesen. Így meglehet, egyes nanoelem fajták tömegesebb lerakódása, fölgyülemlődése például a “prion” módjára, kelletlenül, akár az agysejtekben is. Ha így, akkor fölmerül a kérdés milyen hatás, várható?
A föntebb jelzett tudományos kutatási szakcikk érvelései, felmérései, kimutatásai szerint, azonban, a nanoelemek ma már megtalálhatók, szinte mindenütt, mint a prion a “kerge marha” húsàban. Ma már tudományosan kimutathatók azok jelenléte ugyancsak, akár az állatok agyának sejtjeiben is! A kérdés csak az: milyen elferdüléseket, károkat fognak ott, azok okozni? Lesz e a nanoelemek alkalmazásából valamiféle újabb “kerge - marha -nano ” –kór. Vajon a “kétlábúak” agyvelejében, okoznak e azok valamiféle “megkergülést” súlyosabb esetben halált? A jenlség beindulóban, avagy már már folyamatban? Időközben talán már sok mindenki elveszítette volna a józan (IRET= Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető ) észjárását, ítélő képességét? Így ez a politika, akár köztudat, vélemények oldalán
Megjegyezném, no persze, a nanoelemek gyártása, forgalmazása, alkalmazása óriási előnyöket biztosít a Syngenta – Bayer -. . . és társainak, a hatalmas tőke-pénz hozamok folytán. Ugyanakkor, ezen nanoelemekkel való kezelési társulás, alaposan megkönnyíti, megsokszorozza, a hatóanyag bejutásàt a növények de minden élő szervezetbe! Miért ne lenne e tulajdonság hasznos a szer gyártóinak úgy mint a mezőgazdasági termelőnek? Hol itt a közegészségi gondok, hol környezet egyensúlya, és hol a közérdek?
A nano elemek azonban könnyedén bekerülnek a “kétlábú emlősök” szervezetébe is. E jelenség következtében, már most élénken tanácsolt, az ajtókat ablakokat, szellőző nyílásokat bezárni, a növények permetezése alkalmával. A szél, és az élénk levegőmozgás, ugyanis könnyen, és nagy mennyiségben behordja a lakásba, a mérgekkel házasított nanoelemeket, legyen az akár kicsiny kis porszemekre tapadva. Márpedig a kezelőszerekkel, rovarírtókkal házasított nano elemek, veszélyes porszemek lerakódnak a bútorokra, a padlóra is. No persze lerakódnak azok könnyedén nem csak a méhekre, de még a magunkfajta “kétlábú emlősök “ tüdejében, akár az agyvelőjében is. Ilyen folyamatok már kimutathatók a kutatási kísérletek folytán, szinte bármely élőlény esetében, amennyiben, azok közvetlen kapcsolatba kerültek valamilyen módon a nano elemekkel. Több mint érdekes, megrendítő: végül is a nanoelemeknek semmi köze a táplálékokhoz, se vitaminokhoz, se energia szükséglethez. Talán csak annyi, mint gyorsító, egyben, így a környezet rombolásában is?
No persze ilyen figyelmet fölhívó tudományos írások leközlésére, legalábbis ezidáig, ritkán nyílott alkalom, a magyar szaklapokban. Míg, az elismert tudományos nemzetközi folyóiratban, mint “Pour la SCIENCE” 448 ik kiadványában megjelent íràs , igyekszik fölhívni a figyelmet, a nanorészecskék alkalmazásából származtató veszélyekre, a lerakódások folytán. A kutató igazgató lányommal gyakran eszmecserére kerül a sor ez ügyben is. Jó, jó, lehetséges, hogy az ilyen lerakódások, fölgyülemlés nem fenyegetik a magyar méhészet érdekeit, talán a méhei egészségét se? De nem így mindenki egészségét. A szerek csomagolásán EU kötelezően jelzett nanoelemek minősége és mennyisége ma már érvényben! De miért? Vajon ilyen EU rendelkezésnek nincs semmi jelentősége ? De sokkal valószínűbb, hogy azok, veszélyesnek bizonyulhatnak, az állatok, közöttük nem csak a marhák de a kétlábú emlősök, akár a méhek testében, idegrendszerében is! Újabb veszélyes kor, « kerge- marha- nano» kór a láthatáron? A folyamat észrevétlenül máris a megvalósulás útján? Nem tesz semmit? Vajon, aki így gondolja, az máris “megkergült” volna? Magam is közöttük? Sokan, az “egészségesek” között ma is így gondolják?
Időnként az az érzésem, hogy olyan “megkergült” érvelésekkel állok elő, a méhészetben magam is, amelyekre senki se érzékeny. Ilyenek például, mindazok amelyek a környezet védelmében, a méhészet mint közérdek védelmében hangoztatok? Talán nano elemekkel kellene azokat társítani, gyorsabban terjednének? Kit érdekel ma, például, az általam ajánlott, és hangoztatott “Nemegyedul” szakmai védekező elgondolàs? A méhész, kénytelen kelletlen, tűrni ma is a környezet folyamatos, rombolását, szó nélkül elszenvedni a saját szakmai károsodását. Újabb és újabb szerek, eszközök egyre mélyebben bomlasztják az ősidők óta fönálló természetes élettani egyensúlyt. Kipusztulnak a méhek, megszűnik a méhészet, nem lesz szükség a méhek megtermékenyítő, változatokat kialakító szerepére. Hogyan alakul a helyzet a nano elemek tömeges, egyre szélesedő, alkalmazásával? A ”Kerge–(marha) - nano” kór még nem szolgáltatott bizonyítékokat? Avagy valamilyen módon, ma már mindenki megkergült volna, velem eggyütt?
joseph.bencsik@free.fr 2015 július