Bencsik József
Közismert méhészeti jelenség, a téli, « tisztuló kirepülés”. Kedvező időjárási körülmények között, akár már december folyamán is, előforduló gyakori eset. A méhek szinte tömegesen, közösen, kiszállnak, körbe körbe repkednek, majd kis idő múltán visszaszállnak. Minden bizonnyal nem hiába nevezik azt tisztuló kirepülésnek, hiszen valódi ürülék nyomok is megfigyelhetők a kaptár közeli röpkörzetben. Mi sem természetesebb, okozatos méh- eljárás, amely közösségi formában zajlódik le. A tél folyamán , a hőmérséklet rövid időre fölemelkedik, a kaptár népessége szinte gombnyomásra főlzúdul, majd tömegesen kitódul A rögzített rezgésfelmérések is ilyen eljárást igazolnak. A kaptárok népessége ilyenkor alaposan főlzúdul. A megfigyelőnek szinte olyan érzést keltenek mintha csak a család valamennyi tagja kihasználná a kiruccanási alkalmat, ha nem is egyénenként de egyszerre és tömegével. Ilyen közösségi kiszállás, nem történik csoportos letelepüléssel. Némi röpkeringés a kaptárközelben, egyesek kis időre letelepednek, de fürtbe nem csoportosulnak. A tavaszi idény tevékenységei beálltával hasonló esemény kisebb méretben, egyre gyakrabban előfordul, később, az évad folyamán akár naponként is. A kiszállt népesség azonban már nem annyira tömeges de szemlátomást jelentős. Ilyen « kis kirajzás » az év folyamán, akár mindennapos is lehet, de már nem nevezhető,“tisztuló kirepülésnek”.
Ez utóbbi eset, azonban már gondolkodóba ejtheti a figyelmes méhészt. Avagy megszokott gyakori jelenség, föl se figyel rá a méhész, más oldalról, alaposan elfoglalt? De fölmerülhet e jelenség folytán több kérdés is. Többek között, vajon az évad alatt lezajlódó csoportos kirepülések történnek-e ugyanazon okokból mint téli tisztuló kirepülések? Avagy azoknak, az évad alatt semmi köze a tisztuláshoz, csak éppen a formájukban hasonlítanak egymásra? Feltehető, hogy ezúttal nem valami ürülési ingerektől hajtva történik az? Avagy valami más életfeltétel kényszeríti a népességet így eljárni? Annyi azonban bizonyos, hogy ez idő alatt, a kirepült méhek, otthagyják a belső feladat körüket, munkahelyüket, és csoportosan kiszállnak. Talán éppen, szellőzni, sétálni, kívánkoznak? Jó, jó de miért kell igy eljárni, közösen, szinte, mint egy vallásos búcsújárás formában? Elvégre is minden méhecske valójában nem de, egyedül is kiszállhat szabadon, a nap bármelyik pillanatában. De mégsem? Jobb szeretnek szertartásosan, közösen elvégezni a zarándoklatukat, mint valami elmulaszthatatlan vallásos megnyilvánulást? A kaptárban otthagynak “csapot papot” munkakört, tevékenységet. Percek alatt, repkedve írnak le néhány kört a kaptár fölött, aztán mindenki visszaszáll és újra felveszi szerepét, munkáját a kaptárban? Míg maga, a petéző anya, egyszer se száll ki a kaptárból, csak úgy, sétálni egyet?
Valójában minden bizonnyal lehet ezen eljárásnak élettani fontossága, valós és megmagyarázható ésszerű okai? A magam részéről kb. 45 év óta olvasok méhészeti szaklapokat, három franciát, két magyart, de soha nem találkoztam elfogadható, megokolt részletes magyarázatokkal. Holott , teljesen bizonyos: a méhek ezen eljárása, közel se lehet, se oktalan, se értelmetlen. De minden bizonnyal így történik az, ősidők óta, ki tudná megmondani, hány millió év óta?
A szerény, tudományhiányos megfigyeléseim szerint, a méhek soha nem járnak el, se oktalanul, se ésszerűtlenül? Így ez, minden bizonnyal az időszakos rövid közös kirepüléseikkel is! Eljárásaik minden esetben Részarányosnak, Ésszerűnek és Törtetőnek bizonyulnak. Bizonyára így a “ kis kirajzás” esetében is. Hogyan közelebb kerülni a valósághoz, megérteni apránként, mi történik egy méhcsalád közösségben! Talán a méhész is, az emberi társadalom is hasznosan okulhatna abból?
A rezgésmérési lehetőségek segítségével, ha nem is teljesen, de legalább közelebb került a méhész egy, egy méh-élettani valósághoz. A méhek eljárásának értelmes valóságához! Mint ismeretes, a Nottingham-i Műszaki Egyetemen, a Márton fiam, matematika – fizika tanár, közel öt éve folytat rezgésméréssel kísérleteket a méhcsaládban. A tavaszi, a valós kirajzás előjelzése, kaptárnyitás nélkül ( 12 nappal előre) mint kutatási EU program, (1,4 millió €) már sikeresen befejeződött, az eredmények is, a magaslaton. Lásd az angol pavilont a Milánó-i világkiállításon (2015)! Az írásaimban, leveleimben gyakran beszámolok a fejleményekről, magyar nyelven is. Így az, a www.europaimehesz.atw.hu honlapon is folyamatosan! Jelentősebb visszahatás azonban távolról se mutatkozik. Ugy látszik a tárgy, vagyis a rajzáselőjelzés 12 nappal előre, kaptárbontás nélkül, Magyarországon, érdektelen? Míg ugyanakkor például, akár az angol nagykövetség, Budapesten, külön beszámolót szentelt a Milánó-i világkiállítás csarnok tervezőjének,Wolgang Buttress szobrász-épitésznek, úgy mint méhészeti műsorterv, Bencsik Márton, Matematika fizika tanár, kutatónak. A kiállításon, helyszíni közvetítés látható a Nottingham-i Műszaki Egyetem kísérleti laboratórium méh lakta kaptárjaiból.
Újabban, több, más, kutatási lehetőség került előtérbe. Közöttük a « kis kirajzás » máris érdekfeszítőnek ígérkezik. Már maga méhek ezen eljárása rezgésméréssel is kimutatható! Természetesen nem hasonlítható össze a tavaszi, családalapító kirajzásával. A « kis kirajzás » esetében nincs leszállás, nincs fürtbe tömörülés, nincs családalapítás. Az évad folyamán számtalanszor előforduló a jelenség, minden bizonnyal nem történik értelmetlenül, ok nélkül!
Ezúttal jelezném: a Márton fiam által vezetett EU méhészeti kutatócsoport, Nottigham-ban, ma szívesen fogad, előre is megköszön, minden érdemleges tárgyilagosan megindokolt, ésszerűséggel alátámasztott véleményt, akár bekapcsolódási ajánlatot is, például a « kis kirajzás » tárgyban! A magam részéről, ugyan nincs hivatalos szerepem a Márton fiam által vezetett kutató csapatban de a megfigyeléseimmel, a kezdeményezési ajánlataimmal gyakran jelentkezek úgy Angliában, mint Franciaföldön, miért ne Magyarföldön is? Íme egy példa: A « kis kirajzás » szerepe jelentősége a méhcsalád életében? Kit érdekelnek ilyen kérdések, kapcsolat ajánlatok a szülőföldemen? A gyakorlat szerint, újra, senkit!
joseph.bencsik@free.fr 2015 szeptember